Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-08 / 107. szám

1995» MÁius 8.t Hétfő Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7-CÉGTEGY/FK ___Új telephely A cég neve: Magyar Árutőzsde Központ: Budapest, Pf.: 44. Borsod megyei képviselet: Miskolc, József Attila út 25-27. Tel.: 46/326-211/164 Képviselő: Németh Gábor Tevékenységi kör: Kereskedelmi mennyiségű áruk forgalmazásának közvetítése, piacteremtés Módosul a kárpótlási törvény Budapest (ÉM) - A kormány meg­tárgyalta és - sürgős tárgyalást kérve - az Országgyűlés elé terjesz­ti a tulajdonviszonyok rendezése ér­dekében, az 1991. évi XXV. törvény módosítására vonatkozó törvényja­vaslatot. Az első kárpótlási törvény értelmé­ben kijelölt állami földek legfeljebb 50 százalékát azok között a kárpót­lásra jogosultak között kell árverés­re bocsátani, akik az érintett tele­pülésen élnek, illetőleg akiknél a kárpótlás alapjául szolgáló termő­földtulajdon az adott település köz- igazgatási területén volt. A mostani módosítás értelmében az eddigi 50 százalékos arányt 80 százalékra emelik. Az intézkedés célja annak elkerülése, hogy a helyben lakók háttérbe szoruljanak. A változással elejét lehet venni a spekulációs célú földszerzésnek is. Ugyancsak a spekuláció megelőzése érdekében szűkítik a kárpótoltak ne­vében árverezni jogosultak körét. A törvénymódosítás elfogadását köve­tően lát napvilágot az a kormányren­delet, amely ezt csak meghatalma­zás alapján eljáró ügyvéd, vagy hoz­zátartozó számára teszi lehetővé. Borrendek világtalálkozója Pécs (MTI) - Ünnepélyes felvonu­lással és a pécsi bazilikában tartott istentisztelettel zárult vasárnap a Bacchusi Borlovagrendek Nemzet­közi Szövetségének, a FICB-nek 32. világtalálkozója. A dél-dunántúli város főterén Páva Zsolt polgármes­ter köszöntötte kilenc ország hu­szonkilenc borrendjének százhúsz ünnepi díszöltözetben megjelent lo­vagját. Köztük vök Claude Josse, a FICB elnöke, Szendrődy Győző, a Magyarországi Borrendek Szövet­ségének elnöke és Szűcs József, az Európai Bortermelő Régiók Gyűlé­sének alelnöke is. Az első borrendek száz éve alakultak Franciaország­ban, a Bacchusi Borlovagrendek Nemzetközi Szövetségét pedig több mint három évtizede hozták létre. A szövetség már 1967-ben hazánkban - mint a világ egyik legelismertebb bortermelő országában - tartotta kongresszusát. Az idei világtalálko­zó annak elismerése, hogy Magyar- ország a kelet-közép-európai orszá­gok közül elsőként igazította szőlé­szetének és borászatának szabálya­it, a szőlőültetvények tulajdonszer­kezetét és termelési kultúráját a nemzetközi normákhoz, és Sik- lós-Villány térségében megalakult a borturizmust megalapozó első magyar „borút” egyesület. Röviden ________ A magyar értékpapírok 200 éve címmel különleges kiállítás nyílt pénteken az esztergomi Balassi Bá­lint Múzeumban. Hazánk, illetve az osztrák-magyar birodalom első ér­tékpapírját Mária Terézia bocsátotta ki. A hétéves háború során ugyanis kiürült a kincstár-. Célját el is érte, mert az egész birodalomban hamar megkedvelték e papírokat. A tárlat július 2-áig tekinthető meg. Utána vándoroltatják, azaz más települé­seken is bemutatják. Az ipari termelés volumene feb­ruárban 5,4 százalékkal kevesebb volt, mint januárban - állapítja meg ^°zPonti Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése. A ter­melés folyó áron februárban 279,169 milliárd forint volt, az ösz- szes értékesítés pedig 270,816 milli­ard forint. Ebből 79,673 milliárd szármázott exportból. A pályakezdők munkanélküli segé- lyére jogosultak létszáma szeptem- ber óta töretlenül fogy megyénkben. Március végén 4952-en részesültek ebben az ellátási formában. Élénkülő állattenyésztői kedv A piacon a kereslet nagy a kínálat azonban egyelőre kicsi A sertéstenyésztésben a gazdák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mi­nőségre Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - BAM) - Élénkülő állattenyésztői kedvről számolt be lapunknak az FM megyei hi­vatala. Király József hivatalve­zető-helyettes elmondta, mind a vállalkozói, mind a magánter­melői szféi’ában régen tapasz­talt vemhesítési igény tapasz­talható a szarvasmarha-ága­zatban. Az élénkülésnek azonban negatív hatásai is varrnak. Sok esetben ugyanis a gazdák nem várják meg jószágaik tenyészérettségét, hanem fiatal korban termékenyíttetik azo­kat. Másik oldalról pedig a tartási kedv erősödése okán kevesebb üszőt hajtanak a termelők a vásárra, a hi­ány miatt az üszők ára megemelke­dett. A tartási kedv fellendülőben a nagyüzemekben is, hiszen több he­lyen, mint például Rakacán, Hom- rogdon fejlesztik a szarvasmarha­állományt. Egyes szövetkezetek a húsirányú fejlesztésben gondolkod­nak tovább, de néhány vállalkozó már jelezte a hivatalnak, hogy ők tervezik a hízómarhatelep kialakí­tását, nem egy esetben már az indu­ló - igaz minimális nagyságú - állo­mánnyal rendelkeznek. A növekvő állattartási kedv a já­rulékos tevékenységek felfutását is .eredményezi, hiszen Szikszón pél­dául vállalkozási formában, magán- tulajdonban épül a tej- és takar- mányvizsgáló laboratórium. Természetesen óriási az érdeklő­dés az állattenyésztési támogatások iránt. A szarvasmarhához hasonló a helyzet a sertéstenyésztésben. Az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest ötven százalékkal nőtt a termé­kenyítések száma. A gazdák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mi­nőségre, mind inkább háttérbe szo­rul a korábban elteijedt zugkanok használata. Amennyiben az 1995. évi támogatás sertéseiméi növek­ményre is kiteljed, akkor jelentős létszámnövekedéssel számolha­tunk megyénkben - mondta Király József. Az elmondottak a szabadpiaci árakat nagy mértékben meghatá­rozzák. Az árak emelkedőben, a kí­nálat szúkülőben van. Ma a ma­gyartarka szopósborjúért gazdáik kilónként majd’ háromszáz forin­tot, a választott bika borjú kilójá­ért 260 forintot kérnek. A vemhes üsző általában 140 ezer forintot taksál. A 15 kilogrammos válasz­tott malac hat-hétezer forintba ke­rül, a 25 kilós más hét és fél eze­rért, a süldő tízezerért kel el a pia­con. A hízósertésért a vevőnek akár 180 forintot is kell fizetnie ki­lónként a piacon. A választék pe­dig, mint említettük kicsi. Új foglalkoztatáspolitikai koncepció készül Szombathely (MTI) - Átfogó, új foglalkoztatáspolitikai törvény és szociális koncepció kidolgo­zására készül a munkaügyi tár­ca. A megalapozását szeptem­berre, októberre akarják befe­jezni. Erről Halmos Csaba, az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója beszélt pénteken, Szombathelyen, „A helyi kezde­ményezések szerepe a tartós munkanélküliség kezelésében” címmel rendezett háromnapos magyar-osztrák munkaügyi konferencia zárásaként tartott saj tótáj ékoztatón. A szabályozás alapköve a főigaz­gató szerint a munkanélküliség kezelése, illetve az a kérdés: mennyiben lehet megelőzni a munkanélkülivé válást. E szerte­ágazó problémakör megoldását te­kintve a hatékonyság legfonto­sabb feltétele, hogy a megelőzés kényszere ne csak a munkaügyi tárca, hanem összkormányzati szintű feladat legyen. A mintegy 50 ezer munkanélkü­liként regisztrált pályakezdő hely­zetével kapcsolatban a főigazgató azt mondta: alapvetően hibás, ha egy kormányzat a pályakezdők problémájánál a könnyebbik megol­dást választja, vagyis; segélyt ad nekik. Éppen ezért azt tervezik, hogy e segélyezési rendszert az év végével, a jövő év elejével megszün­tetik, és új intézményrendszereket vezetnek be. Ezek célja új munka­helyek teremtése, a képzés célirá­nyosságának javítása, és főként esély biztosítása a mihamarabbi el­helyezkedésre. Halmos szerint már a közeli napokban elfogadják az „Adj esélyt” nevű programot, ami már konkrét cselekvési programso­rozatot jelent. A magyar-osztrák konferencia mintegy 220 résztvevője egyetértett abban, hogy az állami intézkedések mellett fontos a helyi szervezetek, önkormányzatok és civil szervező­dések szerepe a