Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-23 / 120. szám

1995. Mátus 23., Kedd Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Tanársztrájk lehet szeptemberben Budapest (MTI) - A Pedagógusok demokratikus Szakszervezete JPDSZ) szeptemberre sztrájkot hir- ^et, ha a kormány olyan előterjesz­tést nyújt be az Országgyűlésnek, amely a pedagógusok munkakörül­ményeinek és az oktatás színvona­lak további romlását eredménye- Z1, A szakszervezet jogi álláspontja szerint a közoktatás területén sem- mi_sem korlátozza a sztrájkjogot. A művelődési tárcával jelenleg tárgya­lást folytatnak az elégséges ellátás Kérdéséről, álláspontjuk érvényesí­tse érdekében azonban készek akár bírósághoz is fordulni. Az ügy­vivők sikerként könyvelték el, hogy a tárca vezetői biztosították a peda­gógusokat: nem készülnek a kötele- Zo óraszámok emelésére. EDDSZ: májusban Rém lesz sztrájk Budapest (MTI) - Bár május 19-én Jajért az egy hónapos sztrájkmora- lot’ium, az Egészségügyben Dolgo­sok Demokratikus Szakszervezete bODSZ) május végéig biztosan öem dönt arról: lesz-e munkabe­szüntetés az egészségügyben. A szakszervezet egyelőre arra vár, a°gy megvitathassa az egészségügy átalakítási koncepcióját illetve véle­ményezhesse a Bokros-csomaghoz kapcsolódó végrehajtási rendelete­ket-nyilatkozta az MTI-nek hétfőn ktácsi Mária, az EDDSZ ügyvivője. Fideszesként az SZDSZ-nél Budapest (MTI) - A kormánypárti többség által a Bokros-csomag káp­lán elfogadott módosító javaslatok nem tekinthetők lényegesnek, mert jsak kozmetikázták az előteijesz- Jest - fogalmazta meg Pokorni Zol­tán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt olelnöke a frakció ülését követően. A Magyar Narancs egy cikke kap­csán felvetődött: hogyan vehetett vészt 1993-ban, még a Fidesz alel- 0őkeként egy titkos SZDSZ-es talál­kozón Fodor Gábor. A szabadde­mokraták szűk köre akkor arról tár- palt, hogy Kuncze Gábor vagy Pető tván legyen-e a párt miniszterel- Uök-jelöltje. A Fidesz frakciója sze- vmt Fodor Gábor ezen lépése „egy­szerűen döbbenetes”. Tardos Már- J°n> az SZDSZ ügyvivője tegnap cá- ■olta, hogy Fodor Gábor jelen volt az említett találkozón. ^Mozaik ^ Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja bemmel szavaz a határozathozatal­kor abban az esetben, ha az Or- s?,ággyűlés már most tárgyalni fog­ja a szlovák-magyar alapszerző­dést. A Bokros-csomag bizonyos tör­vénymódosításai kapcsán név szé­tüti szavazást fog kezdeményezni az MDF-frakció. ^ független Kisgazdapárt parla- JUenti frakciója hétfői ülésén úgy uöntött, hogy a magyar-szlovák alapszerződés ratifikálásáról szóló havazáskor egységesen a nem Sombot nyomja meg. A Fidesz még ontolgatja a tartózkodást is. Balassitól az egyiptomi hieroglifákig Régi magyar irodalomtörténeti konferencia a MAB-ban Miskolc (ÉM) - Többek között a halál argumentumairól, az in- ventio poetica kérdéseiről, Zrí­nyi gondolatalakzatairól, a régi magyar képversről hallhatnak előadásokat az érdeklődők a miskolci MAB-székházban Re­torikák, poétikák, drámaelmé­letek címmel, a tegnap délután megkezdődött konferencián. Terplán Zénó akadémikus, a Mis­kolci Akadémiai Bizottság elnöke köszöntötte a részvevőket, röviden bemutatta a rendezvénynek helyet adó akadémiai bizottságot. Janko- vics József, az MTA Irodalomtudo­mányi Intézetének munkatársa pe­dig elmondta, hogy ennek a „régi magyar irodalomtörténészek!’ kö­zött már hagyományosnak számító rendezvénynek Klaniczay Tibor volt a kezdeményezője és a lelke, egészen haláláig. Úgyhogy nem csak mint tudós, de mint tudomány- szervező is hozzájárult ahhoz, hogy ezzel az iskolákban kissé háttérbe szorított területtel foglalkozzanak. Az őt munkájában végig segítő Sántha Teréz szervezőtitkár emlé­keztetett rá, hogy az első rendez­vényt 1969-ben Sárospatakon tar­tották. Attól kezdve minden évben más és más város adott helyt a kon­ferenciának. A rendezvénynek nagy kohéziós ereje van, sok főiskolást és bölcsészhallgatót vonz. Szinte minden évben érkeznek ismert külföldi professzorok is a konferenciára, most például eljött a nápolyi egyetemről Amedeo di Francesco. A mintegy 120 résztvevő között kutatók és egyetemi, főisko­lai hallgatók egyaránt vánnak. Ta­valy - a Balassi-év alkalmából - a régi magyar irodalomtörténettel foglalkozók Balassiról beszélgettek. Idén nincs ilyen konkrét téma, de az egyik központi kérdés a képvers. Hiszen a házigazda Miskolci Egye­tem Bölcsészettudományi Intézeté­nek professzora, Kilián István ezzel a területtel foglalkozik. Képvers a görögök óta létezik Európában, de az egyiptomi hieroglifák is a kép­versek közé tartoznak. Tehát ősi műfajról van szó, amely speciális kérdése a poétikának. A konferencia ma délelőtt 9 órá­tól illetve holnap délután 3 órától előadásokkal folytatódik. A prog­ram csütörtökön a vizuális költé­szetről szóló előadásokkal ér véget. Előléptették Farkas Bertalant A Magyar Köztársaság elnöke - a honvédelmi miniszter javaslatára - Far­kas Bertalan mérnök-ezredest 1995. május 26-i hatállyal dandártábornok­ká kinevezte. A kinevezési okmányt Göncz Árpád hétfőn délután a Parla­ment Nándorfehérvári-termében nyújtotta át. Áz átadáson jelen volt Kele­ti György honvédelmi miniszter. Farkas Bertalan az első - és azóta is egyetlen - magyar űrhajós a Szojuz-36 fedélzetén tizenöt évvel ezelőtt, 1980. május 26-án indult útnak. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Magyar—román értelmiségi találkozó Sződliget (MTI) - A magyar és a román nép egy évezred óta él egy­más mellett, ám e kapcsolatra az el­múlt másfél évszázad során sok te­kintetben a görcsösség volt jellem­ző, aminek oldására a mostanihoz hasonló tanácskozások is jó alapul szolgálhatnak - jelentette ki Göncz Árpád államfő hétfőn Sződligeten a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia Nemzet­közi Társaság és a Magyar Televízió szervezésében megkezdődött össze­jövetel megnyitóján, amelyen ma­gyar és román értelmiségiek fejtet­ték ki elképzeléseiket a közös jövő­ről. A tanácskozást Horn Gyula le­vélben üdvözölte. A köztársasági el­nök beszédében rámutatott: mind­két országnak közös érdeke, hogy egyszerre csatlakozzanak az Euró­pai Unióhoz. Kántor Lajos, a Ko­runk szerkesztője felhívta a figyel­met: az európai realitások tükrében elérkezett az idő mindkét ország­ban a nemzetstratégiák újragondo­lására. Az együtthaladás nem csu­pán kisebbségi kérdés, a két nemzet egésze számára is fontos lehet. Magyarázatot várnak Betlen elmozdítására Kormánypártok az elnökjelöltről, a médiatörvényről, a csomagról Budapest (MTI) - A párt képvi­selőcsoportja szimpátiaszava­záson ellenvoks és tartózkodás nélkül úgy döntött, Göncz Árpá­dot állítja az MSZP köztársasá- gielnök-jelöltjének. Az SZDSZ képviselőcsoportja ezen a héten elkezdi a Göncz Árpád köztár­sasági elnöki jelöléséhez szük­séges aláírások összegyűjtését. Szekeres Imre az MSZP frakcióveze­tője elmondta, hogy a nyílt szavazás idején az ülésteremben tartózkodott Szűrös Mátyás és Kosa Ferenc is. Megnyitották az ajánlási íveket is, amelyeket helyben 111 szocialista törvényhozó írt alá. A frakció szeret­né, ha június közepén megtartanák a választást, és azt nem halasztanák az utolsó pillanatra. A médiatörvénnyel kapcsolatban úgy döntöttek, hogy azzal csak azután foglalkozik részletesen, ha a kormány már elfogadta. Néhány törvényhozó jelezte, hogy továbbra is elutasítja a honoráriumok 44 szá­zalékos tb-járulékoltatását. A frak­ciócsomag egyetlen pontjáról sem rendel el kötelező szavazást. Nem nevezhető szavazásnak a rokonszenv-mintavétel, és az követ­kezett be, ami eddig is tudott volt, hogy a jelenlévő szocialista képvise­lők többsége támogatja Göncz Ár­pád jelenlegi köztársasági elnök újabb jelölését. Ezt egybehangzóan jelentette ki Szűrös Mátyás és Kosa Ferenc a szimpátiaszavazásra re­agálva. * Az SZDSZ képviselőcsoportja ezen a héten elkezdi a Göncz A'pád köz- társasági ehlöki jelöléséhez szüksé­ges aláírások összegyűjtését-jelen­tette be az SZDSZ hétfői frakcióülé­sét követően Pető Iván, a képviselő- csoport vezetője. Az SZDSZ képviselői is tájékoz­tatást hallgattak meg a médiatör­vény előkészületeiről. Az SZDSZ szeretné, ha a törvényjavaslat mi­előbb a T. Ház napirendjére kerül­ne. Pető közölte: magyarázatot vár­nak a tv-elnöktól, mert Betlen Já­nos leváltásának tényleges okait az elmúlt egy hét alatt a nyilvánosság nem ismerhette meg. Úgy tűnik te­hát, mintha valamiféle politikai nyomás állna Betlen János leváltá­sának hátterében - és ezt az SZDSZ elfogadhatatlannak tartaná. A frakció foglalkozott a Bokros­csomaggal is, és úgy döntött: általá­ban megszavazza a kormány által támogatott módosító indítványokat, de néhány kérdésben még egyeztet­ni kívánnak. Kötelező szavazást nem rendelnek el. A PARLAMENTBŐL: Pótköltségvetés és fehér galamb Budapest (ÉM - B.I.) - A parla­ment tegnapi ülésén a pótkölt­ségvetésről tárgyalt. Az országgyűlés hétfői munkája ténylegesen jó egy órával kezdő­dött később a sok napirenden kí­vüli hozzászólás miatt. A felszóla­láscsokor egyike arról szólt, hogy az ellenzék igyekezett-e oktalanul ^nyújtani — a miniszterelnök amerikai utazása előtt - a kor­mány stabilizációs programjának vitáját. Isépy Tamás (KDNP) és Szabó Iván (MDF) kifogásolta, h°gy a kormány minden áron ke­resztül akarta hajszolni a parla­menten a 21 pontos, sebtében összeállított csomagot. Pokorni holtán (Fidesz-MPP) úgy vélte, hogy az ügy súlyához képest kevés időt fordítottak a képviselők a té­mára. Szekeres Imre (MSZP) so­rolta a statisztikát, mely szerint a Ház (a kétperceseket és a vita­napot nem számolva) ötven órát jordított a vitára. Nem állítja, hogy ez sok, de minden fölszólaló lehetőséget kapott véleményének kifejtésére. Nem hallgatta el, hogy a legtöbbet az MDF-es honatyák szóltak, őket követték a szocialis­ták majd a fideszesek. A sokat szereplő Torgyán Jó­zsef ezúttal azt javasolta, hogy a magyar-szlovák alapszerződés vi­táját és ratifikálását halassza el a parlament. Ezzel értett egyet a kisgazda Lányi Zsolt és a fideszes Németh Zsolt is. A keresztényde­mokrata Isépy Tamás - szépen fo­galmazott mondatában - támo­gatta ellenzéki társait: miután fel­szállott a fehér galamb először nézzük meg, hogy a másik oldalon nem lőnek-e rá. Heves vita után a parlament elvetette a javaslatot. Két képviselő mondta el véle­ményét a pótköltségvetés vitájá­nak folytatásában. Balsay István (Fidesz-MPP) az előterjesztéssel kapcsolatban alkotmányos ellen­érzéseit emlegette. Nem tartja elérhetőnek a 150 milliárd forin­tos privatizációs bevételt, így - szerinte - olyan költségvetésről vi­tatkoznak a honatyák, amelynek bevételi oldala nincs megalapoz­va. Ráadásul a pénzügyminiszter kilátásba helyezte a további, vár­hatóan szeptemberi megszorítást, ami csaknem egyet jelent egy újabb költségvetés összeállításá­val. A volt székesfehérvári polgár- mester kifogásolta továbbá, hogy az önkormányzatok lehetetlen helyzetbe kerülnek, s ez visszaüt az iskolák, óvodák és egészségügyi intézmények működésére, azaz közvetlenül a lakosságra. A pénz- elosztással kapcsolatban kritikai megjegyzést tett arra a szándékra, amely a diósgyőri kohászat feltá­masztását, illetve tőkeinjekcióját szolgálja. Tóth Pál (MSZP) kutya kötelességének érezte - ő fogalma­zott így - hogy néhány elszállni látszó millióért rekviemet mond­jon. A határon túli magyarság okta­tására, kultúrájára, a könyvki­adásra, az ottani pedagógusok to­vábbképzésére szánt kiadások megnyirbálásával nem értett egyet. Számokra, példákra hivat­kozott, utalva arra, hogy a komá­romi, a beregszászi, a kassai szín­ház működése megszűnhet, s elle­hetetlenülhet, s mérséklődhet a romániában, Szlovákiában kiadott magyar nyelvű könyvek száma. A borsodi képviselő úgy vélte, hogy a mintegy egymilliárd forintból, mert hiszen a nagy egészhez ké­pest kis összegről van szó, nem éri meg egy fillért sem elvonni. Áz ülés előtti Parlamenti Nap­lóban Habsburg Ottó nyilatkozott Magyarországnak az európai szer­vezetekhez való kapcsolódási lehe­tőségeiről. Elmondotta, hogy még ebben az évezredben bekövetkez­het, hogy hazánk tagja lehet az Európai Uniónak. Beszélgetőtársa Orbán Viktor (Fidesz-MPP) meg­erősítette a nagytekintélyű politi­kust abban, hogy ez vonatkozik a NATO tagságra is, azzal a megszo­rítással, hogy az Észak-atlanti Szövetségnek talán hamarabb és zökkenőmentesebben tagjai lehe­tünk, mint az EU-nak. In memóriám Ónodvári Miklós Az írógép, ami fölé évtizede­ken át nap mint nap ha­jolt, alig enge­delmeskedik. Akadozik a be­tű,. botorkál a szó, nehezen kerekedik ki a fáj dalmas, megdöbbentő mondat. Cso­da? Hisz min­den porcikánk tiltakozik elle­ne! 63 éves ko­rában meghalt Ónodvári Mik­lós, az Észak­Magyarország Aranyfóliái kitüntetett újságíró­ja, nyugalmazott főszerkesztő-helyettese. Igen, ahogy Ó tanította: még a nekrológban is informálni kell az olvasót. Név, cím, rang... Pedig nekem ekképpen igaz és fájdalmas a hír: meghalt egy ember, egy nagyon jó ember, egy kolléga, egy igaz barát. Ahogy Miskolchoz az Avas, Diósgyőrhöz a vár, Lillafüredhez a Palotaszálló hozzátarfő­zik, ugyanúgy elválaszthatatlan Ó az Észak- Magyarországtól, amelynek tavaly ünnepeltük fél évszázados jubileumát. Ebből az ötven évből - a katona éveket leszámítva, amikor honvéd­ségi lapoknál újságíróskodott - Ónodvári Mik­lós 35 esztendőn át szolgálta a lapot, az olvasó­kat, mindig azon a poszton, ahol éppen szükség volt rá. Volt gyakornok, munkatárs, ipari, majd gazdaságpolitikai rovatvezető, olvasó- szerkesztő és hosszú éveken át főszerkesztő-he­lyettes. Korkedvezménnyel vonult nyugdíjba 1989. végén, de - mert az újságírók már csak ilyenek - a, szakmát., a hivatást a „pihenés évei” alatt is nap mint nap gyakorolta. Haláláig hű maradt az Északhoz, és q. hosszú évtizedeken át általa szerkesztett ÉMÁSZ Híradóhoz. Nehéz korban, sokszor könyörtelen világban kellett ezt az amúgy sem könnyű mesterséget gyakorolnia. Csodáltam, mert volt. hozzá tudá­sa, ereje, higgadtsága és türelme. És volt. hozzá szíve! Igen szíve volt az em berséghez, a tisztes­séghez! Ónodvári Miklóst - nem túlzás ez - is­merték, tisztelték és szerették az olvasók. Úgy gondolom azért, mert megérezték, pontosabban kiérezték írásaiból: ez az ember közülük jött, ez az ember értük, igazukért szólt. Szeretett kollégánk - Márai Sándort idézve -„megélte a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett vele”. Ég veled Miklós! A búcsú fájdalmas, mert úgy érezzük lelkűnkben örök űr, be nem gyó­gyuló seb támadt. Én mégis reménnyel köszö­nök el Tőled ekképp: viszontlátásra. Valahol, egyszer odaát, csinálunk mi még egy jó újságot! Hajdú Imre _A NAP KÉRDÉSE Vége a készültségnek — kérliető-e fűtés? Miskolc, Ózd, Tiszaújváros (ÉM - FL) - A távhőszolgáltatók csak május 15-ig vol­tak kötelesek a lakosság kérésére külön díjért biztosítani a meleget. Május­ban azonban szokatlanul hidegre for­dult az időjárás. Nem okozott-e gondot a megye településein, hogy időközben néhány távfűtő cég megkezdte a szoká­sos évi karbantartást? - erről érdek­lődtünk a megye városaiban. A Miskolci Hószolgáltató Vállalatnál április 18-a után már csak nagyon kevés lakóközös­ség kérte — az előírásoknak megfelelően írás­ban és többletköltség megfizetése fejében - a fűtést, május 15-e után pedig már nem igé­nyelték sehonnan. Mint azt a Cselédes Károly igazgatótól kapott tájékoztatásból megtudtuk: a karbantartási munkálatokat azóta meg­kezdték, de a kazánhoz még nem nyúltak. Te­hát ha szokatlanul hidegre fordulna az időjá­rás és akárcsak egy lakóközösség is fűtést kér­ne, még mindig készséggel állnának szolgála­tukra. Az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Válla­lattól az 5500 távfűtött lakásból április 21-e után igen kevesen kérték a szolgáltatást, de 28-ig a bölcsődéket és óvodákat még fűtötték- mondta érdeklődésünkre Lázár Lajos igaz­gató. Május 15-tól végzik a nyári karbantartá­si munkákat, ezek sorában 10 hóközpont teljes rekonstrukcióját. Másrészt pótolják a szigete­léseket, mert azokat gyakran ellopják. Tiszaújvárosban ugyancsak készen álltak a lakosság meleget megrendelő igényének ki­elégítésére egészen május 15-ig. Még azt kö­vetően is, hiszen máig az általuk fűtött 5600 lakás közül mindössze százötvennek a radiá­toraiból engedték le a vizet és kezdték meg a karbantartást. Tehát volt, van lehetőség az újraindításra - mondta Dobos Tibor, a fűtő­mű ügyvezetője -, viszont ezt a lakók eddig nem igényelték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents