Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-02 / 102. szám
6 M Itt-Hon 1995. Május 2., Kedd Kovíies mm Snjnrniim, I tuuyadi u. 7 színűiké te drága gíjcnneh, első névnapodon köszöntelek Sok boldogságot kívánok neked kerianyu nagyon szeret. 0. Keresztanya. n VWZAS'Z •M&n'TKsl ’THőxéóíc Sitii nérmapat, tiÁeneat, adjiut enőt, egé&ftéget adjon 'latén Menetied!” éa SteatrfediMj Amág. NAD ASSY FERENCNE Miskolctapolca, Aradi u. 10. Drága Nagyikám! 70. születésnapod alkalmából szívemből köszöntelek, kívánok nagyon sok boldogságot Neked. Köszönök mindent, amit tóletek kaptam, soha nem felejtem el. Milliószor csókol benneteket | unokátok: Emese. uszkovics istvánné és kisfia bátSid Görömböty Születésnapotok alkalmából síidből köszöntünk, nagyon sok boldogságot, hosszú boldog életet és jó egészséget kidánunk: Édesanyád, testdéreid, pici lányod, f férjed és keresztanyád, s HWJ/ l KITH Radostiján I lágyon sok boldog névnapot kíván: anya, apa és 2olika. *■ SZOBECZKI KRISZTINÁNAK Miskolcra 18. születésnapod alkalmából, számtalan örömet, szép sikereket kívánnak egész életed során: szüleid | és az egész család * ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradtságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes, vagy apró), illetv e heti ITT-HON mellékletébe liirdetni szeretnének az alábbi keretfomiákban és árakért: 1/16 oldal 3 100 Ft+áfa 1/ 8 6 200 Ft+áfa 1/ 4 12 400 Ft+áfa 1/ 2 ” 24 300 Ft+áfa 1/ 1 48 600 Ft+áfa 2/ 2 ” 49 250 Ft+áfa 2/ 1 98 500 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 411-425 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 1995. Május 2., Kedd Itt-Hon M 3 Nagyváros mellett - árnyékok nélkül Új házak egész sora épül ezekben az években Arnóton Nagy József Arnót (ÉM) - A község első embere, Kolenkó Gábor polgár- mester már hosszú évtizedek óta a közigazgatásban dolgozik, korábban, jó ideig ő volt a községi tanács vb-titkára. A rendszerváltás után a helyi lakosság mellette voksolt, mert bízott a helyiismeretében, a hivatali ügyek intézésében megmutatkozó jártasságában. Az első ciklust tiszteletdíjasként dolgozta végig, másutt vállalt főállása mellett igyekezett ellátni polgármesteri feladatait. S aztán a második választás megint az ő győzelmét hozta. Ekkor született meg benne az elhatározás, egy ilyen nagyság- rendű település polgármesteri teendőit teljes munkaidőben (ami az ő esetében nem nyolc órát jelent) látja el. Ekkorra már mögötte volt egy a tájegységre jellemző, kisebb ellentmondásoktól sem mentes, ám összességében igen pozitívnak nevezhető fejlesztési időszak levezénylése. Úgy érezte, ezt a folyamatot sem félbehagyni, sem másra bízni nem lehetett, hiszen egy átgondolt, hosszú távra kidolgozott stratégia szerint haladt a közművek kiépítése, az intézményhálózat fejlesztése, a falu arculatának alakítása.- Megnyugvással veszem tudomásul, hogy mindmáig nem fogalmazódott meg itt helyben senkiben sem, hogy a nagyváros tőszomszédságában egyszer majd mi is városi címre, rangra töljünk. Arnót egy része így is alvótelepüléssé válhat, hiszen egyre többen költöznek ide Miskolcról olyanok, akik a munkahelyüket megtartva utaznak be és onnan haza naponta. Ha mégis megfogalmazódik bennünk arnótiakban a városias jelleget öltő, ugyanakkor kellemes zöld környezetét megtartó település utáni vágy, akkor az nem más, mint az elővárosi, vagy kertvárosi státus lenne, lehetne. Ez felelne meg leginkább a mi igényeinknek - tárja elénk a község lakóinak véleményét a polgár- mester. Az ivóvízhálózattal már korábban rendelkező Arnóton ’89- ben kezdték meg a gázvezeték építését, a munkákat ’91-ben fejezték be. A település komfortosabbá tétele azonban itt nem állhatott meg. Jóllehet, a falu valamennyi (tizenhét) utcája úgynevezett pormentes burkolattal van ellátva, az építési területek környékén csak akkor szerencsés a „végleges” útfelületet kialakítani, ha ott az építőanyag-szállítások (kő, tégla, faanyag, cserép, pala, vakoló anyagok, nyílászárók stb.) befejeződtek. Addig az építési telkekről nagyon sok sarat hordanak fel a teherautók, a nagy súlyú szállítmányok alatt megsüllyedne az úttest. Az új telepen szóba jöhet az utak szélesítése is, hogy a kialakult házsorok között legalább két sávon haladhassanak a járművek, és a biztonságos parkírozás se okozzon gondot. Az utakra fordított összeg is ugyancsak megterheli a község önkormányzatának kasszáját, ezért ahol lehet, igyekeznek megragadni egy-egy pályázati lehetőséget. A szennyvízhálózat kiépítését 1993 decemberében kezdték meg, a 116 milliós beruházás felét az állami céltámogatásból fedezik, az építési költségek Fotó: Laczó József másik felét legalább részben a vízügyi, környezetvédelmi alaphoz beadott pályázaton szeretnék elnyerni. S erre a reményeik jelenleg megvannak. A kettes számú, 1995-ös építési ütem munkáihoz 9,5 milliót szeretnének ilyen módon szerezni.- Ma nincs más esélye az önkormányzatnak a fejlesztések tegnapi, mai ütemének tartására, minthogy meglovagolja a pályázati rendszer adta lehetőségeket. Pedig a beruházásokhoz szükséges összeg felét sem olyan nagyon könnyű ma előteremteni, hát amikor még ennyivel sem rendelkezünk, válik igazán nehézzé egy jelentős fejlesztés, valamilyen alapellátás kiépítésének forintjait összeszedni - így a polgármester, aki azt is elmondta: a szennyvízhálózat műszaki átadása május végére várható, s azt követi majd a helyreállítás, ami, ismerve az ilyen jellegű, elkerülhetetlen földmunkákat, egyáltalán nem lesz könnyű feladat. E nagyberuházás után a szokásos helyreállításon kívül el kell végezni az utak, a járdák járhatóvá tételét is.- Mindez a községtől jelentős költségmegtakarítást követel, és ez valamilyen módon érinti az intézményeket is - veszi át a szót Zolnai Xénia jegyző -, miközben egyfolytában arra kell törekednünk, hogy emeljük az említett intézmények munkájának színvonalát. Ennek alátámasztására mondom, hogy van már helyben idegennyelv-oktatás is az iskolánkban, a gyerekek angol és német tagozatot is választhatnak önmaguk és a szülők elképzelései alapján. _HETI IEGY/FT Anyák napja Priska Tibor Festőknek, szobrászoknak, költőknek és mindenkinek, ki megkapta ehhez való talentumát, ideje lenne megalkotni a mai anyát. Igen ám, de milyen lenne! Mit tartana jellemzőnek, ki erre vállalkozik? Hiszen az idők kezdetétől mindig is megjelenítette valaki az anyát és mindenki másként. A mi korosztályunk, az idősebbek építették fel, őrzik ma is talán a legszebb képet. A kedves, szelíd, mindent megbocsátó, állandóan szorgoskodó mamáról, aki a kora hajnali kenyérsütések szertartásától kezdve feladatul vállalta, tisztesen teljesítette az ünnepek megjelenítését csakúgy, mint az elszakadt kabát foltozását, a tiszta ingek, blúzok állandóságát, egyáltalán, annak a bizonyos családi tűzhely melegségének vigyázását, jelenlévőségét. Tudjuk persze azt is, ugyancsak az idők kezdetétől, hogy az anyák az élet hordozói, megteremtői, a tenger nőnemű, a föld mindenütt Földanyácska, a nagy folyókat ugyancsak anyácskaként tisztelik az ott lakók. De mi korunk anyái gyárakba járnak, földeken dolgoznak, irodákban próbálják megkeresni a már említett családi tűzhely melegéhez szükséges anyagiakat. Mert valamivel táplálni kell eme tüzet, nagyon is konkrét, materiális anyagokkal. Ruha, tankönyv, tej, kenyér már régóta nem kerül elő csupán a férfi szorgalmából, nehány éve pedig, mióta a munkanélküliség a puszta fogalomból átlényegült konkrét, gyalázatos valósággá, már nagyon is szükséges az anya fizikai ereje is mindehhez. Szükséges lenne. Szükség lenne otthoni meghittségére, szereteté- re, nyugalmára, meg ugyanakkor fizikai erejére, szellemi munkájára valamely munkahelyen, ha lenne. Szerencse, ha van. De hová tenné a mai alkotó azokat az anyákat - mert biológiai értelemben mégiscsak azok -, akik születésük pillanatában megölik gyermeküket, vagy jobb esetben állami gondozásba adják? Vagy azt az anyát, aki pár napja országos nyilvánosság előtt mondta: ha tudta volna, hogy csökken a segély, elveteti a gyerekét. Ergo: nem a gyerekért, hanem a pénzért szült. Mit szólnak vajon ehhez a régiek, akiknek semmiféle segély nem járt? Sokféle kép lenne bizony a mai anyákról. Az igazi viszont, hát igen... Az igazi egyértelműen hasonlítana mai megfogalmazásban is az örök anyára. Az ókori görögök idejében Gaia, a Földanya állandóan harcolt a hatalmakkal. Erős fiakat szült, a felső hatalmak mindig leverték őket, a Földanya viszont újra és újra szembeszállt a hatalmakkal. Harcból állt az élete, és ha nem is győzött, igenis győzte a harcot! Különös ez mégis! Nem valami érthető iize- , net ez a mának? A mi anyaképünk megalkotóinak?
