Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-13 / 112. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995« MÁius 13.« Szombat Kérdéses kisiskolák Miskolc (ÉM - FG) - Mi lesz veletek, kisisko­lák? címmel Csonka Csabáné, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa tartott előadást az Összevont Tanulócsoportokat Ta­nítók Egyesületének tegnapi összejövetelén. Az előadás címében feltett kérdésre ugyan nem kaphattak választ a résztvevők - hiszen még nem zárult le a közoktatási törvény mó­dosítása, és a Nemzeti alaptantervre is várni kell még viszont újabb kérdések merültek fel a kisiskolák jövőjével kapcsolatban. A kistelepüléseken működő osztatlan vagy részben osztott iskolák - szakmailag meglehe­tősen magukra hagyatott - pedagógusai az el­múlt év tavaszán hozták létre egyesületüket azzal a céllal, hogy egymást segítve végezhes­sék munkájukat. így a tegnapi összejövetelen is számtalan olyan témáról beszélhettek, amely mindannyiukat foglalkoztatja. Az előadó - többek között - a közoktatási törvény és a Nemzeti alaptanterv tervezeté­nek újabb módosításairól beszélt. Elhangzott, hogy ha a kormány elfogadja a Nemzeti alap­tantervet, az arra felkészült iskolák már szep­tembertől e szerint taníthatnak, de a többi is­kolának még lesz három éve a felkészülésre. Az alaptantervhez készülnek mintatantervek, ezeket a helyi sajátosságokhoz igazítva hasz­nálhatják a pedagógusok. Csonka Csabáné szólt arról is, hogy a minisztérium továbbra is szorgalmazza a feladatfinanszírozás bevezeté­sét, így az iskolák a központi béralapból kap­nák a pénzt. Az iskolarendszer átalakulásával kapcsolatban elhangzott, hogy a tankötele­zettség kiterjesztése miatt várhatóan az isko­lák közösen indítanak majd 9. és 10. osztályo­kat. Az előadó szerint sor kerülhet racionalizá­lásokra, bár ezt a résztvevők közül többen le­morzsolódásnak, iskolabezárásnak nevezték. Akadémikus-közgyűlés Budapest (MTI) - A Magyar Tudományos Akadémia 156. közgyűlése tegnap határozat- hozatallal fejezte be munkáját. A közgyűlés el­fogadta az Akadémia tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet Kosáry Domokos elnök készített el a kormány számára. A tudós testű-' let határozatba foglalta a vagyonkezelő kura­tórium működési szabályzatát, amelyet a va­gyonhasznosítási szabályzattal együtt vita nélkül fogadtak el az utolsó ülésnapon. Az akadémikusok döntöttek a tudományos minő­sítő bizottság helyébe lépő doktori tanács sza­bályzatáról és az MTA Támogatott Kutatóhe­lyek Irodája költségvetési intézményként való megalapításáról. A tudósok a zárónapon elfo­gadták az akadémia ügyrendjét. Ezzel lezárult az intézmény szabályzatalkotó időszaka, így a jövőben a szakmával, a tudománnyal foglal­kozhatnak - mondta Kosáry Domokos, az aka­démia elnöke. _TÁRLAT Kiállítás a várban Szerencs (ÉM) - Duray Tibor Munkácsy-díjas képzőművész alkotásaiból nyűik kiállítás má­jus 14-én, vasárnap délután 3 órakor Szeren­csen a Rákóczi-várban. A tárlatot Jobbágyi Zsuzsa művészettörténész ajánlja a közönség figyelmébe. A festőként, szobrászként, grafikusként egyaránt tevékenykedő művész számtalan dí­jat, kitüntetést kapott. Mint festőművész 1936- ban, tíz évvel később mint grafikus vehette át a Szinyei Társaság díját, 1937-38-ban római ösz­töndíjas volt, Magyarországon kívül számtalan helyen mutatta be alkotásait, egy Londonban meghirdetett pályázaton egyik tusrajzával el­nyerte „A legszebb rajz” címet. Az elmúlt ötven év művészi terméséből ízelítőt adó tárlaton festményeket, grafikákat, üvegablakterveket, kisplasztikákat láthatnak az érdeklődők. Duray Tibor: Sárkányölő A csörgőkígyó természetrajza Az antropológia másságáról Borsányi László tanszékvezetővel Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A navahók kö­zött az első történet, amit hal­lott az volt, hogy előző nap egy csörgőkígyó bátorkodott fel a konyhaasztalra... Megijedt, megkereste a törzs titkárát, aki nevetett, azt mondta, a csörgő­kígyótól nem kell félni, a nők sokkal veszélyesebbek. De azért azt még elmondta a titkár: ha látja, hogy tekeredik a kígyó, amerre a feje van, abba az irányba villámgyorsan kezdjen szaladni... Magyarországon csörgőkígyók ugyan nincsenek, de voltak párttitkárok. Úgy­hogy - az antropológus szerint - itthon éppen olyan izgalmas a kultúrák kutatójának a munká­ja, mint az indiánok földjén... Borsányi László, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékének vezetője Fotó: Dobos Klára Borsányi László főállása szerint még az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen tanít, de másfél éves szerződéssel - Kunt Ernő halála után - elvállalta a Miskolci Egye­tem Kulturális és Vizuális Antropo­lógiai Tanszékének vezetését. • Azt hiszem, egy ilyen helyzetben úgy kell berendezkednem, mintha ez végleges megoldás volna - mond­ja. - Nagy vágyam, hogy megala­pozzuk itt az amerikai rendszem oktatást. Remélem, a kormányzat dönt a többszintű egyetemi képzés bevezetéséről. Eszerint az első há­rom év alatt törzsképzés folyna, csak ezután következne a szakkép­zés. Lesznek olyan alapozó órák, amelyeket mindannyian tartunk majd. Ez azért hasznos, mert így minden tanár rákényszerül arra, hogy valamelyest naprakész álla­potban tartsa az információit... Elis­merem az elődöm munkáját, de azért némi változtatásra szükség van. A lényeg, hogy a tanított tár­gyak ne körülöleljék az antropológi­át, hanem mindennek arról kell szólnia. □ És azt is szeretné, ha előbb-utóbb az indiánkutatásról szólna minden? • Tudatosan kerülöm, hogy az in­dián kutatásaim központba kerülje­nek, meghatározzák az oktatást. Tény, hogy az antropológia az egzo­tikus társadalmak tanulmányozá­sával kezdődött, de ma már a saját társadalom másságának kutatása ugyanúgy hozzátartozik. Meggyőző­désem, hogy Magyarországon a tár­sadalmi érzékenység fejlesztését kell elsősorban szem előtt tartani, és egy olyan generációt nevelni, amelynek a legfontosabb feladata a mai magyar társadalom mélyebb megértése. Most már én magam is egyenlő súlyt helyezek az itteni és HIRDETÉS - ---------- = a z amerikai kutatásokra. De ha egy hallgató az indiánok közé készül - és tanúbizonyságát adta annak, hogy meg tud állni a lábán, amikor elmegy terepre - én leszek az első, aki messzemenőkig támogatja. □ Pedig az ön példája teljesen más... • Igen, én egy fordított utat kény­szerültem bejárni, pontosan azért, mert antropológiát nem hallgathat­tam. Történelem-néprajz szakot vé­geztem, és később kaptam egy olyan ösztöndíjat, amely lehetőséget adott arra, hogy Magyarországon nem ok­tatott tantárgyban szerezzek egye­temi képesítést Amerikában. □ Az antropológia közel áll a nép­rajzhoz... • Az antropológia a kultúrát - mint az emberi magatartásformák, viselkedések rendszerét - kutatja. Ennek vannak tárgyiasult és szelle­mi vetületei. Nálunk a néprajz ha­gyományosan többnyire ezeknek a viselkedésformáknak a tárgyiasult formáit vizsgálja. A kulturális ant­ropológia bizonyos szempontból tel­jesebb rálátással bír mind a jelenre, mind a múltra, és szeretne a jövőbe is bepülantani. A másságot egyedül az antropológia kezeli módszeresen. Az összes többi tudomány a más­ságban csak a másságot látja, és sa­ját normáinak megfelelően meg is ítéli azt. □ Viszont most ön is ítéletet mon­dott, a többi tudományág rovására. Mivel indokolja ezt a feltevését ? • A hagyományos európai szemlé­letben minden elképzelés, amit az emberi természetről alkottunk, a mi felfogásunkat tekinti egyedüli mércének. Miután ehhez mér min­dent, rögtön ítéletet is alkot. Gon­doljunk a lehető legegyszerűbb íté­letalkotásra. Mondok egy példát. Nálunk Magyarországon nem illik böfögni. De van a világon olyan or­szág, ahol megáll a pincér az asztal mellett, s mindaddig ott áll, amíg a kedves vendég nem böfög egy tisz­tességeset, akkor a pincér meghajol, s azt mondja: egészségére. Most tes­sék ezt megítélni nekem. Azok kul­túrálatlanok? A mi mércénk szerint igen... Az antropológia a másságot először a saját összefüggései között akarja megérteni, abból indul ki, hogy az emberi viselkedés racioná­lis. És a másságnak is lehetnek ra­cionális alapjai. Egy közgazdász számára csak a homo-ökonomikus a követendő példa. Hogy magyaráz­zam meg nekik például az indián is­kolában látottakat, ahol a tanító né­ni felállította egymás mellé a gyere­keket, s vezényelt, hogy versenyez­zenek. A gyerekek pontosan, egy­más lábát nézve, ugyanabban a sor­ban futottak be a célba. A verseny- szellem tehát a navahóval nem ve­leszületett. Márpedig mi csak azt tartjuk természetes emberi minő­ségnek, ha az ember törekszik arra, hogy több legyen, jobb legyen, előre szaladjon, kiszorítsa a másikat... Láttam, hogy morzsolódnak fel in­diánok az amerikai versenyszellem útvesztőjében. □ Mit tanult az indiánoktól? • Mindenekelőtt szívósságot, ki­tartást, alázatosságot. Alázatossá­got a világ dolgaival szemben, más emberek dolgaival szemben. Tanul­tam tőlük az élet élvezetét is. Meg­látni a szépet olyan dolgokban, amelyekben korábban soha nem ke­restem. Emberséget is lehet tőlük tanulni. Nincs bennük mesterkélt­ség. Talán köztük kezdtem azon tű­nődni, hogy a másság kezelése nem más, mint kulcs az ember természe­tének és az ember valóságának megismeréséhez. Bizánci muzsika Miskolc (ÉM) - A budapesti Görög Nagykövetség, a miskolci Szenthá­romság Orthodox Egyházközség és az Orthodox Múzeumért Alapít­vány szervezésében a tesszalo- niki Bizánc elnevezésű kórus ad koncertet a május 14-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor kezdődő liturgia keretében Miskolcon a Deák téri orthodox templomban. Farkas a mezőn Sárospatak (ÉM) - A L’art pour Tart Társulat május 19-én este 7 órától a Művelődés Háza színház- termében mutatja be Farkas a me­zőn című előadását. Versmondók Mezőnagymihály (ÉM) - Anyák napján rendezte meg a mezőnagy- mihályi Művelődési Ház az Anyám az álmok nem hazudnak című vers-, mondó verseny döntőjét. A legkiseb­bek (7 évesek) versenyében megosz­tott díjat kapott Hegedűs Zoltán és Vályi László (Mezőnagymihály). A 11-14 évesek kategóriájának győz­tese Pázmándi László (Mezőkeresz­tes), a 2. helyezett Bezsilla Zoltán (Szuhakálló), a 3. pedig Miskolczi Orsolya (Hidvégardó) lett. A legna­gyobbak korcsoportjában kimagasló produkciójával Korpás Zoltán (Me­zőkeresztes) szerezte meg az elsősé­get, 2. Székely Szabolcs (Miskolc), 3. Kádas Renáta (Miskolc). Péteri rajzok Az elmúlt év szeptemberében nyílt meg - Alvári Dóra művésztanár ve­zetésével - a fennállásának 30. év­fordulóját ünneplő kazincbarcikai Kodály Zoltán Zeneiskola sajó- szentpéteri képzőművészeti tago­zata. A tanulók munkáiból rende­zett kiállítás a barcikai Egressy Béni Művelődési Központban látható. Az itt látható Mese című rajzot Ko- hár Ádám (7 éves) készítette. Ml SUZUKI Hűtött árak Hűtött autók és hűtött árak a Suzuki márkakereskedőknél! Ne késlekedjen! Csípje el melegében! SUZUKI m A mi autónk. Nincs: áremelés. Vannak: új, légkondicionált modellek Jöhet a nyári hőség, jöhet a fogyasztási adó-zivatar és az ár-láz! A Suzuki idejében gondoskodott arról, hogy Önt egyik se zavarja. A raktárkészlet erejéig valamennyi hazai modell árát sikerült a kellemes fogyaszthatósághoz szükséges hőfokon tartani: akciós árainkban a 10%-os fogyasztási adónak nyomát sem látja! 600 db légkondicionálóval szerelt Suzuki Summernek pedig nemcsak az ára, de az utastere is olyan hűvös, amilyenről a forró napokon eddig legfeljebb csak álmodott. I Márkakereskedőink: KAZINCBARCIKA Szabó Suzuki Szerviz Gépész u. 9. Tel.: (48) 310-689 • MISKOLC Babus Suzuki Régiposta u. 29. Tel.: (46) 349-384 Multi Autó Kft. Jókai u. 13-15. Tel.: (46) 324-111 • Pótkerék Gmk. Lórántffy Zs. u. 53. Tel.: (46) 358-417 • ÓZD Autó Center Plusz Kft. Zrínyi út 9. Tel.: (48) 473-335 SZERENCS Szerencsi AUTÓ Kft. Gyár u. 9-11. Tel.: (47) 362-022

Next

/
Thumbnails
Contents