foglalkoztatási le­hetőségek megteremtésében. Erre igen jó példák vannak Ausztriában, s ezek némelyikével meg is ismer­kedtek a szakemberek. A határon át ingázó, Ausztriá­ban időszaki munkát vállalók hely­zetének javítása, mint Herbert Bu- chinger, az Osztrák Szövetségi Munkaügyi Hivatal igazgatója az MTI kérdésére rámutatott, attól várható, ha létrejön a két illetékes minisztérium között az a speciális határátkelési szerződés, ami egy­szerűbbé teszi a napi ki- és beuta­zást- mondta az igazgató. Konferencia a láthatatlan jövedelmekről A feketegazdaságot megszüntetni nem lehet, csak visszaszorítani Budapest (MTI) - A feketegazda­ságot megszüntetni nem lehet, legfeljebb csak visszaszorítani. Az illegális tevékenységet azon­ban drasztikusan mérsékelni kell, mert becslések szerint ha­zánkban a láthatatlan jövedel­mek elérik a GDP 25-30 százalé­kát. Ez indokolja a kormányzat tervezett, összehangolt fellépé­sét. Mindezt Bártfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára fejtette ki pénte­ken, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének konfe­renciáján, amelyet a feketegaz­daság visszaszorításának lehető­ségeiről tartottak Budapesten. A tanácskozáson Bártfai Béla el­mondta: a feketetevékenységnek négy fő típusa van: a kifejezett tör­vénysértés, a gazdasági bűncselek­mények, a legális vállalkozások adókijátszása, de ide tartozik a szerződéses kötelezettségek be nem tartása is. Az első kettő rend­őrhatósági intézkedéseket követel, míg a többi a Pénzügyminisztéri­um feladatait gyarapítja. A tárca eddig is hozott jogszabályi intézke­déseket, szigorodtak az adótörvé­nyek, azonban kétségtelen, hogy a személyi jövedelemadó és az áfa terhei nem növelhetők tovább. El­készült a jövedéki törvény és a vámtörvény, ezek gátat szabhat­nak az illegális tevékenység egyes fajtáinak. A PM további tervei között szere­pel az adórendszer áttekintése, az szja újraszabályozása, a társasági adórendszer közelítése az európai normákhoz. Vizsgálják az adóható­ság eszköztára bővítésének, illetve az adószervek hatékonyabb műkö­désének lehetőségét. Az élelmiszeripar a feketegazda­ság szempontjából különösen veszé­lyeztetett iparág, évente több tíz- milliárd forintra tehető az a veszte­ség, amely a csempészet és más ille­gális tevékenység miatt éri. Nem­zetgazdasági szinten a nem látható jövedelem eléri az 1600 milliárd fo­rintot becslések szerint, és ebből 500 milliárd forint súlyos bűnözés eredménye a szövetség adatai sze­rint. Ez a tevékenység 100-300 vál­lalatot érinthet. Áz Élelmiszer-fel­dolgozók Szövetsége ezért hangsú­lyozza, hogy érdekei megegyeznek a kormány lépéseivel. Az ágazat 90 százalékig magánkézben van, és a tőke bizalma függ a lépések haté­konyságától. A kincstári rendszer indításáról tárgyaltak Budapest (MTI) - A kincstári rendszer működésének 1996. janu­ár 1-jétől akkor is meg kell indulnia, ha az időtényező miatt átmeneti kompromisszumokat kell kötni funkcióját, illetve hatókörét illető­en. E kompromisszumok azonban nem veszélyeztethetik a rendszer működőképességét és hatékonysá­gát - hangsúlyozta az Államháztar­tási Reformbizottság pénteki ülésén Bokros Lajos pénzügyminiszter. Az ülésen a vita többek között a kincs­tár hatóköréről, a kincstári gazdál­kodás bevezetésének ütemezéséről szólt, az elérhető közvetett és köz­vetlen megtakarítások, valamint a kockázatok figyelembevételével. A fő vitapontok között volt, hogy a kincstárnak mennyiben legyen ha­tósági, illetve szolgáltató funkciója, hogy alakuljon a fejezetek és intéz­mények jogköre, különös tekintettel a saját bevételek felhasználási lehe­tőségére, illetve arra, hogy fennma- radjön-e érdekeltségük a saját bevé­telek megszerzésére.- Az ülés résztvevői egyetértet­tek abban, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a reform útján felálló kincstár informatikai hátterének kiépítésére - mondt a el László Csa­ba, a PM helyettes államtitkára. Bokros Lajos az ülésen elmond­ta: gyorsítani szükséges a reform előkészítésének folyamatát. _Válasz-ADÓ A vállalkozók költségelszámolásáról Miskolc (ÉM) - ígéretünkhöz híven foly­tatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársainak közreműködé­sével az adótanácsadást. Továbbra is kér­jük, ha az adózással kapcsolatosan kér­désük van, írjanak nekünk. A borítékra írják rá: „Válasz-ADÓ”. □ Évek óta női szabó-varró tevékenységet, folytatok, vállalkozói igazolvánnyal is rendel­kezem. A közelmúltban költöztem vidékre, sa­ját családi házba. A tevékenységet is itt folyta­tom, ennek megfelelően a közös költségeket nem. lehet egyértelműen elhatárolni. A lakás-, ból az egyik helyiségben alakítottam ki a foga­dó és a próbafülkét. Ennek is szükséges világí­tás, áram és fűtés. Szin tén a lakáson belül egy másik helyiségben vannak a gépek, ennek is' van áramfogyasztása és fűteni is kell. Szá-, momra a jelenlegi rendeletekből nem. egészen egyértelmű a fent jelzett költségek elszámolási■ lehetősége. Kérdésem: a hivatalos áramszámlából mennyi százalékot, és fafűtés esetén - szintén számlára vásároljuk a fát - annak hány százalékát lehet. a tevékenységem költségeiben elszámolnom? • Az egyéni vállalkozó számlák alapján a vál­lalkozói tevékenységével arányosan számol­hatja el azokat a kiadásokat, amelyek nem ki­zárólag a jövedelemszerző tevékenységével kapcsolatban merültek fel. Ilyen költségek el­számolásánál az adott költségnemre jellemző' felhasználási mértéket kell alapul venni. A vi­lágítás, fűtésszámlának például olyan hánya­da számolható el mint vállalkozási célú költ­ség, amely a fogadó illetve próbafülke helyise­gének világításával, illetve fűtésével arányo­san merül fel az összes ilyen jogcímen felme­rült költségből, például az említett helyiségek alapterülete, illetve a családi ház alapterületé-. nek figyelembevételével. Az áramdíj elszámolásánál a vállalkozás­hoz használt gépek (például villanyvarrógép) áramfogyasztását is meg kell határozni, szin­tén a használat mértékének, illetőleg a gépek áramfogyasztásának alapul vételével. _ÉM-portré Dobos Sára Miskolc (ÉM - BAM) - Táj- és kertépítész- mérnök, tervező. A virágok szeretetét, a táj harmóniáját, a természet pompázatosságát szinte az anyatejjel szívta magába, hiszen so­kat barangolt a híres debreceni füvészkertben. Édesapja ugyanis a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikuskertjének volt a vezetője. Szinte magától értetődően a Kerté­szeti Egyetemen tanult tovább. Pályáját a sze­gedi teivezó vállalatnál kezdte, majd rövid debreceni kitérő után Miskolc következett. Mindig a kihívás érdekelte munkájában, mit, hol, miként lehetne még jobban. Családja hű­en követte. A szakmában mindig minden érde­kelte, a legkisebb kertegységtől a legnagyobb összefüggő tájegységig, a lényeg volt a fontos, a ökológia egysége és harmóniája. Vallja, a forma és a tartalom egységét kell megvalósítani. Más oldalról viszont lúsz ab­ban, hogy a rend, a szépség, az esztétika ala­kítja az emberek gondolkodásmódját, maga­tartását. Ezért is szeretett mindig a magán­emberek kertjével foglalatoskodni. Szinte minden magánteivezésű kert tulajdonosa ké­sőbb szoros barátságba került vele. Három gyermeke van. Rajtuk keresztül került köze­lebb gyermekintézmények kertjeihez. Szíve­sen alakított ki játszóparkokat, sportkerteket. Az önállóság, a kreativitás meghatározó életében. Azon ritka emberek közé tartozik, akinek sok tervezett kertje megvalósult. Szel­lemi szabadfoglalkozásúként egy idő után tel­jesen levált a vállalatokról, ma már önálló vál­lalkozóként. műveli megszállottként munká­ját. Ennek hátránya, hogy az emberek kívá­nalmaihoz, pénztárcájához kénytelen alkal­mazkodni munkája során, de az igényesség el­véből sohasem enged. Hobbiként a negatív földsugárzások méré­sével foglalkozik, amelyet beépít a szakmai­tervezési, kivitelezési munkájába. Férje épí­tészmérnök, a Megyei Múemlékfelügyelőség munkatársa.

Next

/
Thumbnails
Contents