Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-26 / 123. szám

1995, MÁJUS 26», PÉNTEK Kaleidoszkóp ÉSZAK^Magyarország 9 Rasszista a „ruszki” jelző Helsinki (MTI) - Rasszistának mi­nősítette a „ruszki” jelző használa­tát egy finn bíróság, és 90 dollárnak megfelelő összegű pénzbüntetésre ítélte egy étterem portását, amiért az ezzel a jelzővel illetett egy hölgy­vendéget. Az Oroszországgal közös határ mentén fekvő Imatra finn vá­ros bírósága helyt adott az orosz származású hölgyvendég kereseté­nek, és azzal az indoklással hozta a portást elmarasztaló ítéletét, hogy a „ruszki” jelző használata mélyen gyökerező ellenérzést fejez ki Finn­ország hatalmas keleti szomszédjá­val szemben. Finnország 1939 és 1944 közt két ízben is hadban állott az akkori Szovjetunióval. Öngyilkosság az orosz hadseregben Moszkva (MTI) - Az orosz hadse­regben a legutóbbi esztendőben 432 katona vetett véget életének saját kezével - közölte Pavel Danelenko hadbíró ezredes. Az ezredes folytat vizsgálatot az öngyilkossági ügyek­ben. Danelenko ezredes szerint sok szülő nem fogadja el a katonai ható­ságok magyarázatát az öngyilkos­ságról. - Sok anya nem hiszi el, hogy fia öngyilkos lett, még akkor sem, hogyha a helyszínen búcsúle­velet találnak, és a szakértők meg­állapítják az öngyilkosság tényét - mondta a bíró. A hűhez még hozzá­tartozik, hogy az orosz hadseregben hem bánnak kesztyűs kézzel a fia­tal katonákkal, a rangidős parancs­nokok gyakran kínozzák őket. Szerb háborús bűnös rács mögött Split (MTI) - A horvátországi Split dalmáciai kikötővárosban őrizetbe vették a boszniai szerbek egyik hír­hedt haláltáborának parancsnokát. Az 53 esztendős Mirko Grahoracot a Manjaca tábor egyik korábbi fog­lya Splitben az utcán felismerte, és a szerb férfit ezt követően a horvát hatóságok őrizetbe vették. A spliti államügyészség megerősítette a le­tartóztatás tényét, hozzátéve, hogy szemtanúk vallomásai alapján Gra- horac ellen már kedden vádat emel­tek háborús bűntettek elkövetése címén. A szerb férfi, aki egykor rendőrtiszt volt Splitben, 1992 nya­rán elhagyta a kikötővárost, és csatla­kozott a boszniai szerb csapatokhoz. Röviddel ezután kinevezték a Banja Luka melletti manjacai tábor őrpa­rancsnokává. A tábor túlélőinek be­számolói szerint fivérével együtt részt vett a táborlakók bestiális kín­zásában. A férfi idén márciusban visszatért Splitbe, ahol csöndben, fel­tűnés nélkül élt őrizetbe vételéig. „XL-es” repülőgép - ezer utassal New York (MTI) - Az Airbus nyu­gat-európai repülőgépgyártó kon­zorcium hevesen szorgalmazza egy ezer utast befogadni képes repülő­gépóriás kifejlesztését. A Boeing már jó egy évvel ezelőtt bejelentet­te, hogy megvalósíthatósági tanul­mányokba kezd legnagyobb méretű, 747-es típusú, Jumbo becenevű mo­delljének esetleges megnagyobbítá- sáról. Az Airbus - a Boeing legfőbb konkurense - még nem dolgozta ki, hogy mennyibe kerülne saját négy­motoros óriásgépének kifejlesztése, ue becslések szerint legalább 15 milliárd dollárba. Kínai ellenzékiek őrizetbe vétele Reking (MTI) - A kínai rendőrség csütörtök reggel őrizetbe vett egy másként gondolkodó orvost több £ms, hozzá hasonlóan más nézete­it valló személlyel együtt, hogy a , nanmen-téri, 1989-es tünteté- sek évfordulóján kihallgassák őket. ^ őrizetbe vett személyek többsége ernrég kérvényt nyújtott be a kor- monyhoz nagyobb toleranciát, illet- e,a, Tiananmen-téri megmozdulá- ok óta börtönben lévő, nagyobb de­mokráciáért küzdő személyek sza­rj 011 engedését kérve. Az orvost, v na 'Rmg'hajt csütörtök reggel ettek őrizetbe munkahelyén, egy zptK ^ kórházban. Ugyancsak őri­invettek szerdán három sze- myt, akiknek közük volt a kor- „ a?yh°z nemrég eljuttatott, több Hódságot, és az emberi jogok be- j, “riasát követelő kérvényhez. Észak-atlanti Közgyűlés Budapesten Brüsszel (MTI) - Első alkalom­mal tart nem NATO-tagország területén plenáris ülést az Észak-atlanti Közgyűlés, midőn képviselői május 26-29. között a magyar fővárosban gyűlnek össze. A konzultatív képviselő- testületnek magyar honatyák „társult delegátusi” státussal 1990 óta tagjai, de magyar szem­pontból is ez lesz az első alka­lom, hogy az atlanti szövetség­beli tagországok szervezete ilyen, vagy ehhez hasonló ran­gos rendezvényt hazánkba ho­zott volna. Az Észak-atlanti Közgyűlést a NA- TO-országok parlamentjei 1955- ben hozták létre: a tagokat az egyes országok törvényhozásai delegál­ják, megszabott kvóták szerint. Az intézmény ugyanakkor a szövetség brüsszeli központjától teljesen füg­getlenül végzi munkáját: eredeti rendeltetése is éppen az, hogy a honatyák a szövetségi tagtárs kép­viselőkkel közösen egyfajta „demok­ratikus” (igaz, csak véleményezési) kontrollt gyakorolhassanak a NA­TO intézményei felett. Emellett, hogy időnként maguk is újabb kon­cepciókkal, ötletekkel állhassanak elő. További fontos funkciója a testü­letnek - és ez mindmáig igaz -, hogy ez az egyetlen fórum, amelyen az amerikai külpolitika kialakításá­ban nem lebecsülendő befolyással bíró amerikai honatyák közvetlenül találkozhatnak európai kollégáik­kal, és amely esetenként fontos te­repe lehet egy-egy döntés kapcsán az amerikai törvényhozási hangu­lat befolyásolásának. A képviselők évente általában kétszer ülnek össze plenáris köz­gyűlésre, egyszer tavasszal, egyszer ősszel. (Éz az, amelyekre idáig kivé­tel nélkül mindig tagállamban ke­rült sor, most először, éppen Buda­pest esetében mozdulnak ki „szövet­ségi falakon” kívülre, szándékuk szerint ezzel jelezve a képviselők­nek a további kelet-európai nyitás iránti eltökéltségét.) Az évi plenárisok között állandó és ad hoc bizottságokban folyik a munka. (Összesen öt állandó bizott­ságot működtetnek: a politikai, a védelmi és biztonsági, a gazdasági, a polgári ügyek, valamint a tudo­mányos és technikai kérdések bi­zottságát.) Az intézmény egészét pedig hivatalosan a teljes jogú tag­államok parlamenti delegációveze­tőiből alakult Állandó Bizottság kormányozza. A plenáris ülést gyakran a NA­TO „radikális előőrseként” is emle­getik, ahol a képviselők - éppen a szövetségtől formailag független státusuk adta szabadságuk alapján - koncepciókat, kezdeményezése­ket, kritikát sokkal szabadabban megfogalmazhatnak, mint bármely hivatalos NATO-tanácskozáson. Nem ritka, hogy éppen ezt kihasz­nálva, a „nagypolitika” formálói is - saját pártjuk képviselői révén - a közgyűlést használják terepül bizo­nyos elképzelések kipróbálására. A plenáris ülés amúgy többnyire kétféle dokumentumot szokott elfo­gadni: ajánlást vagy határozatot. Az ajánlást a NATO döntéshozó szervéhez, az Észak-atlanti Tanács­hoz juttatják el, míg a határozat címzettjei a tagországok kormá­nyai. Mindkét esetben - de különö­sen az Észak-atlanti Tanácsnál - el­várt a reagálás, ez utóbbinál a NA- TO-főtitkár részéről. A főtitkár kap­csán egyébként kialakult az a ha­gyomány is, hogy legalább egy év­ben egyszer - és ez általában az őszi ülésszak - személyesen is beszámol a plenáris ülésnek, ismertetve a szövetség időszerű politikáját. Claes elődje, Manfred Wömer gyak­ran élt azzal a fogással, hogy először éppen a közgyűlésen tett közzé va­lamilyen új gondolatot, kezdemé­nyezést. A közgyűlésnek - a kelet-európai politikai változásokra a nyugati szervezetek részéről elsők között re­agálva - 1990 óta tagjai („társult delegátus” státussal) egyes kelet­európai országok képviselői. Öt éve még csak öt államnak ajánlották fel a bekapcsolódás lehetőségét, köztük volt az egykori Szovjetunió és már akkor is Magyarország. Azóta, rész­ben a Szovjetunió széthullása miatt is, immár 15-re nőtt a társult stá­tussal bíró keleti országok száma. (Rajtuk kívül még olyan nem NA- TO-tagországok honatyái is jelen vannak, mint Ausztria, Finnország, Svédország, Izrael és Marokkó.) A „társult delegátusi státus” amúgy a vitában való részvételre ad lehetőséget, szavazati jog nélkül. A közgyűlés összesen 188 teljes jogú tagja mellett jelenleg további 70 ke­let-európai „társult delegátus” vesz részt a szövetségi parlament mun­kájában. (Ez utóbbiból öt magyar.) A közgyűlésnek ma már önálló kelet-európai programja is van: Charlie Rose amerikai képviselő (a közgyűlés korábbi elnöke) és Bili Roth, amerikai szenátor közösen dolgoztak ki projektet a kelet-euró­pai parlamenti demokráciák segíté­sére. Szemináriumok, csereprogra­mok, szakirodalmak biztosítása egyebek között a része ezeknek az erőfeszítéseknek. A mostani, buda­pesti ülésen egyébként a tervek sze­rint NATO jövőbeni szerepét, a szö­vetség kilátásba helyezett kibővíté­sét, valamit a békepartneri együtt­működés alakulását tekintik át. Ugyancsak részletesen érinteni fog­ják az oroszországi belpolitikai helyzet, a délszláv válság, valamint a transzatlanti stratégiai kapcsola­tok alakulását. Japán mérgesgáz-gyártás a háború előtt Tokió (MTI) - Több mint ötmillió mérgesgáz-aknát állított elő a japán császári hadsereg a máso­dik világháború előtt a szigetor­szág különböző pontjain lévő lé­tesítményekben - derült ki azokból a bizalmas jelzésű do­kumentumokból, amelyek tar­talmáról szerdán számolt be a Kanagava egyetem egyik pro­fesszora. Cuneisi Keiicsi elmondta, hogy a közelmúltban kapta meg a doku­mentumok egy példányát a császári hadsereg egyik volt tisztjétől, aki eddig tokiói lakásán őrizte az irato­kat. Noha az amerikai megszálló hatóságok által a háború után foly­tatott vizsgálatok eredményeként már korábban is nyilvánosságra hoztak adatokat a japán harci gá­zok gyártásáról, most első ízben ke­rültek elő ezzel kapcsolatos eredeti dokumentumok. A bizalmasan ke­zelt jelentéseket az amerikai meg­szállók főparancsnokságának utasí­tására készítette az a japán össze­kötő szervezet, amelyet a háború következményeivel kapcsolatos ügyek intézésére hoztak létre an­nak idején. A jelentés szerint a csá­szári hadsereg összesen több mint hatezer tonna mérges gázt állított elő a Hirosima kormányzósághoz tartozó Okuno szigetén, majd a gázt több millió tüzérségi almába töltöt­ték. A dokumentumok név szerint felsorolják a gyártásban részt vett vegyipari magáncégeket, és ismer­tetik a harci gáz gyártását irányító, majd bevetését elrendelő kormány­zati-katonai hierarchiát. Japán a háború alatt a legna­gyobb mennyiségben Kínában ve­tett be harci gázokat, és Peking állí­tása szerint az országban még min­dig mintegy kétmillió, a japán csá­szári hadsereg által hátrahagyott mérgesgáz-akna van. A japán kor­mány elvben kész arra, hogy ezeket eltávolítsa, és e célból már több al­kalommal küldött ténymegállapító delegációkat Kínába. RMDSZ-kongresszus - három elnökjelölt Kolozsvár (MTI) - Három jelölt pályázik arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség pénteken megnyíló 4. kong­resszusának második napján szövetségi elnökké válasszák. A szövetségi elnök posztját az 1993 januárjában megtartott 3. kong­resszuson elfogadott alapszabály­határozatok hozták létre. Ezek a belső önrendelkezés elvének megfe­lelően magát a magyar érdekképvi­seletet is az állami struktúrához hasonlóan építették fel. A szövetsé­gi elnök az RMDSZ bonyolult struk­túrájában kulcshelyet foglal el. Ő nevezi ki az RMDSZ ügyvezető el­nökét, aki a Kolozsváron működő ügyvezető elnökséget, végrehajtó testületet irányítja. A főbb politikai határozatokat a kongresszusok kö­zött eddig a Szövetségi Képviselők Tanácsa, egyfajta „belső parlament” hozta meg, a felsőháznak pedig a kulturális, egyházi, társadalmi sze­mélyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács tekinthető. A brassói kongresszus tiszteletbeli el­nökké választotta Tőkés Lászlót. A szövetségi elnöki posztra, mi­után Tőkés László, akit a temesvári szervezet szeretett volna e poszton látni, nem vállalta a jelölést, Markó Béla szenátor, az eddigi elnök, Bor­bély Imre temesvári (Hargita me­gyében megválasztott) képviselő és Kónya Hamar Sándor kolozsvári képviselő pályázik. Markó Béla a politikusi szerepvállalás előtt á Lá­tó című marosvásárhelyi folyóirat főszerkesztőjeként, költőként vált ismertté, akárcsak Kónya Hamar Sándor, aki a kolozsvári Korunk szerkesztői székét cserélte el parla­menti mandátumra. Borbély Imre eredeti foglalkozására nézve mér­nök és az 1989. évi temesvári fordu­lat egyik aktív résztvevője volt, Tő­kés László közeli munkatársa, ta­nácsadója azóta is. A jelöltetésük óta eltelt hónapban mindhárman többször nyilatkoztak, de míg a két költő-politikus tartózkodott a sze­mély elleni támadásoktól, addig Borbély Imre már május 6-án köz­zétette polemikus vitairatát, Markó Bélához intézett teijedelmes nyílt levelét, amelyben élesen bírálta a hivatalban lévő elnököt, és bár meg­dicsérte „retorikáját”, azzal vádolta őt, hogy „súlyos hibákat követett el” a szövetség vezetésében, nem lépett fel elég erélyesen Tőkés László el­lenlábasaival szemben. A döntés ajelöltek között a kong­resszusra tartozik. Előzetes közvé­lemény-kutatás nem történt, csak a Romániai Magyar Szó kérdezte meg olvasóit, kit látnának szívesen az elnöki székben. A felmérés nem tükrözhette még Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor fellépésének visszhangját, az ő nevük nem is sze­repelt mérhető arányban abban a 400 válaszban, amelyet a lap kapott kérdéseire. A válaszolók 68 százalé­ka nevezte meg Markó Bélát. A brit zsaru nem akar pisztolyt Budapest (MTI) - A bobby, az angol rendőr, allergiás a fegyverekre, következésképpen to­vábbra sem akaija, hogy pisztolyt akasszanak a derekára. Minthogy a bűncselekmények nö­vekedésével emelkedett a rendőrökkel szem­beni erőszak is, előtérbe került a köztudottan fegyver nélkül szolgáló bobby kötelező felfegy­verzése. A statisztika meggyőzte a feljebbvaló­kat - az elmúlt két évben 55 ezer rendőr sebe­sült meg az őket ért támadás során -, de nem rendítette meg az utcán posztoló rendőröket. Az angol és a walesi rendőrszervezet tagjai körében frissen végzett közvélemény-kutatás szerint öt bobby közül négy kifejezetten ellen­szenvesnek tartaná a fegyveres szolgálatot. Hat százalék még azt is kijelentette, hogy azonnal megválna a testülettől, ha a törvény erejével kényszerítenék a fegyverviselésre. Ä Scotland Yard azonban érzéketlen maradt e magabiztos hangra, a szervezet főnöke ugyan­is kijelentette: „A brit rendőrhagyományt elis­merés illeti. Nekünk azonban a jelenlegi reali­tások közepette kell a közrendet biztosítani. Vagyis a rendőr felszerelésének és felkészült­ségének ehhez kell igazodnia.” Az érv, úgy tűnik, nem meggyőző, mert a bobby nem pisztolyt kér, hanem golyóálló mel­lényt, aerosolos flakont gázzal, és jobb felké­szítést az önvédelmi harcra. Német hírszerzők fegyvercsempészése Bonn (MTI) - A német katonai hírszerzés (BND) két vezető beosztású munkatársának bírósági pere kezdődött Hamburgban. A vád ellenük az, hogy fegyvereket akartak Izraelbe csempészni. Négy éve a hamburgi kikötői rendőrség a volt NDK hadseregének fegyvere­mé bukkant egy hangárban. Több páncélost és egy légvédelmi rendszert azonban a fuvarleve­lén úgy tüntettek fel mint mezőgazdasági gé­peket. A két vádlottat, a BND egyik igazgatóját és egyik alezredesét - nevüket nem hozták nyil­vánosságra - a fegyverkiviteli törvények meg­sértésével vádolják. A tárgyalást zárt gjtók mögött tartják meg, nehogy állambiztonsági titkok váljanak ismertté. Az elsőrendű vádlott azt állította, hogy az akkori német védelmi mi­niszter utasítására cselekedett. A szóban forgó fegyvereket egyébként azóta - a hivatalos papírok beszerzését követően - elszállították Izraelbe. FBI-jelentés a bűnözésről Washington (MTI) - Az Amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) jelentése szerint ta­valy három százalékkal csökkent az Egyesült Államokban elkövetett bűncselekmények szá­ma. Ez már a harmadik egymás utáni év, hogy a hetvenes és nyolcvanas értized nagy bűnözé­si hullámát követően javuló irányzatot jelez­nek a statisztikák. Louis Freeh FBI-igazgató mindazonáltal a jelentéshez fűzött nyilatkozatában figyelmez­tetett arra, hogy nemzetközi összehasonlítás­ban az amerikai bűnözési adatok még mindig kirívóan magasak, és a rendőrségnek hatéko­nyabb eszközöket kell alkalmaznia a bűncse­lekmények megfékezésére. A tavalyi statiszti­kát ismertető jelentés szerint csökkent mind a személyi sérülést okozó erőszakos, mind a tu­lajdon ellen irányuló bűntettek száma: az előb­bieké négy, az utóbbiaké három százalékkal. A rablások száma hat százalékkal, az em­beröléseké és a nemi erőszaké öt százalékkal zuhant. Hasonlóképpen esett a betörések, a gépkocsilopások és a gyújtogatások száma is. Kubai politikai foglyok Havanna (MTI) — A kubai belső ellenzék akti­vistáitól és az érintettek családtagjaitól szer­zett szerda esti értesülések szerint egyelőre még nem került sor azoknak a politikai fog­lyoknak a szabadon bocsátására, akikért a France Liberté francia humanitárius szerve­zet járt közben Fidel Castro állam- és kor­mányfőnél. A France Liberté kedden Párizs­ban jelentette be, hogy a kubai vezető elren­delte hat elítélt szabadlábra helyezését. A Da­nielle Mitterrand vezette szervezet küldöttsé­ge május elején kereste fel a szigetországot és a különböző börtönökben 24 politikai fogollyal találkozhatott. Ennek alapján kérték arra Castrót, hogy egészségi, illetve emberiességi okok miatt több elítéltet engedjenek ki. Az ala­pítvány információi szerint a hat személy kö­zött van Sebastián Arcos, a kubai Emberi Jogi Bizottság elnökhelyettese, akit 1992 októberé­ben „ellenséges propagandatevékenység” mi­att négyévi és nyolc hónapi, valamint Indami- ro Restano költő, újságíró, akit pedig ugyan­azon év májusában a „rendszer elleni lázadá­sért” tízévi szabadságvesztésre ítéltek. A parlamenti padsorokban ezúttal nem a magyar honatyák foglalnak majd helyet Fotó: Nagy Gábor (ISB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents