Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-24 / 121. szám

1995, Május 24», Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Magyar tőkealap felállítását tervezik Az EBRD elnöke szerint jó irányba mutat a stabilizációs csomag Hídvégi József a TV-Wradó élén Budapest (MTI) - A Magyar Tele­vízió vezetése a médiatörvény meg­születéséig Hídvégi József korábbi főszerkesztő-helyettest bízta meg a TV-híradó főszerkesztői posztjának ellátásával, aki a megbízatást elvál­lalta - közölte Horváth Ádám tévé­elnök kedden. Mint ismeretes a té­véelnök május 15-ón indoklás nél­kül visszavonta Betlen János fő- szerkesztő határozatlan időre szóló megbízatását, és a főszerkesztői te­endők ellátására Hídvégi Józsefet kérte fel. Horváth Ádám arra az ér­tesülésre, hogy a későbbiekben esetleg pályázatot írnak ki a híradó főszerkesztői posztjára, nem kívánt reagálni. EU-támogatás a párkányi hídra Budapest (MTI)-Az Európai Unió Bizottságának illetékes vezetője egy, a magyar Külügyminisztéri­umnak szóló levélben jelezte: a tes­tület kész ötmillió ECU-t - ami több mint 0,8 milliárd forint — vagy a költségek maximum 60 százalékát biztosítani az Esztergom és Pár­kány (Sturovo) közötti Duna-híd új­jáépítésére. Az EU-támogatást egy külön, a magyar és a szlovák célok­ra jóváhagyott programokat nem érintő keretből biztosítanák. A ma­gyar és a szlovák fél, illetve az EU a beruházásra úgy tekint, mint egy olyan projektre, amely elősegíti a batár két oldalán élő lakosság törté­nelmi kapcsolatainak felújítását, a két ország közeledését és regionális együttműködését. A kisiparosok ellehetetlenítése Budapest (MTI) - A Bokros-cso­mag várható hatásairól tárgyalt kedden az ipartestületi ügyvezetők V. országos konferenciája. Az Ipar­testületek Országos Szövetsége a Bokros-csomag megszorító rendel­kezéseit tudomásul veszi, szüksé­gességét, megérti, azonban nem fo­gadhatja el azokat az intézkedése­ket, amelyek hátrányosan megkü­lönböztetik a vállalkozókat. Ameny- Uyiben a parlament törvényerőre emeli az intézkedéscsomagot, az IPOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. Az ügyvezetők megállapítot­ták, hogy a kormány szigorító intéz­kedései a kisiparosokat ellehetetle­nítik. Különösen hátrányos helyze­tet teremt a betegszabadság újbóli szabályozása, valamint a tb-járulék növelése. Úgy vélik, a gazdaság­élénkítő lépések csak a retorika szintjén jelennek meg. Ezt jelzi szá­mukra az is, hogy a pénzügyminisz­ter már most kilátásba helyzete a szeptemberi, újbóli megszorító in­tézkedéseket. Igazi húzóerő: az exportösztönzés Budapest (MTI) - Az exportösz­tönzés lehet az a húzóerő, amely a magyar gazdaságot kilendítheti je­lenlegi nehéz helyzetéből. A 16-17 éve folytatott neokonzervatív gaz­daságpolitikát egy megalapozott, fejlődésorientált gazdaságpolitiká­nak kell felváltania. így összegez­hetők azok a szakértői vélemények, amelyeket kedden sajtótájékozta­tón ismertettek a Növekedés és mo­dernizáció című budapesti tudomá­nyos konferencia alkalmából. ^ Mozaik Páskándi Géza Kossuth-díjas írót, a Nemzeti Színház irodalmi taná­csadóját május 29-én, hétfőn dél­után három órakor helyezik végső nyugalomra a Farkasréti temető­ben. Május 27-től szemólyautószállító- szerelvényt közlekedtet a MÁV a Győr-Moson-Sopron megyei Lé- bénymiklós és a Bács-Kiskun me­gyei Kelebia között. Az új szolgálta­tás célja, hogy megkönnyítse