Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-07 / 83. szám
Ll. évfolyam, 83. szám 1995. április 7., péntek Ára: 24,50 Ft /-MAGYARORSZAG BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nem ábécérendben alpolgármesterek . A mezőcsáti önkormányzat , munkáját kritikusan értéke- | lő levelet kapott szerkesztőségünk. Ezért megkerestük az érintetteket, mit szólnak a bírálathoz? (4. oldal) W Heti rádió és tv-mel léklet Aranyszalag a szépségkirálynőtől Nemi’égiben érkezett haza spanyolországi fellépéséről Miskolc majorette-csoportja. A versengés ott az aranyszalagért foly - amit a miskolciak nyertek el. (8. oldal) Véglegesítették a gazdasági csomagot Budapest (MTI) - A kormány csütörtökön március 12-i ülésének szellemében áttekintette a gazdasági folyamatokat, és megállapította, hogy a helyzet szükségessé tette a vállalkozásösztönző, ugyanakkor íögyasztáscsökkentö és szigorító intézkedéseket. A kabinet ennek alapján véglegesítette a gazdasági stabilizációs csomagot, és azt egységes javaslatként pénteken benyújtja az Országgyűlésnek. A kormány a csomaggal összefüggésben megtárgyalta a pótköltségvetést is, amelyet kisebb finomítások után a jövő hét elején terjeszt a törvényhozás elé - jelentette be Csák Elemér szóvivő a csütörtöki kormányülést követő sajtóértekezleten. (Részleteket lapunk 3. oldalán közlünk.) Tárgyalás amíg lehet, utána sztrájk Budapest (MTI) - Ha pénteken nem sikerül megegyezni a vasutasszakszervezetek és a MÁV képviselőinek az új kollektív szerződésről, akkor a Vasutasok Szakszervezete sztrájkegyeztetést tart hétfőn - nyilatkozta csütörtökön Márkus Imre, a vasutasszakszervezet elnöke. Tegnap a Vasutas Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain a felek megegyeztek a kollektív szerződés első 25 pontjában. A sarkalatos kérdésekben azonban továbbra sem jött létre megállapodás. Márkus Imre mindehhez hozzátette: a szak- szervezetek arra törekedtek, hogy ezen a héten még a „fenyegetettség légkörétől mentesen” folyjanak a tárgyalások, azonban a jövő hétén már nem tartható. Pénteken a megegyezés érdekében addig folytatják a megbeszéléseket, amíg a munkaadó erre hajlandó. Összeült a Koalíciós Egyeztető Tanács Budapest (MTI) - Csütörtökön délután három órán át ülésezett a Koalíciós Egyeztető Tanács a miniszterelnök parlamenti hivatalában. A megbeszélést követően Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője mindössze annyit közölt a várakozó újságírókkal, hogy az MSZP és az SZDSZ vezetői olyan témákról váltottak szót, amelyek összefüggenek a parlamenti és a kormányzati munkával, és mindkét koalíciós pártot érintik. Az MSZP-t ez alkalommal Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök és Szekeres Imre képviselte, mert Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke külföldön tárgyal, az SZDSZ nevében Pető Iván pártelnök-frakcióvezető, Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter és Magyar Bálint ügyvivő volt jelen. Új közúti híd épülhet Záhonynál Budapest (MTI) - Van rá esély, hogy magyar befektetők bekapcsolódásával akár már az év végén megindulhatnak egy uj közúti Ind építkezései a záhonyi határátkelőhelyen. Az ország keleti kapujának is tekinthető határátkelő áteresztő képessége jelenleg kicsi. Ukrajna magyarországi kereskedelmi tanácsosának közlése szerint az ukránok már el is készítették egy új híd építésének terveit. A híd mintegy egymilliárd forintba kerülne, és ennek felét kellene Magyarországnak állnia. Megyénkben üléseztek a honatyák Javasolják, maradjon állami tulajdonban a Tokaj Kereskedőház A képviselők a mezőgazdasági törvények régiónkat érintő hatásairól szereztek értesüléseket Fotó: Laczó József Sátoraljaújhely, Tolcsva (ÉM - I.S.) - Továbbra is maradjon százszázalékos tartós állami tulajdonban a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaság - ezt javasolja a parlamentnek az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, amely tegnap kihelyezett ülést tartott Sátoraljaújhelyen. A képviselők és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jelenlévő szakemberei a mezőgazdasági törvények régiónkat érintő hatásairól, gyakorlati tapasztalatairól szereztek értesüléseket, Tolcsván lakossági fórumon is részt vettek. Két, a zempléni térséget érintő határozatot hozott e heti ülésén a mezőgazdasági bizottság, amelyet tegnap Sátoraljaújhelyen ismertettek. Javasolják a parlament plenáris ülésének, hogy a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát jogutódjaként funkcionáló Tokaj Kereskedőház Rt. továbbra is maradjon százszázalékos tartós állami tulajdonban, míg a Szerencsi Mezőgazdasági Részvénytársaságnak 75 százalék plusz 1 szavazatban javasolják a tartós állami tulajdont. Mind Hörcsik Richárd, a Kereskedőház Rt. igazgatótanácsának elnöke, mind pedig Osvai György, a szerencsi részvénytársaság vezérigazgatója örömmel fogadta a hírt. Az ülésen Orosz Sándor (MSZP) bizottsági elnök bejelentette: levelet intézet Hóm Gyula miniszterelnökhöz, amelyben kérte, hogy a parlament még ebben az évben tűzzön napirendjére hét, a mezőgazdaságot érintő törvényjavaslatot. Visszatérve a két említett zempléni társaságra: valószínűleg azért voksoltak a képviselők a kereskedő- ház tartós állami tulajdonban maradása mellett, mert a történelmi borvidéken az elmúlt években hót külföldi vállalkozás vetette meg lábát, a mintegy tizenötezer kistermelő érdekeit viszont csak a kereskedőház tartotta szem előtt. A cég egy adóskonszolidáció során 1994- ben megszabadult tartozásaitól, s a közelmúltban a CIB Banktól 182 millió forint reorganizációs hitelt kapott, az FM segítségével 18 millió forint vissza nem térítendő támogatást. Ennek is köszönhető: átszervezték a bortermelést, az eddigi oxidativ érlelés helyett, az egész világon elterjedt reduktív érlelést vezették be. Ez azt jelenti : szüret után hat hónappal már fogyasztható a Tokaji. A Szerencsi Mezőgazdasági Rt.-ról szólva: a mezőgazdaságot (is) sújtó recesszió ellenére azért tudtak talpon maradi - a hatszáz dolgozó tavaly 1,3 milliárd forint árbevételt, 115 millió forint nyereséget produkált -, mert kezükbe vették termékeik közvetlen értékesítését. Osvai György szerint a mezőgazdaság más ágaiban is a Tokaj Kereskedőhazhoz hasonló integrátorokra van szükség. „Magyar utas” lépések és sokkterápia Budapest (MTI) - Kormánypárti és ellenzéki vezető politikusok és gazdasági szakemberek az előadói annak a kétnapos gazdasági konferenciának, amely csütörtökön kezdődött Zalaegerszegen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola helyi diákönkormányzatának szervezésében. Torgyán József, az FKGP elnöke előadásában hangsúlyozta: hazánkban gazdasági és gazdaságirányítási válság van, amelynek megoldása „magyar utas” lépéseket, módszereket igényelne. A politikus a legfontosabb teendők közé sorolta az ország helyzetének komplex áttekintésén alapuló stratégiai tervek kidolgozását, ezzel párhuzamosan a gazdaságirányítás rendszerének és hatásköreinek jogi szabályozását. Követendő példaként említette a lengyelországi talpra állást, eredményező sokkterápiát. Az FKGP elnöke úgy vélte: a tervezett 170 milliárd forint költségvetési megtakarítás zömét nem a társadalomra kellene terhelni. A bevételnövelés forrásai az átgondoltabb privatizáció, a nagy elosztó- rendszerek és a külső adósságmenedzselés áttekintése révén lennének fellelhetők. Mezőgazdasági kérdésekről szólva kifejtette: a tulajdonjogok mielőbbi rendezése, az eszközellátottság biztosítása, a földhitelintézet és a mezőgazdasági bankrendszer felállítása a kilábalás fontos feltételeit jelentik. Baráth Etele előadásában megállapította: a lemondott expo utóélete is erőteljes hatású, hiszen - közvetlenül vagy közvetve - út-, távközlési, közműfejlesztési, együttműködési folyamatokat indukált, és koncessziós törvény és térségfejlesztési társulások létrehozására sarkallt. Mint a kormány modernizációs programján dolgozó szakértői csoport tagja hangsúlyozta: nagy tanulság, hogy az államnak piacgazdasági viszonyok között is meg kell őriznie az infrastruktúra-fejlesztésben vállalt szerepét. Ez, valamint az innováció és a fogé- konyságnövelő oktatás lehet csak az alapja - miként az egesz világon - a régiókból kiinduló, és az önkormányzatiságra támaszkodó általános gazdasági, társadalmi fejlődésnek. Napjaink kormánypolitikájáról szólva Baráth Etele kiemelte: tisztességes és hosszú tavu „polgárosító” gondolkodás van jelen a kormányban, amely egy jövőképet is adó modernizációs programban ölt hamarosan testet. A légtér védelme 2000-ig biztosított Budapest (MTI) - Magyarország katonai szempontból 2-3 éven belüi alkalmas lesz a NATO-csatlakozás- ra. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter jelentette ki csütörtökön. Elmondta: hamarosan nemzetközi versenytárgyalást írnak ki a rádió- technikai berendezések megújítása érdekében, majd sor kerül a híradástechnikai berendezések kicserélésére is. A honvédség vadászgépei az ezredfordulóig alkalmasak a légtér védelmére, de már most gondolni kell az új gépek beszerzésére. Szólt arról is, hogy 2-3 éven belül 6-8 ezerre kívánják növelni a szerződéses katonák számát, hogy a bonyolultabb feladatokat, például a harckocsik vezetései, ne kelljen sorkatonákra bízni. Nagy-britanniai látogatásáról elmondta: elképzelhető, hogy hamarosan brit katonákat képeznek ki magyar gyakorlótereken. Keleti György találkozott az előző honvédelmi vezetés két helyettes államtitkárával, Pecze Zoltánnal és Turján Sándorral, akik védelmi tanulmányokat folytatnak a szigetországban. Nem zárta ki, hogy hazatérésük után állásajánlatot kapnak a minisztériumtól vagy a honvédség parancsnokságától. „KOMMENTÁR (/észfék Görömbölyi László A vasutasok ultimátumot fogalmaztak: ha legkésőbb pénteken (azaz ma) nem írják alá a tárgyaló felek az új kollektív szerződést, „ismételten belekényszerülnek az erődemonstrációba". Magyarul: vagy engednek a MÁV vezetői (akiknek döntési szabadsága a kormány szándékaitól függ), vagy sztrájk lesz. Nem is akármilyen. Ahogy az egyik szakszervezeti vezető fogalmazott: olyan, amelyhez képest a decemberi csak esti mese volt. Aligha vitatható, hogy jogos a vasutasok elégedetlensége. Sokat kell dolgozni, kevés a fizetés, a legkevésbé sem ideálisak a munkakörülmények. Semmi kilátás a gyors, ráadásul mindenki számára egyértelmű javulást hozó fordulatra - itt most recesszió van, meg infláció, meg gazdasági megszorítások. Szeretném hozzátenni rögtön: ebben a történetben nem csak a vasutasok kaptak szerepet. Ott vannak mellettük a többi tíz- és százezrek, szakmák hosszú sorának művelői, akik mind elmondhatják ugyanezt, akik mind kénytelenek elszenvedni a szigorú valóságot: semmi kilátás a gyors, ráadásul mindenki számára egyértelmű javulást hozó fordulatra. Lehet mondani erre, hogy a vasutasé különleges, életekért felelő, hibát nem tűrő foglalkozás. Lehet mondani, mert alapvetően igaz. De hozzá lehet tenni azt is: nem mindenki mozdonyvezető vagy váltókezelő az ország második hadseregében. Mint ahogy hozzátehetjük még: a szégyenteljesen méltatlanul honorált további szakmáknak is megvannak a maguk mozdonyvezetői és váltókezelői. Van azonban egy alapvető különbség a vasutasok és a többiek között. Ha a vasút megáll - egy ország vérkeringése áll meg. Milliárdokban mérhető anyagi veszteségek, és forintban ki nem fejezhető további károk keletkeznek - akár néhány óra alatt is. Ez súlyos fenyegetettség, ez döbbenetes erő. Ilyenkor szoktuk mondani: ezzel lehet élni, és lehet visszaélni is. Hatalmas felelősség nehezedik most a tárgyalóasztalnál ülőkre. Olyan megoldást kell találniuk, amely nemcsak a két félnek, de a kívülálló százezreknek és millióknak is elfogadható. Kérdés, hogy létezik-e még egyáltalán ilyen megoldás. Kérdés, hogy meghúzható-e még a vészfék - vagy eset- leg már az sem működik ezen a lerobbant ország-vasúton. N agyhatalmak a fejünk felett Budapest (MTI) - A nagyhatalmak már megint megegyeznek valamiben a fejünk felett - e megfogalmazásban összegezik a lengyel szakértők egész Közép-Európa legégetőbb biztonságpolitikai problémáit, és igazuk van - hangoztatta Ágh Attila politológus professzor csütörtökön Budapesten, a Friedrich Ebert Alapítvány által Közép-Európa Biztonsága ma és 2000-ben címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferencia első napján. A globális kihívások kérdéseivel foglalkozó nyitóelőadásában Ágh Attila egyetemi tanár a továbbiakban kifejtette: ma az új világrend formálódásának kezdetén még annak a gondolkodási modellnek vagyunk a foglyai, amely alapján a korábbi, bipoláris világrendben kialakult intézményesültség tűnik számunkra rendezettségnek. A kétpólusú világrend felbomlásával új intézmények jöttek létre, a kialakult rendszer kezelhetősége bonyolultabbá vált, de ezzel minden látszat ellenőre nem rendezetlenség, hanem egy új rendezettség jött létre.
