Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-06 / 82. szám
10 SZABADIDŐ Kertbarát 1995. Április 6., Csütörtök Beválik az ősi kínai módszer Szőke Judit A dombos zöldségágyás, ez az ősi kínai módszer Nyugat-Európában a hatvanas években terjedt el, ott eredményesen használják, a szakmai tájékoztatást nagy példányszámú kiadványokkal segítik. Igen üdvös lenne, ha ez a sok család számára biztonságos zöldségellátást jelentő technika hazánkban is meghonosodna. Ezért fáradozik Bocs Attila. Aranyosapátiban saját kertjében mutatta meg a dombot. A Soros Alapítvány támogatásával a Garuda Reformstúdió videofilmét is készített, melyet ő írt és rendezett. Arra kértem, ismertesse meg olvasóinkat is a dombos zöldségtermesztéssel. Amint megtudtam, a biológiai kertművelés szemlélete mellett két eljárás ötvöződik itt. Az egyik, hogy az úgynevezett vegyes kultúrában összeültetett növények erőteljesen hatnak egymásra. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a növények között is létezik szimpátia és antipá- tia. Egymást kedvelő növényeket ültetve az egyik védi a másikat, és még az ízük is jobb lesz. Ha ezt a vegyes kultúrát olyan dombos formájú kerti ágyakra telepítjük, melyek belül különféle szerves hulladékot, komposztot, gyenge és legfelül jó minőségű talajt tartalmaznak, akkor gyorsan, kiemelkedően nagy termést kapunk. S ráadásul ez a termelési módszer nem lován semmilyen műtrágyát és permetezőszert. Az elrendezés fontos, mert egyik növény védi a másikat Jól tervezett 30 négyzetméter alapterületű vegyes-dombos zöldségágy megoldhatja egy kisebb család évi teljes zöldségellátását. E művelődési módszernek egyetlen hátránya ismert: munkaigényesebb, mint a hagyományos művelés. Nélkülözhetetlen alapanyaga az előre elkészített komposzt. Mennyisége és minősége határozza meg a kiképzendő ágyak felületi méretét és a termény minőségét. A dombos ágyak 5-6 évig teljes kapacitással üzemelnek, közben persze süllyednek, megszokott kerti ágyússá ülepednek. Ha ez megtörtént, a kert más területén hozzuk létre. Aki télen készített komposztot, tulajdonképpen hozzá is láthat a dombos ágy kialakításához. A kiásott árkot gallyakkal, növényszárakkal, majd a komposzttal töltjük fel, ba- zaltliszttel megszórjuk. A későbbiekre gondolva praktikus egy kis átmérőjű kilyuggatott csövet beépíteni a dombba, ez szolgálja majd az öntözést. De a domb tetején olcsó csöpögte- tő öntözőtömlőt is végigvezethetünk. A dombot nem kell ásni, mert ezzel megzavarnánk a talaj apró szervezeteinek élettevékenységét. Kora tavasszal hozzákezdhetünk a vetéshez. Először a korai sárgarépa, a petrezselyem, az alacsony növésű zöldborsó, mák, spenót és egyéb hidegtűrő zöldségfélék foglalhatják el helyüket. Később jöhet a fejes saláta, karalábé, korai karfiol, hónapos retek és társai. A munkálatokat mindig a domb tetején kezdjük. A sor- és tőtávolságot a szokásosnál nagyobbra kell venni. Májusban a domb tetejére kerüljön a paradicsom, karó mellé. Száraz időben tartsuk a dombot nyirkosán, a kelő gyomokat húzzuk |d, nehogy megerősödjenek. Az egyik betakarított növény helyére ültethetjük a másikat. Elrendezéskor ügyeljünk az említett ellenszenvre és rokon- szenvre, például: a paradicsom növekedését fokozza a közé telepített petrezselyem, ám a bab és a borsó rosszul tűrik egymás szomszédságát. A burgonyának, ha lehetséges, külön dombot szenteljünk. Az előcsíráztatott gumót kis kézi ásóval 15 cm mélyre tegyük (nem kell töltögetni). A frissen megépített domboságy könnyen kiszárad, ezért különösen az első két nyáron inkább palántázzunk. A szabadon maradó talajt fedjük mules réteggel, segítségével javul a domb vízgazdálkodása. Műtrágya és permetlevek használata a dombos zöldségágyon nem szükséges, sőt nem is javasolt. Ahogy Bocs Attila foglalta össze: a növények az egészséges talaj és a vegyes kultúra hatása révén ellenállóak lesznek. Az esetleges fertőzések, betegségek gyógynövényből készült teák permetezésével, bazaltliszt kiszórásával gyógyíthatók. Park a negyedik emeleten A tetőkertet is úgy kell művelni, mint bármely „földi" parkot Fotó: Balázs Attila Galambos Béla Amikor a nyíregyházi Tulipa Kft. képviselőjét szólították a kitüntetés átvételére február 28-án a Minisztertanácsi Hivatal Kancellária Termében, kicsit furcsán néztek a díjkiosztóra egybegyűlt jeles építészek. Krajnyák Csaba a Tulipa ügyvezetője volt ugyanis az első, aki „szakma-idegenként” egy kertész cég nevében vehette át az Építőipari Mesterdíj-j alj áró oklevelet és bronz plakettet nem kisebb szakemberek társaságában, mint a Michelfeit belső- építésze, vagy az egyik szovjet laktanyából három hónap alatt gyönyörű iskolát varázsoló vállalkozó. A nyíregyházi cég 5 hektáros városszéli kertészetében, ahol közel másfél hektárt fed üveg és fólia, Krajnyák Csaba a csodálatosabbnál csodálatosabb dísznövények után büszkén mutatja az oklevélre írt sorokat: „Az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kuratóriuma a szakértő bíráló bizottság javaslata alapján a Tulipa Kft.-t az Országos Egészség- biztosítási Pénztár budapesti központi épület ’zöld teteje’ és egyéb kertészeti munkák minőségének elismeréseként Építőipari Mesterdíjban részesíti.” □ Hányadik tetőkertje volt ez a virágtermesztéssel, -kereskedelemmel, valamint parképítéssel és -fenntartással foglalkozó Tulipánok? • Bevallom ez volt az első - mondja csendesen a tiszaberceli kertészeti szakmunkásképző intézet igazgató- helyetteséből néhány éve nem kis elszántsággal vállalkozóvá lett kertészmérnök—, viszont látni már többet is láttam utazásaim során. Például Párizsban és a belgiumi Gent- ben is. Sokat utazom, ugyanis rendszeres vásárlói vagyunk a hollandiai virágbörzéknek, azután testvéremmel közös találmányunkkal a páternoszter rendszerű torony üvegházzal részt vettünk már néhány feltalálóknak rendezett nemzetközi kiállításon. □ Azért nyilván nem önök az elsők, akik Magyarországon tetőkertet készítettek. Mégis mi az oka annak, hogy ezzel az eggyel is sikerült kivívni az építészszakma elismeréséti • Ez a Tulipa-tetőkert - amelyet a tervező Pécsi György által megálmodott gyönyörű fővárosi üvegpalota negyedik szintjén építettünk a nyíregyházi Lárix Bt.-s Pápai László és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszék munkatársa Mikó Dávid közreműködésével azonkívül, hogy Magyarország eddigi legnagyobb ilyen létesítménye, abban új, hogy tulajdonképpen egy intenzív park a negyedik emeleten. Rá lehet látni az épület irodáiból, de a társadalombiztosítás szomszédos húszemeletes székházából is. □ Mit takarnak a „legnagyobb"” és az „intenzív” jelzők? • Legnagyobb azért, mert 1250 négyzetméteres maga a fenti kert, és még ehhez társul a föld alatti garázslejáró 370 négyzetméternyi parkosított teteje. Tudomásom szerint ettől nagyobb felületen még nem alakítottak ki hazánkban tetőkertet. Intenzívnek pedig azért mondható, mert éppen olyan park, mint amilyeneket a mai korszerű követelményeknek megfelelően a földön illik még létrehozni: a telepített gyep alá elrejtett, automatizált öntözőberendezéssel, a pázsiton cserjékkel, örökzöldekkel, virágokkal és három törpe növekedésű juharfával. Az ottani kertész, ugyanúgy mint bármely parkot, rendszeresen műveli a tetőkertet, nyílja a füvet, elvégzi a szegélyvágásokat és tápoldatozza a növényeket. □ Miként lehet egy ilyen emeleti kerthez hozzálátni? • Két évvel ezelőtt egy nyíregyházi szigetelővállalkozó alvállalkozójaként kaptuk meg a megbízást a tervező által egészében megálmodott tetőkert kivitelezésére. Szeptember lett, mire elkezdhettük a munkát. Daruval vittük föl a mintegy 350 köbméter földet és a 100 köbméter kavicsot. Manufakturálisan, azaz saját kezűleg végeztünk minden munkát két hónapon át, mert magunknak kellett valamennyi rész- megoldást kitalálni és megoldani. A 25 centiméteres földréteg alatt leterített géo-textil réteg és kavicsszűrő sáv biztosítja, hogy a tetőkertből csak kristálytiszta víz folyik el a csatornába. Ugyanakkor arra is megoldást találtunk ki, hogy miként vezessük el az esetenként hatalmas tömegű csapadékvizet úgy, hogy belőle, de az öntözővízből is a növények számára szükséges mennyiséget egyben vissza is tartsuk. Azt hiszem sikerült a legjobb megoldásokat kiötle- ni és meg is valósítani. A jó munka a legjobb reklám. Már megkaptuk az újabb fővárosi megbízást, igaz, ezúttal nem tetőkertre. Most a Fővárosi Rendőrkapitányság és Tűzoltóság környékének parkosítása a feladat. Lélegző gyep, könnyező szőlő Egyes helyeken még metszésre vár a szőlő Fotó: Dobos Klára Egy nem igazán harapós tél elmúltával egymás után adja szemmel látható jelzéseit az éledő természet, s ezzel együtt jelentkeznek az első munkák is a kertekben. Szerencsére a városokban is egyre gyakoribb látvány a házakat övező kiskert, s bár ezek többsége csupán egyszerű gyep, gondoskodás nélkül az ilyenek is csak rontják a környezet hangulatát. Most van itt az ideje a gyeptakaró levegőztetésének, amely egy alapos gereblyézéssel könnyen megoldható. Ajánlatos vékony, de erős fogú gereblyét használni, mert ez kevésbé húzza ki a fűcsomókat a földből, ugyanakkor a csomók között mélyebben lazítja fel a talajt. A rávetés mellett sokan megfeledkeznek a gyepek tápanyag-utánpótlásáról, pedig a laikusok dolgának megkönnyítésére már több kereskedés is forgalmaz kifejezetten gyeptársulások trágyázására összeállított műtrágyakeveréket. Ezeknél csak az adagolásra kell ügyelni, hogy az egyszerre kijuttatott mennyiséget az olvadó hóié, a tavaszi eső fokozatosan mossa be a talajba. A lugasnak, szegélynövénynek vagy csak egyszerű porfogónak ültetett szőlő metszését gyorsan be kell fejezni, mert a gyors felmelegedés miatt egyre erősebb a növény nedvkeringése. A késői metszéssel okozott sebeken hullatott könny- azaz guttációs cseppek jelenetős tápanyag-veszteséget és fertőzési forrást jelentenek. Már kisebb kertekben is ültetnek a gazdák egy-egy gyümölcsfát, s külön öröm, ha a család elfogyasztja a termést. A szabad gyökerű csemeték ültetésének egyik időpontja tavasszal van, amikor a föld már fagymentes. A telepítésnél figyelembe kell venni a gyümölcsfa végső termetét, koronájának nagyságát, mert a későbbi átültetéseket nem igazán viseli el. Az ültető gödör legalább 1 m x 1 m-es nagyságú és 80 cm mély legyen, hogy az igazi felszívózónát alkotó hajszálgyökerek könnyen terjeszkedjenek a talajban, s találják meg a vizet, a tápanyagot. A gödör aljába érdemes gázosító rovarölőszert hinteni, ez viszonylag jól véd a cserebogár lárvájának kártétele, a pajorrágás ellen. A fiatal csemete meghálálja, ha a kiásott földet komposzttal, egyéb szervesanyaggal keverve termeljük vissza. Betaposás után a fa törzse körül kialakított csurgó később is felfogja a csapadékot, az évek során pedig a tápanyag pótlásának, a szerves trágya beforgatásának helye lesz. Borversenyek futószalagon Ernőd, Sajóbábony (ÉM) - Ernődön az elmúlt hétvégén rendezték még az immár 6. Bükkaljai borversenyt, melyen hagyományosan a bükkaljai borvidék szőlősgazdái „méretik meg” boraikat. Afféle főpróba ez a verseny a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei borverseny, valamint a Bükkvinfest, a Bogácsi Nemzetközi Borfesztivál előtt. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy az emődi versenyen sikeresen szereplő borok sikeresen szerepelnek e két rangos bormustrán is. Az idei Bükkaljai borverseny nem a borok száma miatt, hanem kiemelkedő minőségükért marad meg az emlékezetünkben. A Farkas Attila kertészmérnök vezette zsűri a benevezett 42 borból tizenhatot arany-, tizennyolcat ezüst-, négyet bronzéremmel jutalmazott. Aranyérmes lett Balogh György leányka, Boldizsár Antal zenit és kékfrankos, Kovács Nándor két különböző évjáratú olaszrizling, valamint zweigelt- kékfrankos, Koza János rizlingszilváni, Pinczés Mihály kékfrankos, furmint-hárslevelű, Révai József leányka, cserszegi fűszeres, Sebő Géza pinot blanc, Vass József zwei- gelt, biborkadarka, valamint két különböző évjáratú feketeribiszke bora. Sajóbábonyban is hagyománya van a helyi borseregszemlének, ahol a bábonyi gazdák - szakemberekből álló zsűri segítségével - minősítik a bábonyi, keresztúri szőlőhegyek levét. Idén is megmozgatta a borverseny a bábonyiakat, s nemcsak a szőlő-, bortermelőket, hanem a versenyhez anyagi támogatást is nyújtó polgármesteri hivatal, a rendezést magára vállaló művelődési ház, valamint az eseményről tudósító helyi kábeltelevízió vezetőit, munkatársait is. A benevezett borokat idén Németh László megyei főkertész és Deák Imre kertészmérnök minősítette. Véleményük szerint a bábonyi borok nagy többsége karakteres. íz-, zamatanyagban gazdagok, s ezeket az értékeket a gazdák szakszerű borkezeléssel megőrzik. Közülük idén Luteránné Rontó Marianna furmint-zalagyöngye, Béres István tramini, Szabó János kékfrankos -oportó boráért kapott aranyérmet. Ezüstérmes lett Rontó András vegyes fehér-, Urbán Józsefné vegyes vörös- és Luteránné Rontó Marianna ugyancsak vegyes vörösbora. Bronzérmet kapott vegyes fehérboráért Urbán Józsefné, olaszrizling boráért Béres István és vegyes vörösboráért Rontó András. Egyébként ezekben a hónapokban szinte futószalagszerűen rendezik a települések a borversenyeket. Mezőcsát, Mályi, Ernőd, Sajóbábony után még áprilisban, egészen pontosan április 25-én kerül megrendezésre a nagy múltú edelényi verseny, majd májusban, 11-én Ti- bolddarócon lesz az idei, megyei borverseny. Június végén pedig, június 22-25. között Bogácson kerül sor a négynapos III. Bükkvin- festre, a Bükkaljai Nemzetközi Borfesztiválra. Borászati kislexikon XI. Kabinet (régies) kiváló, első rangú Kacor szőlőmetsző kés Káéi fából készült,-csonka kúp alakú, álló bortároló edény (vörösborok készítésére használják) Kád rendszerint fából készült, nagyobb edény (a véglapján (fenekén) álll Kádár hordókat, kádakat, dézsákat stb. készítő mesterember Kalap az erjedő cefre felszínére emelkedő törköly Kandiszcukor finomított és fonalakra kristályosodott cukor Kaolin bor derítésére is használt porcelánföld (a kínai Kao-ling hegy nevéről) Kapásbor a szőlőkapásoknak a napszámhoz jái'ó - rendszerint napi egy liter - bor (általában csiger) Karaffa üvegkorsó Karamell pirított cukorból készült, sűrű, barna színezőanyag, ami kisebb mennyiségben sárgára színez Karantén (francia=negyvenegy, mármint nap) vesztegzár (például megfigyelésre elraktározott borok tárolóhelye) Karcos 1. egészen ki nem erjedt, csípős bor, 2. karcolóan savanyú bor
