Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-09 / 108. szám
6 B Itt-Hon 1995. Május 9., Kedd özv. SZURKOS JÓZSEFNÉ Ernőd Névnapja alkalmából nagyon sok szeretettel köszöntjük, jó egészségben eltöltött hosszú, boldog életet kívánunk: Lánya, veje, unokája és családja. ISTENES ISTVÁN és HAJDÚ IRMA Szendrő Házasságkötésetek 30. évfordulóján nagyon-nagy szeretettel köszöntünk benneteket: Ibolya, Jutka, Laci, Niki és Juditka. KAPITÁNY BERTALANNÉ Kesznyéten Névnapod és anyák napja alkalmából szeretettel köszönt, jó egészséget és hosszú boldog életet kívánnak gyermekeid: Berti, Tünde, Emese, Tibi,Vejed: Sanyi Unokáid: Andika és Nikolett. TÁLLAI ADREA 4. TÁLLAI NIKOLETTA 1. Kesznyéten Születésnapotok alkalmából jó egészséget és minden szépet-jót kívánnak: szerető szüléitek, nagymama és keresztszüleitek: Berti, Emese, Tibi. ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradtságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Tiszaújváros, Bartók Béla út 7.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes, vagy apró), illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 050 Ft+áfa 1/ 8 U 6 100 Ft+áfa 1/ 4. a 12 100 Ft+áfa 1/ 2 u 23 950 Ft+áfa 1/ 1 u 47 900 Ft+áfa 2/ 2 u 48 600 Ft+áfa 2/ 1 a 97 200 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 411-425 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. 1 Kérésükre felkeressük Önöket! I 2 HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 1995. Május 9., Kedd Itt-Hon B 3 A dél-borsodi fazekasság kialakulása Sohasem tartoztak egyetlen bejegyzett céhhez sem Kezük nyomán maradandó érték született Pataki Katalin (ÉM) - Az alföldi fazekasműhelyek a 16-17. században, a három részre szakadt országban tesznek szert nagy jelentőségre. Sorra alakulnak, gyorsan szaporodnak a fazekasközpontok, s kialakul az alföldi mázas kerámia, amelyet két jelentős hatás ért: az Olaszországból induló reneszánszé és a törökök közvetítette keleti díszítőművészeté. Bár az egyes alföldi műhelycsoportok jól elkülöníthetők egymástól, mégis közös jellemzőjük, hogy az említett kettős hatásra egységesen alkalmazzák a karcolásos és az írókás díszítést. Az alföldi fazekasság fejlődése során jött létre többek között az ún. felső-Tisza-vidéki műhelycsoport, melynek tagjai közé tartozik pl. a debreceni, a tiszafüredi fazekasság. Ezek között viszonylag később jelentkezik a mezőcsáti agyagműves- ség, amely alkotásaival mintegy szintézisét adja a felső-Ti- sza-vidéki kerámia stílusjegyeinek. Az első ismert mezőcsáti datált edény 1828-ban készült, az utolsó pedig 1914-es évszámot visel, a helybéli fazekasmesterség legutolsó képviselője 1927- ben halt meg. A19. század elejéről ismert tárgyak azonban kezdettől olyan kiforrott stílust mutatnak, amely előzményeket, korábbi fejlődési szakaszt feltételez. Legvalószínűbbnek tehát az látszik, hogy már a 18. század második felében, de legkésőbb a század fordulóján foglalkoztak Mezőcsáton agyagedények készítésével. Jogilag „kontárok” A mezőcsáti mesterek közül többen tanultak Miskolcon és Debrecenben. Egy-két mezőcsáti névvel találkozhatunk is a miskolci fazekas céh könyvében. A legjelesebb mesterek közül viszonylag soknak ismerjük a nevét is. Elsőként Rajzy Mi- hályról kell megemlékeznünk, aki a legjobbak közül is kiemelkedik kivételes tehetségével. Keze munkáján jelenik meg elsőként a jellegzetessé vált madaras, virágos díszítmény. Mellette a legszebb tárgyak a Horváth- és Kováts-dinasztia műhelyéből kerültek ki. Említésre érdemes a Bartha család is. Egy-egy dinasztián belül az egyes mesterek rokonságának megállapítása, pontosítása, igen nehéz feladat, hiszen csupa olyan családnévről van szó amelyek rendkívül elterjedtek Mezőcsáton. A kiderített családi kapcsolatok mellett azonban gyakran találkozunk olyan sti- láris hasonlóságokkal, amelyeknek alapján feltételezhető, hogy a mesterek kapcsolatban állnak egymással, esetleg egy műhelyben is dolgoztak. A mezőcsáti fazekasmesterek sohasem tartoztak céhhez. Mezőcsáton több iparág képviselőinek volt öríálló céhe, mások pedig vegyes céhbe tömörültek. A fazekasok azonban mindvégig „kontárok” maradtak - már ami a dolog jogi, nem pedig minőségi oldalát illeti. Oka lehetett ennek a különállásnak talán az is, hogy sok volt a fazekascsalád, és a rokoni kapcsolatok már eleve összefűzték a mestereket. A fazekasok egyébként egymás családjából is szívesen házasodtak. Mezőcsáton egy időben álltaidban nemigen dolgozott 4-5 mesternél több. A műhelyek kicsik voltak, legényeket is csak elvétve foglalkoztattak. Természetesen a kismúhelyekben nem jött létre munkamegosztás. Ezzel kiküszöbölődött a sorozatgyártásban és a munkafolyamat feldarabolásában rejlő kommercializálódási veszély. A tárgyak „kis szériákban”, vagy éppen egyedi darabokként készültek. Ä forma és díszítmény egysége el is árulta, hogy a tárgyon minden munkafolyamatot azonos személy végzett el. Egyedi stílusjegyek A jelek szerint gyakran megesett, hogy a műhelybe tévedve, valamelyik családtag vagy ismerős festett meg tárgyat. Az egyszeri alkotók az esetek zömében nevüket is megörökítették az edényen. Nem volt azonban általános szokás (az egyébként elterjedt gyakorlat), hogy a fazekasfeleségek festették volna meg a mester által korongolt darabokat. A Mezőcsáton készült edényeken jól elkülöníthetők az egyes műhelyek stílusjegyei jellegzetességei. Minden mester alkotásaiban találtunk olyan vonásokat, amelyek egyedül rá jellemzőek. Az egyedi sajátosságok mellett azonban annyira egységes az egész mezőcsáti anyag, hogy a helység fazekasságának stílusjegyei jól összefoglalhatóak. A mezőcsáti mesterek tudatosan alkalmazták a kialakult forma- és motívumkincset, ahhoz ragaszkodtak. A jellemző vonások megtartását nyilvánvalóan elősegítette az is, hogy azonos alapanyagból dolgoztattak. Az agyagnak - ugyanúgy, mint minden alapanyagnak - megvannak a törvényszerűségei, melyek határt szabnak az alkotói tevékenységnek. Meghatározták a mesterek munkáját a piaci igények és a kereslet szempontjai is. Kiváló alapanyag A község remek adottságokkal rendelkezett fazekasműhelyek létesítéséhez. Határában rendkívül jó minőségű agyag található, sokféle változatban. Összetétele és színe egyaránt változatos. Emellett jól megmunkálható, kevés kezelést igényel, egyes mesterek szerint az ország legjobb agyaglelőhelyei között szerepel Mezőcsát. Érdekes tulajdonsága az itt található agyagnak az a gyakran tapasztalt jelensége, hogy a kiégetett vékony edényfalak közepén, a felülettel párhuzamosan sötétszürke sáv keletkezett. Jól megfigyelhető ez a töredékes állapotban lévő tárgyakon, pl. a Horváth-műhely ásatásai anyagában is. (folytatjuk) HETI JEGYZET Üzenetek Priska Tibor Érthető örömmel olvastuk a miskolci Vörösmarty Művelődési Ház igazgatójának levelét, melyben közli, hogy szerény lapunkat, az Itt-Hont szívesen olvasgatják a ház vendégei. „Külön öröm számomra, hogy a sportoldala nemcsak a focival foglalkozik - írja a későbbiekben. „Sok, sporttal kapcsolatos levelet, tudósítást kapunk Mezőcsát- ról', Sátoraljaújhelyről is kívánságokkal, véleményekkel együtt. „Természetesen minden észrevételnek, levélnek örülünk, egyben hadd kérjük ismét: küldjenek nekünk minél több értesítést, akár csak nehány soros „beha- rangozót" arról, hogy mikor, hol mi történik, mire számíthatnak az érdeklődők. Ezeknek mindig helyet tudunk adni, de csak akkor, ha időben megkapjuk a levelet. Sajnos, a mi lapunknál eléggé hosszú a kifutási idő, a miskolci, az abaúji mellékletet szerdai napon, a zemplénit, a borsodit csütörtökön állítjuk össze, tehát addigra itt kellene lennie a hírnek. Szívesen vesszük, ha valaki utólagosan is tudósít a történtekről, röviden leírja hogyan, miként zajlott le az esemény. Nem baj, ha az csupán néhány falut vagy éppen egyet érint! A mi lapunk az ilyen, látszólag apróságoknak is helyet ad, ezért készítjük az Itt-Hont négy szerkesztőségben. (Sátoraljaújhely, Szikszó, Tiszaújváros, Miskolc.) Bizonyára észre tetszettek venni új szolgáltatásunkat. Pénzes doktor úr alkalmanként tanácsokat ad ilyen-olyan bajainkra. Föltehetően a golopi idősek klubjának kedves látogatói is elrakják, ha jónak vélik fölolvassák majd ezeket a tanácsokat, akárcsak más községekben is. Tessenek bizalommal fordulni hozzánk orvosi tanácsokért, a leveleket továbbítjuk a doktor úrnak, aki majd ugyancsak lapunkban válaszol. Jó lenne azt kívánni, hogy minél kevesebb, betegséggel kapcsolatos levél érkezzen hozzánk, de a mai kapkodós, ideges világban, a mai gyógyszerárak mellett... Hát, majd meglátjuk. A gyerekek se maradjanak ki. Arra gondoltunk, hogy két éve közöljük a rajzokat, hátha már sokan unják, ki kellene találnunk valami mást, de szerencsére minden szerkesztőségünkben sok-sok, szebbnél szebb rajz vár a sorára. Maradunk hát a rajzasztalnál, és kedves gyerekek türelmet kérünk tőletek. Csak rajzoljatok, ha úgy adja kedvetek, akár írjatok is valami vidám történetet. Azért pont a vidám históriákra gondolunk, mert mi, felnőttek úgyis eléggé komorak vagyunk. A doktor úr is azt mondja, hogy sokan a padlásra járnak nevetni, hát próbáljuk meg nyíltan is!