Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-04 / 80. szám
1995- Április 4., Kedd Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Huszonöt pontos tiltakozás Budapest (MTI) - A felsőoktatási szakszervezetek vezetői hétfőn Budapesten a Gólyavárban tartott tiltakozó nagygyűlésükön kinyilvánították: tisztában vannak a szigorító gazdasági intézkedések szükségességével, de megalapozatlannak és elfogadhatatlannak tartják a stabilizációs csomag tervezett szociális lépéseit. Ezért felszólították a kabinetet, hogy mielőbb kezdje meg a tárgyalásokat az érdekképviseletekkel az Érdekegyeztető Tanácsban. A művelődési tárcától azt várják, hogy a képviseleti fórumokkal vitassa meg a felsőoktatást érintő kérdéseket. A tiltakozó nagygyűlés résztvevői végezetül 25 pontból álló állásfoglalást szavaztak meg, amit eljuttatnak a kormányfőnek. Árt az országnak megyénk támogatása Budapest (MTI) - A Fidesz véleménye szerint Szabó György népjóléti miniszter kinevezése ékes példája annak, hogy olyan miniszterekre van szükség a kormányban, akik Bokros Lajos „miniszterelnök” elképzeléseit ellenvetés nélkül végrehajtják - jelentette ki Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a képviselőcsoport hétfői ülését követő sajtótájékoztatón. A íia- taldemokraták megfogalmazása szerint, ha Borsod megye, ahol Szabó György országgyűlési képviselő, nem kapott volna olyan hatalmas összegű támogatást a kormánytól néhány hete, akkor most nem lenne szükség ilyen szigorú megszorító intézkedésekre. A Fidesz egyébként írásos kérdésekkel készül arra a politikai vitanapra, amely a képviselők a megszorító intézkedésekről tárgyalnak. FKGP: tárgyaljanak a külső adósságról Budapest (MTI) - A Független Kisgazdapárt frakciója hétfői ülésén úgy döntött, hogy mostantól kezdve különösen nagy súlyt helyez a külső adósságállomány kérdésére. A párt azt követeli a kormányzattól, hogy próbáljon meg azonnal tárgyalásokat kezdeni a külső adósságról. Véleményük szerint ugyanis semmiféle új adóval, tandíjjal, vagy Bokros-csomaggal nem lehet megállítani a külső adósságállomány növekedését. Az ország már nem tudja tovább fizetni adósságát, még a kamatokhoz is kölcsönöket kell felvenni. A kisgazdák nagy hangsúlyt helyeznek a kárpótlási jegyek elértéktelenedésének a megállítására is. A párt egyik elképzelése, hogy a közüzemi díjtartozást is kárpótlási jegyekkel lehessen kifizetni. Erélyesen követelik azt is, hogy a privatizációs törvényben a mező- gazdasággal összefüggő létesítményeknek és objektumoknak legalább húsz százalékát kárpótlási jeggyel lehessen megvásárolni. Növekedett a tartozás Budapest (MTI) - Az ország külfölddel szembeni bruttó adósságállománya 1994. december 31-én 28,5 milliárd dollár volt. Egy év alatt az adósságállomány bruttó értéke 4 milliárd dollárral növekedett. Ebből a dollár gyengülése, illetve egyéb valuták erősödése 2,3 milliárd dollárral növelte a dollárban számított állományt. (A magyar adósságok zöme egyébként a két jelentősen megerősödött valutában, jenben és márkában van.) A bruttó adósságállományból a Magyar Nemzeti Bank 20,2 milliárd dollárral, a kormány 2,3 milliárd dollárral tartozik a külföld felé. A többi tartozás a kereskedelmi bankok, illetve a vállalatok felvett hiteleiből tevődik össze. Egy év alatt 4 százalékponttal csökkent a jegybank és a kormány külfölddel szembeni bruttó adósságállományon belüli aránya. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank jelentése tartalmazza, amelyek a múlt évi pénzfolyamatok alakulásáról adott ki. A jelentés szerint az év végén a jegybanki tartalékok állománya 6,8 milliárd dollárt tett ki, az összes nemzetgazdasági követelésállomány pedig elérte a 9,6 milliárd dollárt. Mindezek hatására a nemzetgazdaság nettó adósságállománya 18,9 milliárd dollár lett, ami szintén 4 milliárd dollárral haladta meg az előző évit. Mégis egy orvosi ügyelet lesz Új központi helyet találtak a mindenkit ellátó szolgálatnak Miskolc (ÉM - MSZ) - Ismét győzött azok koncepciója, akik másokkal ellentétben mégiscsak egy helyen látják megoldhatónak a miskolciak sürgősségi orvosi ellátását. Január elsején Miskolcon megszűnt az addig a harmadik kerületieket ellátó ügyeletes orvosi szolgálat, és a betegeket az egész város területéről a Bottyán János utcai rendelőben fogadták. Kiderült azonban: a város nyugati felében élők nehezményezik, hogy csak átszállásokkal, hosszas utazással juthatnak a Semmelweis Kórház melletti ügyeletre. Ezért egy ideig arról volt szó, hogy a város visszaállítja a harmadik kerületi ügyeletet. A legutóbbi testületi ülésen a képviselők az idei költségvetés vitája során két olyan módosító javaslatot fogadtak el, amelyekből egyértelművé válik: ismét az egyetlen központi orvosi ügyelet koncepciója kerekedett felül. A képviselők ugyanis megszavaztak plusz 4 millió forintot erre a célra, továbbá felhatalmazták a polgármestert, hogy módosítsa azt a szerződést, amelyet korábban az ügyeletet vállalkozásban üzemeltető Oxytrans Kft.-vei írt alá. Juhász Barnabás, a miskolci polgármesteri hivatal egészség- ügyi főtanácsosa lapunk kérdésére elmondta: azért kellett a plusz 4 millió forintot megszavazni, hogy a várhatóan az év második felében működésbe lépő új központi ügyelet költségeit fedezze. A Bottyán János utcai rendelőre 30 millió forint jutott éves szinten, ám ez kevés lenne a megnövekedett feladatokhoz képest. Breitenbach Géza, az Oxytrans Kft. ügyvezető igazgatója szerint két ügyelet mindenképp sok lenne, más városokban is csak egy van. A főorvos vezetése alatt álló kft. már köti a bérleti szerződéseket a Dorel Holding Kf.t-vel. A Dorel (volt Medicor) földszinti helyiségeiben alakítják ki a felnőtt orvosi rendelőt és az injekciózóhelyiséget, a két gyermekorvosi és a fogorvosi rendelőt. Az új rendelőkre 15 millió forintot költ az Oxytrans, várhatón három hónapon belül ott fogadják a betegeket. A költözést az indokolja, hogy a Bottyán utcai rendelőt nem tudták volna egységes ügyeletté korszerűsíteni. Csiba Gábor, a közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke azt emeli ki a döntés érvei közül, hogy a Győri kapu frekventált, köny- nyen megközelíthető. Biztosan lesznek ellenzői, de be kell látni, ritkán járunk ügyeletre, ezért elviselhető egy kis utazás a távolabb élőknek is. Veszélybe kerülhet az adókedvezmény Miskolc (ÉM - ME) - Január elsejétől jelentősen átalakult a befektetési adókedvezmények lehetősége. Kiskapu azonban most is maradt, legalábbis a befektetési szövetkezetét alapítók szerint. A Pénzügyminisztérium pénteken kiadott közleménye azonban figyelmeztet, a különféle adócsökkéntő megtakarítási konstrukciók esetében csak a ténylegesen befizetett összegek után lehet adókedvezményt igénybe venni. Egyúttal azt tanácsolták a magánszemélyeknek, hogy különös gondossággal mérlegeljék, milyen módon fektetik be megtakarított pénzüket. Jelenleg négy olyan szövetkezet van, amely 200-327 százalék közötti hozammal kecsegteti azokat, akik szeretnék adójukat visszaigényelni. A miskolci Cooptourist-irodában, ahol az egyik szövetkezet üzletrészei jegyezhetők, arról tájékozódtunk, befolyásolta-e az ügyfeleket a Pénzügyminisztériumtól szármázó információ? Az iroda munkatársai elmondták, nem csökkent az érdeklődés az üzletrészek iránt, rengeteg az érdeklődő és a tényleges ügyfél egyaránt.- Ezt az adóvisszatérítési formát kifejezetten a szövetkezetek és a szövetkezeti mozgalom érdekében tartották fenn és hagyták meg, nem pedig a pénzügyi befektetési műveletekre - mondja Erdős Éva egyetemi adjunktus, a Miskolci Egyetem állam és jogtudományi kar pénzügyi-jogi tanszékének tanszékvezető-helyettese. - Az más kérdés, hogy a szövetkezeti törvény adta lehetőséget - ha úgy tetszik joghézagot - kihasználva létrejöttek ezek a befektetési szövetkezetek. Ez tulajdonképpen nem jogszerűtlen. Az említett közleménnyel kapcsolatosan azt a veszélyt látom, hogy a PM és az APEH - annak ellenére, hogy egy közlemény jogi szempontból nem tekinthető mérvadónak - így akaija lefedezni