Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-26 / 98. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995- Április 26., Szerda Népfőiskolás nyár Sárospatak (ÉM) - A Sárospataki Népfőisko­lái Egyesület ebben az évben is meghirdeti nyári tanfolyamait. Július 2. és 9. között az alábbi szekciók munkájában vehetnek részt az érdeklődők. A társadalomismereti szekció keretében a résztvevők a hazai népfőiskolái mozgalom elindítójának, Újszászy Kálmánnak falukuta­tó munkásságát követve, településfeltáró munkát végeznek a Csereháton. A nagyfokú önálló és csoportos munkára épített komplex falufeltáró terepgyakorlat célja a résztvevők megismertetése egy régió múltjának és jelené­nek kutatási módszereivel. A református-közéleti csoport célja a hívő emberek közösségi gondolkodásmódjának erő­sítése. E célkitűzés elérése érdekében a több mint egyhetes program keretében megvizsgál­ják az ima szerepét a vallásos ember életében. Kömljáiják az ima teológiai, kultúrtörténeti és lélektani feldolgozásának lehetőségeit. A szervezők várják minden olyan érdeklődő je­lentkezését, aki vallási felekezettől függetle­nül egy Istenhívő közösségben kívánja meg­vizsgálni a fenti témát. A képzőművészeti szekció célja, hogy lehe­tőséget adjanak a tanulásra és alkotó munká­ra azoknak, akik tehetséget éreznek valamely vizuális művészet iránt, de szervezett iskolai keretek között ennek művelésére módjuk nincs. A nyári felkészítés előzménye egy egy­éves konzultációs iskola, melyet 1996 nyarán egy hasonló táborral zárnak. Bővebb felvilágosítást a következő címen kérhetnek az érdeklődők: Sárospataki Népfő­iskolái Egyesület Sárospatak, Szent Erzsébet út 14. télefon.: 323-640. Jelentkezési határidő: május 30. _ÉM-portré A zenész-vállalkozó Miskolc (ÉM - M.L.) - A mezőkövesdi szüle­tésű Petrány Mihály - amellett, hogy zongorá­zott, sokáig tanárként kereste a kenyerét. A ’80-as évek végén azonban lehetőséget kapott arra, hogy a Magyar Rádióban a dzsesszműso­rok szerkesztőségében segítse ennek a nagy- közönség által kevésbé kedvelt műfaj tévesz­tését, megszerettetését.- Úgy gondoltam, hogy a rádiónál fogok megöregedni - meséli. - Rá kellett azonban jönnöm, hogy a politikának nem csak az egyes emberek, de a zenei élet alakulásába is bele­szólása van. Ezért úgy döntött, ha már nem csinálhatja azt, amit szeretne, otthagyja a rádiót. Mivel a munka mellett saját zenekarával muzsikált, úgy gondolta, aktív zenészként külföldön is megélhet. így került ki Guana Juatóba, abba a kisvárosba, amelyet Mexikó egyik művészeti centrumaként tartanak számon.- Mexikóban tapasztaltam meg először iga­zán azt a szellemi szabadságot, amely akitori­ban itthon még hiányzott. Guana Juantóban a világ szinte minden tájáról találkozót adtaik egymásnak a „világpolgárok”. A szórakozóhe­lyeken megfért egymás mellett a dzsessz és a népzene, az avantgarde festészet és a klasszikus hagyomány. A zenéléssel keresett pénz azonban éppen csak az önfenntartó élet­módhoz volt elegendő. ’92-ben majdhogy’ úgy jöttem haza, ahogy elmentem innen. Miskolcra költözött, „vissza az őshazába”, mint mondja, és próbálta továbbra is azt a sza­bad életformát követni, mint tette azt külföl­dön. Szórakozóhelyeken zongorázott, de az éj­szakai mellett a nappali életet is vezetni - ezt nem egy családos embernek találták ki. Ezért segédkezett a miskolci Bingó-szalon felépülé­sében, amelynek egy ideig ügyvezetője volt. Most azonban más elképzelések foglalkoztat­ják. Az Avas oldalában bérel egy pincét, amelynek borházában tervei szerint - talán a mexikói példa alapján - a képzőművészet, a zene és a szórakozás tiszta formái jól megfér­hetnének egymás mellett. Ennek zenei része adott, hiszen a zenész baráti kör már nemegy­szer összejött ott egy kis közös muzsikálásra. A képzőművészetekben sincs hiány, hiszen az épület falain belül - sokak elől egyelőre még elrejtve - Ó. Pap Gábor festményei függnek. Ahhoz azonban, hogy a hely hangulatát a nagyközönség is élvezhesse, egyelőre hiányoz­nak a szakhatósági engedélyek. Nálunk az élet (egyébként) gyönyörű A Kabaré című musical bemutatója a miskolci színházban Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - 1924 - meghalt Lenin, Hitlert kiengedik a bör­tönből, megjelenik a Mein Kampf; 1925 - Mussolini fasiszta diktatúrát vezet be Olaszor­szágban; 1926 - Németországot felveszik a Népszövetségbe; 1927 - Trockijt kizárják az SZK(b)P-ből; 1928 - Fleming fel­fedezi a penicillint, 1929 - gaz­dasági válság... És 1929. decem­ber 31-én Cliff, az angol író meg­érkezik Berlinbe, és megnézi a Kit-Kat Kabaré szilveszteri mű­sorát... Innen egy nagy ugrással napjainkhoz érkezünk. Tehát: 1995. április 20. - Magyarorszá­gon sztrájkolnak a vasutasok, Németországban szélsőséges, jobboldali fiatalok Adolf Hitler születésnapját ünnepük, a Mis­kolci Nemzeti Színházban az Egyetemi bérlet tulajdonosai megtekintik a Kabaré című mu­sicalt. Ápriüs 21.-tovább tart a vasutassztrájk, Németország­ban több mint ötven szélsőjobb- oldali fiatalt vesznek őrizetbe, a Miskolci Nemzeti Színházban a premierközönség előtt játsszák a Kabarét. Várkonyi Szilvia és Dézsy Szabó Gábor Fotó: Strassburger Alexandra De félre a száraz tényekkel! „Felejt­sék el gondjaikat! Sokszor csalódtak az életben? Fütyüljenek rá! Nálunk az élet gyönyörű - a lányok gyönyö­rűek - még a zenekar is gyönyörű...” - így köszönti a Kit-Kat Kabaré konferansziéja a közönséget, ben­nünket, hiszen a Miskolci Nemzeti Színházban mi lennénk a híres ber­lini szórakozóhely vendégei. Ide ér­kezik a már említett angol író, és itt ismeri meg az immáron legendás­nak számító Sally Bowles-t. Hegyi Árpád Jutocsa, a miskolci Kabaré rendezője „megkettőzte” az előadást: különválasztotta a prózai és a zenés jeleneteket. Ehhez iga­zodva két helyszínt alakított ki Dá­vid Attila (m.v.) díszlettervező. Hol Schneider kisasszony panziójában vagyunk, hol pedig a Kit-Kat Kaba­réban. A rendező - Faragó Zsuzsa dramaturggal - átformálta a törté­netet, így - a zenés művekben meg­szokottól eltérően - nem közvetle­nül a párbeszédek után „fakadnak dalra” a szereplők. A Miskolci Nem­zeti Színház színpadán külön szín­padra kerül, ami kabaré a Kabaré­ban. Felváltva látjuk a civil életet: a panzió vendégeinek mindennapjait és a csillogó-villogó kabaréműsort. Ennek ellenére nem független egy­mástól ez a két előadás. Állandó az átjárás a két világ között. Ugyanazt a történetet mesélik el, játsszák el nekünk a szereplők a prózai szín­ház és a kabaré nyelvén. Sőt, ugyanazok a játszó személyek is. Kivéve Cliffet, az angol írót, aki mindvégig kívül marad, csak néző lehet ebben a berlini mulatóban; és a Konferansziét, aki viszont nem lép ki a civil életbe. A többi szereplő ellenben itt is, ott is megjelenik. Mert hát az „élet egy kabaré”, és vi­szont: a kabaré maga az élet. Hiába hagyják a vendégek a kabátjukkal együtt a gondjaikat is a ruhatár­ban: a kabaréba beszivárog a kinti világ, a műsorra is hatással vannak a mindennapok eseményei. A színpadi idő szerint tehát 1929-et írunk, és bámuljuk a Kit- Kat Kabaré műsorát. Nem úgy, mint az igazi vendégek. Mert hiába Szerémi Zoltán és Horváth Zsuzsa a premiert követően a Piazza Café Bár által felszolgált pezsgővel koc­cintott Fotó: Dobos Klára szólít meg bennünket a műsorveze­tő, hiába próbál bevonni a játékba, mégiscsak kívül maradunk. Pedig a kabaréhoz hozzátartozna a közön­ség is. De itt senki nem tesz meg­jegyzést a lányokra, senki nem csíp a fenekükbe, nem gomolyog a füst, sehol egy spicces férfi. És azért sem nézhetjük olyan szemmel, mint az igazi vendégek, mert mi már törté­nelemként ismerjük a történetet. Ráadásul az idősebbek a legendás film mellett néhány színpadi válto­zat emlékét is őrzik magukban. Mindezek ellenére - az egy híján 30 évvel a Broadway-n megtartott ős­bemutató és annyi sikeres