Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-31 / 127. szám
14 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Európa 1995. Május 31»« Szerda Európa Nap ’95 Miskolcon- A mi európai feladatunk: embernek lenni - magyarul! „Szeretnénk, ha vigyázó szemüket rávetnék erre a területre, mert óriási válságban éljük napjainkat’' Miskolc (ÉM - FL) - A Páneurópai Unió Miskolci Szervezete és Miskolc város önkormányzata május 5-én Európa Napot rendezett. Az egész napos program keretében szimpóziumot is tartottak. A tanácskozáson elhangzott előadásokat rövidítve közöljük. Habsburg Ottó üzenete Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke személyes üzenetét fia, Habsburg György tolmácsolta. Elmondta: erőteljesen szorgalmazzák Magyarország mielőbbi Európai Unió tagságát és NATO felvételét, mert aggodalomra adnak okot a volt Jugoszláviában és az Oroszországban történő események. A külső biztonság megteremtése sürgető a számunkra. A Páneurópa a magyar történelem szellemében működik. Aki jó magyar, az jó európai is egyben. Ezért kérem a résztvevőket - hangzott Habsburg Ottó üzenete -, tegyenek meg mindent, hogy egy szabad, békés Magyarország eljusson egy békés Európába. Európa és magyarság Kobold Tamás Miskolc polgármestere megállapította: a magyar élet történelmi átalakulásának korában népünk adhat a világnak jellegzetes, értékes és kifejlett emberi színt, a műveltségnek egy értékes és sajátos válfaját, adhatja nagy alkotóinak művészeinek, íróinak, tudósainak munkáját dolgozóinak szorgalmát, adhatja azt a készséget, hogy legjobb képességeinek kifejtésével részt vegyen az emberiség közös nagy munkájában, hogy azt, ami az emberi haladás végső célja, a maga életében a lehetőség szerint megközelíteni igyekezzék. Mindmáig vannak vonatkozások, melyekben idegenek vagyunk Európától, megrendítő társtalanságban Keíet és Nyugat között. A magyar nemzet mégis mindig európainak tartotta magát. Kezdettől fogva Európa bűvöletének varázsa alatt áll. Szenvedélye az, hogy európai legyen. Ezt az európaiságot a legkülönb, a legmagyarabb magyarok teszik sajátjukká, s lesznek profetikus hordozói Európával szemben is. Az értelmet, a lelkiséget, a szellemiséget Európa adta nekünk. A lelkiségre, humánumra, kultúrára, emberhez méltó életre vágyó magyarság ennélfogva mindig európai volt, és az is marad. Más kérdés, hogy ezt az igazságot maga Európa mennyiben méltányolja. Az erre adott felelet nem befolyásolhatja és nem változtathatja meg a mi életünk igazságát. Nem érette, az ő kedvéért, hanem önmagunkért kell európai nemzetnek lennünk. Ez - éppen ebből adódóan - valami egészen mást jelent, mint Európa utánzójának, szolgájának lenni. Nincs szükségünk Európa bűneire, igazságtalanságaira, képmutatására. Saját magyar jellemünk és szellemiségünk kifejtésére van szükségünk az európai kultúra valódi és örök értékeinek érvényesítése által. A mi európai feladatunk: embernek lenni - magyarul. Az egyesült Európa nem álom Vittorio Pons, a Nemzetközi Páneurópai Unió főtitkára kijelentette: ma Európa összes népe egyetért azzal, hogy Európa egy közösséghez tartozik. Ez nemcsak álom, hanem napról napra előttünk épül az európaiak akarata révén. Minden haza Európa egy része, minden állam különbözik a másiktól történelme és hagyományai által, de együtt alkotják Európát. Európában fontosabb a szellemek szabad áramlása, mint a termékeké. A Páneurópa szerves, organikus Európát szervez, amely méltó a hagyományok és a kultúrák megőrzésére, amelyben a nagyobbak nem jogosultak a kisebbségek jogainak elvételére. A Páneurópa a kisebbségekért harcol. Nem akarják, hogy az unió a nemzeti sajátosságok csorbításával járjon. Európa a sokféleségek és a különbözőségek hazáját építi. Ma elsősorban a globális integrációt kell megteremteni, amelyben elsődleges prioritás a béke. Az ezekért kifejtett magyar törekvéseket mindenütt számon tartják és elismerik - mondta az előadó. Keresztény humanizmus Európa a kereszténység által Európa, ha a kereszténységnek nincs Európában jövője, akkor Európának sincs jövője - mondta Bolbelicz Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja. A humanizmus az embert nem eszköznek, hanem célnak tekinti. Emberiesség nélkül nem érdemes embernek lenni. A humanizmust a kereszténység hozta be ebbe a földrészbe, Európába az egyház plántálta. Az egyház története során volt, amikor fontosabbnak tartotta a dogmát, mint az evangélium szerepét. Különösen az ellenség ellen és az inkvizícióval sokat vétkezett. A reformáció és az ellenreformáció küzdelmében rengeteg embertelenséget követtel el, Isten nevében gyilkolták egymást. Szabadság, egyenlőség, testvériség helyett az egyház testvériséget, egyenlőséget hirdet, s ezt követheti csak a szabadság. A keresztény humanizmus mai teendői: az élet tisztelete, az abortusz és a halálbüntetés ellen; az emberi környezet védelme; a szabadság biztosítása, de a felelősség vállalásával együtt; építeni az igazságosság és a szeretet társadalmát; mindenkinek megadni, ami emberi méltósága, adottsága, körülményei szerint jár neki; az önnevelés az emberi tökéletesség felé törekvés érdekében; a hitben való elmélyülés, a keresztény gyülekezethez való folytonos visszafordulás; a tartós elkötelezettség az áldozatok válMi 1100 éve Európában vagyunk, de fogadjanak be minket, mint teljes jogú tagot. A kultúra ebben egy hatalmas összekötő kapocs, ami a gyűlöletet fel tudja oldani, áttöri a nacionalizmust. A magyar létkérdés, amely meghatározó: Trianon traumája. Minden harmadik magyar a határon túl él Erre erőszakkal orvosságot találni nem lehet, ezt a legfontosabb nemzeti kérdést csak az európai egység keretében lehet megoldani. Magyarország ’56-nak és a ’89-es európai pikniknek köszönhetően olyan szimpátiát élvez, mint Szent István óta talán még soha. lalására; végül a perszonálunió, eljutni embertől emberig, hiszen Jézus nem általában akarja megmenteni az embereket. Az a dolgunk, hogy személyre szólóan megtaláljuk, miként tudunk az embereken segíteni. Magyar jövő az Európai Unióban Bethlen István kiemelte: Európa lényegében a kereszténységből lett, és táplálkozik ma is. Kereszténység létezhet Európa nélkül, de Európa kereszténység nélkül nem. Magyarország 1945-ben „látható” romokban hevert. Ma, 45 év diktatúrája után is itt vannak a romok, de ezek „láthatatlanok”, mert a lelkekben vannak, és eltakarításuk sokkal nehezebb. Európához bennünket nem a gazdaság köt, hanem a keresztény eszmeiség, er- kölcsiségés a kultúra. Mi 1100 éve Európában va gyünk, de fogadjanak be minket, mint teljes jogú tagot. A kultúra ebben egy hatalmas összekötő kapocs, ami a gyűlöletet fel tudja oldani, áttöri a nacionalizmust. A magyar létkérdés, amely meghatározó: Trianon traumája. Minden harmadik magyar a határon túl él. Erre erőszakkal orvosságot találni nem lehet, ezt a legfontosabb nemzeti kérdést csak az európai egység keretében lehet megoldani. Magyarország ’56-nak és a ’89-es európai pikniknek köszönhetően olyan szimpátiát élvez, mint Szent István óta talán még soha. A pártok feletti nyugati politikusok Magyarország mielőbbi EU-tagsága mellett vannak. Magyarország demokratikus, alkotmányos, parlamentális jogállam, példamutató kisebbségi gyakorlattal. Politikai téren felkészült, és teljes joggal követelheti, hogy a szabad népek közösségébe vétessék fel. Régiók Európája Gáspár Miklós országgyűlési képviselő megállapította, hogy az 1980-as évek kelet-európai változásai új kihívásokat intéztek Európához, felvetve az új európai rend nagyon nehezen megválaszolható kérdését. A második világháború végétől az 1990-es évekig fennálló ún. Jaltai világrend alapja Európa kettészakítottsága és a harmadik világháború lehetőségét is magában foglaló szembenállás volt. Ez a világrend azonban az erkölcsilég elfogadhatatlan politikai, kulturális, gazdasági és katonai szembenállás mellett bizonyos stabilitást is hordozott. Egyrészt a szemben álló felek erő- egyensúlya a háború ellen hatott, másrészt Európa nyugati felén elősegítette a kibékülést és az integrációt, a keleti oldalon pedig befagyasztotta a nemzeti és vallási ellentéteket. A Jaltai világrend összeomlását követően a jövő Európájának ma még csak a nagyon halovány körvonalai látszanak, kialakulása hosszadalmas és vajúdó folyamat lesz. A kutatók véleménye szerint a régióképzésben a biztonsági és a gazdasági érdekszempontok dominanciája várható, az Európát Nyugat-Európa- ra korlátozó megközelítések pedig hosszabb távon tarthatatlanná fognak válni. A jelenkori kelet-európai változások után és közepette Európa fő kérdése az, hogy sikerül-e a mai, széttagolt Európát integrálni egy nyugat-európai értékrend alapján, sikerül-e a gazdaságban az extenzív módszerek túlhaladása, sikerül-e a politikában az egyes nemzetek túlhatalmának korlátozása az egész közösség javára, sikerül-e a társadalmi igazságosság megvalósítása, és sikerül-e utat törni összeurópai szinten az egymásrautaltság és az egyensúly elvének. A fő kérdés természetesen az, hogy akarja és tudja-e integrálni Nyugat-Európa Ke- let-Európát vagy annak legalább egy részét. Az előadó nem helyezkedett optimista álláspontra. Nyugat-Európában ugyanis jelenleg nem tudatosult és nem vált még általánosan elfogadottá az az összefüggés, hogy Kelet-Európa integrálása és modernizációja az összeurópai stabilitásnak is feltétele. A kelet-európai országok jelenleg bizonytalanul, határidő nélkül várakoznak a számukra rendkívül fontos gazdasági integrációs belépésre. A Nyugat még ma is szinte túlzottan tiszteli az orosz nagyhatalmi érdekeket, és egységesen kezeli a közép-keleti országokat fejlettségi szintjüktől függetlenül - mondta az előadó. Észak-Magyarország szerepe Szeretnénk, ha vigyázó szemüket rávetnék erre a területre, mert óriási válságban éljük napjainkat - mondta Csornai Zoltán, az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetségének elnöke. Az Észak- Magyarország szerepe, lehetőségei az európai kereskedelmi életben és integrációs folyamatában címmel tartott előadásában emlékeztetett arra, hogy a Felvidék központja Kassa volt. Trianon után, majd 1945-öt követően Miskolc sajátos szerepet volt kénytelen magára vállalni. A térség túlsúlyos ipari centrumává vált, amelynek súlyos következményeit szenvedi a megye. A térségben 2 millió ember él, egyre mélyebb válságban, helyzetük megoldására átfogó lépések nem születtek. A térség szellemi elitje elvándorolt, a tőkésedők az ország más részeiben vagy külföldön kezdtek új vállalkozásba. A megoldásokra eddig csak taktikai döntések születtek. A diósgyőri kohászatban még mindig 5-6 ezer ember dolgozik, havonta 5-Ö00 millió segélyt folyósítanak ide, mint egy lyukas zsákba. Nem a halat kell adni, szálkákkal együtt, hanem hálót - jelentette ki Csornai Zoltán. Ez az autópályát jelenti, amelyik révén Miskolc a Kárpátok Eurorégió centruma lehet. - Nekünk el kell érnünk, hogy az autópálya építése folytatódjon, hogy Miskolc körül épüljön meg egy körgyűrű, és ebből kell továbbhaladni visszafelé Gyöngyös, felfelé Kassa irányába, jobb kézre Be- regsurányt áttörve Ukrajna, lefelé Emőd-Pol- gár-Debrecen, tehát Románia félé. Ne beszéljünk A tanácskozás résztvevői az esemény alkalmából elültették a város díszterén az Európa-fát Fotó: Laczó lózsef arról, hogy Európába tartunk. Mi itt vagyunk. Egyetlen teendőnk van: tényleges tettekkel építsük fel az infrastruktúrát - mondta az előadó. A határon túlról Balassa Zoltán író, újságíró Szlovákiából érkezett a szimpóziumra. Határon túli magyarként remélve, hogy két háború és a magyarságot bénító döntések után lehet rendezni a vitás kérdéseket. A kisebbségi és a vitatott kollektív jogok érvényesítését is. Magyarország 1990 óta teljes jogú tagja az Európa Tanácsnak. Oroszország vonakodik, Románia és Szlovákia ódzkodik az 1201-es határozat elfogadásától. Tudjuk, türelem és idő kell, de a határon túli magyarok az Európa Fának nemcsak az árnyékát akarják látni, hanem a gyümölcsét is élvezni szeretnék. Reméljük - mondta -, majd lesz Szlovákiának olyan kormánya, amelyik az EU 1201-es szerint fog intézkedni. A PHARE-program és Magyarország Forgács András A PHARE-program szerepe Magyarország európai integrációjában címmel tartott előadást. Megállapította, hogy jelenleg a magyar társadalom előtt két egymással szorosan összefüggő feladat áll: a modernizáció, a gazdasági növekedés teltételeinek megteremtése, és az európai integrálódás társadalmi-politikai, jogi és gazdasági követelményeinek megfelelni. Az Európai Unió és a magyar kormány között egyetértés van abban, hogy a PHARE-programnak a továbbiakban e kettős feladat megoldásához kell közvetlen, hatékony támogatást nyújtania. A konkrét fejlesztési programok azonosítása most folyik. Máris látható, hogy a PHARE-segélyeket a továbbiakban az infrastruktúra, a magánszektor és a piaci intézményrendszer fejlesztésére, a mezőgazdaság korszerűsítésére, a környezetvédelemre, az államigazgatási reform megvalósítására, az oktatásra, népjólétre, a regionális fejlesztésekre fogjuk fordítani, valamint azon fontos kormányzati feladatok megoldásának az elősegítésére, amelyek az EU-hoz történő csatlakozásra való közvetlen felkészülést szolgálják. A PHARE-program keretében az évezred végéig összesen mintegy 550-800 M ECU térítésmentes támogatásra számíthat Magyarország az EU-tól. Ez az első látásra nem csekély összeg az ország előtt álló hatalmas feladatokhoz mérten enyhén szólva nem sok - állapította meg az előadó. Védőbástya, védőernyő Mécs Imre országgyűlési képviselő, a PEUME alelnöke Védőbástya, védőernyő (a nemzeti integritás és a nemzetközi integráció nemzetbiztonsági összefüggései) címmel tartott előadást. Visszanyertük teljes szabadságunkat, és most már nem mutogathatunk senkire. Mindent magunknak kell megoldanunk. Biztonságunkat az Európába való integrálódás garantálhatja. Erre vagyunk predesztinálva, erre kényszerít bennünket a sorsunk. A NATO-ba, az Európai Unióba való integrálódásunknak ára van. Ezért nagyon keményen meg kell dolgoznunk, és ez pénzbe is fog kerülni - mondta Mécs Imre. Feladatunk a demokratikus jogállam tartalommal való megtöltése, egy stabil gazdaság kialakítása, a szomszédainkkal rendezett viszony megteremtése és a haderőreform végrehajtása - mondta.
