Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-07 / 83. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Április 7., Péntek _TELEVÍZIQ Rácsos egyetem Horpácsi Sándor A tudomány se tudja megmondani, hogy leiből és miért lesz bűnöző. A génekben lenne megír­va a sorsunk, vagy a társadalmi háttér és a szocializáció a perdöntő? Akkor miért lesz ugyanazon család egyik tagja bűnöző, a másik rendes ember?! Hatással van-e a tévé, a mozi, videó, egyszóval a tömegkommunikáció a fia­talokra? Minden bizonnyal. Szinte mindenki nézi (a magyar tévé minden este ad valami krimit), mégse lesz mindenki bűnöző. A minap például, aki fennmaradt, az olasz krimi után is láthatott egy magyar dokumen­tumfilmet, amely korunk egyik legsúlyosabb problémáját, a fiatalkori bűnözést járta körül. Nem magát az „akciót” mutatta, hanem az íté­letre váró és a már elítélt fiatalokat a rács mö­gött. Nos, a film a fentebbi kérdések közül egyikre sem tudott választ adni, mégis meg­döbbentő és tanulságos volt. Mindenekelőtt az, hogy ezekről a kamerákba néző nyílt tekin­tetekről - mondjuk az utcán - egyikről sem ál­lapítanánk meg, gyanítanánk, hogy súlyos bű­nöket is el tudnak követni. Anélkül, hogy fel­mentenénk őket, valahogy mind ártatlannak, sőt némelyik rokonszenvesnek is tűnt. Gyere­kek, akik megtévedtek, eltévedtek, s most éle­tük végéig hordozhatják a bélyeget. A legmeg­döbbentőbb az volt, hogy a ,jó családból szár­mazó” (az egyik épp grófi unoka) egyáltalán nem szorult rá arra a pénzre, amit a boltból, benzinkúttól stb. elvitt. Volt aki csak unalmá­ban, a „balhéért” tört be, fogott pisztolyt. És ez a legelgondolkodtatóbb. Azt mutatja, hogy cél, program és jövőkép nélkül, magukra hagyot­ton nőnek fel a fiaink. Soknak nincs munkája sem, s ez a legveszedelmesebb, mert meg sem tanulhatják a szakmát, a fegyelmet. Mi hiány­zik a legjobban a rács mögött? - kérdezte a ri- porternő. A szeretet - válaszolta a fiú, s ebből bizony a rácson kívül is kevés van... Jön Pászthy Júlia Miskolc (ÉM) - Pászthy Júlia operaénekes lép fel Miskolcon - a Korona Pódium vendégjá­tékaként - a Nemzetközi Kereskedelmi Köz­pont (ITC) színháztermében április 24-én este 7 órakor. A művésznő önálló ária- és dalestjén részletek hangzanak el Kodály, Debussy, Ra­vel, Schubert, Mozart és Puccini műveiből. Közreműködik Novák Anikó zongorán, Karosi Bálint zongorán és klarinéton. Az estre az el­maradt március 27-i koncert jegyei érvénye­sek, és még váltható belépő az Ifjúsági és Sza­badidő Ház, az ITC, valamint a színház jegy­irodájában. TÁRLAT Afrika a teremben Az elefánt ugyan csak a meghívón látható, sem egészben, sem képben nem lesz kiállítva a ma délután 5 órakor nyíló, Afrika című tár­laton, Tiszaújvárosban a Városi Kiállítóterem­ben. Lesznek viszont állattrófeák, állatbőrök, ébenfafaragások, hangszerek, dísztárgyak, harci eszközök - mind Kelet-Afrikából. Az anyag nagyrészt a Természettudományi Mú­zeum gyűjteményéből való. A kiállítást Füssi- Nagy Géza nyelvész, az ELTE szuahéli tan­szék vezetője, a Magyar Afrika Társaság elnö­ke nyitja meg. De rövid műsort ad Gibrill Deen is, aki az afrikai mandinka törzsből származik, és Magyarországon él. Azért hozták ide a szervezők ezt a különleges bemutatót, mert Tiszaújvárosban - kisváros lévén - nincs annyi kiállítási helyiség, hogy szakosodni tudnának: egyik helyen mondjuk csak kortárs képzőművészeti anyagot, a mási­kon meg csak múzeumi tárgyakat állítanának ki. És ezek az egzotikus kiállítások ritkábban kerülnek vidékre. Remélik a szervezők azt is, ha erre eljönnek a városlakók, akkor talán szí­vesebben eljönnek másra is. A tárlatot május 3-ig tekinthetik meg az érdek­lődők. Aranyszalag a szépségkirálynőtől A miskolci majorette-ek sikeres spanyolországi szereplése Spanyol tavasz miskolci lányokkal (A fotót az együttes vezetője készítette) Miskolc (ÉM - M.L.) - Nemrégi­ben érkezett haza spanyolor­szági fellépéséről városunk majorette-csoportja. A miskol­ciak Castello de la Planaban, a hetedik éve nemzetközi rangot kapott tavaszi fíesztán léptek föl, ahol szimbolikusan az otta­ni szépségkirálynő aranysza­lagjáért folyt a résztvevő majo- rette-csoportok között a ver­sengés. Ezt az aranyszalagot a külföldi fellépők közül a meg­alakulásának tízéves jubileu­mát ez évben ünneplő miskolci csoport nyerte el. — A „majorette” szó - eredeti értel­mében - a katonazenekar előtt me­netelő dobos lányok csoportját je­lentette - meséli Fügeczky Róbert, a miskolci majorette-csoport egyik vezetője, akivel a hazaérkezésük után beszélgettünk. - Annak idején leginkább a zenekarra figyeltek, manapság azonban magán a csapa­ton, annak mozgásán, és persze a hangulatkeltő koreográfián van a hangsúly. Mostani spanyolországi fellépésünkön is ezt értékelték. A Szent Magdaléna ünnepéhez kap­csolódó tavaszi fesztiválon tulajdon­képpen örömünnepen stilizált ma­gyar táncokat, és az Espaniára ko- reografált paso-doblét adtunk elő a tiszaújvárosi fúvósok kísértében. Ezzel a műsorunkkal, amelyet a ka­talán televízió élőben közvetített, nyertük el a kilenc külföldi fellépő közül az aranyszalagot. De nem csak ennek örülhettünk. A helybéli­ek nagyon jó véleménnyel voltak a magyarokról, így végre egy olyan országban léphettünk föl, ahol Bu­dapestet nem tévesztették össze Bukaresttel. A miskolci majorette-csoport ’85 februárjában városi és város kör­nyéki középiskolásokból verbuváló­dott, és első produkciójukkal ugyan­ezen év májusában már közönség elé is álltak. Az azóta eltelt tíz év­ben a lánjrok műsorát 11 ország 130 városában láthatták. Hosszú ideig gondot jelentett a majorette-után- pótlás, hiszen az évek során négy generáció fordult meg náluk. Négy éve azonban a Szemere Középiskola tánctagozatán tanuló diákok alkot­ják a csoport magját, így a lányok előképzettsége alkalmat adott arra is, hogy a csoport - Fügeczky Ró- bertné tanításával - igényesebb ko­reográfiát mutathasson be. Legkö­zelebb májusban, Miskolc város ün­nepén láthatjuk majd őket. Ez a fel­lépés egybeesik a majorette-ek első bemutatkozásának jubileumával. Ez alkalomra visszavárnák a cso­port egykori tagjait is, akiket - gyermekeikkel együtt - szeretnék megtáncoltatni. A siker és a kudarc egyensúlya Beszélgetés Popper Péter pszichológussal a beiskolázásról M. Boros Mária Miskolc (ÉM) - Április közepe az általános iskolákban az első osztályosok beiskolázásának az időszaka. Szakemberek dönte­nek a hatévesek iskolaérettsé­géről. A felelősség óriási - a tét nagy. Vajon mennyire ideális a 6-7 éves kor az iskolakezdés­hez? Erről kérdeztük Popper Péter pszichológust. • Úgy gondolom, hogy nem az élet­korral van baj, hanem a türelmet­lenséggel. Ha a testi érésben fontos­nak tartjuk a folyamat minden fázi­sát, a szellemi érésben sem lehe­tünk türelmetlenek. Vannak gyere­kek, akik hatéves korukban már is­kolaérettek, de vannak olyanok is, akik csak nyolcévesen érik el ezt a szintet. Ne erőltessük be ezeket a gyerekeket különböző speciális osz­tályokba, ki kell várni az érést. Ok maradjanak inkább még az óvodá­ban. A lassú fejlődés nem feltétlen szellemi visszamaradottságot jelez. Lehet hogy egy lazább, átjárhatóbb tanterv keretében ez a probléma az iskolákban is zökkenőmentesen megoldható lenne. □ Vannak-e erre jó példák külföl­dön? 9 Természetesen. A skandináv is­kolákban megtalálták a megoldást. Az alapfokú képzés első szakasza a gyermek tízéves koráig tart. Ezalatt az idő alatt a gyerekeknek meg kell tanulniuk írni, olvasni, számolni. Tájékozódniuk kell az időben, kellő ismeretet sajátítanak el a közvetlen környezetükről. Abban nagy eltéré­sek vannak, hogy ezt egy-egy tanuló mikorra tudja megtanulni. De ez nem probléma, ezért ott nem buk­tatják meg a gyereket, hagynak ne­kik 3-4 évet ahhoz, hogy beérjenek. Az ilyen gyerekeknek nincs szüksé­gük nevelési tanácsadókra, eltérő tantervű osztályokra. A mi tanter­vűnk már az első év végére katego­rikusan meghatározza, hogy mit kell pontosan tudnia a tanulónak. Ez nem szerencsés. Egyébként az egész iskolarendszerünk teljesít­ménycentrikus. Ezt pedig nagyon nehéz máról holnapra megváltoz­tatni. □ Mit takar az „iskolaérett” foga­lom? 9 Az iskolaérettség nem csak azt jelenti, hogy értelmileg és testileg megfelelni a beiskolázási kritérium­nak. Jelenti a gyerek szociális és ér­telmi érettségét is. Tud-e annyira fegyelmezett lenni, hogy végigülje a tanítási órákat, fontos a figyelem­összpontosítás. El tudja-e viselni a sikernek és a kudarcnak azt az ál­landóan váltakozó lehetőségét, am­ellyel az iskola jár. Be tud-e illesz­kedni a közösségbe úgy, hogy annak aktív részese legyen. Szóval lehet hogy a gyerek nagyon okos, de szoci­álisan nem elég érett. Ilyenkor is ajánlatosabb még egy évig az óvodá­ba visszatartani. O Nem jelent ez a „visszatartás” né­mi veszélyt és hátrányt? 9 Nos, hogy ennek lehet hátránya és veszélye, de ezt nem kell túldra­matizálni. Inkább át kell gondolni azt, hogy mikor és mivel teszünk jobbat a gyermeknek. Azt gondo­lom, hogy nagyon meg lehet utálni az iskolát, ha azt az ember idő előtt kezdi el. Rá lehet siklani egy olyan vágányra, hogy az „nekem nem megy”, „engem csak kudarcok ér­nek”. Éttől romlik a gyerek helyzete a családban. Mindig tanulnia kell. Az élete egész horizontját elfedi a tanulás. □ Meddig maradhat a gyerek az óvodában? 9 Nos, hát nem tartanám jónak, ha a gyerek tízéves koráig óvodás len­ne. Nem erről van szó! Nálunk a be­iskolázásnál az úgynevezett túlko­rosságtól tartanak a szülők. Pedig az az egy év hamarosan kamatozik. Kevesebb lesz a gyötrelem, az erőfe­szítés, a szorongás, a félelem. □ Mi a véleménye a jelenlegi óvoda­rendszerről? 9 Nagyon sokáig az óvodát tartot­tam a magyar pedagógiai élet csú­csának, mert meg tudta őrizni a já­tékosságot, a gyerek nyitott érdek­lődését a világról. Ma már jelentős magyar pedagógiai kudarcmutat­ványnak tartom, hogy sikerült a gyerekek nagy részéből kioltani a megismerés, felfedezés örömét. Ahelyett, hogy az iskolák alsó tago­zatában nagyobb szerepet kapna a játékosság, az óvodák váltak iskola­előkészítőkké. Óriási szamárság! A teljesítménycentrikusság nem en­nek az életkornak a sajátossága. Ez fejlődéslélektanilag idegen a kisis­kolásoktól, ahol az érzelmeké a ve­zető szerep. □ A legtöbb szülő a beiskolázáskor a sikertelenségtől, a kudarcoktól félti a legjobban gyermekét. • A sikerélmény fontos! Ennél már csak az a fontosabb, hogy kudarcél­mény is éjjé a gyereket. Nálunk va­lahogy minden féloldalasra sikere­dik. Ha a gyereknek csak sikerél­ményei vannak, attól nagyképű, el­viselhetetlen lehet. A kudarcra is szükség van! Az embernek ütköz­nie, konfrontálódnia kell saját ma­gával, saját hatásaival, a világgal, így van ez a fejlődés minden fázisá­ban. A gyerek járni is úgy tanul meg, hogy egyszer-kétszer összeto­ld magát. A siker és a kudarc egyen­súlyban tartása nagyon fontos a gyermeki személyiség fejlődése szempontjából. • Minden szülő azt szeretné, ha a gyereke jó képességű lenne. Mennyire meghatározott genetikai­lag a gyermek fejleszthetősége? 9 Az emberben semmit sem lehet kifejleszteni, aminek nincs egy bio­genetikus kódja, lehetősége. Amire nincs lehetőség, az nem fejleszthe­tő. Amire van lehetőség, de nem fej­lesztik tovább, az csak lehetőség marad. Tehát az ember lehetősé­gekkel születik, és abból lesz a tu­lajdonság, képesség, ha kifejleszt­jük. Mozai't óriási zenei tehetséggel született, de ha nem tamttatják muzsikálni, akkor csak egy szépen fiityürésző tisztviselő lett volna be­lőle. Ha viszont nincs muzikális adottsága, korbáccsal is kényszerít­hetik a zongorához. Nem megy, hiá­ba gyöti'ik. Az öröklött lehetőség és a lehetőségeket valóra váltó körül­mények megerősítik egymást. □ A szülők gyakran saját elveszett reményeik, álmaik megvalósítóit látják gyermekükben. „Nekem nem volt rá lehetőségem., de majd ő...” 9 Igen! Ezek az úgynevezett funkci­ós gyerekek. Ha a gyerek egészsé­ges, akkor föllázad és kitör ebből a kalitkából. Sajnos, sokszor előfor­dul, hogy a gyerekek föladják saját elképzeléseiket, törekvéseiket és ki- alakul egy egészségtelen szülői füg­gőség. Az ilyen függőségnek tragi­kus következménye is lehet. □ A gyermek beiskolázását követően nem kis felelősség hárul a tanítóra. Mostanában egyre gyakrabban ta­nácsolják egymásnak a szülők: „tanítót válassz, ne iskolát.” 9 Nagyon fontos szerepet játszik a gyermeki fejlődés szempontjából az első tanító. A szakmai rátermettség mellett lényeges a pedagógus érzé­kenysége, gyermekismerete, beleé­lőképessége. Megfelelő társas környezetben, si­kerek és kudarcok hatására minden gyerek megtalálja a társadalomban a maga helyét. Mi felnőttek pedig ne dramatizáljuk túl a fejlődéssel járó problémákat. Engedjük őket felnőni. Széchenyi-emlékülés Miskolc (ÉM) - Széchenyi István halálának 135. évfordulója alkal­mából emléknapot rendez Miskolc város és a Miskolci Akadémiai Bi­zottság. A program április 8-án, szombaton délelőtt háromnegyed 10-kor kezdődik, amikor a Város­ház téren Széchenyi szobijánál el­helyezik a kegyelet virágait. Dél­előtt 10 órától emlékülés lesz az Akadémiai Bizottság székházában (Erzsébet tér 3.). Köszöntőt mond Terplán Zénó akadémikus, a MAB elnöke, emlékbeszédet tart Kobold Tamás, Miskolc város polgármes­tere, majd pedig a „Széchenyi, a legnagyobb magyar” című mono­drámát adja elő Bánffy György ki­váló művész. Költői est Eger (ÉM) - Cseh Károly, Mezőkö­vesden élő költő, lapunk Látókör cí­mű irodalmi mellékletének szer­kesztője lesz 'a vendége április 10- én, hétfőn este 8 órától az egri Es­terházy Károly Tanárképző Főisko­la irodalmi kávéházának. A költé­szet napja alkalmából rendezett összejövetelen Ködöböcz Gábor főis­kolai oktató beszélget a költővel, a főiskolai hallgatók pedig irodalmi összeállítással kedveskednek az ép­pen huszonöt éve publikáló egykori egri diáknak. A rendezvényen a ré­gebbi versek mellett elhangzanak olyan költemények is, amelyek Cseh Károly rövidesen megjelenő hatodik, Ketten a kei-tben című kö­tetében látnak napvilágot. János-passió Miskolc (ÉM) - A Nemzeti Filhar­mónia soron következő szezonbérle­ti hangversenyét április 10-én, hét­főn este fél 8 órakor rendezi meg a Miskolci Nemzeti Színházban. Mű­soron Bach: János-passiója hangzik el a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Énekkar elő­adásában. Az est énekes szólistái: Szécsi Edit, Halmai Katalin, Ma- rosvári Péter és Bordás György. A szimforúkusokat a bécsi Wolfgang Gabriel professzor vezényli. A koronáról Miskolc (ÉM) - Gondolatok egy Szent Korona-ünnep kapcsán cím­mel videovetítéssel egybekötött elő­adást tart Pap Gábor művészettör­ténész a Mandorla Közművelődési Egyesület következő összejövetelén, április 7-én, pénteken délután 5 ólától a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. Iskolai tárlat Miskolc (ÉM) - A 750. Sz. Nagy Lajos Király csei’készcsapat tagjai­nak alkotásaiból rendeztek kiállí­tást a diósgyőri 17. Sz. Általános Is­kolában. Ä cserkészek által készí­tett kopjafák, virágkarók, hímes to­jások mellett Krompaszky Ottó fest­ményeit is láthatják az érdeklődők - naponta délelőtt 10-től délután 4 óráig - az április 14-ig nyitva tartó tárlaton. Kezdő szövők Miskolc (ÉM) - Szövőtanfolyam in­dul április 11-én, kedden délután 2 órától Miskolcon az Ady Endre Mű­velődési Házban. A 32 órás tanfo­lyamra kezdők jelentkezését vár­ják a szei'vezők. A foglalkozásokat hétfőnként, délután 2-től este 6-ig tartják. Részletes információt a 370-727-es telefonszámon kérhet­nek az érdeklődők. Jógatanfolyam Miskolc (ÉM) - Háromnapos in­tenzív jógakurzust szervez a mis­kolci Jógaegyesület április 7. és 9. között Zoltai Miklós debreceni jóga­terapeuta vezetésével Miskolcon a Karacs Teréz Kollégiumban (Győri kapu 156.). A ma délután 5 órakor kezdődő előadáson a jóga rendszeré­vel ismerkedhetnek az érdeklődők. Szombaton délelőtt 9 órától a jóga és a gyógyítás kapcsolata, délután 5 órakor pedig relaxációs és meditativ gyakoidatok szerepelnek a prog­ramban. A tanfolyam zárónapján, április 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a jóga gyakorlati felhaszná- lásáról esik szó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents