Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-27 / 99. szám

1995. Április 27., Csütörtök Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Felsőoktatás, avagy „reformtandíj” Hallgatói fórumot szerveztek a Miskolci Egyetem bölcsészei A gondokon láthatóan nem enyhített a fórum Fotó: Fojtán László Kapnak fizetést a szarvasi tanárok Szarvas (MTI) - Minden alapot nélkülöz, és alkalmas arra, hogy a pedagógustársadalom körében ön­kormányzat-ellenes hangulat ala­kuljon ki, az a kedden sajtónyilvá­nosságot kapott tudósítás, amely szerint: „májusban pedig valószínű­leg Szarvason sem kapják meg bé­rüket az óvónők, a tanítók és a ta­nárok.” A szarvasi városi önkor­mányzat ezzel kapcsolatos szerdai közleménye rámutat: a valóságban az történt, hogy a polgármesteri hi­vatal április 19-én írásban értesítet­te az önkormányzat intézményei­nek vezetőit, hogy május 1-jétöl kez­dődően a havi illetményíizetési nap 3-áról 10-ére tevődik át. Erre azért volt szükség, mert az illetmény fe­dezetéül szolgáló állami normatív juttatás kisebb részét a polgármes­teri hivatal minden hónap 8-án, a nagyobbik részét pedig minden hó­nap 14. napján kapja meg. Az intéz­kedést az érintettek megértéssel fo­gadták, mindeddig egyetlen intéz­ményvezető sem jelzett ezzel kap­csolatban semmiféle észrevételt. Erdészek: elhagyják az MSZOSZ-t Budapest (MTI) - Az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete kilépett a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéből. Erről a szakszervezet országos titkári tes­tületé döntött azt követően, hogy megismerte előzetesen a tagság vé­leményét. A testület úgy foglalt ál­lást, hogy az MSZOSZ-nek a mun­kavállalói érdekek érvényesítésé­ben megközelítőleg sem sikerült olyan eredményt elérnie, amit a tagság elvárt. Magyarország nem „mexikanizálódhat” Budapest (MTI) - Maliin Ckrodt, a budapesti Világgazdasági Fórum levezető elnökének értékelése sze­rint Magyarországon gazdasági ér­telemben nem lehet beszélni a me- xikanizálódás veszélyéről. Magyar- országon ugyanis egyrészről jóval nagyobb a közvetlen tőkebefekteté­sek aránya, másrészt Mexikóban egészen más szerkezetű volt a be­fektetési piac. Ott a bizonytalanabb portfolió-beruházások domináltak. Magyarország tehát sokkal szilár­dabb alapokkal rendelkezik. A be­ruházási kedv viszonu bizonyos ér­telemben valóban csökkent Ma­gyarország iránt. A fórum tegnap befejezte munkáját. A sztrájktól sem riad vissza az FDSZ Budapest (MTI) - A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint a március 12-én nyilvános­ságra hozott stabilizációs intézke­dések bevezetésével a felsőoktatás Jelenlegi színvonalának megőrzése lehetetlenné válik. Ha sem a közel­jövő tárgyalásai, sem a demonstrá­ló nem vezet eredményre, az FDSZ sz érdekegyeztetés keményebb esz­közétől, a sztrájktól sem riad vissza. Tudatták azt is, hogy az FDSZ elké­szített egy 25 pontból álló javaslatot a tanárok hatékonyabb foglalkozta­tásáról, amelyet elküldték a pénz­ügyminiszterhez, a munkaügyi mi­niszterhez és a művelődési minisz­terhez is. ^Mozaik Bokros Lajos pénzügyminiszter ma> még a kormányülés előtt tár­gyalóasztalhoz ül a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Szövetsé­gének képviselőivel. A megbeszélé- sen a tandíj szeptemberi bevezeté­sének 1996 szeptemberére halasz­tásai javasolják a miniszternek. Kovács László külügyminiszter szerdán a meghívására Magyaror­szágon tartózkodó chilei kollégájá­ul Insulzával aláírta a et külügyminisztérium konzultá­ciós megállapodását. Halálos közlekedési baleset tör- ent tegnap kora este fél hat tájban iskolain, az avasi lakótelepen, a a és a Klapka utcák kereszte- odeseben. Információink szerint - nnyel a vizsgálat lapzártakor még -ártott - egy férfit gázolt el egy sze­mélygépkocsi. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe. Miskolc (ÉM - M.L.) - Az egyete­meken és főiskolákon tanuló hallgatók tandíjellenes tünteté­se a további tárgyalásokon szo­ciális kérdéssé süllyesztheti a problémát, így a mai magyar felsőoktatás minőségi megúju­lása lekerülhet a napirench-ől - állította Fábry György egyete­mi tanár azon a hallgatói fóru­mon, amelyet tegnap délután a Bölcsészettudományi Intézet hallgatósága szervezett a Mis­kolci Egyetemen. „A magyar felsőoktatás strukturális reformja a tandíj bevezetése kap­csán” címet viselő rendezvényre elő­adóként négy meghívott vendéget vártak, közülük azonban csak há­romjött el. A vendégek először vita­indító gondolataikkal próbálták kis­számú hallgatóságukat vélemény- nyilvánításra ösztönözni. A fórum szervezőinek bevezetője felvetette: a felsőoktatásban tanu­lók véleménye az, hogy a kormány stabilizációs csomagtervéből nem érződik ki az egyetemeken folyó ok­tatás minőségi változtatásának igé­nye. Ezután Fábry György egyetemi tanár kapott szót. Üdvözölte azt a tényt, hogy a mai magyar felsőokta­tásban polgáijogot nyertek olyan kulcsszavak, mint az autonómia, a tanszabadság. Úgy vélte azonban, ezeket a fogalmakat az intézmé­nyek némely ponton sajátosan ér­telmezték. Az autonómia nem je­lentheti azt, hogy a társadalmi elvá­Budapest (MTI) - Kevés előrelé­pést hozott a magyar-román alapszerződés szakértői megbe­szélésének újabb, budapesti for­dulója. Szénási György, a Kül­ügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának vezetője el­mondta, hogy a kétnapos egyez­tetésen döntően az alapszerző­dés kisebbségi cikkelyével kap­csolatos megfogalmazásokat te­kintették át. A nyelvhasználattal összefüggő rendelkezések kapcsán lehetőség mutatkozik arra, hogy később köl­csönösen elfogadható szövegválto­zatban állapodjék meg a két fél. To­vábbra is mereven eltérnek azon­Budapest (MTI) - Az idén csu­pán a feketegazdaság növeke­dési ütemének megállítása le­het a kormányzat reális célja. Csak a jövő évtől számíthatunk arra, hogy GDP-hez mért ará­nyát valamelyest visszaszorít­suk. Ezt hangoztatta Pitti Zol­tán, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal elnöke azon a vi­tafórumon, melyet a Társadal­mi Kamara országgyűlési kép­viselőinek klubja szervezett szerdán. Pitti Zoltán szerint 1992-ben a ha­zai feketegazdaság részesedése a jö­vedelmekben elérte a GDP 22-23 százalékát. Ma ez a arány már 28- 30 százalékos. A feketegazdaság különböző értelmezéseit is érintette az APEH elnöke. Egyfelől a tiltott tevékenységeket végző vállalkozói Lakitelek (MTI) - Csupán restrik­ciós lépésekkel nem lehet kikeve­redni a gazdaság tartós egyensúly­hiányából. Ez az alapvető kiinduló pontja az általunk kidolgozott alter­natívjavaslatoknak és ez az alapve­tő üzenete is - hangsúlyozta Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke a szer­dán Lakiteleken tartott gazdasági konferencián. A tanácskozás részt­vevői a MSZOSZ-nak a kormány stabilizációs intézkedéseivel kap­csolatos alternatív programját vi­tatták meg. A konferencia kedden este kez­dődött a Lakiteleki Népfőiskolán, a Magyar Demokrata Fórum kezde­ményezésére. A résztvevők biztatni akarják az MSZOSZ-t, az egyetlen rások ne érvényesülhessenek a fel­sőoktatásban. A tanszabadság és a pénzügyek kérdésében előrelépés­ként értékelte, hogy a hallgatói igé­nyek szakmai műhelyek formájá­ban megjelenhettek, a művelődési tárca legfőbb adósságának nevezte azonban az el nem készült, a felső- oktatásra vonatkozó fejlesztési tör­vényt, amelyhez kapcsolódik a tan­díjbevezetés kérdése is. Hatékonyság nélkülinek és meg­újulásra képtelennek értékelte a mai felsőoktatást Pokol Béla polito­lógus, tanszékvezető egyetemi ta­nár, aki felvetette, hogy a reform­tervek csak akkor lesznek megvaló­síthatók, ha az egyetemeket egy­ban az álláspontok az Európa Ta­nács 1201-es ajánlását illetően: mind a magyar, mind a román fél megerősítette korábbi véleményét. E szerint magyar részről nemcsak létező, érvényes, európai szinten megvalósítandó kisebbségi normák összegzésének tartják a 1201-est, hanem olyan követelményrendszer­nek, amelynek teljesítésére az Európa Tanácsba való felvételekor Románia kötelezettséget vállalt. (Annak idején a romániai belpoliti­kai élet szereplői, a pártok írásban is tájékoztatták az Európa Taná­csot, hogy eleget tesznek az ajánlás­ban foglaltaknak, azokkal egyetér­tenek.) A román tárgyaló fél azon­ban most újólag korábbi merev ál­kör gazdasági teljesítménye nevez­hető feketegazdaságnak, ide tarto­zik például a kábítószercsempészet, amit csupán rendőrségi eszközök­kel lehet visszaszorítani. Egy másik értelmezése szerint azon legális te­vékenységet végző vállalkozások is a feketegazdasághoz tartoznak, me­lyek a közterheket megpróbálják ki­kerülni. Egy további vállalkozói ré­teg eredményéhez képest jóval ke­vesebb közterhet visel, mint amit a hatályos jogszabályok előírnak szá­mukra. A vállalkozásoknak 20 szá­zaléka tartozik abba a körbe, amely megpróbál a közterhek alól kibújni, a feketeszféra jövedelmének ezek adják a 80 százalékát. Pitti Zoltán elmondta: kormány­zati szinten az adóhatóság eszközei kevésnek bizonyulnak althoz, hogy a feketegazdaságot visszaszorítsák. Szükség van a rendőrség és a vám­erre képes erőt, hogy szálljon szem­be a kormánycsomaggal, merjen ki­törni abból az ellentmondásból, amit az okoz, hogy kormányzati po­zícióban lévő frakcióban van. Nagy Sándor a többiek által fel­vetett kérdésekre válaszolva hatá­rozottan leszögezte: attól, hogy a MSZOSZ néhány képviselője a na­gyobbik kormánypárt frakciójában ül, nincsenek szerepzavarban. Ugyanakkor elfogadta azt a kriti­kát, ami szerint alternatív javasla­taik több pontja még kidolgozatlan, hiányos. A részletekre - mint példá­ul az infláció elleni intézkedések meghatározására - az idő rövidsége miatt még nem volt lehetőségük. Egyben határozottan leszögezte: el­szántak arra, hogy a kormány ko­mással versenyhelyzetbe hozzák, és a közvetlen állami finanszírozást közvetettel váltják fel. Papp Lajos, a művelődési tárca megbízott helyettes államtitkára elismerte a kormányzat vétkességét abban, hogy a felsőoktatási tör­vényt nem készítette el. Ellenben tarthatatlannak ítélte azt a mai, „arisztokratikus” felsőoktatási rendszert, amin önállóságuk ellené­re képtelenek voltak az intézmé­nyek változtatni. Az előadásokat követő vitán felmerült, hogy máig nem tisztázottak azonban azok a kérdések, hogy mekkora lesz a tan­díj összege, illetve azt kinek és mi alapján kell majd fizetnie. láspontját erősítette meg, mely sze­rint nem tudja elfogadni a 1201-es ajánlás szerepeltetését az alapszer­ződésben. A Szénási György által részletes­nek, őszintének, nyíltnak nevezett megbeszélésen a román szakértők azzal érveltek, hogy elsősorban az autonóm szervezetek létrehozását tartalmazó normákat lenne nehéz elfogadtatni a romániai pártokkal és a törvényhozással. A magyar szakértők hangsúlyoz­ták, hogy Románia integrációs szándékának megvalósítását a ko­rábban megszabott követelmények teljesítése szolgálná, nem pedig az, ha a feltételek felülvizsgálatára tö­rekednek. és pénzügyőrség nyomozati szervei­nek hathatós fellépésére is. Egyút­tal a gazdasági kamaráknak érdeke, hogy a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel küzdjenek a feketegazdaság­ban részt vevő vállalkozások ellen. Pitti Zoltán kitért az e téren indí­tott harc APEH-et érintő feladatai­ra. Először is fel kívánja tárni az adószám nélkül működő vállalkozá­sokat. Szűkíteni kell a hazai gazda­ság készpénzforgalmát is. Az APEH a jövőben hathatósabban fellép a fiktív számlák ellen is, amelyekhez aktív pénzműveletek is kapcsolód­nak, nevezetesen nagyösszegű áfa­visszaigénylések. Az APEH-elnök szerint a jövőben szigorítani kell az export-import ügyletek elszámolá­sát is. Elismerte, hogy a jövőben korszerűsíteni kell a hazai adózás rendszerét, és át kell gondolni az egyes adókulcsok mértékét is. molyán vegye javaslataikat. Mesz- szemenőkig egyetértettek a kétna­pos vita során a jelenlévők a MSZOSZ megállapításai közül pél­dául azzal, hogy az egyensúlyi prob­lémák megoldása érdekében nem szabad a belföldi fizetőképes keres­let további drasztikus csökkentését előtérbe állítani. Az egyensúlyi problémák orvoslásában meggyőző­désük szerint az élénkülésnek van döntő szerepe. A kétnapos konfe­rencia összegzéseként Lezsák Sán­dor zárszavában kifejtette: ez az összejövetel kezdete lehet egy olyan kedvező folyamatnak, egy olyan kö­zös front létrehozásának, ami politi­kai eszközökkel kényszerítheti a kormányzatot, hogy visszavonja megszorító csomagtervét. Alapszerződés: kevés előrelépés Feketegazdaság: a GDP 28-30 százaléka Kikényszeríteni a csomagterv visszavonását _A PARLAMENTBŐL Botrány a T. Házban Budapest (ÉM - B.I.) - Kényelmetlen hely­zetbe került az Országgyűlés a tegnapi, 25. ta­vaszi ülésnapon. Csaknem meghiúsult a kor­mánycsomag vitájának folytatása, mert a ház- bizottsági szabály szerint két törvényjavasla­tot (a szociális-igazgatási és az illetékről szóló törvényről van szó) vissza kellett volna vonni a tárgyaláshoz. Csakhogy ez nem történt meg, s félórával a kezdés után nem volt határozatké­pes a parlament, s egy óra sem volt elégséges a létszám a megegyezéshez. A szünetben a tele­víziónézők Mozartot, a rádióhallgatók Web- bert hallgathattak. Aztán a házelnök elismer­ve a kormány mulasztását s bejelentve azt, hogy egyetértésre nem jutottak, saját hatás­körben rendelte el a munka folytatását. Botrá­nyos volt továbbá, hogy Torgyán Józsefet (a sátoraljaújhelyi Elzett Certa többszöri felem­legetése miatt) néhányszor rendre intette az elnökasszony. Botrányos' volt az is, hogy Sur­ján László a pénzügyminiszter jelenlétének hi­ánya miatt nem akarta elmondani a Bokros­programhoz fűződő észrevételeit. Botrányos volt továbbá az is, hogy az idő múlásával egy­re fogytak a képviselők az ülésteremből, s dél­utánra már két futballcsapatot sem lehetett volna kiállítani a jelenlévőkből. A kormány csomagtervének vitáját Burány Sándor (MSZP) kezdte, hivatkozva arra, hogy a „váratlan” stabilizációs törvényjavaslat sok kormány mulasztása után végre a Horn-kabi- net bátor tette volt. Igaz, a pénztáros változá­sa nem növeli a kasszában lévő pénz mennyi­ségét. de mindenképpen lépni és tenni kellett valamit. A kisgazda Lányi Zsolt elismerte, hogy a meglévő kedvezőtlen tendenciák fölgyorsultak az országban, ám a „csomagban” sem prog­ram, sem pedig stratégia nincs. Csak sarc. Né­mi iróniával jegyezte meg, hogy a bajuszt azért nem adóztatják meg, mert a pénzügyminiszter bajuszos. Véleménye szerint a március 12-én meghirdetett programot a lakosság 99 száza­lékban nem fogadja el, s így az bukásra van ítélve. Latorczai János (KDNP) kérte a kor­mányt, hogy programját vonja vissza, és dol­gozza át, mert az nem tartalmazza a kibonta­kozás gazdasági, társadalmi és szociális felté­teleit. Az egyoldalúan restriktiv lépések elsze­gényítik a lakosságot, s gátat vetnek a polgá­rosodásnak. Varga Mihály (Fidesz) az ismert reklám szlogenjét idézte: „Hát ilyen még nem volt”. Pártja nevében elutasítja az önkormány­zatok lehetőségeinek megnyirbálását, az egye­temes fűnyíróelvet, a családok terheinek növe­lését, a piacgazdaság helyett való monopolisz- tikus építkezést. Sem ő, sem pártja nem támo­gatja a kormányprogramot. Több ellenzéki képviselő pánikcsomagnak nevezte a 21 pon­tos tervezetet: vitára alkalmatlannak találva, ajánlva azt, hogy át kell dolgozni. Elhangzot­tak olyan érvek is, melyek szerint az előter­jesztés alkotmányellenes részint azért, mert a képviselők és az érdekképviselők véleményét nem kérték ki, s szerzett lakossági jogokat vesz el. A rövidre tervezett, de estébe nyúló vita a végén szinte érdektelenségbe hullott. _A NAP KÉRDÉSE Lesz-e elbocsátás az egyetemen? Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Egyetem­nek négy év alatt 350 milliós adóssága halmozódott fel. A béreket és az ösztöndí­jakat még ki tudják fizetni, de egyéb számlák kifizetése már gondot jelent. Azt a hírt is hallottuk: azért, hogy javítsanak valamit a helyzeten, elbocsátásokra is sor kerül. Mintegy száz oktató és az egye­tem kétszáz más területen dolgozó mun­katársa maradna munka nélkül. Molnár Gézát, az egyetem gazdasági főigazgató­ját kérdeztük arról, igaz-e a hír.- Ez így nem igaz, semmiféle konkrét szúm- ' adataink nincsenek még az elbocsátásokról. A művelődési tárca ugyan 15 százalékos leépí­tésben gondolkodik, de konkrét intézkedések még nem történtek. Vagyis annyi tény, hogy a március 12-i kormányülésen úgy döntöttek, hogy minden felsőoktatási intézménynél 3 százalékkal csökkentik a béralapot. Ez a mi egyetemi struktúránkban mintegy hetvenfős leépítést jelent. Ezt végre kell hajtanunk, hi­szen erre már nem kapjuk meg a béralapot. De ez nagyrészt azokat a kollégákat érinti, akik már betöltötték a hatvanadik évüket, és még nem mentek nyugdíjba. Az is tény, hogy a mi­nisztérium kérte a statisztikai adatainkat, s ugyan nem holnap, de rövid időn belül a nem­zetközi mércének megfelelő hallgató-oktató arányra kell beállnunk. De szerencsére ná­lunk ez az arány megfelelő... Az eladósodásunk okát abban látom, hogy az állami támogatás nem tartott lépést a hall­gatók számának emelkedésével. Hiszen ná­lunk a bölcsészképzés beindulásával ez a szám jelentősen megemelkedett. Az a véleményem, hogy az egyetem támogatását legalább 350 millió forinttal kellene megemelni ahhoz, hogy szűkös keretek között bár, de rendesen mű­ködni tudjunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents