Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-26 / 123. szám

1995. MÁIUS 26», PÉNTEK Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Tárgyaltak a gázhálózat-építésről Szerencs (ÉM) - A közelmúltban tartotta második taggyűlését a Zemplén-Abaúj Kft. A taggyűlés fő feladata a törzstőke felemelése volt. Az ülésen egyhangú határozattal el­fogadták a társaság törzstőkéjének 700 millió forinttal történő feleme­lését. Ebből 420 millió forintot a tár­saságjelenlegi tagjai jegyeztek, míg 280 milliót a TEFA. Az ülés másik fontos pontja azon javaslat elfoga­dása volt, miszerint ha egy telepü­lés ez év augusztus 1-ig - egy összegben - befizeti a gázhálózat ki­vitelezéséhez szükséges minimális közműfejlesztési hozzájárulást, ak­kor az adott községben még idén Biegépül a teljes rendszer. Ezt eddig feátka vállalta írásba. Kiwanis Ildikó — Miskolc Miskolc (ÉM) - Női Kiwanis Klub Ildikó - ez lesz a neve annak a klub- Bak, amely május 29-én 17 órakos a Büskolci Tudomány és Technika Háza Kiwanis Klub helyiségében Megalakul. A Kiwanis Klubok vi­lágszerte több mint 300 ezer tagot számlálnak, tagjaik a legkülönbö­zőbb foglalkozásokat képviselik. A »We build” (mi építünk) jelszó je­gyében közösségi alapon, meghatá­rozott humánus célok megvalósítá­sáért akciókat szerveznek; ott kí­vánnak tanácsokkal és tettekkel se­gíteni, ahol az állam és a jótékony- sági szervezetek nehezen tudnak kezdeményezni. A Kiwanis semle- Ses, független szervezet, tagjai szá­jára nem ír elő merev akcióprogra­mokat, erőssége éppen az egyen­rangú szövetségi autonómiák rend­szere. Az első klub 1915-ben Detro- Itban alakult meg, az első európai Pedig 1963-ban Bécsben. A miskolci Bői klub alakuló ülésére mindenkit várnak. Agrárgazdasági műhelybeszélgetés Gagyvendégi (ÉM) - Agrárgazda­sági műhelybeszélgetést szervezett a Csereháti Településszövetség teg- Bap Gagyvendégiben, a szövetség központjában. A szervezők szándé­ka szerint a beszélgetés célja az volt, hogy elősegítse a csereháti gazdák sikeres részvételét az 1995- re meghirdetett pályázatokon. Több Bűnt harminc településről érkeztek Bjezőgazdák termelőszövetkezetek­től földművelésre szakosodott káef- téktől, részvénytársaságoktól ér­deklődők, de szépszámú magángaz­da is megjelent a beszélgetésen. Tegnap délelőtt Fekete Éva, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Regio­nális Kutatási Központjának osz­tályvezetője a csereháti területek mezőgazdasági programját ismer­tette, majd az elhangzottakat vitat­ták meg. Délután Francsics László a Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója az 1996. évi pá­lyázati lehetőségekről tájékoztatta a műhelybeszélgetés résztvevőit. M agyar—kanadai kapcsolatok Budapest (MTI) - Pál László ipari és kereskedelmi miniszter csütörtö­kön reggel fogadta a hazákban tar­tózkodó Roy MacLaren kanadai nemzetközi kereskedelmi minisz­tert. A megbeszélésen egyetértettek óbban, hogy az idén 150 millió dol­lárt is elérhetnek Kanada magyar- országi tőkebefektetései. Tárgyalá­sok vannak folyamatban a Szabad­ság téri irodaház és egy bevásárló- központ építéséről, a Ferihegy II. repülőtér bővítéséről, továbbá a rendőrségi számítógépes bírságolá­si és nyilvántartási rendszer kiépí- téséről.-Roy MacLaren hangsúlyoz­ta: Kanada hazánkat mind politi­kai, mind gazdasági szempontból a közép-kelet-európai régió egyik legstabilabb országának tekinti. A két ország közötti gazdasági kap- esolatok részben ezek hagyomá- Bya, részben a nagy földrajzi távol­ság miatt még viszonylag szeré­nek. 1994-ben a kétoldalú forga­lom 69,1 millió dollárt tett ki. Eb- Ből az export 35,1, az import 34 millió dollár volt. Exportunk az előző évhez képest 41 százalékkal Bővült, ami kivitelünk átlagos nö­vekedési ütemének kétszerese. Az export összetételében a legjelentő­sebb termékek a mezőgazdasági fiepek és alkatrészek, borok, pezs- , g°k és gyümölcslevek. Év közepén múltról, jövőről Jelentős gazdasági sikereket könyvelhet el a Mályi Agroker Rt. Balogh Andrea Az agrokeresek jó kapcsolatot építettek ki mind a belföldi, mind pedig a külföldi gyártócégekkel Fotó: Laczó József Mályi (ÉM) - A Mályi Agroker Rt. privatizációja tavaly lezá­rult. Ez alapján a cég több mint háromnegyed részben dolgozói tulajdonba került, s csak 23,6 százalékban lett mezőgazdasági szövetkezeti tulajdon. Az pj tu-' lajdonosi összetételű részvény- társaság első éves rendes köz­gyűlését tartja ma. Szó lesz az elmúlt év értékeléséről, vala­mint az idei esztendő célkitűzé­seiről. Erről kérdeztük Dienes Imrét, a cég vezérigazgatóját. • A Mályi Agroker Rt. és jogelődjé­nek fennállása alatt tavaly az egyik legkiemelkedőbb eredményét érte el. Túl vagyunk a privatizáción, s je­lentős sikereket értünk el a gazdál­kodásban - kezdi a beszélgetést a vezérigazgató. - Az áruforgalom 1991 és 1993 között a korábbi évek­hez képest mintegy hatvan száza­lékkal esett vissza. Az 1993. évi 1,3 milliárd forint forgalommal szem­ben tavaly már 1,96 milliárdot telje­sítettünk, ami ugyancsak hatvan- százalékos változást jelentett, de ezúttal pozitív értelemben. így a gazdálkodásunk az adózás előtti eredmény szerint több mint hatvan- millió forintot mutat. □ A megye adottságait tekintve ez az eredmény kimagaslónak tekint­hető. • Valóban. De látni kell, hogy jelen­tős, közel 500 millió forint értékű forgalomnövekedés következett be a magángazdálkodásban. Az úgyne­vezett MFA-akció keretében 350 pályázatra szolgáltattunk gépeket. Sajnos pénzügyi fedezet hiányában 320 pályázó nem kapott lehetőséget mezőgazdasági gépek kedvezmé­nyes vásárlására. A megnövekedett igényekhez szerencsére tudtunk al­kalmazkodni, jelentős mértékben javítottuk kapcsolatainkat a belföl­di gyártó- illetve szállítócégekkel és a külföldi gyártókkal. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy nem volt fennakadás az alkatrészellátásban sem. □ Mi a helyzet a műtrágya-felhasz­nálás és a növényvédő szerek keres­lete terén? • Örvendetes módon elmozdul holt­pontról az igény e két terület is. Ma már lényegesen több műtrágya és növényvédő szer fogy el, mint a ko­rábbi években. Tudni kell azonban, hogy a pénztelenség megköti a gaz­dálkodók kezét. Éppen ezért külön­féle akciókkal próbáltunk enyhíteni a kis- és nagyüzemek gondjain. Igyekeztünk segíteni, koordinálni a termeltetést. Első lépésként tavaly a napraforgó-termesztésben próbál­tuk ki képességeinket. Akkor, ter­mékértékesítési szerződés kereté­ben az üzemek a várható árbevéte­lük negyven százalékát előlegként megkapták tőlünk, s azt nálunk rögvest el is vásárolhatták. De hek­táronkénti további kétezer forintos támogatást is adott a részvénytár­saság partnereinek. □ Hogyan tovább? • A gépártámogatás megszűnése kedvezőtlenül érint bennünket, de minden más területen forgalomnö­vekedésre számítunk. Tudjuk ugyanis, hogy a támogatással vásá­rolt gépek az éves forgalmunk majd felét tették ki, s ez az idén lecsökken 20-25 százalékra. Látjuk azt is, hogy a mezőgazdaság pénzügyi helyzete tovább romlott, még mindig húzódik a kárpótlás, s a föld jelzálogjog-intéz­ményt sem vezették be. Mmdez arra ösztönöz bennünket, hogy egy merő­ben más stratégiájú évet tervezzünk, mint korábban. □ Ez mit jelent? • Előtérbe kerül a marketing-tevé­kenység. A reklám például. Ennek szellemében készültünk az első át­fogó Gép-Alkatrész-Vegyes Kiállí­tásra és Vásárra. Ezenkívül 8-10 szakmai nap megrendezését is ter­vezzük. De cél, hogy felkutassuk a fizetőképes vásárlási szándékot; hogy törekedjünk több új tennék bevezetésére a piacon. És nem utol­só sorban, hogy a kivívott pozíción­kat megőrizzük, sőt bővítsük. A nagy értékű és szezonális gépeket csak konkrét igény esetén rendeljük meg, és túlrendeléskor mindent el fogunk követni, hogy a szállítást le­mondhassuk. Összességében, ha a tavalyi eredmény felét elérjük, bizo­nyosan elégedettek leszünk. Továbbra is állami kézen a hűtőház Miskolc (ÉM - I.S.) - Továbbra is várat magára a Miskolci Hűtő­ipari Részvénytársaság privati­zációja - hangzott el tegnap a cég évi rendes közgyűlésén, a legfőbb tulajdonos, _ az Állami Vagyonügynökség (ÁVU) képvi­selőjétől. Az ÁVÚ a Földműve­lésügyi Minisztérium kérésére június 15-ig nem bocsát ki pá­lyázati kiírást a társaság rész­vényeinek megvásárlására. Az indok: az új privatizációs tör­vény alapján kárpótlási jegyért kívánják értékesíteni a miskol­ci hűtőház részvényeinek bizo­nyos hányadát. A hűtőház jó évet zárt 1994-gyel - mondotta érdeklődésünkre Orosz István vezérigazgató. - Annak el­lenére így van ez, hogy a társaság adózás előtti nyeresége mindössze 1 millió 390 ezer forint volt. Ám ha figyelembe vesszük, hogy 1993-ban 141 millió forint volt a veszteség, az eredményjavulás mindjárt számottevő: 142 millió 390 ezer forint. Köszönhető ez részben a tavalyi gyorsított adóskonszolidáci­ónak, s a cég költségérzékenységé­nek is. Ez utóbbi azért is figyelemre méltó, mert a tavalyi, meglehetősen mostoha időjárás miatt mindössze 9685 tonna fagyasztott áru hagyta el a gyárat, míg a megelőző eszten­dőkben 12-13 ezer tonna gyümöl­csöt, zöldséget, burgonyát is fa­gyasztottak. Egyébként az időjárás és a gyatra krumplitermés számlá­jára írandó az is: a McDonald's -szel kötött szerződésének nem tudott eleget tenni az rt., s ezért az ameri­kai gyorsbüfé importból szerzi be az alapanyagot. Ez persze csak ideigle­nes, a szerződés tovább él a miskol­ciak és a „mac”-esek között, bízva abban, idén lesz elegendő krumpli. Különben az elmúlt évben a hű- tóház árbevétele meghaladta a másfél milliárd forintot, ennek az értéknek egyharmada az exportpia­cokból jött össze. A bevétel egy je­lentékeny hányadát annak köszön­heti a cég, hogy az értékesítés egy részét saját kézbe vette, kiiktatva a külkereskedőket, s a saját bolt is hozott a konyhára. Mindenesetre a legfőbb tulajdonos ÁVÜ (82 százalé­kos részesedéssel bír a cégből) elé­gedett volt az elmúlt év eredménye­ivel, s jóérzéssel nyugtázta az idei tervben előírtakat is. Erről szólva a vezérigazgató megemlítette: 12 ezer 900 tonna gyártási tervük, 40 millió forint nyereséget és 1 milliárd 627 millió forint árbevételei tűztek ki célul. A létszám adott, elbocsátásról nincs szó, 477 embernek tűzték ki ezt a feladatot. És persze várnak egy va­lós tulajdonosra. Biztos termés várható az öntözött földekről Növényvédelmi kísérleteit mutatta be a Szerencsi Cukorgyár Rt. Tiszavasvári (KM - GB) - Növény- védelmi nap keretében mutatta be tegnap Borsod, Szabolcs és Hajdú megyéből érkezett termelőinek a Beghin Say érdekeltségű Szerencsi Cukorgyár Rt. azt a francia-magyar közös növényvédelmi kísérletet, amelyet a Tiszavasvári Munka Me­zőgazdasági Szövetkezet cukorrépa tábláján végez ez évben is. A kísérlet része a Szerencsen és Hajdúböször­ményben is folytatott technológiafej­lesztési vizsgálatoknak. A részvénytársaság mezőgazda- sági igazgatója Kiss László, a szak­mai nap bevezetőjében elmondta: idén összesen 370 millió forintot for­dítanak a termelés előfinanszírozá­sára. Ez azon a 12 ezer hektáron, amit a három szomszédos megyé­ben Szerencs számára elvetettek, területegységenként 30 ezer forint megelőlegezett költséget jelent. Kérdésünkre Kiss László hozzátet­te, hogy a vetések állapota 11 ezer hektáron kifejezetten jó, onnan mi­nőségi termésre számíthat a gyár, ha a szakmai jóslatokkal ellentét­ben nem lesz még aszályosabb az idei nyár, mint a tavalyi. Biztos ter­mésre számíthatnak viszont arról a 2600 hektárról, amelyen ugyancsak gyári segítséggel öntözésre rendez­kedtek be, és amely sajnos lényege­sen már aligha bővíthető víznyerési problémák miatt. A sikeres gyomirtás termésered­ményt meghatározó szerepét emel­te ki Kondás János, a gyár osztály­vezetője. Felhívta a termelők figyel­mét, hogy a gyommentes állomány érdekében már 5 évvel hamarabb el kell dönteni, hová kerüljön a cukor­répa. Előveteményként csak olyan, jól gyomirtható kultúra jöhet szóba, mint például a búza, aminek a tar­lóját is annyiszor kell megtárcsázni, ahányszor kizöldül. Lényeges az őszi szántás, mint a jó magágy alap­ja, ami viszont a megfelelő permete­zőgép, a jó szerválasztás, a csapa­dék és az egyenletes tőállomány mellett egyik feltétele a hatékony vegyszeres gyomirtásnak. Jó kilátások — kevesebb pénz Budapest (ISB - M.L.) - A kalászos gabonák állapotáról, a terméskilátásokról, valamint az étkezési búza idei, valamint a jövő évi ár- és piacszabályozási kérdéseiről tanácskoztak a napokban a megyék képviselői a Gabonater­melők Országos Választmányában. •Felmérések alapján az étkezési búza ter­méskilátásai jelen pillanatban biztatóbbak az előző évinél - természetesen ez az ország egyes területein eltérő lehet, hiszen akad, ahol rosszabb -, mivel mintegy 100 ezer hektárral nagyobb területen vetettek. Nőtt viszont a ter­melés költségigénye is, ami azzal járhat együtt, hogy - előzetes becslések szerint - 500 ezer tonna búzát a pénzügyi kényszer miatt már az aratás idején a piacra visznek a terme­lők. Ennek következtében a gabonaárak még- inkább csökkenni fognak. Hogy ezt megakadá­lyozhassák, azt javasolják a termelőknek, vár­janak a búza eladásával. Ha ez nem lehetsé­ges, akkor inkább alanyi jogon próbáljanak ex­portpartnereket keresni - mondta Ohercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácso­sa. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a garantált árról szóló rendelet jogvesztő hatá­lyú, így aki ezzel élni akar, az július 15-ig je­lentse ezt be az illetékes FM-hivatalhoz. A fő­tanácsos bevezetője után a megyék képviselői tájékoztatták a jelenlevőket megyéjük gabo­nahelyzetéről, illetve mondták el véleményü­ket a MOSZ jövő évre vonatkozó javaslatairól. Borsod képviselője, Hajdú István tájékozta­tójában kifejtette, hogy a megye búzatermésé­nek mennyiségében valóban növekedés várha­tó, ennek minősége azonban a műszaki és anyagi feltételek lúányában romlani fog. A ta­karmánybúza eladása viszont gondot jelent. Legkedvezőbb a tavaszi árpa helyzete, míg a kukorica vetésterülete mintegy felére csök­kent. A búzatermésnek csupán a felére kötnek felvásárlási szerződést, jelenleg a tőzsdei ár mínusz tíz százalékért. A járulékos költsége­ket - szállítás, rakodás - azonban a termelők­re akarják áthárítani a kereskedők. 197,01 200,89 198,94 Finn márka Holland forint 44.87 < 147,79 146,08 Kuvaiti dinár 418.56 '426,82 422,79 Norvég korona Osztrák schilí ........ ív_ JLík»» 16.90 17.24 17,07 Svéd korona 60,73 163,97 162,35 ÁRFOLYAMOK. Budapest (MTI) - 290 üzletben összesen 481,165973 millió forint forgalmat bonyolított le árfolyamértéken a Budapesti Értéktőzsde a teg­napi napon. A részvények forgalma (249 kötés) névértéken 45,62520 millió forintot, árfolyam- értéken számolva pedig 103,435665 millió forin­tot tett ki. Összesen 46 806 darab részvény cse­rélt gazdát. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 4,329226 millió forint volt. Kárpótlási jegy i S 30 Tőzsde M Index: máj. 25 1474,46 + 0,35 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. május 25. ' Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. Pénznem Angol font KÜH Belga és lux. fi ánk* 423.66 432,26 427,46 » «as»**» »' - •>-> 28,79 78,59 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents