Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-05 / 81. szám

2 ESZAK-Magyarország Világpolitika 1995 Kölcsönös érdeklődés Kuvaitváros, Budapest (MTI) — Politikai nézetazonosság és kölcsönös gazdasági érdek­lődés jellemezte Göncz Árpádnak a Perzsa­öböl két országát érintő útját. így jellemezhető a köztársasági elnök hétnapos, az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban tett látoga­tása, amelyről kedden délután visszaérkezett Budapestre. A magyar államfő elutazása előtt találkozott a nemzetközi sajtó Kuvaitvárosból tudósító munkatársaival. Részletesen ismer­tette a Kuvait állam emírjével, az uralkodó he­lyettesével s a szaktárcák vezetőivel folytatott beszélgetéseit. Szólt a kuvaiti befektetők ér­deklődését felkeltő magyarországi privatizáci­óról, illetve arról a kapcsolódási lehetőségről, amelyek a magyar cégek számára nyitottak Kuvaitban. A köztársasági elnök kedden reg­gel a sivatagban, Kuvaitvárostól mintegy 70 kilométerre, felavatta a Transelektro Rt. által felújított elektromos állomást. Rozsnyói iskolaügy Budapest (MTI) - A Magyarok Világszövet­sége arra kéri a magyarországi parlamenti pártokat, hogy hívják fel a hazai és nemzetkö­zi közvélemény figyelmét Tóth Sándor rozs- nyói iskolaigazgató ügyére - olvasható az MVSZ közleményében. Tóth Sándort - aki a település magyar nyelvű alapiskolájának igaz­gatójaként egyik szervezője volt a hét végén, Rozsnyón lezajlott Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Első Országos Találkozójának — Jan Lesko, a járási tanügyi hivatal igazgatója fel­függesztette állásából. A rendezvényen a szlo­vák művelődésügy egyik vezetője kivonult a gyűlésről, mivel nem teljesítették azt a követe­lését, hogy a tanácskozás magyar nyelvéről térjenek át szlovák nyelvre. Az MVSZ közle­ménye arra is felhívja a figyelmet, hogy a rozs- nyóiak keddi tüntetésükkel tiltakoztak Tóth Sándor leváltása ellen. Kabinetmenesztés Kijev (MTI) - Az ukrán parlament kedden nagy többséggel úgy döntött, hogy megvonja a bizalmat a jelenlegi kormánytól, mert nem haj­totta végre a törvényhozás és az államfő határo­zatainak többségét. Az ukrán alkotmány értel­mében ez gyakorlatilag a kabinet menesztését jelenti. A 359 jelenlévő képviselő közül 292-en támogatták a bizalmatlansági indítványt, és csak 15-en szavaztak ellene. Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csomók Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7., tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25., tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezetö: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán Telefon, telefax: (46) 411 -425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámá­ra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 465 forint, negyedévre 1370 forint, fél évre 2700 forint, egy évre 5100 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 21,90 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi tele­fonszámokat : Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 323-340 Tiszaújváros (49)349-025 „Mi az ördög történik hátul?” Folytatódott a romániai repülőgép-katasztrófa vizsgálata A gép hatvanegy utasa közül senki sem élte túl a katasztrófát Fotók: AP Bukarest (MTI) - Keddre össze­hívták a román Legfelső Védel­mi Tanácsot - amelynek elnöke Ion Iliescu államfő hogy meg­vizsgálja a Tarom brüsszeli já­ratának lezuhanásával és a légi- társaság címére érkezett bom­bafenyegetésekkel kapcsolatos kérdéseket. A társaság Airbus-gépének pénteki katasztrófáját vizsgáló bizottság folytatta munkáját, ám a testület mindeddig tartózkodott attól, hogy megerősítse a tűzoltóság és a tör­vényszéki orvosok feltételezését - azt, hogy robbanás történt a gépen —, de nem is zárta ki ezt a lehető­séget. A bizottság meghallgatta a piló­ták beszélgetéseit rögzítő hangsza­lagot, amely négy különböző sávon rögzíti a személyzet közléseit és a környezetzajt. Erről Sorin Stoices- cu, a bizottság elnöke csak annyit közölt, hogy az utolsó másodpercek­ben hallható zajokról nem lehetett pontosan megállapítani: beszéd­hangok, sikoltások vagy a hangsza­lag „parazitái” képezik a zajokat. Á Romania Libera című lap ma­gukat megnevezni nem kívánó bi­zottsági forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a szalagon hallható utolsó mondat a pilóta kérdése: „Mi az ördög történik hátul?.” Ezzel kapcsolatban a lap emlékeztet arra, hogy több szemtanú szerint a gép farából lángok törtek elő amikor zu­hant, illetve ott láttak robbanást. A törvényszéki orvosok közzétették az első hivatalos listát azokról az áldo­zatokról, akiket már sikerült azono­sítani. A lista 13 személy nevét tartal­mazza, közülük hét a repülőgép sze­mélyzetének volt a tagja. Heves harcok a boszniai frontokon Belgrád (MTI) - Bosznia vala­mennyi frontján heves harcok dúltak a szerb és a muzulmán erők között. Szerb katonai je­lentések szerint a boszniai hor- vátok és a Horvát Hadsereg tü­zérsége kedden az egykori ju­goszláv tagköztársaság nyugati részén lőtte a szerb állásokat. Az ENSZ szarajevói illetékesei ked­den elmondták, hogy a szerb tüzér­ség hétfőn este gépágyúval, aknave­tőkkel és gránátokkal lőtte a bosz­niai fővárost, valamint a Bosznia déli körzeteit összekötő egyetlen utat. A szerbek az ENSZ tiltakozá­sa ellenére sem voltak hajlandóak véget vetni az Igman-hegységben vezető út ostromának. Egyelőre nem tudni, hogy a tüzérségi táma­dásnak voltak-e áldozatai. A boszniai szerb hadsereg újabb ellentámadást indított a közép­boszniai Vlasic-hegységben, ahol a muzulmán erők március 20-án kez­dett offenzívájuk során mintegy 40 négyzetkilométernyi területet fog­laltak el, és kézre kerítettek egy át­játszóállomást is. A szerb erők ked­den ismét lőtték a bihaci muzulmán területi beékelődésben lévő városo­kat. A Fikret Abdic vezette szaka- dárok Cazin körzetében újabb vere­séget mértek a kormányerők ötödik hadtestére. A horvát tüzérség ked­den délben heves tüzérségi táma­dást indított a nyugat-boszniai Gla- moc ellen. A „kollektív bűnösség” fél évszázada Pozsony (MTI) - Ötven évvel ezelőtt, 1945. április 5-én hirdet­ték ki „a nácizmus szellemét átörökítő Kassai Kormányprog­ramot” - állapítja meg a Duray Miklós vezette szlovákiai ma­gyar mozgalom, az Együttélés kedden kiadott nyilatkozata. A közlemény leszögezi, hogy ez a dokumentum „nyilvánította ki az akkori Csehszlovákia területén élő német és magyar őshonos lakosság kollektív bűnösségét”. A Kassai Kormányprogram hatálytalanítá­sára a mai napig nem került sor. E program értelmében fosztották meg annak idején minden állampolgári jogától, ingó és ingatlan vagyonától az összes magyar és német nemzeti­ségű állampolgárt, akik „emberi méltóságukban megalázva vesztet­ték el megélhetési lehetőségüket és a szülőföldhöz való jogukat. Soku­kat kiűzték otthonából, kitelepítet­ték szülőföldjéről” - olvasható a nyi­latkozatban. ,A németek és a magyarok kol­lektív bűnössé nyilvánítását azóta sem ítélte el sem a volt csehszlovák államhatalom, sem annak jogutó­dai.” A Kassai Kormányprogramból fakadó törvényeket - amelyek egy részét Benes elnöki dekrétumai­ként tartják nyilván - „mind ez ide­ig nem hatálytalanították, a követ­kezményei által sújtottakat sem er­kölcsileg, sem anyagilag nem kár­pótolták, jóllehet, ezt az Európa Ta­nács is elvárja a tagjai sorába fel­vett Szlovákiától” - állapítja meg az Együttélés dokumentuma. A fél évszázados évforduló „jó al­kalom arra, hogy a szlovák és a cseh nemzet tagjai szembenézzenek ez­zel a történelmi és erkölcsi teherté­tellel” - szögezi le a nyilatkozat, majd emlékeztet rá, hogy az évfor­dulóval egybeeső 1995-ös évet az ENSZ a tolerancia évévé nyilvání­totta, ami alkalom arra, hogy „fel­hívjuk a megbékélést őszintén gon­doló embereket - mind Szlovákiá­ban, mind másutt Európában és a tengerentúl -, tegyenek meg min­dent azért, hogy még ebben az év­ben kezdődjön meg a kollektív bű­nösség jegyében született összes törvény hatálytalanítása, következ­ményeinek törvényes úton való fel­számolása” - szögezi le pozsonyi nyilatkozatában az Együttélés Poli­tikai Mozgalom. HÁTTÉR: kisebbségvédelmi dokumentumok Budapest (MTI) - Kovács László és Mate Granic horvát külügymi­niszter szerdán Eszéken aláírja a magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezményt. Az alábbiakban átte­kintjük Magyarország és a kör­nyező államok kisebbségvédelmi dokumentumait. 1991 májusában született a ma­gyar-ukrán kisebbségi nyilatkozat, amelyhez társult később Horvátor­szág és Szlovénia is. A dokumentum szellemében az aláírók biztosítják az állampolgáraiknak azt a jogot, hogy szabadon döntsenek: melyik nemzeti­séghez, illetve nemzethez kívánnak tartozni. Hozzájárul a nyilatkozat a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturá­lis, nyelvi és vallási identitásának mégőrzéséhez. Az aláírók vállalják an­nak szavatolását is, hogy a nemzeti ki­sebbségek ügyeivel foglalkozó állami szervek az adott területen élő valameny- nyi nemzetiség részvételével és érde­kei figyelembevételével jöjjenek létre. A Közép-Európai Kezdeményezés tagországai 1994 novemberében fo­gadták el a szervezet kisebbségvédel­mi dokumentumát, amely majd két évig készült. Korábban öt KeK-talál- kozó előtt jelentették be megszületé­sét, de egyetlen esetben sem tudott a tíz tagállam kompromisszumos meg­fogalmazást találni. A 27 cikkelyből álló dokumentum nem kötelező jelle­gű, mint az ET keretegyezménye, de annál konkrétabb. Elsőként fogalmaz­za meg a nemzeti kisebbség fogalmát, biztosítja a kisebbség számára a saját nyelv használatának jogát, a tényle­ges és saját iskolákat, azt a jogot, hogy gyakorolják vallásukat, ápolják ha­gyományaikat. Kimondja egyebek közt azt is, hogy a kisebbségek tagjai­nak jogai nem csak egy adott állam belügyét jelentik, hanem joggal tarta­nak számot nemzetközi érdeklődésre. Hazánk kétoldalú megállapodást elsőként Szlovéniával írt alá a nemze­ti kisebbségek védelméről. (Szlovéniá­ban a Muravidéken, a magyar­szlovén határ mentén mintegy 8-10 ezres magyar ajkú, míg Magyarorszá­gon a Rába völgyében 4-5 ezer szlovén ajkú él.) A dokumentum összhangban a nemzetközi szerződésekkel valamint a két ország belső jogrendszerével, részletesen garantálja a határ két ol­dalán élő őshonos nemzetrészek egyé­ni és közösségi jogait. Fontos részét képezik azok a rendelkezések, ame­lyek kizárják az őshonos lakosságú te­rületek etnikai összetételének erősza­kos megváltoztatását. A dokumentum biztosítja a nemze­ti kisebbségek szabad kapcsolattartá­sát anyanemzetükkel, az anyanyelvi oktatás lehetőségét a felsőfokú képzé­sig bezárólag, közművelődési intézmé­nyek, egyesületek létrehozását, az anyanyelvű tájékoztatás megteremté­sét (különösen könyvek, folyóiratok, audiovizuális anyagok küldését, a nemzeti kisebbségek saját kiadói tevé­kenységét), a határokon átnyúló gaz­dasági kapcsolatok fejlesztését. A ki­sebbségek tagjai számára a magán- és a közéletben biztosítják a saját nyelv, így az eredeti vezeték- és utónevek szabad használatát és anyakönyvezé­sét. Kötelezik magukat, hogy az ősho­nos nemzetiségek által lakott területe­ken biztosítják mindkét nyelv egyenlő használatát, különösképpen a földraj­zi nevek és nyilvános feliratok eseté­ben, illetve a helyi önkormányzatok szervei előtt. Szlovéniában egyébként is kedve­zőnek mondható a magyar kisebbség helyzete: érvényesül a kétnyelvűség az oktatásban, a közigazgatásban, és biztosított törvényhozási képvisele­tük. Az őshonos kisebbségek jogait az alkotmány is rögzíti; így például azt, hogy lakóterületükön hivatalos nyelv­ként használhatják anyanyelvűket. Horvátországgal is több éve foly­nak tárgyalások hasonló megállapodás megkötéséről, a kérdést az tette bonyo­lultabbá, hogy a horvátországi magya­rok egy jelentős része jelenleg rende­zetlen státusú, megszállt területen él. Kovács László külügyminiszter és hor­vát kollégája, Mate Granic Zágrábban 1995. január 19-én állapodott meg ab­ban, hogy 15 napon belül elkészítik a kisebbségvédelmi egyezményt, és hogy ebbe a munkába bevonják a horvátor­szági magyarok és a magyarországi horvátok képviselőit is. Április 5-, Szerda Keleti György Londonban London (MTI) - Keleti György kedden bonyolította le az angliai programjában szereplő hivatalos tárgyalásokat: fogadta őt meghívó­ja, Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter, és megbeszélést tartott Douglas Hogg külügyi államminisz­terrel is. A magyar vendég Rifkind- del memorandumot is aláírt a két hadsereg közötti jövőbeni együtt­működés mikéntjéről. Tabajdi Csaba Szlovéniában Ljubljana (MTI) - Tabajdi Csaba a miniszterelnöki hivatal politikai ál­lamtitkára és Peter Vencelj külügyi államtitkár vezetésével Ljubljaná­ban megtartották a magyar-szlovén kisebbségi vegyes bizottság első ülé­sét. A két ország között 1992-ben aláírt kisebbségvédelmi egyezmény alapján létrehozott bizottság alaku­ló ülésén a felek véleményt cseréltek a nemzetközi kisebbségvédelem ak­tuális kérdéseiről, beszámoltak az országukban élő nemzeti kisebbsé­gek helyzetéről, a jogaik érvényesí­tése érdekében tett intézkedésekről. Tuhcsari tűzpárbaj — 33 halott Mozdok (MTI) - Az orosz belügyi csapatok hót katonája, köztük két alezredes életét vesztette vasárnap Csecsenföld és Dagesztán határán, ahol Dudajev harcosai összecsaptak orosz alakulatokkal. A Tuhcsar ne­vű település közelében lezajlott há­romórás tűzpárbaj ban 26 csecsen felkelő is elesett. A túlélők hozzátartozóikat keresik egy grozniji temetőben Vastagh Pál Varsóba utazott Budapest (MTI) - Vastagh Pál igaz­ságügy-miniszter kedden egy napra Varsóba utazott, hogy részt vegyen a közép-kelet-európai igazságügy-mi­niszterek konferenciáján, amelyen „A bírói testület szerepe a jogállamban” kérdéskörrel foglalkoznak. A minisz­ter tervezett felszólalásában ismerte­ti majd, hogy Magyarországon mi­lyen intézkedések történtek a bírói hatalom alkotmányos garanciáinak kiépítésével összefüggésben. _ Röviden _____ V atikanváros - A II. világháború idején Magyarországra menekültek ezreit mentő néhai pápai nuncius, Angelo Rótta lelki üdvéért mondott misét Rómában élő magyar papok­kal együtt Jean-Luis Tauran érsek, a Szentszék külügyminisztere. Bern - Bernben megemlékeztek Carl Lutz volt budapesti konzulról, áld országa budapesti konzuljaként 1942 és 1944 között több mint 60 000 magyar zsidó életét mentette meg. Budapest - Magyar vezetésű kato­nai csoport hajt végre ellenőrzést Ukrajnában április 4. és 7. között az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés keretében. Teherán - Iránban Akbar Abad városában a rendfenntartó erők a tömegbe lőttek. Legalább tíz ember életét vesztette. A helybeliek tilta­kozását az váltotta ki, hogy a közel­múltban felemelték a tömegközle­kedés tarifáit.

Next

/
Thumbnails
Contents