a Né­metországból hazatérő török ven­dégmunkások magyarországi át­utazását. Magyarország folytatja tárgyalá­sait az OECD teljes jogú tagságá­nak elnyerése érdekében, és a kül­ügyi szóvivő szerint a magyar fél ar­ca számít, hogy hazánkat 1996 fo­lyamán felveszik a fejlett ipari or­szágokat tömörítő szervezetbe. Budapest (MTI) - A nemzetközi pénzvilág kedvezően fogadta a Horn-kormány március 12-i makrogazdasági programját - jelentette ki Jacques de Laro- siére, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke kedden Göncz Árpád köztársa­sági elnökkel folytatott megbe­szélésein. Az EBRD első embere - aki Bokros Lajos pénzügymi­niszter és Surányi György MNB-elnök meghívására hétfőn érkezett Magyarországra - ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy folytatni kell a privatizációt. Külön kiemelte a bankszektor, a nagy szolgáltató vállalatok és a telekommuniká­ciós szektor magánosításának jelentőségét. Göncz Ái-pád hangsúlyozta: nem­csak biztatásra, hanem hatékony támogatásra is szükség van a kül­Budapest (MTI) - A hazai inf­rastruktúra-fejlesztés költség- igénye meghaladja az 1300 mil­liárd forintot. A tervezeten be­lül mintegy 100 milliárd forin­tos befektetést igényel az M5-ös autópálya mintegy 160 kilomé­teres szakaszának megépítése, 200 milliárd forintot az M3-as autópálya (256 kilométer) fi­nanszírozása, és mintegy 116 milliárd forintba kerülne az M7-es autópálya 170 kilométe­res szakaszára vonatkozó fej­lesztés. Mindezt Kovács Ferenc, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára mondta a három­napos japán tőkebefektetési konferencia keddi ülésén. Kifejtette: Magyarország infrast­rukturális elmaradottságának fel­számolására csak hosszabb távon nyílik reális lehetőség. Elsősorban a nemzetgazdaság teljesítőképessége, az e célokra felhasználható megfele­lő pénzügyi alapok hiánya miatt. így kézenfekvő megoldásként szolgál­hat a bővítésre a kül- és belföldi hi­telek, a különböző nemzetközi segé­lyek és a magántőke igénybevétele. Szólt hazánk jelenlegi közleke­dési infrastrukturális helyzetéről is. A 30 ezer kilométer hosszúságú or­szágos közúthálózat 20 százalékán Sárospatak (ÉM - M.I.) - Tegnap délután elkezdődött az a kétna­pos rendezvény, amelyen négy megye - Heves, Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szat- már-Bereg - jegyzői találkoz­nak. Ez egyben a Jegyzők Or­szágos Szövetségének (JOSZ) részközgyűlése is. Megnyitó beszédet Jánosdeák Gá­bor, a házigazda város polgármeste­re mondott, majd Szikora Zsolt, a JOSZ elnöke (egyébiránt Érd jegy­zője) ismertette a két nap program­ját. Beszámolt a Jegyzők Országos Szövetsége eddig végzett munkájá­ról is. Emlékeztette a jelenlévőket: már a háború előtt is volt jegyzői szövetség. Most ismét van, s ez a szervezet a már meglévő jegyzői klubokra épült. A JOSZ legfőbb sze­repe egyébként a jegyzők érdekvé­Budapest (MTI) - Magyarország­nak egyetlen szomszédos országgal sincs konfliktusa, EU-tagságunk- kal semmiféle válság nem kerül be a közösségbe. Hazánknak nincse­nek szomszédaival szembeni terüle­ti követelései, nincs határrevíziós igénye - mondta Horn Gyula mi­niszterelnök kedden, az Európai Unió-Magyarország Társulási Par­lamenti Bizottság tagjaival folyta­tott eszmecserén. Hangsúlyozta: nem igazak azok a napokban földiek részéről ahhoz, hogy az or­szágban maradéktalanul kiépül­hessen a piacgazdaság. A köztársa­sági elnök arra kérte Larosiére-t, hogy az EBRD a jövőben is nyújtson segítséget. Jacques de Larosiére és az őt fo­gadó Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter egyetér­tett abban, hogy a bank magyaror­szági tevékenységében a legna­gyobb hangsúlyt az infrastruktúra finanszírozására helyezi. A megbe­szélésen részletesen tárgyalták az M5-ÖS autópálya továbbépítésére vo­natkozó pénzügyi feltételek rögzíté­sét. A tárgyalásokon szó esett az EBRD finanszírozási feladatairól az MO-ás körgyűrű északi szektorát, valamint az M3-as és az M7-es autó­pályákat illetően. Jacques de Larosi­ére kifejezte: az EBRD érdeklődik a magyar távközlés, valamint a Feri­hegy II. terminálbővítés tervei iránt. A bank növekvő mértékű szerepvál­már 1990-ben kimerült a kapacitás, a főutak többségén állandósult a torlódás. Hiányoznak a települése­ket elkerülő szakaszok, a közúti csomópontok mintegy 40 százaléka balesetveszélyes. A városi közleke­désben a helyzet még rosszabb. A vasúthálózat sűrűsége az európai átlagot ugyan meghaladja, a villamosított vonalak részaránya azonban mintegy fele az európai 54 delme, a szakmai továbbképzések biztosítása - annál is inkább, mert jelenleg az országban nincs ilyen to­vábbképzés. Az elnök beszéde után Horváth István, a belügyminisztéri­um közigazgatásfejlesztési főosztá­lyának helyettes vezetője tartott előadást a köztisztviselői törvény­nyel kapcsolatos módosításokról. Ma az önkormányzati törvénnyel kapcsolatos előadás hangzik el. A pataki rendezvény a negyed ik részközgyűlésé a szövetségnek. Ezekkel a részközgyűlésekkel ké­szítik elő az első országos közgyű­lést. A szakmai programokon túl, amikor is a jegyzők a legfrissebb in­formációkat kapják meg, célja a ta­lálkozónak - mondotta a JOSZ el­nöke -, hogy a települések jegyzői megismerkedjenek egymással, a vá­rosok, falvak gondjaival, eredmé­nyeivel. szárnyra kapott híresztelések, hogy Magyarország konfrontációban ál­lana Romániával. Éppen ellenkező­leg: a magyar-román viszonyban komoly előrelépés történt. Mindkét fél részéről megvan a politikai aka­rat, hogy a problémákat megoldják. Ennek jegyében alakult ki egy olyan kompromisszumos javaslat, amely a közeljövőben lehetővé teszi az alapszerződés megkötését. Claude Desama, a Magyar Kap­csolatok Delegációjának elnöke el­lalása a vasút modernizációjában is kiemelt fontosságot nyerhet. Jacques de Larosiére EBRD-el- nök Hóm Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszélésein reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány által elhatározott és meghozott in­tézkedések - amelyek alapvetően helyes irányt, képviselnek - maxi­mális eredményt hoznak. Kifejtette: úgy érzi, hogy a kormány intézkedé­sei alapján az EBRD-n kívül a többi nemzetközi pénzintézet is hajlandó együttműködni Magyarországgal. A bank részéről azt tervezik, hogy egy úgynevezett magyar tőke­alapot állítanak fel, mely reorgani­zációs céllal pénzügyi gondokkal küzdő magyar cégeket, illetve már privatizált társaságokat vásárolna. A felállítandó reorganizációs célú alap alaptőkéje 60 millió dollár lesz, feltöltése folyamatban van, jelen pillanatban 30 millió dollár pénz­eszközzel rendelkezik. százalékos aránynak. A hírközlés terén, a telefonellátottság tekinteté­ben hazánk 1990 végéig csak Albá­niát és Lengyelországot előzte meg Európában. A távközlési piac libe­ralizációjának köszönhetően az elő­rejelzések szerint 1996 végére olyan kínálati piac kialakulása várható Magyarországon, miszerint a távbe­szélő előfizetői igények 90 százalé­kát fél éven belül ki lehet elégíteni. Pedagógussztrájk: nincs megállapodás Budapest (MTI) - A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszerveze­te (PDSZ), valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képvi­selői kedden tárgyalást folytattak az elégséges ellátásról sztrájk ese­tén. Egyelőre nem született megál­lapodás. A szakszervezetek ugyanis nem tudták elfogadni azt a javasla­tot, miszerint az elégséges ellátás keretében 14 éves korig biztosítani kell a gyerekek pedagógiai felügye­letét. Dönteni kell arról is, hogy ön- kormányzati vagy pedig intézményi szinten határozzák-e meg az elégsé­ges ellátást. A szakszervezet szerint az előbbi esetben lehetővé válna, hogy a több iskolát vagy óvodát mű­ködtető önkormányzatoknál csak egy-egy intézmény látná el a szük­séges feladatokat. A tárgyalást a jö­vő héten folytatják a felek. mondta, a Fehér Könyv-tervezet le­hetővé teszi az egyes országok diffe­renciált megközelítését. A képvise­lők kíváncsiak voltak arra: meny­nyire élvezi a társadalom támogatá­sát a gazdasági modernizációs prog­ram. Horn Gyula elmondta: nagyon fontos volna, hogy a reformok szük­ségességét a társadalom is megért­se. A kormánynak ezen a téren van némi „deficitje”, de az intézkedések hatása már érződik, néhány terüle­ten javultak a gazdasági mutatók. Nincs elég pénzünk a fejlesztésre Japán tőkebefektetési konferencián a hazai infrastruktúráról Magyarország infrastrukturális elmaradottságának felszámolására csak hosszabb távon nyílik reális lehetőség Fotó: Dobos Klára Négy megye jegyzőinek találkozója „Deficit” a csomag elfogadtatásában Horn Gyula fogadta az EU parlamenti vegyes bizottságot __A PARLAMENTBŐL Alapszerződés és adózó honorárium Budapest (ÉM - B.I.) - Kétszer is hivatkoz­tak Babits Mihályra a parlament tegnapi ülé­sén a magyar-szlovák alapszerződés vitája kapcsán. Az egyik így szól: „Legyen vége már, legyen béke már.” Ä másik: „Vétkesek közt cinkos, aki néma...” Az első idézetet kormány- párti, a másodikat ellenzéki képviselő mondta. Tény, hogy a program szerint - mivel még ti­zennégy honatya jelentkezett felszólalásra, a magyar-szlovák alapszerződés vitáját nem zárták le, így a Párizsban kötött kormányfői egyezményt az országgyűlés nem ratifikálta. Kovács László külügyminiszter tartotta az expozét, amelyben elmondotta, hogy az alap- szerződés kölcsönös bizalmon alapul, bizton­ságot jelent, lehetőséget ad a rendszeres pár­beszédre, s nagyobb esélyt ad Magyarország­nak az Európai Unióba és a NATO-ba való be­kerülésre. Nyomatokkal hangsúlyozta, hogy a parlament igenje jobb jogi feltételek teremt a kisebbségi jogok gyakorlására. A realitásokból kell kiindulni, nem a vágyakból, az ellenzéki szándékokból. A jelenlegi szituációban az alap- szerződés megkötése mindenképpen hasznos. A vezérszónokok sorát Eörsi Mátyás (SZDSZ) nyitotta meg. Megállapította: a tör­vényjavaslat megfelel az integrációs folyama­toknak, a jószomszédi kapcsolatok bővítésének, s a határon túli magyarok érdekének. A mielőb­bi ratifikálást indokolja, hogy északi szomszé­dunknál felerősödtek a szélsőséges indulatok, ezért is szükséges a kapcsolatok minimális szin­ten való rendezése. Csóti György (MDF) úgy vél­te, hogy a szerződésben foglalt paragrafusok (nevezetesen az 1201-es nemzetközi ajánlás) nem valósulnak meg, s a Benes-dekrétum inkri­mináló paszszusa nem töröltetett el. A kormány intézkedése látszólagos, a szlovákok a belső jog- rend alá rendelik az alapszerződést; ezért a leg­nagyobb ellenzéki párt nem támogatja azt. G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) kijelentet­te, hogy a békés egymás mellett élésre való tö­rekvés szándéka nem párosulhat kapkodó, szolgalelkű gondolkodással. Az alapszerződés - amelyet a kisgazdák nem támogatnak - nem szolgálja sem a magyar, sem a szlovák nép ér­dekeit. Példaként Sátoraljaújhelyre hivatko­zott, amely megosztottsága miatt, mivel ott a határ Európa Berlinjének számít. Surján László (KDNP) pártja nevében szintén ellen­érzését fejezte ki az előteijesztéssel kapcsolat­ban. Miért van az - kérdezte -, hogy Pozsony csak októberben szándékozik ratifikálni a Horn-Meciar egyezményt? Németh Zsolt (Fi- desz-MPP) szerint a magyar külpolitika szelet vetett, s vihart aratott. Az egyezmény sem nem jószomszédi, se nem baráti, különös tekintettel a magyar kisebbség helyzetére, az értelmezési vitára, s az utólagos jegyzékháborúra. Háromnegyed hétkor megkezdődött a stabi­lizációs törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok feletti szavazás. A munkáltató által természetben nyújtott étkezés után a jövőben sem kell tb-járulékot fizetni. Név szerinti sza­vazással, 159 igen (46 százalék), 112 nem (33,8 százalék) és 70 tartózkodó szavazattal (20,2 százalék) nem fogadta el a parlament azt a módosító indítványt, aminek értelmében a gazdaságstabilizációs törvénycsomag elfoga­dása után sem kellett volna tb-járulékot fizetni a szerzői jogvédelem alá tartozó, valamint a megbízási jogviszony keretében előadóművészi tevékenységet folytatók díjazása után. így ezek a jövedelmek július elsejétől tb-járulékkötele- sek. Tb-járulékot kell fizetni a jövőben a beteg- szabadság idejére jaro átlagkereset után is. _A NAP KÉRDÉSE Van-e megyénkben sertéspestis) árvány ? Miskolc (ÉM - BAM) - Szájról szájra jár a hír, miszerint sertéspestisjárvány tört ki megyénkben. Mészáros Istvántól, a me­gyei Állategészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás igazgató-főállatorvostól kérdeztük, van-e sertéspestisjárvány, avágj' most is - szerencsére - felröppent „kacsáról” van szó csupán?- Teljes felelősséggel mondhatom, hogy nincs járvány megyénkben. A környező országokból, így Szlovákiából néhány hónappal ezelőtt kap­tunk jelzést, hogy Nagymihálytól Dunaszer- dahelyig terjedően több megbetegedésről szá­moltak be a szakemberek. Tekintettel arra, hogy megyénk hosszan érintkezik a szlovák határvonallal, természetesen állandóan vizs­gáltuk térségünkben az állományt. Néhány vaddisznónál illetve a háztáji sertések között találtunk megbetegedett jószágot, de ez nem jelenti azt, hogy járvány lenne. Inkább a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt, ezért ál­latorvosaink minden lelőtt vaddisznót meg­vizsgálnak erre a betegségre nézve is - mond­ta az igazgató. A megyében egyébként - véleménye szerint- közel 250 ezer sertést tartanak kis- illetve nagyüzemi körülmények között, többet mint amennyit a statisztikák mutatnak, bár pontos adatokkal ó sem tud szolgálni, mert 1992 óta hivatalos állatszámlálás nem volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents