Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-07 / 83. szám
1995- Április 7-, Péntek Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Nyárig elkészülhet a médiatörvény-tervezet Budapest (MTI) - A Független Kisgazdapárt véleménye szerint a nyár elején az Országgyűlés elé kerülhet a médiatörvény tervezete. Ezt Lányi Zsolt, az FKGP frakciójának szóvivője közölte a sajtó képviselőivel csütörtökön, annak kapcsán, hogy a parlamenti képviselő- csoportok részmegállapodást kötöttek a médiatörvényről. A megegyezés - amelyet hétfőn írnak alá - a kisgazdák reményei szerint hozzájárul majd a demokratikus és objektív tájékoztatás kialakulásához. Lányi Zsolt a kisgazdák népszavazási kezdeményezését ért alkotmányjogi észrevételek kapcsán úgy vélekedett, hogy nem érti a kormánypártok - különösen az SZDSZ - félelmét a referendumtól, hiszen Göncz Árpád a népszerűségi listák élén áll. A fenékküszöb és a bébiétel Budapest (MTI) - A Fidesz szerint a hősi fenékgát megépítése rontja Magyarország pozícióit a hágai nemzetközi perben - mondta Illés Zoltán alelnök csütörtökön. Szavai szerint ez nem segítene a Szigetköz helyzetén, és végleg lezárná a hajózási útvonalat. Illés szerint ha a kabinet a fenékgát megépítése mellett foglal állást, saját magát csalja tőrbe, mert egy érvényben lévő parlamenti döntéssel ellentétesen cselekszik. Az alelnök egyébként úgy tudja, hogy a szlovák fél csak akkor hajlandó a már megígért vizet a Szigetközbe juttatni, ha Magyarország fenékküszöböt létesít. Ez a beruházás mintegy 1 milliárd forintjába kerülne a hazai költségvetésnek. „Ennek árán például több mint 2 millió doboz bébiételt lehetne venni” - monta végül Illés Zoltán. A munkanélküliek bírálják a kormányt Budapest (MIT) - A kormánynak nincs koncepciója arra, hogy miként lehetne munkához juttatni az állástalanokat. Ez a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége csütörtöki sajtó- tájékoztatóján hangzott el. Ugyancsak tisztázatlan a szövetség szerint, hogy miként segíti majd a szociálpolitika azt a becslések szerint több mint 500 ezer állampolgárt, akik kikerültek a munkanélküli ellátásból, a regisztrációból és a munkaerőpiacról is. Visszautasítják azt a feltételezést, hogy a munkanélküliek egy része nem kíván dolgozni. Számukhoz képest rendkívül kevés a munkaügyi központoknál rendelkezésre álló betöltetlen álláshely. Ezért elfogadhatatlan, hogy a kormány tovább szigorítja a jövedelem- pótló támogatásban részesülő állástalanok ellátási feltételeit. Közmű: nem lesz az önkormányzatoké Budapest (MTI) - Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Ügyrendi Bizottsága csütörtökön befejezte a privatizációs törvénytervezethez beérkezett mintegy 450 módosító javaslat megtárgyalását. A kormány és a bizottság egyaránt támogatta azt a javaslatot, amelynek értelmében a törvénybe nem kerülne be a szakértői privatizáció lehetősége. Hosszú vita után végül elvetették a közművek önkormányzati tulajdonba adásáról szóló módosító javaslatot. A bizottság ugyanakkor a házszabállyal és a jogalkotási törvénnyel összeegyeztethetetlennek tartotta azt a módosító javaslatot, amely megtiltaná, hogy az önkormányzatok ingyenesen jussanak hozzá bizonyos közmű létesítményekhez. Halálra gázoltak cgy gyermeket Cigánd (ÉM) - Halálos közúti baleset történt tegnap kora délután Ci- gándon. Sz. B. 39 éves kazincbarcikai lakos Sárospatakról Riese irányába tartott 323-as Mazdájával. Cigándon, a Vasút utca 44. sz. ház előtt a gépkocsi kerekei alá esett egy négyéves kislány. A gyermek, J. E. cigándi lakos a helyszínen életét vesztette. Lapzártakor a baleset körülményeiről ennyit tudhattunk meg a megyei rendőr-főkapitányság ügyeletesétől. A részletek tisztázására megindult a vizsgálat. Megtárgyalták a pótköltségvetést Az adózási fegyelem szigorításától 4 milliárdot vár a kormány Budapest (MTI) - A kormány tegnapi ülésén többek között határozott a pótköltségvetésről, döntött arról, hogy a magyar -szlovák alapszerződést ratifikálásra átadja a parlamentnek, illetve megerősítette: egyetért a MÁV törekvésével, amely egy korszerű, új szerződés megkötésére irányul. A pótköltségvetéssel kapcsolatosan Csák Elemér kormányszóvivő elmondta: az a korábban előirányzott hiány 127 milliárd forintos csökkentését javasolja, így a várható hiány aránya a GDP-hez viszonyítva 5,4 százalékról 3 százalékra mérséklődne. A bevételekkel kapcsolatos intézkedések révén 157 milliárd forint lenne a többlet. Ebben a vámpótlék hatása a meghatározó. Emellett a feketegazdaság visszaszorításából 16 milliárd forintos bevétellel számol, az adózási fegyelem szigorításából 4 milliárd forintot vár a kormányzat. A kiadásokban 48 milliárd forintnyi megtakarítást javasolnak. Az intézkedések nélkül a hiány idén megközelítené a 350 milliárd forintot, vagyis 15 milliárddal növekedne a tavalyihoz képest - monta a szóvivő. A stabilizációs csomagba tartozik az a törvénymódosító javaslat is, amelyben a kabinet indítványozza: a személyi szám használatát az Országgyűlés 1999. december 31-ig tegye lehetővé azokon a közigazgatási területeken, amelyeken a törvény ma is megengedi. A kabinet a magyar-szlovák alapszerződést ratifikálásra átadja az Országgyűlésnek. Tájékoztatást hallgattak meg azokról a szakértői tárgyalásokról is, amelyek Magyar- ország és Szlovákia között folynak a Dunát illetve a Mosoni Duna-ágat érintő műszaki megoldásokról, vízhozampótlásokról. Horn Gyula csütörtök délelőtt telefonon megkereste Vladimír Meciar szlovák kormányfőt, és kérte közbenjárását a szakértői tárgyalások meggyorsítására. Meciar ígéretet tett erre. Tudomásul vette a kabinet azt a jelentést, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Iroda készített a Magyar Televízió New York-New York című műsorával kapcsolatos vizsgálatról. A jelentés magasnak, de nem példátlanul magasnak ítélte a műsor költségét, és cáfolta a híreket, amelyek szerint 1,5-5 millió forintra rúgtak a személyi kifizetések. Kimondta ugyanakkor: a műsor pénzügyi lebonyolítását számos szabálytalanság jellemezte. A kormány felkérte az MTV elnökét, adjon átfogó áttekintést az intézmény gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről, létszámle- építési kötelezettségéről. Az export- ösztönzés pénzügyi finanszírozási feltételeit áttekintve a kormány megállapította, a törvényben rögzített 10 milliárd forint felett további 6,5 milliárddal növelni kell az Exim- bank által a költségvetés terhére vállalható garanciakeret nagyságát. Lotz Károly közlekedési miniszter elmondta: a kormány az eddigi kollektív szerződés meghosszabbítását nem támogatja, és egyetért a MÁV törekvésével, ami egy korszerű szerződés megkötésére irányul. - A kabinet reméli, sikerül megkötni a megállapodást, ám ha elkerülhetetlen, akkor a MÁV-nak és az államnak vállalnia kell a vasutasok tőivé nyes keretek között megtartott sztrájkját - mondta a miniszter. Új garantált árakat sürget a MOSZ A közzétett garantált árak felülvizsgálatát, illetve a hiányzó garantált árak meghirdetését kezdeményezte a kormánynál a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) - mert új gazdasági helyzetben az új körülményekhez kellene igazítani a garantált árakat, jelenlegi garantált árak - az étkezési búzára 8800 forint tonnánként, a vágósertésre 90-110 forint kilónként és a vágómarhára 100-120 forint kilónként - a tavalyi árszintet csupán 7, 11 illetve 14 százalékkal haladják meg. így semmilyen biztonságot nem adnak a termelőknek. A kukoricára és a tehéntejre a törvényi előírás ellenére sincs garantált ár. A kukorica tervezett garantált ára az elképzelések szerint 8-13 százalékkal haladná meg a tavalyit, de a MOSZ legalább 17-18 százalékos árnövekedést tartana indokoltnak. Fotó: Dobos Klára f Vcít" „Bazári alku” az intézkedések nyomán A gazdasági teljesítmények nem támasztják alá az államcsődöt Budapest (MTI) - Mitől következett be három és fél hónap alatt az óriási parlamenti többséggel megszavazott költségvetés előirányzatainak összeomlása; hogyan lehetett három hónap alatt az egész évre tervezett 283 milliárdos deficitből 150 milliárdot elérni? Ezeket a kérdéseket Kádár Béla, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján tette fel. Kádár Béla elmondta: a kérdésekre Bokros Lajostól szeretett volna választ kapni a bizottság, de a pénzügyminiszter az előzetes megállapodás ellenére szerdán nem vett részt a testület ülésén. A jövő hétre tervezett parlamenti gazdaságpolitikai vitanap előtt ugyanis tájékozódni szerettek volna a képviselők a legfontosabb problémákról. Kádár Béla a továbbiakban kifejtette: a reálgazdasági teljesítmények oldaláról nem támasztható alá az államcsőd, hiszen a kereskedelmi mérleg nem romlott, és nem csökkent a társadalom jövedelemtermelő képessége sem. Áz MDF-es politikus szerint a bejelentett intézkedések nyomán „bazári alku” indult meg, a felelősök kijelentéseiben állandóan változó feltételekről, nagyságrendekről esik szó. Kádár Béla szerint egy Európába törekvő ország gazdaságpolitikáját ilyen módszerrel nem lehet tervezni. Bírálta az ország tekintélyét romboló, nem megalapozott riogatást az államcsőddel, a költségvetés összeomlásával. Kérdésre válaszolva kifejtette: a pénzügyminiszter szemlélete megváltozott ahhoz képest, mint amilyen kinevezése előtt a bizottsági meghallgatáson volt. Bogárdi Zoltán, az MDF elnökségének tagja kifejtette: a párt agrárpolitikáját, nem érte kritika az elmúlt években, annak végrehajtását és a kormányzati munkát viszont igen. Szerinte az MDF a legnagyobb vereséget a falvakban szenvedte el annak ellenére, hogy a legnagyobb gazdasági sikereket ott érte el. Azonban szerinte a választók kezdik felismerni, hogy a jelenlegi kormányzat a mezőgazdaság vonatkozásában is felelőtlenül ígérgetett. Megakasztott egy átalakulást, mondván, hogy van jövője a szövetkezeti gazdálkodásnak, a 450 meglévő közösségben dolgozók pedig megálltak a fejlődésben, nem tudnak vállalkozni. Mindkét politikus kifejtette: az általuk elmondottak megegyeznek az MDF elnökségének álláspontjával. Térítési díj helyett tisztességes piaci ár A lakosság állapota nem az egészségügyre fordított pénztől függ Budapest (MTI) - Szolnoki Andrea szerint a térítési díjak bevezetésén túl más bevételi lehetőségek is vannak az egészségügyben. Az SZDSZ Egészségpolitikai Műhelyének vezetője, országgyűlési képviselő erről egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen szólt, hangsúlyozva: a bevételeknek az egészségügyi intézményeknél kell maradniuk. Elképzelése szerint éves szinten 1,2 milliárd forintot hozna, ha „tisztességes piaci árat” kérnének az egykét ágyas kórtermekbeni elhelyezésért, és mintegy 300 milliót, ha a nem oivosi indokkal történő terhességmegszakítás térítési díját a jelenlegi kétszeresére emelnék. Lehetségesnek tartja emellett a meddővé tétel illetve a plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjhoz kötését, ápolási díj bevezetését, ha valaki nem orvosi indokból tartózkodik hosszabb ideig kórházban. A restrikciós csomagról szólva Szolnoki Andrea úgy vélekedett: attól nem lesz rosszabb egy ország lakosságának egészségi állapota, hogy kevesebb pénz jut az egészségügyre. Statisztikai adatokra hivatkozva rámutatott: az állampolgárok egészségi állapota nincs egyenes arányban az egészségügyre fordított pénzeszközökkel. Miközben például a nemzeti össztermékből körülbelül azonos százalékot fordítanak egészségügyre Angliában, Csehországban, Spanyolországban és hazánkban, Magyarországon ezekhez az országokhoz képest sokkal rosszabb a polgárok egészségi állapota. Nyilván ebből a felismerésből táplálkozik a Bokros-program is akkor, amikor 40 milliárddal csökkenti az egészségügyi és szociális kiadásokat. A csomagból ugyanakkor Szolnoki Andrea szerint hiányoznak azok az elképzelések, amelyek kedvezően befolyásolhatnák a lakosság egészségi állapotát. A dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében például alapvetően fontosnak tartaná a dohánytermékek és az alkohol árának emelését, amely valamiért kimaradt a csomagból. A közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében pedig szükségesnek látja a forgalom csökkentésének indirekt szabályozását, bár erről az elképzelésről nem mondott részleteket. Amerikai üzleti kapcsolatok Miskolc (ÉM) - A megyei kereskedelmi és iparkamara vezetőivel találkozott, illetve megyénk jelentősebb cégeinél tett látogatást tegnap tizenhárom amerikai üzletember. A vendégek a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara által szervezett Trade 2000 elnevezésű konferenciára érkeztek hazánkba. Miskolci programjuk részeként délután a városházán fogadta az üzletembereket Fejér István alpolgármester is. A megbeszélésen az amerikaiak közül többen beszámoltak arról, hogy a nap folyamán eredményes tárgyalásokat folytattak a magyar partnerekkel. Néhányan úgy nyilatkoztak, megvan az esély a jövőbeni szorosabb együttműködésre. A KKDSZ népszavazást kezdeményez Budapest (MTI) - A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) országos ügyvivői tanácsának értekezlete egyet nem értését fejezte ki a kultúrát és a közalkalmazotti jogállást is sújtó március 12-i kormánydöntéssel kapcsolatban - monta Vadász János a KKDSZ elnöke csütörtökön. Az elnök bejelentette azt is, hogy a gazdaságpolitika megítélésük szerinti három kulcskérdéséről népszavazási kezdeményezést bocsát útjára a szakszervezet. Felsőoktatás: minőségés létszámemelés Budapest (MTI) - A művelődési tárca elkészítette a felsőoktatás fejlesztési koncepcióját tartalmazó országgyűlési határozattervezetet -jelentette be csütörtökön Papp Lajos, a művelődési minisztérium felsőoktatásért felelős megbízott helyettes államtitkára. Elmondta, hogy Fodor Gábor művelődési miniszter péntekié országos rektori és főigazgatói értekezletet hívott össze, amelynek témája a szóban forgó koncepció ismertetése lesz. Az egyeztetés alapján esetleg módosított határozattervezetet már a jövő héten leteszik a kormány asztalára. A legfontosabb célkitűzések között elsőként a hallgatói létszám radikális növelését emelte ki, amit szakterületenként és képzési szintenként differenciáltan kívánnak végrehajtani. A további megemlített programpontok: a képzés és kutatás minőségének emelése, az átlátható és hatékony gazdálkodás követelményének megfelelő normatív finanszírozás bevezetése, a rugalmas és átjárható intézményrendszer kiépítése, az intézményi integráció feltételeinek a megteremtése, egységes tanár- illetve tanítóképzés kialakítása, az oktatás és kutatás kapcsolatának erősítése. A tandíjat a tervezet alapján a hallgatói juttatásokkal együtt kell szabályozni. _A NAP KÉRDÉSE Hogyan sikerült képernyőre kerülni? Kazincbarcika (ÉM - DL) - Megváltozott a KB SC - MTK NB Il-es labdarúgó-mérkőzés időpontja. Az összecsapásra április 8-án, szombaton délután fél öttől került volna sor, ám a Magyar Televízió élő közvetítése miatt módosították a rangadó időpontját. A találkozót - a televízió kérésének és a műsoridőnek megfelelően - április 9-én, vasárnap délután háromnegyed 4-től rendezik meg. Hogyan sikerült képernyőre kerülni? - kérdeztük Farkas Tibort, a KBSC elnökét.- Javában folynak a tárgyalások az NB I-es illetve az NB Il-es Labdarúgó Liga képviselői között, szeretnénk megalakítani a Profi Ligát- válaszolta. - Jelenleg a feltételek összehangolásán munkálkodunk. Ebbe beletartozik a létesítményrendszer, a finanszírozás kérdése, az edzők és játékosok státusa, képzése, valamint a forrás oldaláról a Szerencsejáték Rt. illetve a televíziós jogdíj. A második vonalban 32 együttes játszik, így szerepük korántsem tekinthető elhanyagolható tényezőnek. Sarkalatos pontnak tekintjük, hogy a ligák megközelítően azonos feltételeket élvezzenek, s az NB II-esek ne szenvedjenek hátrányt. Április 9-én eredetileg egy kézilabda-mérkőzés közvetítése szerepelt a televízió programjában. A találkozó elmaradt, így „pótlásként” a KBSC - MTK összecsapás került előtérbe. A szurkolók mindössze az első negyedórát „késik le”. Ennek az a magyarázata, hogy 85 perces a műsoridő (hangsúlyozom, kézilabdára készültek!) és szerencsésebb, ha a drukkerek a kezdeti tapogatódzásból maradnak ki, semmint a hajrá izgalmairól. Valószínű: azért esett a választás erre a mérkőzésre, mert a KBSC-nek egyre nagyobb a presztízse az osztály csapatai között, s az MTK éppen tőlünk szenvedte el az eddigi egyetlen vereségét.