magát, mondván, én felhívtam a befektetők figyelmét a várható problémára. Tehát ha két év múlva ellenőrzést végeznek a magánszemélyeknél, és ebben a kérdésben nem fogják elismerni az adóvisszatérítési igényt, akkor mondhatják: én megmondtam előre. Az állampolgár pedig bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. De tény az is, hogy ezt visszamenőlegesen alkalmazni és értelmezni semmiféleképpen nem lenne sem ésszerű, sem jogszerű. Bár erre pontot igazából a törvény módosításának parlamenti elfogadása tehetne. Darus kocsiba rohant a Samara Halálos közúti baleset történt tegnap, kora délután a 35-ös úton Tiszaúj- város és Sajószöged között. Egy orosz állampolgár, egy hazánkban vásárolt Z-s rendszámú Samarával eddig még ismeretlen ok miatt áttért az úttest bal oldalára, és belerohant a szemből szabályosan érkező darus kocsiba. Ez utóbbi olyannyira megpróbált kitérni a Samara elől, hogy még az útmenti árokba is behajtott, de az ütközést még így sem tudta elkerülni. Az orosz állampolgár a rendőrség jelentése szerint a helyszínen belehalt sérüléseibe. Fotó: Laczó józsef M3: 2000-ig nem éri el Miskolcot Eger (MTI) - A koncessziós tárgyalások előkészítésének jelenlegi állása azt mutatja, hogy az M3-as autópálya valószínűleg csak 2000 után érheti el Miskolcot, és sikeres szerződéskötés esetén is csak arra van esély, hogy a közeljövőben Füzesabonyig megépül a sztráda. Mindezt Répássy Attila az Autópályaigazgatóság vezetője jelentette ki a Közlekedéstudományi Egyesület Heves Megyei Szervezetének hétfőn, Egerben megtartott tanácskozásán. Az előkészítő tárgyalások során még a legelőnyösebb ajánlattevőnek nyilvánított GTMI francia konzorcium is 50-80 milliárd forintos állami támogatást, azaz a költségek felének átvállalását kérte; emellett útvám alá vonná a Gyöngyösig terjedő szakaszt. Jelenleg nincs ennyi pénz e célra. Répássy Attila bejelentette, hogy a közlekedési tárca megvizsgálja: lehetsé- ges-e, hogy például világbanki hitelekből az állam építse meg és működtesse az autópálya-hálózatot. Ez a megoldás azért lehet előnyös, mert így 50 százalékkal olcsóbb lenne az építkezés, núnt koncessziós alapon. Társakat keresett a Népszabadság Budapest (ISB - DZS) - A magyar síy tónak egyre nehezebb a helyzete az ország határain belül. Ezért csak úgy szilárdíthatja meg állásait, ha egyesíti erejét. Ezzel magyarázta Eötvös Pál, a Népszabadság főszerkesztője azt a megállapodást, amelyet a Postabank Rt.-vel illetve a Láng Holdinggal kötött. A magyar sajtóban jelentős mozgások, koncentrációk tapasztalhatók, s megfigyelhető a kiadók által birtokolt területek újraelosztása is - foglalta össze a mai magyar valóságot Eötvös. Ebből részt akar vállalni a Nép- szabadság is, a Postabankkal és a . Láng Holdinggal közösen. Egyrészt a terjesztésben, másrészt a nyomdai előállításban tudnak együttműködni. Harmadrészt pedig közösen kívánnak kiadni három megyei újságot, egy Békés, és egy Heves megyei lapot, valamint a Jász-Nagykun Krónikát. Mivel a Népszabadság egyedül nem tudta vállalni a hosszú távra tervezett megyei lapkiadás költségeit, partnereket keresett hozzá. így az említett három társaság április elsejétől már közösen gondozza a három lapot. Ennek kapcsán a lapok kiadásáért felelős Agri- média Kft. 1 millió forintos alaptőkéjét 100 millióra emelték. Ebből 51 milliót a Postabank Rt., 26 milliót a Népszabadság Rt. és 23 milliót a Láng Holding jegyzett. Az is kiderült a megállapodás bejelentése kapcsán, hogy az új érdekeltségi kör kívánatosnak tartaná, ha a magyar sajtó minél nagyobb részben hazai tulajdonban maradna. Ezért a szabadverseny és a több csatornás tájékoztatás érdekeinek sérülése nélkül fel kívánnak lépni a már kialakult sajtómonopóliumok ellen, amelyek közül a piac egyhar- madát birtokló Springer-érdekelt- séget említették. Ugyanakkor idézték Thomas Kochnak, az Észak- Magyarországon kívül két másik megyei lapot, a Kelet-Magyarorszá- got és a Hajdú-bihari Naplót birtokló FVD GmbH ügyvezető-tulajdonosának mondatait is, miszerint az olvasó csak nyerhet azon, ha alternatív tájékoztató eszközöket vehet a kezébe... Eötvös sejtetni engedte azt is, hogy többek között a Népszabadságot és a Kurírt előállító Szikra Lapnyomda privatizációjában is részt kívánnak venni, illetve ha ezt nem sikerült megszerezni, akár uj nyomdát is épít a társaság. A lapterjesztéssel kapcsolatban viszont elmondta, a jelenleg postai kézben levő terjesztésre a Magyar Lapkiadók Egyesülete egyedül kíván pályázatot benyújtani. Szalay Lajos halálára Dobos Klára Hány Szalay-rajzot közöltünk vajon az Észak-Magyarország fennáHasa óta ?És milyen büszkék lehettünk rá, hogy itt él, ő a „miénk". Hiszen rajzai szinte mind külön- külön is a magyar képzőművészeti élet jelentős alkotásai. Fölnevelő és újra otthont adó városa Miskolc, állandó kiállítást hozott létre műveiből - még életében. Életében... Nem is volt az olyan rég - az elmúlt szombat estéjéig tartott. Bár képek már elég régóta nem kerültek ki a keze alól, de mindig szívesen vettük szavait, köszöntöttük születésnapján vagy kitüntetéseinek átvétele alkalmából. Legutóbb egy új kötet készítése kapcsán került szóba a neve: Sümegi György, a művelődési minisztérium munkatársa, Szálay-kutató, tervez egy kiadványt, amiben minden, a grafikusművészről megjelent publikáció szerepelne. így most már egy teljesen lezárt életműnek lehet ez az összefoglalása. De a rajzoló munkássága a Miskolci Galéria kivitelezésében CD-re is kerül nemsokára. Ha vár egy kicsit Lajos bácsi, ezt is megérhette volna. Hiszen mindenki örül a sikernek, bármilyen elismert művész is. Pláne, ha szülővárosától kapja azt, amelyhez oly hűséges volt mindig. Mert egy pillanatig nem volt számára kérdés például az, hogy 42 év távoliét után, 1988- ban hol telepedjen le... De ez sem csoda, hiszen művésszé válását segítette többek között a Miskolci Művésztelepen a Benk- hard Ágost mellett eltöltött tanulóidő, és más kollégák, akik a '30-as évek közepén indulókat - köztük Szalay Lajost - tanították. A képzőművészek persze nem halnak meg. Pláne a nagyok. Mert munkáik,itt maradnak, hogy életünket szebbé tegyék, esztétikai érzékünket fejlesszék, hogy általuk könnyebben felfedezhessük az örök értéket. Szalay Lajos grafikái nemcsak a kiállításokon kerülnek ezek után is a szemünk elé, hanem az általa illusztrált irodalmi alkotásokban is. Ahogy Sümegi György írta: „Az egy szál Szalay-tusvonal beszéde a papíron ugyanolyan szubjektív megnyilatkozás, mint az irodalom, a vers vallomásossága." Nikolits István nem kérdezi Katona Bélát Budapest (ISB-HM) - A rendőrség, a Vám és Pénzügyőrség, valamint a polgári titkosszolgálatok részvételével hamarosan koordinációs bizottság alakul a fekete- gazdaság elleni küzdelem összehangolására. A jó hatásfokú tevékenység jelentős eredményeket hozhat a szervezett bűnözés elleni fellépés során. Ezt az MSZP korábbi frakcióigazgatója, a frissen kinevezett nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter, Nikolits István mondta hivatalba lépésének első napján. Ma Magyarországon több szervezet is foglalkozik a feketegazdaságnak nevezett bűncselekmények felderítésével, így a rendőrség, a Vám és Pénzügyőrség, az APEH és a polgári titkosszolgálatok is. Az új tárca nélküli miniszter álláspontja szerint az eredményesebb felderítő munkához sem plusz anyagi forrásra, sem pedig extra jogi szabályozásra nincs szükség, csupán a biztosított eszközökkel és lehetőségekkel kell határozottabban élniük a szervezeteknek. A munkamegosztásban a polgári titkosszolgálatok szerepe az, hogy a rendelkezésére álló sajátos szempontokkal a lehető legtöbb információt biztosítsa azoknak a szervezeteknek, amelyeknek nyomozati hatáskörük van. Arra a kérdésünkre, hogy vajon nem lenne-e gyorsabb az információszerzés, ha magától Katona Bélától kérdezné ezt meg, a miniszter úgy nyilatkozott: ha Katona Béla nem tartotta fontosnak, hogy közölje utódjával, több hónapos munkája során milyen sejtésekre jutott, akkor azt ó nem fogja megkérdezi.
