Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-17 / 115. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Mátus 17.. Szerda, Erdőművelők Fónagyság (ÉM) - Dől a fa, fűrészelnek, gallyaznak - és persze versenyeznek azok az erdőművelő-fakitermelő szakon tanuló diá­kok, akik részt vesznek a szakma kiváló tanu­lója országos verseny döntőjén. A Földművelésügyi Minisztériurrí, az Erdé­szeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete, az ÉDOSZ, Miskolc város képviselő-testülete, az Északerdő Rt., és a miskolci Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola által szervezett versenyen az ország négy iskolájának húsz tanulója vesz részt. Tegnap délelőtt - a Fónagysági Oktatási Köz­pontban tartott megnyitót követően - a gya­korlati versenyeket rendezték meg, ma dél­előtt tartják az írásbeli fordulót, délután a szó­beli versenyt, majd 5 órakor az iskola Repülő­tér úti dísznövénykertészetében megrende­zendő ünnepélyes erednényhirdetésen meg­tudhatjuk: kik a legjobb erdőművelők. Vigyázz, dől a fa! Fotó: Fojtán László _EM-portré Az egyesületi elnök Miskolc (ÉM - M.L.) - „Egység a különböző­ségben” - hangzik a bahá’i vallás egyik alapve­tő gondolata. Talán ezt a mondatot választhat­ná mottójául a Kiút Egyesület is, amely céljá­ul tűzte a magyarság és a cigányság közötti megbékélést, egymás jobb megismerését, a kö­zös hagyományok ápolását.- A cigánycsaládok sorsát a nevelőotthoni gyerekek életén keresztül ismertem meg. Ti­zenötödik éve járok a Gyermekvárosba, sokat foglalkozom a gyerekekkel, s így előfordult már az is, hogy hazakísértem őket a szüleik­hez, vagy éppen szökött gyerek után mentem ki a cigánytelepre, hogy rábeszéljem a vissza­térésre és az iskola folytatására - meséli az egyesület elnöke, ifj. Fekete Zoltán magyar­történelem szakos tanár. - Járom a „Békeszál­lót”, beszélgetek a cigányokkal, látom, milyen nehéz körülmények között élnek. Bár azt mondják, a cigányokhoz csak a cigányok érte­nek, ez azonban szerintem mítosz. A bizalmu­kat valóban nehéz is megnyerni, ha .viszont az ember saját magát adja, nem játszik szerepe­ket, akkor közel kerülhet hozzájuk. A Kiút Egyesület az elmúlt hónapokban sa­ját hagyományokat kívánt teremteni. Ez töb- bé-kevésbé sikerült is, hiszen a jótékonysági hangversenyeken, az istentiszteleteken, a rajzpályázatokon, a szavalóversenyeken, a nyári táborokon, a hagyományőrző együttesek fellépésén túl nem először rendezték meg - az idén tavasszal is - gálaestjüket. Az egyesületi elnök hangulata azonban mégsem felhőtlen, hiszen az eredmények mellett sok kudarc is éri. A cigánygyerekek tanulását egy középis­kolásokból és tanárokból álló csoport segíti, ennek ellenére a közdelem sokszor szélmalom­harcnak tűnik.- Bár olykor reménytelennek is látszik a munkánk, mégis elsősorban a gyerekekkel kell foglalkoznunk. Ott ahol a szülői háttér ezt megengedi - mondja az elnök. - Azokat kell közülük magunk mellé állítanunk, akik való­ban tenni szeretnének valamit saját magu­kért, gyermekeikért, az emberek és közössé­gek normális együttéléséért, az emberi kap­csolatok megtartásáért. Lehet, hogy sehová sem jutunk, próbálkoznunk azonban kell. Tantermük a végtelen természet Erdei iskolások lettek a nyékládházi általános iskola tanulói Fotó: Dobos Klára Dédestapolcsány, Nyékládháza (ÉM - DK) - Amíg otthon, már­mint a nyékládházi Kossuth La­jos Általános Iskolában rendes tanítás folyik, addig az iskola 130 tanulója sokkal kelleme­sebb körülmények között, a Blikkben ismerkedik az (erdei) iskolai tananyaggal.- Az elmúlt héten a felsősök voltak kint, mintegy százötvenen, nyolc pedagógussal - tájékoztat Urbán Sándorné, a diákönkormányzat ve­zetője. - Ezen a héten a kicsik ta­nulnak itt biológiát, földrajzot, raj­zot, éneket, testnevelést. Az ilyesmi általában úgy indul, hogy egy lelkes tanár lelkesíteni kezdi a kollektívát, ami vagy sike­rül, vagy nem. Itt Urbán Sándorné javaslata elfogadtatott. Bár ő nem biológia, hanem matematika és ké­mia szakos, de évek óta kerékpártú­rákat szervez, nagyon szereti az er­dőt. Mint mondja, megnyugtatja, s ezt szeretné megéreztetni a gyere­kekkel is.- Az elmúlt év az iskolánkban a környezetvédelem jegyében telt. Több rendezvényünk, akciónk volt. Élvezték a gyerekek, csak éppen hi­ányzott a megfelelő zárás, összeg­zés. Olvastam arról, hogy néhány helyen már hagyomány az erdei ta­nulás. Agárdy Sándornak az erdei iskolákról szóló könyve volt a segéd­anyag, az alapján, meg saját ötlete­ink segítségével kidolgoztuk a prog­ramot jó és rossz időre. Hál’ isten­nek, eddig a második variációt nem­igen kellett használnunk. Az erdei iskola „főszereplője” ter­mészetesen a biológus, ő tájékoztat­ja a kollégáit is, mire figyeljenek, s hozzá küldik a gyerekeket, ha nem tudnak valamit..: Az első nap kirán­dulással telt, a dédesi várhoz ment fel a csapat. Egy kicsit el is téved­tek, hiszen nem hitték el, hogy az a néhány kő lenne a vár... Aztán nö­Növényhatározás egyenpólóban vényeket határoztak és rajzoltak, megvizsgálták, él-e a patak, tisztí­tották a medrét, vetélkedőkön vet­tek részt, volt éjszakai túra, diavetí­téses előadás a Bükk élővilágáról, illetve a nyitó tábortűznél a gyere­kek is tartottak kiselőádásokat.- Öröm volt látni, ahogy a gyere­kek ott ültek a növényhatározóval a kezükben, s próbáltak a kis virág­nak nevet adni — meséli a tanárnő. - Ha csak annyit tanulnak ebből az egy hétből, hogy nem feltétlenül szükséges letépni a virágot, és meg­marad az élmény, hogy az erdő el­varázsolta őket, akkor is megérte. Az első nap még hatalmas zaj volt, ma halálos a csönd, mikor észre- vesznek egy mókust, hallgatják a fakopáncsot. Ez a néhány nap a gondolkodásmódjukon is változtat. A szülőknek is tetszett az ötlet, pláne, mikor kiderült, hogy a helyi önkormányzat a részvételi díjak egy részét átvállalja. Attól nem féltek, hogy itt nem lesznek jó helyen a gyerekek, nem tanulnak majd. A helyi tévében már jó előre megtud­hattak szinte mindent a progra­mokról, felvételeket láthattak a tá­borról. Sőt, a táborozás első estéjén már láthatták azt is, hogyan telt gyermekeik erdei tábori napja. Az önkormányzat tagjai, a jegyző, a polgármester pedig meglátogatták a tábort, s úgy gondolják, szívesen támogatják továbbra is, jó lenne ha­gyománnyá tenni.- Igazi tanórának nem nevez­ném az itt tartott órákat - mondja Urbán Sándorné -, bár egy órán ke­resztül sokszor itt is egy témával foglalkozunk. Azt még nem tudom elképzelni, hogy tartok egy mate­matikaórát kint a zöldben. Bár gon­dolkodtam rajta, mit taníthatnék. Kémiából mondjuk vízmintákat ele­mezhetnénk, matematikából gya­korlati jellegű terepi mérésekkel, becslésekkel próbálkozhatnánk. A szabadban tartott óráknál, legyen az bármilyen tantárgy, csak az le­het a baj, hogy itt sokkal könnyebb ábrándozni... A Szent Márton-hegytől Európáig Felkészülés az ezeréves magyar iskola méltó megünneplésére Miskolc (ÉM) - „A honfoglalás­sal Magyarország földjét vették birtokukba őseink, az iskolák megszervezésével az európai kultúrát.” Ez a mondat lehetne a mottója a Magyarországi Isko­latörténeti Emlékbizottság, il­letve a most alakuló Megyei Is­kolatörténeti Emlékbizottság felhívásának. A magyar iskola megalapításának ezeréves év­fordulója alkalmából rendezen­dő országos ünnepségekről és a megyei tervekről Lénárt Béla, az emlékbizottság tagja tájékoz­tatta lapunkat.- A Szent Márton-hegyen alapított bencés kolostor fogadott be először „puer scolasticus”-okat, azaz iskolás fiatalokat, innen tehát a millenni­um ténye és ünneplésének lehetősé­ge: 1996-ban ezeréves lesz a magyar iskola. Az évezredes jubileum kitű­nő alkalmat teremtett arra, hogy foglalkozzunk az iskolával, de most ne a napi gondok, iskolazárások, a NAT és iskolaszerkezet körül dúló ádáz viták oldaláról, hanem más­honnan közelítsünk! Az iskola ér­téknyújtó és -teremtő, a társadalmi fejlődésben és a kultúrában játszott nélkülözhetetlen szerepéről, törté­nelmi küldetéséről váltsunk inkább szót! Mert ez is adhat választ mai égető kérdéseinkre; mit üzen a múlt a jelennek, és mit a jövőnek, milyen iskola az, amely mélyen gyökerezik a magyar múltban, a jelen realitá­sait figyelembe véve a jövőt célozza meg? így alakult meg a Magyaror­szági Iskolatörténeti Emlékbizott­ság, amely abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az elmúlt 1000 év példa lehet a mának, felhívta az is­kolákat, fenntartóikat, a kulturális, tudományos intézményeket, köz- gyűjteményeket és minden érdekel­tet, hogy segítsenek méltón megün­nepelni a magyarországi iskolák millenniumát. Lénárt Béla arról is beszámolt, hogy 1992-től az ország számos he­lyén már az 1000 év jegyében foly­tak rendezvények, és folynak ebben az évben is, mint például a tervek szerint augusztusban Sárospata­kon. A nagyszabású rendezvényso­rozat tetőpontja azonban természe­tesen 1996-ra várható, és az emlék- bizottság szerint 2000-ig tarthat az ünneplés, vagy inkább tudatos számbavétel. A jeles évforduló évében, 1996- ban három kiemelkedő kiállítás és tanácskozás köré szerveződik a töb­bi esemény: Győrben (március 21- én nyitó rendezvényként) a 900- 1500 közötti, Debrecenben (május­június) a XVI-XVTII. századi, Bu­dapesten (szeptember) pedig az 1848-1948 közötti magyar iskola- történet reprezentatív bemutatása történik meg. Emellett még legalább harminc helyen tartanak ünnepségeket megemlékezéseket. Természetesen, megyénk is csatlakozik a nagysza­bású iskolatörténeti rendezvények­hez. Május 4-én a Borsod-Abaúj­Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézetben megkezdő­dött annak az emlékbizottságnak a szervezése, amely koordinálhatja a rendezvényeket, az intézményi ter­veket, és önmaga is elkészíti prog­ramját. A megyei ünnepségsorozat szer­vezői a következő alapelveket fogal­mazták meg: az ünnepségsorozat résztvevői közül nem maradhatnak ki a legérdekeltebbek, a hallgatók, diákok, gyermekek; a magyarorszá­gi iskolázás történetébe azon isko­lák története is beletartozik, ame­lyek a Kárpát-medencében élő né­pek közötti híd szerepét játszották a trianoni határokon túl; el kell érni, hogy az iskolák nagy többsége saját településein is méltón emlékezzen saját történetére. FELHÍVÁS az iskolákhoz, fenntartóikhoz, szülőkhöz, minden oktatásügyi érdekelthez Kérjük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat stb.), hogy- fenntartójukkal együttműködve tervezzék meg az évfordulóra készülés te­endőit,- lássanak hozzá intézménytörténetük feltárásához, írásos és tárgyi emlékek gyűjtéséhez,- hozzanak létre iskolatörténeti gyűjteményt, azt mutassák is be,- írjanak ki gyűjtő- és egyéb pályázatokat az iskolai tanulóinak, rendezzenek számukra vetélkedőket, versenyeket stb.,- kezdeményezzék településszintű kiállítás, tanácskozás, jeles tanulókkal való találkozás szervezését,- keressék a névfelvétel, az iskolaépület emléktáblával való megjelölésének lehe­tőségeit, szervezzék meg az iskola külső és belső környezetének szépítését, emlékpark létesítését,-adjanak ki jubileumi évkönyvet, értesítőt, mely tartalmazza az iskola történe­tét, készítsenek emlékalbumot, video-, fotófelvételeket, maketteket stb.,- teremtsenek minél nagyobb nyilvánosságot az intézményben, településen folyó ünnepségeknek,-az 1996. évi tanévzáró vagy tanévnyitó ünnepélyen emlékezzenek meg az 1000 éves évfordulóról, saját intézményük múltjáról! Kérjük a fenntartókat, hogy- szűkös anyagi helyzetük ellenére támogassák intézményeik millenniumi tö­rekvéseit,- kezdeményezzék helyi emlékbizottság felállítását,- ne feledkezzenek meg a település közoktatásában kimagasló szerepet játszó személyek tevékenységének elismeréséről! Reméljük, hogy az oktatási bizottságok, iskolaszékek, a szülők, az iskola régi ta­nárai, diákjai is hozzájárulnak az ünnepségek fényének emeléséhez. Tudjuk, hogy az iskolák múltjának feltárása nem segíthet jelenlegi szorító gond­jainkon, a felkutatott értékek nem válthatók forintra, nem nyújtanak közvetlen anyagi támogatást, kínálnak viszont tapasztalatot, tanulságot, önbecsülést, bel­ső etikai erőforrást mindazoknak, akiknek fontos a magyar nevelés múltja, jele­ne és jövője. Iskolatörténeti Emlékbizottság Az utolsó csata Miskolc (ÉM) - Az utolsó csata, avagy téveszmék a II. világháború befejezéséről címmel tart előadást Pahota Károly ma, szerdán este 6 órától Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban, a Mandorla Közmű­velődési Egyesület szervezésében. Ünnepi hangverseny Mezőkövesd (ÉM) - Szent László király tiszteletére ünnepi hangver­senyt rendeznek a mezőkövesdi nagytemplomban május 21-én, va­sárnap délután 5 órától. Közremű­ködik a Gaál István vegyeskar, a Bárdos-iskola gyermekkórusa, a mezőkeresztesi férfikórus, a Szent László-kórus és a nagyváradi bazili­ka ének- és zenekara. Ezen a napon a délelőtt 11 órakor kezdődő szent­misén Mozart Koronázási miséje csendül fel. Izsó-emlékhét Izsófalva, Budapest (ÉM) - Iza0 Miklós emlékhetet rendeznek a mű­vész halálának 120. évfordulója al­kalmából május 20. és 28. között Izsófalván és Budapesten. A ren­dezvénysorozat május 20-án, szom­baton délután 5 órakor Bibliák Ist­ván polgármester köszöntőjével kezdődik, majd megalakítják az Izsó Miklós Baráti Kört. Este 6-k°r Dobrik István művészettörténész nyitja meg a Lenkey Zoltán emlék- kiállítást, majd Feledy Gyula emlé­kezik a grafikusművészre. Este < órakor kezdődik Béres Ferenc es Lipcsei Edit énekművészek dalest­je, este fél 9-től pedig alapítvány bál lesz. Május 22-én, hétfőn este fel 6 órától Izsó Miklós szobrászmű­vész munkásságáról hallhatnak előadást az érdeklődők. Másnap délután 2 órától általános iskolás agyagszobrászok versenyeznek­Ezeknek a rendezvényeknek az Izs0 Miklós Művelődési Ház ad otthont- Május 24-én közös rendezvényeket tartanak a Borsod-Abaúj-Zempléf* Megye Budapesti Baráti Körével- Délután 2 órakor Izsó Miklós sírem­lékét koszorúzzák meg a Kerepes* temetőben, fél 5-től a Magyar Nem­zeti Galériában emlékeznek meg a jelenlévők a művészről. A rendez­vénysorozat május 28-ándélelőtt 1° órakor a művész izsófalvi szobrá­nak megkoszorúzásával zárul. Weöres-versek Arnót (ÉM) - Az arnóti Weöres Sándor Általános Iskola idén *s megrendezte - névadójának tiszte­letére - a környező iskolák hagy0' mányos versmondóversenyét. Az 1-2. osztályosok között Pong0 Gergő szerepelt a legjobban, aki a sajóvámosi Általános Iskola tanuló­ja. A 3-4. osztályosok versenyét Gyarmati Judit, szintén a sajóy0' mosi Általános Iskola tanulója nyerte. Az 5-6. osztályosok között Németh Judit, a hejőkeresztúri Körzeti Általános Iskola diákja lett az első, a legnagyobbak versenyei pedig Czingula Judit, a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázi­um tanulója, illetve Üveges Tamas> a hejőkeresztúri Körzeti Általános Iskola tanulója nyerte. Jön a Rolling! Budapest (ISB - D.Á.) - Egyelőre csak ennyi biztos: a rocktörténelem legendás együttese, a Rolling Stones megerősítette, hogy rövide­sen sor kerül magyarországi kon­certjére. Az 1962-ben Mick Jagger vezetésével alakult banda egy gene; ráció számára jelentette az igaZ1 rock zenét. A Satisfaction, a Last ti­me, a Mama’s Little Helper, a Heart of Stone... és sorolhatnánk a végte­lenségig felejthetetlen dalaikat ' így most végre magyar színpadon is eredetiben hangozhat. A Beatles melletti örök második (bár nem ke­vesek szemében az örök első) ma­gyarországi fellépéséről e héten egy sajtótájékoztatón árulnak el min­den részletet. A dzsesszrajongók számára ismét nagy esemény következik június fi­án, amikor a Project együttes lép fel a budapesti Petőfi Csarnok Szabad­téri Színpadán. S még nem is be­széltünk a június 6-i Budapest Sportcsarnokban sorrá kerülő Joe Cocker-koncertről, a Faith No More június 13-i Petőfi Csarnok-beli elő; adásáról, s a Rednex magyarországi fellépéséről sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents