Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-04 / 104. szám

LI. évfolyam, 104- szám 1995. május 4-, csütörtök Kés alá kerülnek az élősködők A jó idő beköszöntővel egyre több növény indult virágzás­nak. Ezek pollenjei allergiás megbetegedést okozhatnak, ezért rendelet írja elő irtá­sukat. (4. oldal) Különös utazások számítógéppel Aki várt már egy- órát szállo­dai szobájára, az tudja érté­kelni azokat a számítógépes programokat, amelyek egy országos középiskolai verse­nyen születtek. (8. oldal) A cél a megye felzárkóztatása A regionális gazdaságfejlesz­tés kérdéseiről volt szó azon a konferencián, amelyen több minisztérium és pénzin­tézet képviselője is kifejtette álláspontját. (7. oldal) BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Emelni akarják a kötelező biztosítást Budapest (MTI) - A Magyar Bizto­sítók Szövetsége (Mabisz) a kötele­ző gépjármű-biztosítás díjainak 9,8 százalékos második félévi emelésé­re tesz javaslatot az Állami Biztosí­tásfelügyeletnek. Erről döntött a Mabisz szerdai elnökségi ülése, el­fogadva a szövetség gépjármű tago­zatának javaslatát. A Mabisz gép­jármű tagozata - melyben a gépjár­mű-biztosítási üzletágban tevé­kenykedő biztosítók képviseltetik magukat - az MTA Közgazdaságtu­dományi Intézete által készített elemzésre alapozta javaslatát. Az Adria-vezetéket nem érinti a harc Budapest (MTI) - Eddig nem érin­tették a Horvátországban kiújult harcok az Adria-kőolajvezetéket. A Mól Rt.-hez hivatalos és nem hiva­talos információk sem érkeztek a vezeték esetleges újbóli lezárásáról. Természetesen elképzelhető, hogy a krainai területen áthaladó vezeték ismét veszélybe kerül. A Mól hely­zetére, az üzemanyag-ellátásra nem lenne hatással a vezeték elzá­rása, mivel jelenleg sem jön kőolaj az Adria-vezetéken. Csak elvi meg­állapodás van arról, hogy a szállítás lehetséges. A csővezeték egyébként működik, más, horvátországi meg­rendelőknek szállítanak rajta. A megszállás és a felszabadítás Budapest (MTI) - A II. világhábo­rú végén, 1945 tavaszán Magyaror­szág a nulla ponthoz érkezett - idézte a kor neves kutatója, Ránki György történész gondolatát Szeke­res Imre, az MSZP alelnöke, azon a történészkonferencián, amelyet a II. világháború európai befejezésé­nek 50. évfordulója alkalmából tar­tottak szerdán Budapesten, a Poli­tikatörténi Intézetben. Szekeres Imre hangsúlyozta: 1945 tavaszán az antifasiszta koalíció döntő győ­zelmet aratott a hitleri fasizmus fe­lett. Ez olyan tény és érdem, ame­lyet nem homályosíthatnak el az azt követő politikai események. A konferencia résztvevői a nyitóbeszé­det követően előadásokat hallgat­tak meg Magyarország és a nagyha­talmak háború utáni viszonyáról. A konferencián elhangzott az is, hogy a Vörös Hadsereg magyarországi tetteiben a megszállási politika ele­mei a felszabadítási politika elemei­vel ötvöződtek. Mégsem szűnt meg a Szülői Kamara Budapest (MTI) - A Szülői Kama­ra nem szűnt meg, Fáy Árpád volt ügyvezető elnök erre vonatkozó ki­jelentése téves, és minden jogalapot nélkülöz - ezt Bartoss Attiláné, az egyesületként működő szervezet tagja szerdán közleményben hozta nyilvánosságra. A dokumentum szerint az ügyvezető elnök és a vá­lasztott kamarai tisztségviselők mandátuma lejárt. Az április 29-i közgyűlés azonban nem választotta njra őket, és a fórum nem döntött fem a vezetőség új tagjainak szemé­lyéről, sem pedig a szervezet felosz­lásáról. A Bartossné által megfogal­mazottak szerint ideiglenes jelleg­gel es önkéntes alapon 22-tagú munkacsoport alakult az egyesület ügyeinek továbbvitelére. A csoport május 5-én ül össze, hogy áttekintse a további teendőket. Egy emberibb arculatú városért Megnyitották a Miskolci Tavaszi Napok rendezvénysorozatát A történelmi hagyományok megőrzése és a hagyomanyteremtés a cél Miskolc (ÉM) - A miskolci majo- rette-ek tegnapi látványos felvonu­lása a város sétálóutcájában egy ha­gyományteremtő rendezvénysoro­zat, a Miskolci Tavaszi Napok nyi­tányát jelentette, amely a remé­nyek szerint éviül évre visszatérő látványossága lesz a városnak. A rendezvénysorozat egy város­történeti jelentőségű eseményhez kapcsolódik, amit ma „Miskolc Va­ros Napjaiként ünnepelünk. A mo­narchia uralkodója, Ferenc József ugyanis 1909. május 11-én szentesí­tette azt a határozatot, amely a vá­rosnak törvényhatósági jogot adott. Ekkor készítették el Miskolc első, hivatalos címerét is. Megnyitóbeszédében Kobold Ta­más polgármester elsőként ezekre a történelmi pillanatokra emlékezett. Kiemelte, hogy hagyományainkhoz ma, egy új, emberibb arculatú Mis­kolc megteremtése közben is ra­gaszkodnunk kell. Ezt a célt szol­gálják a kulturális programok is, Fotó: Fajtán László amelyek nemcsak a városlakók, ha­nem az idegenek számára is meg­mutatják a település művészeit, művészeti csoportjait, iskoláinak tehetséges diákjait. Ahhoz, hogy a tíznapos - május 3-tól 13-ig tartó - Miskolci Tavaszi Napok programjai megvalósulhas­sanak, a kultúra és a gazdaság összefogására volt szükség, hangsú­lyozta a polgármester, aki végül kö­szönetét mondott mindazoknak, akik ehhez támogatást nyújtottak. Csak két iskolára van pénzük A szerencsi szülők tiltakoztak a Hunyadi bezárása miatt A szülők szerint a képviselők a könnyebb utat választották az iskolák összevonásával Fotó: Kozma István Szerencs (ÉM - M.I.) - Tömeges jelenetek zajlottak le tegnap délelőtt a szerencsi polgármes­teri hivatalban. A földszinten tömött sorokban a jövedelem- pótlék kifizetését várták a mun­kanélküliek, míg a félemeleten, valamint a polgármester szobá­jához vezető lépcsőkön a Hu­nyadi János Általános Iskolába járó gyerekek szülei várták Magda Gábort, illetve a képvi­selőket. A szülők képviseleté­ben adta át egy úr a több mint négyszáz aláírást tartalmazó papírokat, melyeken a szülők aláírásukkal tiltakoztak az in­tézmény bezárása ellen. A város polgármestere a jelenlévő­ket meginvitálta a testületi ülésre, ahol ilyen sokan még soha nem vol­tak. A polgármester elmondotta: a Hunyadi állaga meglehetősen le­romlott. Felújítására 40-50 millió szükségeltetne, ugyanakkor csök­ken a tanulói létszám. Mivel a jövő­ben növekszik majd a kötelező osz­tálylétszám, elképzelhető, hogy összevonásra lenne szükség, ez pe­dig pedagógusok elbocsátásával jár­na. Most még az összes pedagógus­nak tudnak állást biztosítani. Az oktatási és közművelődési bi­zottság elnöke, Kiss Attila fejtette ki a bizottság korábban kialakított álláspontját. Elöljáróban kiemelte: a körülmények diktálnak, s a város jelen pillanatban csak két iskolát tud működtetni. A bizottság egyéb­ként már hetek óta ezzel a témával foglalkozik, végül egyhangúlag az iskolák összevonása mellett döntöt­tek. Gazdasági kényszer, érzelmi motivációk, műtét, dönteselhalasz- tás, tájékoztatás hiánya, demográfi­ai jövőkép, döntéskényszer, indula­tok - mindezen kifejezések többször is elhangzottak a képviselőktől a vi­ta során. A teremben ülő (álló) szülők ter­mészetesen a gyermekeik érdekeit tartják szem előtt, Volt, aki úgy vé­lekedett, hogy őt nem tudták meg­győzni a képviselők, mert szerinte a könnyebb utat választották, más az előkészítő munkával kapcsolatosan tett fel kérdéseket. Egy hölgy meg­értette a nehézségeket, de kérte, napolják el a döntést és csoportosít­sanak át pénzeket a Hunyadi mű­ködtetésére. Szóba került: miért építenek olyan nagy, luxus torna- csarnokot, mikor ilyen gondok van­nak? A pénzügyi megszorításokat nem a gyerekeken, az iskolákon kellene kezdeni... A polgármester felajánlotta, hogy további tájékoztatással állnak a szülők, az érdeklődők rendelkezé­sére egészen május 31-ig, ameddig elhalasztották az iskolaüggyel kap­csolatos döntéshozatalt. ■KOMMENTÁR A tudás hatalom Filip Gabriella A tudás hatalom - ez az üvegtáblára írt buzdító felirat is a leselejtezendő tárgyak közé kerülhet, ha megszűnik az iskola. Hogy melyikí1 Most a szerencsi Hunyadi János Általános Iskola sorsáról folyik a vi­ta, viszont nem ez az egyetlen oktatási in­tézmény, melyet a közeljövőben bezár­hatnak. Az indokok is megegyeznek: ke­vés az önkormányzatok pénze, csökken a tanulólétszám. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az idén megközelítőleg ezerrel kevesebb di­ák fejezi be az általános iskolai tanulmá­nyait, mint az elmúlt évben. De az orszá­gos adatok is hasonlóak. Az évtized eleji 171 ezres csúcslétszámról máraz idén 140 ezer alá esik, majd a következő néhány évben 110 ezerig csökken az általános is­kolát végzettek száma. Ha kevesebb a gye­rek, egy-egy évfolyamon kevesebb osz­tályt indíthatnak, csökken az ellátandó órák száma, kevesebb tanárra lesz szük­ség. Miközben pedig növekednek az árak, a fenntartási költségek. Érthető tehát, ha felvetődik az iskolabezárás gondolata. A korábbi időszak körzetesítéséi után most már nagyon jól tudjuk, mit jelent, ha egy község iskola nélkül marad, ha utaztatni kell a gyerekeket, ha a faluból elköltözik az utolsó értelmiségi is... Viszont egészen mása helyzet egy olyan településen, ahol több általános iskola működik. Itt szükség esetén valóban ésszerűnek tűnhet az összevonás. Nem mindegy, hogy hány tanteremben ég a villany, hány helyiséget fűtenek, és az sem, hogy hány tanárnak fi­zetnek bért. Ha az érintett iskola tanulói, a gyerekek szülei és a pedagógusok szá­mára sérelmes is, előbb-utobb be kell lát­niuk, hogy végsősoron a nagyobb közös­séget, a település egészét szolgálhatja ez az intézkedés. Arra viszont nagyon nehéz magyarázatot találni - hiába is érvel ezzel a polgármes­ter -, hogy Szerencsen miért kellene akkor elbocsátani a pedagógusokat, ha megma­radna a három iskola, és hogyan tudnák fenntartani az álláshelyeket, ha öszsze- vonnák az intézményeket?! Az is talányos, hogy a decemberi választások idején - a kormányprogram ismeretében, vagyis tud­va: az önkormányzatnak változatlanul ál­dozatokat kell hoznia, ha az addigi szin­ten kívánja fenntartani az oktatás helyi rendszerét - a polgármester miért ígérte a Hunyadi jánosÁltalános Iskola épületének felújítását, az oktatás támogatását?! /Viert a tudás hatalom - vághatnánk rá a jól bevált mondatot, ha nem félnénk attól, hogy valaki még azt hinné: összetévesz­tettük az igazi tudást a végiggondolatlan ígérgetés tudományával. Nobel-díjas magyar — Magyarországon Budapest (MTI) - A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Kamarájának szerve­zésében magyarországi látogatásra érkezett szerdán Oláh György Amerikában élő magyar származású Nobel-díjas kémikus. Sajtótájé­koztatóján a professzor arról beszélt, hogy vé­leménye szerint a tudományos kutatás az em­beriség fejlődésének alapja: olyan hosszú távú folyamat, amelynek előrehaladását a pillanat­nyi politikai, gazdasági környezet befolyásol­hatja, de nem tudja megállítani. A Nobel-díjas kémikust fogadja majd Horn Gyula miniszter- elnök is. A fogadáson jelen lesz a közgazdasági Nobel-díjas Harsányi János is, aki szintén az MTESZ meghívására érkezik Magyarországra csütörtökön.

Next

/
Thumbnails
Contents