Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-30 / 126. szám
6 Z Itt-Hon 1995. Május 30., Kedd mcrrm VliigiJ születés- és névnapod alkalmából sok szeretettel köszöntenek: szüleid, testvéred Ssnzsika, nagymama és nagyapa. Sok szeretettel köszöntjük Lácacsékén MÓRICZ FERENCET ÉS FELESÉGÉT 40. házassági évfordulójuk alkalmából. Erőt; egészséget és hosszú életet kívánunk: Éva és családja. Újságárusításra » RIKKANCSOT, » MOZGÓÁRUST keresünk SÁTORALJAÚJHELY és SÁROSPATAK városokban. Érdeklődni: Észak-Magyarország Zempléni Szerkesztősége Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12. Tel.: 47/321-926. ONKORMANYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradtságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes vagy apró) illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 2 600 Ft+áfa 1/8" 5 200 Ft+áfa 1/4" 10 500 Ft+áfa 1/2" 20 550 Ft+áfa 1/1" 41 100 Ft+áfa 2/2" 42 400 Ft+áfa 2/1" 84 800 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás-áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 06/47/321-926 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSENhogy HIRDETHESSEN! \ 1995. Május 30., Kedd Itt-Hon Z 3 Ma a racionalizálás szükségszerű Elzett Certa: rossz döntések juttatták a felszámolásig a céget Az Elzettben a dolgozók várakozó állásponton vannak. Mi mást is tehetnének... Fotó: Laczó József Sárospatak (ÉM - M.I.) - Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke kijelentette: az újhelyi Elzett Certa a rossz döntések miatt jutott el odáig, hogy veszélyeztetetté vált 1300 ember munkahelye. Patakon, A Művelődés Házában tartott fórumon az is elhangzott, hogy a nemzetközi pénzpiac már nem hajlandó finanszírozni fogyasztásunkat. * A Bokros-csomaggal kapcsolatos vélekedéseket, politikai megközelítéseket, valamint azzal kapcsolatos véleményét, hogy a kormánykoalíció miért nem él jobban parlamenti többségével - a pártalelnök azon a fórumon ismertette, melyet május 18-án este tartottak a zempléni városban. Leginkább persze arra biztatta a jelenlévőket, hogy inkább beszélgessenek. Erre nem kellett sokat várni, egy helybéli papírra vetett gondolatait rögvest megosztotta a jelenlévőkkel. Ennek lényege volt, hogy az MSZP miért nem a választások idején meghirdetett programját valósítja meg? S felsorolt néhány olyan társadalmi problémát (például a munka- nélküliséget, a becsületes bért, új munkahelyek teremtése), melyeket eddig még egyáltalán nem sikerült megoldani. Mindezt csak fokozzák az olyan elképzelések - mondotta -, melyek a kórházak, iskolák bezárását célozzák. Az alelnök válaszában hangsúlyozta, hogy a programkészítés idején még nem tudták felmérni, milyen pénzügyi következményei lesznek az előző négy évnek. Ma a racionalizálás szükségszerű, az ország pénzügyi helyzetét rendbe kell tenni. Végre tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi pénzpiac nem hajlandó a fogyasztásunkat finanszírozni, ugyanakkor a felvett hiteleket s a kamatokat vissza kell fizetni a magyar államnak. Miből? Mivel más forrásúnk nincs, csak a saját erőnkkel, a saját verítékünkkel előteremtett pénzből. Csintalan a Bokros-csomag kapcsán megemlítette: az ország nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja az európai versenyhelyzetet. A csomagnak ugyan sok ellentmondása van, de olyan elemeket tartalmaz, mint például a hazai piac védelme, s egyéb olyan tétel, melyek a munkanélküliség csökkenéséhez vezetnek majd. Egyébként a munkanélküliség egy következmény és nem ok - mondta az alelnök. Méghozzá annak a következménye, hogy a gazdaság átalakulóban van, hogy a privatizáció úgy zajlott le, ahogyan. Még több más témáról - a köztársaságielnök-választásról, a privatizációról, a bankügyekről, lobbyzásról, a parlamenti munkáról, a pártok népszerűségéről - is szó esett kérdések és válaszok formájában. Csintalan Sándor az M3-asért lobbyzik Fotó: Nagy Gábor (!SB) HETI IEGYZFT Kemencék Priska Tibor Fura egy boltívet spekuláltak ki az ügyeskedők erre a tornácra. Zsalut készítettek, teleöntötték betonnal, majd kellő időben fugázóval ráügyeskedték a téglautánzatot. Ha elkészül, olybá tűnik, mintha boltív lenne. Addig, amíg össze nem szakad. Ez pedig csak idő, méghozzá rövid idő kérdése. A boltív igencsak szép, az említett tornác építői is ezzel próbálkoztak, de nem tudják a módját. (Szó ne érje a ház elejét, nem a mi megyénkből való a kép.) Pedig az építésnek ezt a csodáját, az elegáns boltívet, mi hatalmas tetőket tart áthidaló gerendák nélkül, már sok ezer évvel ezelőtt az ókoriak találták ki, azóta sem kellett rajta változtatni, használják mindenütt. Ahol tudják, ismerik. A falusi kenyérsütő kemencékhez is boltív szükségeltetik, de bizony ezt a látszólag nem nagy építményt, mármint a kemencét sem tudta elkészíteni bármely kőműves, ma pedig pláne nem tudja. A kellő huzaté kémény, az aljzat téglafalazása és egyéb szükséges hozzávaló nagyobb baj nélkül elékészült ugyan, de a boltív... Hát ehhez mégis csak hozzáértő kőműves kellett. Azok a kemencék pedig, az igaziak ma, több évtized után is állnak, ha kitakarítják, kimeszelik, kéményét kitisztítják már csak egy meggyújtott papírral - akár ezzel is, melyet most olvasnak - a huzatot kell ellenőrizni és lehet begyújtani. No persze találni kell egy asszonyt, aki érti a kenyérsütést, vagy a kenyér- lángost, melyet előtte villával megszur- kálnak, se túl keményre, se túl puhára nem sütik, hanem éppen kellőre, majd utána tollal libazsírral vagy olajjal megvonják. Aki szereti, tejföllel is leöntheti, de ha a kertből szedett friss zöldkaprot is hintenek rá, úgy már csak jó étvágyat kell kívánni. Minderről pedig azért esik szó, mert a kemencéket ismét felfedezik a népek. Vagy a régieket hozzák rendbe, vagy újakat építtetnek. Vendégeskedni is igen hangulatos a begyújtott kemence közelében, mely kemencében persze tepsis húsok is sülhetnek, a cserép fazékban káposzta, sólet is rotyoghat. Valaki majd csak el tudja készíteni a sütőlapátot, a szénvonót, összehasogatni hosszúra az akácfát, előkerülhet a szakajtó, a szépen varrott vászonkendő is. A fiatalabb kőművesek pedig megkérdezhetik az idős mestereket, miként, milyen fortéllyal is építették meg a boltívet és egyáltalán minden szükségeset. Megérné legalább egyszer megnézni - többször bizonyára nem kellene - mert a kemencéket jó lenne át- men- tenia mi világunkba. Okos találmányok!
