Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-29 / 101. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, Április 29., Szombat Kabarés party A Miskolci Nemzeti Színházban szombat este a Páholy-bérlet tulajdonosai a Kabaré című musicalt láthatják. (Sally szerepét ebben az előadásban Várkonyi Szilvia alakítja.) A előadást követő Páholy-party is a kabaré világáról szól. Hangfelvételek, felújított jelenetek segítségével idézik meg az egykori Tokaj Vendéglátóházban működött Miskolci Kabarét. Majd pedig a tavaly bemutatott Egy kabaré című összeállításból adnak elő részleteket a művészek. Akik annak idején nem látták volna a Csarnokban bemutatott összeállítást, az idén pótolhatják, május 24-től újra játsszák a Szervét Tibor által rendezett Egy kabaré, avagy mi a csudának menjek én az Apolló Kabaréba? című előadást. Felvételünkön hárman az Egy kabaréból: Szervét Tibor, MáhrÁgi és Seres Ildikó. Fotók Dobos Klára 1848-49 kérdései Miskolc (ÉM) - .Minden ellenkező állítás dacára, nem tudjuk pontosan, hogy mi történt 1848-49-ben. Hiába a sok tízezer irat, memoár, értekezés és monográfia, a vitás kérdések száma ma valószínűleg nagyobb, mint száz évvel ezelőtt” - írta néhány évvel ezelőtt Deák István amerikai magyar történész. A forradalom és szabadságharc eseményeiről számtalan értékelés, megemlékezés, forrásfeltárás született, mégis úgy érzik a kutatók, hogy nemcsak újabb adatokat, hanem újabb - eddig még nem, vagy csak részben érintett - kutatási területeket is meg lehet nyitni, újabb szempontokat is fel lehet vetni, amelyek nemcsak ’48- képünk teljesebbé tételét, hanem esetleg eddigi ismereteink kritikus átgondolását is eredményezheti. Ezért rendezi meg a Miskolci Egyetem Történettudományi Tanszéke, a miskolci Herman Ottó Múzeum és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum az Újabb irányok 1848-49 története kutatásában című konferenciát a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében május 3-án, szerdán délelőtt 10 órától. Az előadásokban hallhatunk többek között a szabadságharc hadseregének gyalogságáról, fegyverzetéről, lőszerellátásáról; a Lam- berg-misszióról; a honvédsereg tisztikaráról, összetételének vizsgálati módszeréről és eredményeiről. Nagykorú óvoda Háromnapos rendezvénysorozat ért véget tegnap a fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő miskolci Batsányi Úti Óvodában. Erre az alkalomra az óvoda történetéről szóló kiállítás mellett a gyerekeknek szóló zenéstáncos programokkal, lovaglással, játszóházzal, májusfa felállításával ünnepelték a jubileumot. A nyílt napon a szülők is betekinthettek az óvoda munkájába. A „nagykorúvá serdült" intézménybe tegnap az egykori óvónőket, da- dusok is meghívták. Az emlékek mellett szó esett az óvoda mai munkájáról is, a hagyományos nevelési program megújulásáról. A gyerekek ma témakörökre bontva ismerkednek az irodalommal, az ábrázolással, a matematikával és a zenével. Néhány éve azonban hagyományőrző gyermekcsoportokban a népi kultúrával, dalokkal, mondókákkal, sőt a népi tánc alapjait is elsajátíthatják a kicsik. A be- iratkozókat május 2. és 5. között várják az óvodában. Fotó: Fojtán László Harminc év a közművelődésért táncház, zenés kabaréműsor a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadásában, este 6 órától a helyi általános iskola és az óvoda növendékei adnak műsort. Amikor Czikora János 1967-ben - kilencedik igazgatóként - átvette a Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetését, fenyőcsemetét ültetett a ház elé. A kis fa azóta hatalmasra nőtt. Most az ünnepség keretében ismét elültetnek egy fát a művelődési ház udvarán. Nőjön nagyra a nyírfácska!- Május 1-jén lesz harminc éve, hogy felavatták a régi Faluház helyén épült új művelődési házat. A mostani rendezvényt inkább megemlékezésnek szánjuk, mint nagyszabású ünnepségnek, hiszen az utóbbi időben meglehetősen leromlott az intézmény - mondja Czikora János, Tiszalúc alpolgármestere, aki 1967-től 1991-ig vezette a házat.- Az elbocsátásom után az elmúlt négy évben öt igazgató váltotta itt egymást. Most, hogy összevontuk az általános iskolával, és Batári Csaba átvette az intézmény vezetését, úgy tűnik, ismét betöltheti eredeti funkcióját a művelődési ház. Azt látom, hogy újra szerveződnek a közösségek, a kiscsoportok, a ház új vezetője is ott dolgozik a fiatalokkal, hogy minél hamarabb használható- A tiszalúci fiatalok előadása - emlékkép a ház történetéből Tiszalúc (ÉM - FG) - A tiszalúci művelődési ház Petőfi Sándor nevét viseli, szervezetileg az, Arany János Általános Iskolához kapcsolódik, viszont - a helyi legenda szerint - létét Kádár Jánosnak köszönheti. A régi Faluházban megtartott 1963-as tsz-zárszámadáson ott volt a falu apraja-nagyja, hogy lássák a pártvezért, aki viszont azt látta: Tiszalúc régen kinőtte ezt az épületet. így az ő támogatásával épülhetett fel - két év alatt - az új művelődési ház. ak legyenek a helyiségek, elfogadhatóvá váljék a környezet. A május l-jén délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi megemlékezésen Czikora János mond köszöntőt, majd pedig megnyitják a ház harmincéves történetét dokumentáló fotókiállítást. Délelőtt fél 11-től a Tűzvirág Bábszínház a Vitéz László kalandjai című előadást mutatja be a kicsiknek. Az ünnepi programban szerepel még játszóház: rongyképet készíthetnek az érdeklődők, lesz filmvetítés, önvédelmi bemutató, Gepeszsors-kerdések az egyetemen Miskolc (EM) - A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának tanszékvezetői, az ipari és a gazdasági élet képviselői, vezetői tegnap délelőtt az egyetemen találkoztak, hogy megvitassák a gépészmérnökképzés aktuális kérdéseit, a fejlesztés fő tendenciáit, az együttműködés fontosabb területeit. Cselényi József egyetemi tanár, a kar dékánja köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta, hogy a karon az elmúlt évben mintegy ezer hallgató kezdte meg tanulmányait. A képzés fő tendenciáiról szólva említette, hogy a mechanikus gépészeti berendezéseket egyre inkább felváltják az elektronikus berendezések, egyre nagyobb szerepet kap a számítástechnika, előtérbe kerülnek a környezetbarát technológiák, az elhasznált termékek, hulladékok újrahasznosításának lehetséges módjai. A jövő szempontjából meghatározó a piaci verseny, melyben a gépészmérnök dolgozik. És a mérnöki tudásanyagban felértékelődik az idegen nyelvek ismerete. Utóbbiban az egyetem kétféle módon is se- gíthet, egyrészt külföldi részképzéssel, másrészt azzal, hogy bizonyos szaktárgyakat idegen nyelven lehet hallgatni. A dékán elmondta, hogy integrált képzést kell megvalósítani négy szakterületen: gépészeti ismeretek, informatika, műszaki menedzserképzés és elektronika. Új elem a posztgraduális képzés során a doktorandusz képzés. Arról is beszélt Cselényi József, hogy melyek lehetnek azok a területek, ahol az ipar, a gazdaság és az egyetem „találkozhat”. Az első színtér természetesen az oktatás, hiszen a végzett hallgatók az iparban helyezkednek el. Az ipar is részt vehet az oktatásban meghívott előadókkal illetve diplomatervek kiadásával. És közösen végezhetik a fejlesztő kutatást. A tanszékek bemutatkozása után az ipari és gazdasági vezetők - akik közül annak idején többen is a Miskolci Egyetem falai között tanultak - is elmondták gondolataikat a hallottakról. A szakemberek elismerték a találkozó fontosságát, mondván, hogy a térség jövőképét csakis együtt határozhatják meg. A képzésen belül sokat várnak a továbbképzések különböző formáitól, hiszen ennek hiányában a mérnök- generációk tudása előbb-utóbb elértéktelenedne. Ünnepi köszöntő a tánc világnapján Miskolc (ÉM) - A Nemzetközi Színházi Intézet Táncbizottságának kezdeményezésére 1982 óta ünnepük a világ táncosai és a táncművészet rajongói a tánc világnapját április 29-én, Jean-Georges Nővérré, a XVI- II. századi nagy francia újító születésnapján. Az idén Juro- nics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője fogalmazta meg az ünnepi köszöntő szövegét. „Nehéz ä táncról beszélnem, pedig tudom, hogy mi a tánc. Bár, ha szavakban kellene megfogalmaznom, csak dadognék vagy bölcsességnek tűnő közhelyeket találnék ki. Néha úgy érzem, a táncról ugyan lehet beszélni, gondolkodni, de a tánc lényege mégis megfogalmaz- hatatlan. Ha megpróbáljuk leírni a táncot külsőségekhez jutunk el, valahogy így: A test feszesen áll. Semmi nem mozdul. Majd hirtelen a jobb kaija a magasba lendül, közben három lépést hátrál, majd a visszazuhanó kéz meghajtja a fejet, a lábakat haj- lításra kényszeríti. A görbült hát egy kis szünetet tart, majd felegyenesedik, a mellkas előrefeszül s ezáltal a test súlypontja elmozdul és a lábak könnyed léptekkel mentik a zuhanást. Ä léptek néha átváltanak magas ívű szökelléssé, mely közben a két láb ellentétes irányba (az egyik előre a másik hátra) a magasba csapódik. És így tovább...De vajon mi az a plusz, amitől a szemünk rátapad e mozdulatokra, s mi az a csoda, amitől e mozdulatok tánccá nemesednek. Ez a művészet nagy titka, melyet mégis mindannyian érzünk és értünk, ott és akkor, amikor e csoda megjelenik előttünk.” Raffai Kinga, a visszatérő festőművész Gyöngyösi Gábor Felsőzsolca (ÉM) - Egyesek szerint a művészi lét egyik legnagyobb ellentmondás-forrása a mű. A mű, amely mindig a közlés, a meg- és felmutatás olthatatlan vágyából születik, s amelyhez a művész mindig mint édesgyermekéhez ragaszkodik. Csakhogy a művészi lét töb- bé-kevésbé életforma is, a mű pedig a legfontosabb megnyilvánulása, minden túlzás nélkül az értelme, amiért a művész minden áldozatra képes. A létrehozni, megmutatni és megőrizni hármas egysége tehát valamely ponton önnön természeténél fogva mindig meginog, s a legszerencsésebben akkor, amikor megőrizni nem sikeredik az alkotást. Ha elkél, elajándékozódik, valaki valamiért igényt tart rá, elválasztódik a művésztől, s elkezdi alkotójától független életét. Tulajdonképpen ezzel a momentummal kezdődik a mű önálló élete, saját sorsa, amely akár jóval hosszabb, és fordulatokban gazdagabb is lehet, mint az alkotóé. Ha úgy tetszik, így lesz a halandó művészből műveiben továbbélő, halhatatlan alkotó, akit éppen ez a mindig megszenvedett elválás, különválás tesz azzá. Raffai Kinga felsőzsolcai kiállítása kapcsán nem lehet könnyen elhessegetni ezeket a gondolatokat sem. A kiállítás helyszíne ugyanis egy községi általános iskola, a Kazinczy Ferencről elnevezett, amelynek dísztermében most az ő képei láthatók. Az érdeklődők pedig a Raffai Kinga: Múzsa (batik) község lakosain kívül az iskola tanulói is, akik közül sokan először kerülnek szemtől szembe az élő képzőművészettel. Raffai Kinga - amint a kiállítást megnyitó polgármester, Fehér Attila is hangsúlyozta - még sem ismeretlen festő Felsőzsolcán. Mint művésztanárt 1984-ig jól ismerték itt, hiszen a községben tanított. Mostani visszatérését kiállításával a szíves invitálás mellett ez a tény is motiválta, nemkülönben az a szándék - amit vérbeli pedagógus nem kerülhet ki -, hogy az itteni képzőművész hajlamú gyerekekkel megismertesse azt a technikát, amelyet ő is alkalmaz - a batikfestészetet. Ez azért is fontos és figyelemre méltó, mert olyan eljárás, amely akár egy iskolában is gyakorolható, amellett pedig - ami az anyaggal való bánásmódot illeti - igen nagy gondosságot és figyelmet igényel. A művésztanár, akiből időközben elismert művész lett, s akinek művei a magyar sorskérdésekkel is elmélyülten foglalkoznak sok szép alkotással tért vissza pedagóguspályájának egykori színhelyére. Kiállítás és koncert Lillafüred (ÉM) - Tóth Ernő festőművész képeiből nyílik kiállítás április 30-án, vasárnap délután 4 órakor a lillafüredi Palotaszállóban. A tárlatot Szanyi Péter szobrászművész nyitja meg. A megnyitót követő koncert közreműködői: Czakó Péter (szaxofon), Bundzik István (zongora). Közoktatási fórum Miskolc (ÉM) - A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci tagozata május 2-án, kedden délután 5 órától tartja soron következő rendezvényét a Tiszáninneni Református Egyházkerület székházában (Kossuth u. 17.). A meghívott előadó Baranyi Károly tanár, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium volt főosztályvezetője, az előző Nemzeti alaptanterv egyik kidolgozója. Előadásának címe: Milyen legyen a magyar közoktatás? Művésztanári tárlat Felsőzsolca (ÉM) - Pecze János művésztanár alkotásaiból nyílik kiállítás május 3-án, szerdán délután 3 órakor a felsőzsolcai Szent István Általános Iskolában. A tárlatot - amelyet Goda Gertrúd művészet- történész nyit meg - az érdeklődők május 19-ig tekinthetik meg. A támogatókért Miskolc (ÉM) - Baráti találkozót tartottak tegnap délután 4 órától a Földes Ferenc Gimnázium nagytermében. A találkozót az intézmény igazgatósága, tantestülete és diák- közössége azon magánszemélyek, cégek és vállalkozások számára rendezte, akik az elmúlt években valamilyen módon segítették a gimnázium munkáját. Helyszínváltozás Miskolc (ÉM) - A „Még jó, hogy bele nem léptünk!” című új Nádas György, Markos György, Boncz Géza kabaréműsor helyszíne és kezdési időpontja megváltozott. A trió műsorát május 3-án, szerdán este 8 órától láthatja a nagyérdemű a Rónai Művelődési Központban.Jegyek az Ady Művelődési Házban, a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában, az Ifjúsági és Szabadidő Házban, a Városi Sportcsarnokban, illetve a helyszínen válthatók. Koscsó-képek Mezőcsát (ÉM) - Koscsó László grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában. A tiszaújvárosi művész képeit május 10-ig láthatják az érdeklődők. A Gimi Galériában 5 éve rendeznek kiállításokat a megye alkotóinak műveiből. Rajztanárok,hivatásos művészek, szobrászok és textilkészítők alkotásait mutatják be. Alkotótábor Szerencs (ÉM) - Az eddig Encsen működő - Fajó János által vezetett művésztelep - ezen a nyáron Szerencsen nyitja meg kapuit. Az Alkotótábori Égyesület a szerencsi ön- kormányzat támogatásával július 2. és 16. között rendezi meg a képző- művészeti alkotótábort. A munka öt szekciókban folyik majd. A művészeti vezetők a következő lesznek: festés - Fajó János és Baska József festőművészek, kerámia - Sturm Orsolya kerámiaművész, fotó - Kol- lányi Gyula fotóművész, plasztika - Gulyás Gyula szobrászművész és grafika - Kéri Ádám képzőművész. A szekciók nyitottak, tagjaik más csoportokban is kipróbálhatják képességeiket. A részvételi díj a napi háromszori étkezést, kollégiumi elhelyezést, részleges anyagbiztosítást és a műhelymunka lehetőségét biztosítja a résztvevők számára. Az érdeklődők jelentkezését - amelynek feltétele a betöltött 15. életév - június 5-ig váiják. Részletes tájékoztatást Sturm Orsolyától kaphatnak az 1/1-327-083-as telefonszámon. Jelentkezési laphoz és befizetési csekkhez Szerencs Város Polgármesteri Hivatalában (47/362- 133) illetve levélben az Alkotótábori Egyesület címén Urbánné Tóth Editnél (3876 Hidasnémeti, Mészáros u. 6.) lehet hozzájutni.
