Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-02 / 102. szám

6 M Itt-Hon 1995. Május 2., Kedd Kovíies mm Snjnrniim, I tuuyadi u. 7 sz­ínűiké te drága gíjcnneh, első névnapodon köszöntelek Sok boldogságot kívánok neked kerianyu nagyon szeret. 0. Keresztanya. n VWZAS'Z •M&n'TKsl ’THőxéóíc Sitii nérmapat, tiÁeneat, adjiut enőt, egé&ftéget adjon 'latén Menetied!” éa SteatrfediMj Amág. NAD ASSY FERENCNE Miskolctapolca, Aradi u. 10. Drága Nagyikám! 70. születésnapod alkalmából szívemből köszöntelek, kívánok nagyon sok boldogságot Neked. Köszönök mindent, amit tóletek kaptam, soha nem felejtem el. Milliószor csókol benneteket | unokátok: Emese. uszkovics istvánné és kisfia bátSid Görömböty Születésnapotok alkalmából síidből köszöntünk, nagyon sok boldogságot, hosszú boldog életet és jó egészséget kidánunk: Édesanyád, testdéreid, pici lányod, f férjed és keresztanyád, s HWJ/ l KITH Radostiján I lágyon sok boldog névnapot kíván: anya, apa és 2olika. *■ SZOBECZKI KRISZTINÁNAK Miskolcra 18. születésnapod alkalmából, számtalan örömet, szép sikereket kívánnak egész életed során: szüleid | és az egész család * ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradtságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes, vagy apró), illetv e heti ITT-HON mellékletébe liirdetni szeretnének az alábbi keretfomiákban és árakért: 1/16 oldal 3 100 Ft+áfa 1/ 8 6 200 Ft+áfa 1/ 4 12 400 Ft+áfa 1/ 2 ” 24 300 Ft+áfa 1/ 1 48 600 Ft+áfa 2/ 2 ” 49 250 Ft+áfa 2/ 1 98 500 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 411-425 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 1995. Május 2., Kedd Itt-Hon M 3 Nagyváros mellett - árnyékok nélkül Új házak egész sora épül ezekben az években Arnóton Nagy József Arnót (ÉM) - A község első embere, Kolenkó Gábor polgár- mester már hosszú évtizedek óta a közigazgatásban dolgozik, korábban, jó ideig ő volt a köz­ségi tanács vb-titkára. A rend­szerváltás után a helyi lakos­ság mellette voksolt, mert bí­zott a helyiismeretében, a hiva­tali ügyek intézésében megmu­tatkozó jártasságában. Az első ciklust tiszteletdíjasként dol­gozta végig, másutt vállalt fő­állása mellett igyekezett ellát­ni polgármesteri feladatait. S aztán a második választás megint az ő győzelmét hozta. Ekkor született meg benne az elhatározás, egy ilyen nagyság- rendű település polgármesteri teendőit teljes munkaidőben (ami az ő esetében nem nyolc órát jelent) látja el. Ekkorra már mögötte volt egy a tájegységre jellemző, ki­sebb ellentmondásoktól sem mentes, ám összességében igen pozitívnak nevezhető fejleszté­si időszak levezénylése. Úgy érezte, ezt a folyamatot sem fél­behagyni, sem másra bízni nem lehetett, hiszen egy átgondolt, hosszú távra kidolgozott stra­tégia szerint haladt a közmű­vek kiépítése, az intézményhá­lózat fejlesztése, a falu arcula­tának alakítása.- Megnyugvással veszem tu­domásul, hogy mindmáig nem fogalmazódott meg itt helyben senkiben sem, hogy a nagyvá­ros tőszomszédságában egyszer majd mi is városi címre, rang­ra töljünk. Arnót egy része így is alvótelepüléssé válhat, hi­szen egyre többen költöznek ide Miskolcról olyanok, akik a munkahelyüket megtartva utaznak be és onnan haza na­ponta. Ha mégis megfogalma­zódik bennünk arnótiakban a városias jelleget öltő, ugyanak­kor kellemes zöld környezetét megtartó település utáni vágy, akkor az nem más, mint az elővárosi, vagy kertvárosi stá­tus lenne, lehetne. Ez felelne meg leginkább a mi igényeink­nek - tárja elénk a község la­kóinak véleményét a polgár- mester. Az ivóvízhálózattal már ko­rábban rendelkező Arnóton ’89- ben kezdték meg a gázvezeték építését, a munkákat ’91-ben fejezték be. A település komfor­tosabbá tétele azonban itt nem állhatott meg. Jóllehet, a falu valamennyi (tizenhét) utcája úgynevezett pormentes burkolattal van el­látva, az építési területek kör­nyékén csak akkor szerencsés a „végleges” útfelületet kialakí­tani, ha ott az építőanyag-szál­lítások (kő, tégla, faanyag, cse­rép, pala, vakoló anyagok, nyí­lászárók stb.) befejeződtek. Ad­dig az építési telkekről nagyon sok sarat hordanak fel a teher­autók, a nagy súlyú szállítmá­nyok alatt megsüllyedne az úttest. Az új telepen szóba jöhet az utak szélesítése is, hogy a ki­alakult házsorok között leg­alább két sávon haladhassanak a járművek, és a biztonságos parkírozás se okozzon gondot. Az utakra fordított összeg is ugyancsak megterheli a község önkormányzatának kasszáját, ezért ahol lehet, igyekeznek megragadni egy-egy pályázati lehetőséget. A szennyvízhálózat kiépíté­sét 1993 decemberében kezdték meg, a 116 milliós beruházás felét az állami céltámogatásból fedezik, az építési költségek Fotó: Laczó József másik felét legalább részben a vízügyi, környezetvédelmi alap­hoz beadott pályázaton szeret­nék elnyerni. S erre a reményeik jelenleg megvannak. A kettes számú, 1995-ös építési ütem munkái­hoz 9,5 milliót szeretnének ilyen módon szerezni.- Ma nincs más esélye az önkormányzatnak a fejleszté­sek tegnapi, mai ütemének tar­tására, minthogy meglovagol­ja a pályázati rendszer adta le­hetőségeket. Pedig a beruházásokhoz szükséges összeg felét sem olyan nagyon könnyű ma elő­teremteni, hát amikor még ennyivel sem rendelkezünk, vá­lik igazán nehézzé egy jelen­tős fejlesztés, valamilyen alap­ellátás kiépítésének forintjait összeszedni - így a polgármes­ter, aki azt is elmondta: a szennyvízhálózat műszaki át­adása május végére várható, s azt követi majd a helyreállítás, ami, ismerve az ilyen jellegű, elkerülhetetlen földmunkákat, egyáltalán nem lesz könnyű fel­adat. E nagyberuházás után a szokásos helyreállításon kívül el kell végezni az utak, a jár­dák járhatóvá tételét is.- Mindez a községtől jelen­tős költségmegtakarítást köve­tel, és ez valamilyen módon érinti az intézményeket is - ve­szi át a szót Zolnai Xénia jegy­ző -, miközben egyfolytában ar­ra kell törekednünk, hogy emeljük az említett intézmé­nyek munkájának színvonalát. Ennek alátámasztására mon­dom, hogy van már helyben idegennyelv-oktatás is az isko­lánkban, a gyerekek angol és német tagozatot is választhat­nak önmaguk és a szülők el­képzelései alapján. _HETI IEGY/FT Anyák napja Priska Tibor Festőknek, szobrászoknak, költőknek és mindenkinek, ki megkapta ehhez való talentumát, ideje lenne megalkot­ni a mai anyát. Igen ám, de milyen len­ne! Mit tartana jellemzőnek, ki erre vállalkozik? Hiszen az idők kezdetétől mindig is megjelenítette valaki az anyát és mindenki másként. A mi kor­osztályunk, az idősebbek építették fel, őrzik ma is talán a legszebb képet. A kedves, szelíd, mindent megbocsátó, állandóan szorgoskodó mamáról, aki a kora hajnali kenyérsütések szertartásá­tól kezdve feladatul vállalta, tisztesen teljesítette az ünnepek megjelenítését csakúgy, mint az elszakadt kabát folto­zását, a tiszta ingek, blúzok állandósá­gát, egyáltalán, annak a bizonyos csa­ládi tűzhely melegségének vigyázását, jelenlévőségét. Tudjuk persze azt is, ugyancsak az idők kezdetétől, hogy az anyák az élet hordozói, megteremtői, a tenger nőnemű, a föld mindenütt Föld­anyácska, a nagy folyókat ugyancsak anyácskaként tisztelik az ott lakók. De mi korunk anyái gyárakba jár­nak, földeken dolgoznak, irodákban próbálják megkeresni a már említett családi tűzhely melegéhez szükséges anyagiakat. Mert valamivel táplálni kell eme tüzet, nagyon is konkrét, ma­teriális anyagokkal. Ruha, tankönyv, tej, kenyér már régóta nem kerül elő csupán a férfi szorgalmából, nehány éve pedig, mióta a munkanélküliség a puszta fogalomból átlényegült konk­rét, gyalázatos valósággá, már nagyon is szükséges az anya fizikai ereje is mindehhez. Szükséges lenne. Szükség lenne otthoni meghittségére, szereteté- re, nyugalmára, meg ugyanakkor fizi­kai erejére, szellemi munkájára vala­mely munkahelyen, ha lenne. Szeren­cse, ha van. De hová tenné a mai alko­tó azokat az anyákat - mert biológiai értelemben mégiscsak azok -, akik születésük pillanatában megölik gyer­meküket, vagy jobb esetben állami gondozásba adják? Vagy azt az anyát, aki pár napja országos nyilvánosság előtt mondta: ha tudta volna, hogy csök­ken a segély, elveteti a gyerekét. Ergo: nem a gyerekért, hanem a pénzért szült. Mit szólnak vajon ehhez a régiek, akik­nek semmiféle segély nem járt? Sokféle kép lenne bizony a mai anyák­ról. Az igazi viszont, hát igen... Az iga­zi egyértelműen hasonlítana mai meg­fogalmazásban is az örök anyára. Az ókori görögök idejében Gaia, a Föld­anya állandóan harcolt a hatalmakkal. Erős fiakat szült, a felső hatalmak min­dig leverték őket, a Földanya viszont újra és újra szembeszállt a hatalmak­kal. Harcból állt az élete, és ha nem is győzött, igenis győzte a harcot! Külö­nös ez mégis! Nem valami érthető iize- , net ez a mának? A mi anyaképünk megalkotóinak?

Next

/
Thumbnails
Contents