előadás után — a miskolci színpadon is ké­pes új életre kelni a történet. Dézsy Szabó Gábor konferanszi­éja mindent tud a kabaréról: termé­szetesen könnyedén táncol, reme­kül énekel, ha kell, megmosolyogtat - és megriaszt, mert a komédiásban ott lakozik a félelmetes mágus is. Egyetlen maszkot látunk mindvé­gig, mégis mindig más arcot mutat. A miskolci Kabaréban két Sally van. Az egyik este Várkonyi Szilvia felelőtlenebb, könnyedebb, vagy in­kább könnyelműbb; a másikon Se­res Ildikó elgondolkodóbb, saját sor­sát tragikusabban megélő Sallyt mutat nekünk. Viszont mindkettő­jük nevére bemegy a közönség a berlini kabaréba - és a Miskolci Nemzeti Színházba. Quintus Konrád difije kellően visszafogott, hibátlan erkölcsű an­gol úr. Néha már gyermekien ártat­lannak és naivnak mutatkozik. Sze­rencsés fiú: a mama küldi a pénzt, kimenekülhet ebből a pokolból, és megírhatja a nagyregényét. Sally és Cliff kapcsolatánál sok­kal meghatóbbnak tűnik Schneider kisasszony — Horváth Zsuzsa — és Schultz úr — Szegedi Dezső - kései találkozása. Pedig rendkívül baná­lis a történetük; mégis teljesen hi­hető. Mindent elmondanak a szere­lemről: a pici, egymást kereső gesz­tusoktól kezdve a nagy házasság-je­lenetig. És ezután a szárnyalás után érezzük csak igazán kegyet­lennek az elválásuk tragédiáját. Hiába szeretnék, szeretnénk: nem lehet kívül maradni a történel­men. Schneiderné kisasszony pan­ziójában ott van Ernst is. Szerémi Zoltán nem gonosztevőként mutat­kozik be, nem megrögzött bűnöző - kifogástalan úriember. Csak azt te­szi, amit hisz, hogy tennie kell - és éppen ezért olyan félelmetes. Meg kellene riadnunk Kost kis­asszonytól is - Locskay Andrea -, aki (mit szépítsük a dolgot) szerepe szerint rossz kurva. O kezdi az első felvonás végén a fasiszta kórus éne­két, de nem nagyon kelti azt az illú­ziót, hogy meggyőződésből áll be eb­be a csapatba. Maradva az illúziókeltésnél: a zenekar valóban nagyszerű (zenei vezető Regős Zsolt), a lányok tény­leg gyönyörűek. A táncosok szépen táncolnak, az énekesek szépen éne­kelnek — de énekelni és táncolni is csak kevesen képesek. Mindent összevetve - hallgassa­nak a konferansziéra - téljenek be a Kabaréba. Próbálják leadni a ru­határban a gondjaikat - úgysem si­kerül. Jurta épül a Herman Ottó Múzeumban Honfoglalás kori emlékkiállítás a millecentenárium alkalmából Miskolc (ÉM - DK) - Sokan 896- ot mondunk még, ha a honfogla­lásról kerül szó, pedig a tudo­mány már régen bebizonyítot­ta, hogy az Árpád vezette főse­reg 895-ben érkezett a Kárpát­medencébe. így talán az egyet­len „igazi” millecentenáriumi rendezvény a miskolci lesz. A Herman Ottó Múzeumban ugyanis júliusban honfoglalás kori emlékkiállítás nyílik. Erről hallhattak tájékoztatást tegnap a sajtó képviselői Wolf Mária ré­gész-muzeológustól.- Látványos és közérthető kiállítást szeretnénk, ami szakmailag is kor­rekt - mondta a muzeológus. - Meg­próbálunk valós képet adni saját múltunkról, őseinkről. Azért érez­zük annyira a magunkénak ezt a bemutatót, mert a napvilágra ke­rült leletek arra utalnak, hogy a X. század első felében a zempléni, sza­bolcsi részeken helyezkedett el a magyar nagyfejedelmek hatalmi központja, itt élt és temetkezett ka­tonai kíséretük is. A honfoglalás kori ötvösművészet kiemelkedő al­kotásainak nagy része is ezen a te­rületen került elő. A tervek szerint a házba belépőt egy berendezett jurta, mellette a honfoglaló magyarság rangos réte­gének ruháiba öltöztetett életnagy­ságú férfi és női, valamint a jelleg­zetes díszítményekkel ellátott, fel- szerszámozott ló bábuja fogadja majd. A kiállítás csúcspontját az Északkelet-Magyarországon nagy számban előkerült vezért leletek kincstárszerű bemutatása alkotja. Több külföldön őrzött leletet is be­mutatnak itt, például Szlovákiából érkezik egy vezért sír, Bécsből a Kunsthistorische múzeumból pedig Attila kardja. A kiállításhoz természetesen kö­tődik több más program is. Például az Egy nap a honfoglalókkal című rendezvényen kipróbálhatják a vál­lalkozók a magyarság félelmetes íjá­nak erejét, beleshetnek az egykor lakhelyül szolgáló jurtába. De terv az is, hogy a múzeum kisbuszával szállítják az érdeklődőket a borsodi földvárhoz vagy az M3-as ásatás helyszíneire. Ősszel pedig tudomá­nyos konferenciát terveznek. Matyóföldi írók Borsodivánka (ÉM) - Matyóföld- estre váiják az érdeklődőket a Me­zőkövesdi Irócsoport tagjai április 27-én, csütörtökön délután 5 órától a borsodivánkai könyvtárban. Ugyanitt Demjén István festménye­iből rendeznek kiállítást. Húszéves ovi Miskolc (ÉM) - Fennállásának hu­szadik évfordulóját ünnepli ebben az évben a miskolci Batsányi úti óvoda. Ebből az alkalomból három­napos rendezvénysorozatot tarta­nak. Ma délelőtt 9 és 10 órától Ta­kács Zoltán zenés műsorát láthat­ják a gyerekek, majd megnyitják az óvoda életéről, eseményeiről, a gye­rekek és az óvónők munkáiból ren­dezett kiállítást. Délután fél 4-től nyílt testnevelés és népitánc-foglal- kozás lesz. Másnap, április 27-én, csütörtökön nyílt napot rendeznek a szülők és az óvoda munkája iránt érdeklődők részére. Ennek kereté­ben délelőtt 9 órától játszóházas be­mutatót tartanak, majd negyed 10- től a Borókás zenekar ad műsort. Délután fél 4-től bábszínházát ren­deznek. A rendezvénysorozat utolsó napján, pénteken rajzverseny lesz a kicsiknek az óvoda udvarán, ahol májusfát is felállítanak majd, délu­tán 3 órára pedig eljönnek az óvoda egykori dolgozói is. A magyar nyelv hete Miskolc (ÉM) - A magyar nyelv he­te című rendezvénysorozat megyei megnyitóját április 27-én, csütörtö­kön délután fél 3 órától tartják Mis­kolcon, az Avasi Gimnáziumban. Gergely Piroska, a Miskolci Egye­tem Magyar Nyelvtudományi Tan­székének vezetője tart előadást Nyelvünk története a mai magyar nyelvben címmel. (Ä TIT helyi szervezete kéri az isko­lák magyar munkaközösség-vezető­it, hogy a témához kapcsolódó ren­dezvényeiket jelezzék a 46/354-011- es telefonszámon.) Csokonai-napok Gesztely (ÉM)-Agesztelyi Csoko­nai Vitéz Mihály Általános Iskolá­ban - az intézmény szervezésében és rendezésében - április 25. és 28. között Csokonai-napokat tartanak. A rendezvénysorozat első napján, tegnap délelőtt nyílt napot tartot­tak, amit délután ügyességi vetél­kedő követett. A szerdai diákönkor­mányzati napon reggeltől estig a di­ákok veszik át az uralmat az iskolá­ban. Csütörtökön reggel 9 órától tartják majd a körzeti Csokonai- szavalóversenyt, de ezen a napon nyitják meg az iskola aulájában a Gesztely helytörténetét bemutató kiállítást is. Ä Csokonai-napok pén­teki záróprogramjait a sportoknak szentelik. Cserkész faragók Miskolc (ÉM) - Két évvel ezelőtt Kazinczy Ferenc portréját faragták ki a 19. Bükk Cserkészcsapat regös cserkészei, most Orbán Balázs mellszobrát szeretnék elkészíteni. Ugyanis a 3. Sz. Kazinczy Ferenc Általános Iskola erdélyi testvéris­kolájának Orbán Balázs a névadója. A szobor kifaragásában a cserké­szeknek népművészek is segítenek április 27-én, csütörtökön délután fél 3 órától a Kazinczy Iskolában (Középszer u. 3.). Öregdiákok Miskolc (ÉM) - Már hagyomány­nak számít, hogy a martintelepi Arany János Általános Iskolában ilyenkor, április hónapban találkoz­nak egymással az iskola hajdani di­ákjai és a valamikor őket tanító örökifjú pedagógusok. így lesz ez idén is, egész pontosan április 29- én, szombaton este. S hogy e talál­kozás még emlékezetesebb legyen, az iskola jelenlegi diákjai bemutat­ják az elődöknek a János vitéz szín­padi változatát. Amikor pedig már kellőképpen emelkedett lesz a han­gulat, kezdetét veszi az éjfélig tartó jótékonysági bál. A rendezvény há­zigazdái - a Martintelep és a Jó­szándék Alapítvány kuratóriumá­nak tagjai - minden martintelepi öregdiákot szeretettel várnak a szombaton este 7 órakor kezdődő rendezvényre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents