Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-15 / 113. szám
1995« Mátus 15-, Hétfő Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Gázátadás a Kárpátalján Baranyica (ÉM) - Rendkívül rövid idő, másfél hónap alatt készült el a jobbára magyarlakta kárpátaljai Baranyica gázvezeték-hálózata. A település mára már csaknem egybeépült Ungvárral, ezért a város vezetékére kapcsolódva építette ki a leágazó szakaszt a miskolci székhelyű Szignál Kft., és így 350 lakásba jut el a korszerű fűtőenergia. Az ünnepélyes fáklyagyújtáson jelen voltak a város és a település vezetői, a gázfáklyát Monori István ungvári főkonzul gyújtotta meg pénteken délelőtt tíz órakor. Ukrajnában a polietilén csöveket mindeddig nem használták gázszállításra, ám mostantól a körzetben és valamivel távolabb, Kijev irányában 16 településen tervezik a korszerű gázvezetékek lefektetését magyar-ukrán vegyes vállalatok kivitelezésében. A tervezői és a vezetékfektetö munkákkal az ukrán megrendelők elégedettek, ezért körülbelül ugyanennyi községbejut majd el a földgáz az elkövetkező években - magyar- országi technológiával - a helyi ön- kormányzati pénzforrások felhasználásával. Kamarai osztályalakuló Miskolc (ÉM) - Pénteken a kamara közüzemi és közszolgáltató osztály alakuló ülésén Bezerédi Antal, az ÉMÁSZ vezérigazgatója szólt a köztestület feladatairól, és Tompa Sándor, országgyűlési képviselő tartott előadást általános politikai és gazdasági kérdésekről. Többek között szólt a privatizációról, az új szervezetként felálló ÁPV Rt.-ről. A privatizációs törvény keretet ad a privatizáció lebonyolítására és egységesebbé teszi az eljárásokat. Változás a sertéspiacon Budapest (MTI) - Térségenként változó mértékben, 2-től 20 forintig mérséklődött a hízósertések kilogrammonkénti felvásárlási ára, s így megszűnt az eddig szinte folyamatos felvásárlásiár-növekedés. A nagyüzemi hízósertés ára kilogrammonként jelenleg 168-177 forint között mozog, míg a kisüzemből felvásárolt állatokért 135-167 forintot adnak a feldolgozók. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztályának legfrissebb felmérése szerint a hízó átvételi árának csökkenése már mérsékelte a malacárakat is. Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára a jelenleg tapasztalható folyamatról elmondta: nem a sertésszám növekedése okozta az árcsökkenést, hanem az, hogy a néhány hete még alkalmazott felvásárlási árak túlságosan magasak voltak, és ezt már sem a belső, sem a külső piac nem volt hajlandó a termékek árában megfizetni. Megerősítette, hogy a gazdák törekszenek minél jobb minőségű disznót átadni a felvásárlóknak. Német vasutak: létszámleépítés Berlin, Bonn (MTI) - A Német Államvasutak az ezredfordulóig alig több mint a felére csökkenti vasúti járműjavító dolgozóinak számát; a jelenlegi 51 ezer fővel szemben 2000-ben már csupán 26 ezer emberre lesz szüksége - jelentette a DPA a vasút közlésére hivatkozva. Az AFP úgy értesült, hogy a leépítendő dolgozók zömét, 15 ezer főt, a volt NDK területen bocsátják el. A vasút elsősorban korengedményes nyugdíjazással és átképzési programokkal kívánja megoldani a létszámleépítést. ^Röviden Öt éve alakult a Budapesti Értéktőzsde. Ez alkalomból június 23-án Pénteken a Budapest Kongresszusi Központban konferenciát rendeznek. A közraktárjegyek felhasználási tehetőségeiről, valamint a tárolási teltételekről tart regionális értekezletet Miskolcon a Concordia Közraktár Rt. A május 18-án 9 óra 30 Perckor kezdődő program helye a sorsod Gabona Rt. Zsolcai kapui telephelye. Olyan ez, mint a mókuskerék A juhászaiban sok a költség, sok a munka, kevés a haszon Szarvas Dezső Szentistván (ÉM) - A juhászat ismerői azt mondják, ha valahol az országban, hát szűkebb hazánkban, Borsod-Abaúj-Zemp- lénben érdemes volt juhászattal foglalkozni. Tartották-nevelték is ezt a jámbor jószágot errefelé ősidők óta húsáért, tejéért, gyapjáért. Mindig is az iménti három termék együttes értékesítése, jó piaca biztosította a juhászkodás hasznát, a tisztes jövedelmet. Aztán a ’90-es évekre fordulva rohamosan csökkenni kezdett az állomány, mind több akol vált üressé, juhászok sokasága hagyta el a „szakmát”, mert a tartás veszteséget hozott. Nem kellet és nem kell a gyapjú, pedig - mint Magyarországon mindenütt - megyénkben is jobbára a kiváló gyapjút adó juhot, a fésűs merinót tartották. Nem is keveset, 1989-ben 170 ezret. De az elmúlt évben már csak hatvanezer juhot neveltek a megyében. Akik még juhászkodnak, azt mondják: éppen hogy nullára jönnek ki az év végi számadáskor, nagy a kockázat, megélni igen, meggazdagodni nem lehet belőle. Bogárdi Béla - aki hat esztendővel ezelőtt lett maszek juhász - sem látja reményt keltőnek a jövőt. Most 350-400 jószágot legeltet a szentist- váni határban. O volt korábban a tsz híres-neves juhászati ágazatának vezetője. Mint meséli, máshoz nem is ért, ezt tanulta, erre tette fel életét, ebből élt mindig is.- Szerényen - mondja -, mert sok a munka, a költség, a hozam meg csak csurran-cseppen. Vegyük csak a kiadásokat. Mindenféle szálas és szemes takarmányt vásárolnom kell, a legelők és a kaszálók megváltásáért is aranykorona értékben fizetek, vagyis minden egyes aranykoronáért 15 kilogramm búza augusztusi betakarítási értékét fizetem. Sokba kerül tehát a szálas takarmány, míg az abraktakarmány, a kukorica mázsájáért most ezer forintot kell adnom, a bárányindítótápért meg kétezret. És ez csupán a takarmányköltség. Most nézzük az árbevételt: egy 16-18 kilós bárányért, ami még az anya alatt van, vagyis nincs leválasztva, a húsvéti kiemelt árakon úgy hatezer forintot kapok. Persze lehet a A juhásznak nem megy jól a dolga bárányért többet is kérni, de akkor tovább kell nevelni, s egy kiló súly- gyarapodáshoz öt-hat kiló táp szükséges - a kockázatról nem beszélve. Mert a továbbhizlalás, a leválasztás után másfél hónapig tart, egészen addig, amíg jön az olasz vevő a kamionjával. Nemcsak a takarmány kerül sokba, de tetemes az állatgyógyászati költség is. A leggondosabb nevelés mellett is sok baj, betegség támadhat a bárányra, elhullhat, visszamaradhat, csökötté válhat a jószág. Akkor aztán vagy viszi, vagy nem a vevő. Ha nem, marad a bárány is és a költség is a juhász nyakán.- Az exportszubvención kellene változtatni - mondja véleményét Bogárdi Béla. - Sokat lendítene ez rajtunk, hiszen a magyar juhászat kizárólag exportra tennél, a bárányhúst ugyanis a hazai vásárló képtelen megfizetni. Mert amíg a bárány a juhásztól, a kereskedelem csatornáin keresztül a húsboltok kampójára kerül, több mint duplájára szökik az ára, 7-800 forintért mérik kilóját. A gond az, hogy az exportból visszamaradt bárányt tulajdonképpen nemhogy szerény nyereséggel, de még órán se lehet eladni itthon. A továbbtartás költsége mint említettem tetemes, s az már csak ráadás, hogy a felnevelt jószágért igazándiból csak filléreket fizet a kereskedő, hiszen az már birka, Fotó: Szarvas Dezső más, öregebb a húsa. Szerintem a juhászat egyik nagy gondja az exportfüggőség, hogy csakis az olasz piacra szállítunk, s ez a piac annyit fizet, amennyit éppen akar. Más külföldi vevő most nincs. Korábban voltak a németek, az arabok, akik jó pénzt fizettek az ötven kiló feletti kissé csípős, megfaggyúsodott birkáért is. Aztán ráadásnak ott van még a téli tartás, az elmulaszthatatlan nyírás. Ehhez emberek kellenek, azoknak meg fizetés. A gyapjúnak évek óta semmi ára nincs, de az is hozzátartozik az igazsághoz, nem is kell senkinek. Bogárdi Béla leginkább ez utóbbi miatt elkeseredett.- A gyapjú, ha lenne ára, sokat lendítene rajtunk - mondja. - Régebben e termékért kapott pénz kompenzálta egyrészt a nevelést, másrészt a téli tartás költségeit. Most egy kiló gyapjú 80 forint, ami darabonként körülbelül 480 forintot jelent. Ám ebből levonandó egyharmadnyi nyírásköltség, s ami marad, abból kell átteleltetni a jószágot. Ez elképzelhetetlen. így aztán érthető, hogy immár öt esztendeje mind gyorsabban megyünk „lefelé” juhok, juhászok. Hogy miért nem ballagok ki belőle? Mert máshoz nem értek, de leginkább azért, mert szeretem ezt az egész mókuskereket, ami ha megáll, akkor: vége. Úgyhogy: nem lehet belőle kiszállni. MKB: a bankprivatizáció sikertörténete Budapest (MTI) - A kormány által márciusban elhatározott és előkészítés alatt álló újabb gazdasági intézkedések igen komoly feladatokat szabnak a bankrendszer egészére és minden bankjára. Csak a kezdeményező, innovatív vezetési stílus, a pénzügyi, banki szabályok maximális betartása biztosíthatja a bankok helytállását a fokozódó versenyben - többek között ezt hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) közgyűlésének résztvevőihez intézett levelében, pénteken. Ebben a helyzetben nő a bankfelügyelet, a Pénzügyminisztérium és az MNB felelőssége a szakmai, felügyeleti tevékenység naprakész végzésében, az esetleges problémák kialakulásának előrejelzésében, és az elkerülésükhöz szükséges lépések előkészítésében és megtételében - hangsúlyozta a miniszterelnök. Horn Gyula a Magyar Külkereskedelmi Bank múlt évét a bankprivatizáció egyik sikertörténetének minősítette. Kiemelte: az MKB évek óta a közép-európai régió egyik legjobb minősítésű bankja. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. az elmúlt évet a magyar számviteli szabályok szerint 274 milliárd 80 millió forintos mérlegfőösszeggel zárta. Ez 15 százalékos növekedés az előző évhez képest. Adózás előtti eredménye az 1993. éri 198 millió forintról 1,172 milliárd forintra emelkedett 1994-ben. A megyei érdekvédelem segítséget kér Encs (ÉM - BAM) - A négy legnehezebb helyzetben levő megye - Borsod, Szabolcs, Nógrád és Heves - Mezőgazdasági, Érdekvédelmi Szövetsége (MÉSZ) megírta közös levelét a miniszterelnöknek, a belügyi, a pénzügyi, a környezetvédelmi és területfejlesztési, a munkaügyi, az ipari és kereskedelmi, a földművelés- ügyi tárca vezetőinek. A levélben már nem kérnek, segítséget követelnek javaslataik megvalósításához. A négy szövetség elnöke által aláírt levelet - amely a „Javaslat a gazdaságilag elmaradott, kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodók problémáinak kezelésére” címet viseli - eljuttatták szerkesztőségünkbe is. □ Mi akar tehát a négy MÉSZ? - kérdeztük Pataki Lászlót borsodi érdekképviseleti szövetség elnökét. • Véleményük szerint, az elmaradott térségeken a mezőgazdaság működőképességének fenntartása érdekében azonnali kormányzati döntés és sürgős állami beavatkozás szükséges. Az itt felhalmozódott tb-, APEH-, banki tartozások rendezésével javítani kell a hitelképességet. Kormányzati koordinációval azonnal meg kell kezdeni a termelési struktúra átalakítását. A megvalósításhoz szükséges forrásokat a térségfejlesztési támogatások és más decentralizált alapok átcsoportosításával kell biztosítani. □ A levélben volt más javaslatuk is? • Igen. Meggyőződésünk, eljött az idő, hogy a kormány a modernizációs programjában illetve az agrárorientációs törvény mielőbbi megalkotása során eldöntse: szükség van-e a kedvezőtlen adottságú térségek termelésére, gazdálkodására? Ha a válasz igen, akkor meg kell fogalmazni a fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb elveket. Álláspontunk szerint annak meghatározásánál, hogy mely területek tartoznak az „elmaradott” kategóriába, a munkanélküliség mértéke és a földminőség kapjon kiemelt szerepet. □ Az érdekvédelem szerint melyek a fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb elvek? • Az agrártámogatási rendszer továbbfejlesztésén túl érvényesíteni kell a termelők differenciált támogatásának elvét, szükséges a kedvezőtlen adottságú térségek, illetve termelők egyedi vagy rásegítő támogatása. Az exporttámogatás rendszerét elképzeléseink szerint úgy kell átalakítani, hogy az az alapanyagérték arányában illesse meg a termelőt. Meg kell szüntetni ugyanakkor a kamattámogatás elsődlegességét, és a célok súlyozásával, a vissza nem térítendő támogatások körét kellene bővíteni. A jövedelemhiány és a vagyonvesztés miatt az elmaradott térségekben a tulajdonosi reorganizáció állami segítése is sürgető feladat. □ Ezzel megoldódnának a problémák? • Nem, még további intézkedések szükségesek. Úgy véljük, a régió további leszakadásának megállítása jogos követelésünk. Ezért a megyei területfejlesztési tanácsban teljes jogú tagként szeretnénk dolgozni. Ezen túlmenően mi, a gazdaságilag elmaradott térségek mezőgazdasági termelői, a MOSZ-tól is határozottabb és következetesebb fellépést kéiünk, a gazdasági feszültségek megoldására. _Válasz-ADÓ Az alapítványokról Miskolc (ÉM) - ígéretünkhöz híven folytatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársainak közreműködésével az adótanácsadást. A hozzánk érkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Továbbra is kérjük, ha az adózással, annak bármely részterületével kapcsolatosan van olyan kérdésük, amelynek megválaszolása szakembert igényel, írjanak nekünk. Levelükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra írják rá: „Válasz-ADÓ”. □ Alapítvány kuratóriumi elnöke vagyok, az a kérdésem, hogy május 31-ig van-e adatszolgáltatási kötelezettsége az alapítványunknak az adóhivatal felé? • Május 1-gyel bezáróan csak azon alapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, egyesületek, lakásszövetkezetek, az egyház alapszabályában alapító okiratában önálló jogi személyiséggel felruházott egyházi szervezeti egységek kötelesek bevallást benyújtani a társasági nyereségadóról, amelyek vállalkozási tevékenységet is folytatnak az alapító okiratukban meghatározott alaptevékenységük mellett. A bevallási kötelezettséget abban az esetben is teljesíteni kell, ha a társasági nyereségadó törvény szerint adómentességet élveznek, tehát nem kell adót fizetniük. A bevallás formája attól függ, hogy az adóhivatalhoz történő bejelentkezésük alkalmával vagy azt követő módosításuk szerint, milyen könyvvezetési módszert választottak. Az egyszeres könyvvitelt folytatók a 9428- as, a kettős könyvvitelt vezetők a 9429-es formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával tehetnek eleget kötelezettségüknek. Felhívom a figyelmét, hogy a bevallásban nemcsak a vállalkozási, hanem az alaptevékenység bevételét is szerepeltetnie kell a kitöltési utasításnak megfelelően. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy 1995-ben az 1994-es évről készítendő egyszerűsített mérleget, egyszerűsített éves beszámolót mái' nem kell az adóhivatalnál leadni. _ÉM-portré Kardos János Sátoraljaújhely (ÉM - BAM) - A Tarcali Állami Gazdaság ösztöndíjasaként végezte el a Kertészeti Egyetemet. Amikor hazakerült, a gazdaságot összevonták a tolcsvaival, s így hétérig e község környékén felügyelte a több száz hektárnyi szőlőtelepítést. Ma a Mandulás-, a Kútpatka-, a Szentvéri-, a Gyopáros-, a Somos-dűlők a környék legjobb termőhelyei. Hét éri területi munka után végül kötélnek állt, s elfogadta a korábban felkínált irodai munkát, az immár Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát termelői kapcsolatok osztályának vezetője lett. Három év múltán pedig főosztályvezető. Termékeny időszakként tartja számon életének ezt a szakaszát. A hegyaljai kis- és nagyüzemi gazdákkal való kapcsolattartás, a szaktanácsadás, a helikopteres növényvédelmi munka megszervezése, mind-mind feladata volt. Ezekben az években építettek a gazdák közös tárolókat, s látványosan fejlődött Hegyalja. Ekkor írta doktori disszertációját a szőlő- és bortermelés integrációjáról. Amikor 1992-ben megszűnt a kötelező felvásárlás, német és angol tudásának köszönhetően exporttal foglalkozó munkaterületre került. Ma a jogutód cég, a Tokaj Kereskedó- ház Rt. exportmenedzsere. A borászkodással még az integrációs munkája kapcsán ismerkedett meg. Akkor ugyanis a felvásárlásra kínált borokat minden héten borbírálati bizottság minősítette, s ennek hivatalból tagja lett. A tokaji bor igazi hódolója, núnt mondja, mncs olyan nap, hogy este munka után, lefekvés előtt ne urna meg egy pohárkával. Hegyaljai szőlész-, borászgazdák körében ismert és elfogadott a neve. 1988-ban, a Tokaj- hegyaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesületének titkárává választották. Amikor e szervezet egyesült a Tokaj-hegyaljai Egyesülettel, s létrejött a Tokaj-hegyaljai Szövetség, ügyvezető alelnöke lett.
