Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-21 / 94. szám

8 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra 1995. Április 21., Péntek Színészbúcsú Véget ért a Balázs-napi mulatság, véget ért az előadás. A szatmárnémeti közönség állva tap­solt, hosszan ünnepelte a. miskolci színészeket, még a ruhatárnál is kavargóit a szenvedélyes, édes-hús ének: Nem élhetek muzsikaszó nélkül... Nem is nagyon érdemes zene, színház, mű­vészet nélkül élni. De ahogy a közönség elment, egyre komorabb lett a szatmárnémeti éjszaka. A színészek előtt még ott sötétlett az országha­tár. Kegyetlen hideg volt, a vacsora is késett, a méregerős szatmári szilva sem segített. A fiata­labbak talán már zúgolódtak volna. De csak felhorkantak az indulatok, és máris elhaltak. Ki mert volna méltatlankodni, ha Vera néni hallgatott. Pedig ő sem kapott még vacsorát, ő is fázhatott, ő is túl volt a két előadáson, sőt, akkor már bőven túl a hetvenen is. Márfi Vera nem panaszkodott. Türelmesen várt. Számára ez a fegyelem is hozzátartozott a színészléthez. Viszont, ha szólították, tette a dolgát. Ha kellett táncolt, ha kellett énekelt. Grófnővé változott, hercegnővé, primadonna volt, aztán ahogy múltak az évek dajka lett, öregasszony, néma: apáca... A miskolci közönség 1951 óta ismerhette Márfi Verát. Beaumarchais Figaró házassága című darabjában a Grófné szerepében mutat­kozott be. Majd ő volt a Luxemburg grófja cí­mű operettben Madame Fleury, a Sybillben a Nagyhercegnő, Plankenhorst Antoinette a Kő­szívű ember fiai című előadásban. Úgy nyolc­vanhatig sorolhatnánk miskolci szerepeit. Most már tudjuk, hogy az utolsó fellépése a Ró­meó és Júlia című tragédiában volt. Színész­társai a megmondhatói, hogy a nyolcvanadik évében járó művésznő minden próbán, minden előadáson pontosan jelent meg, tudta, élte a szerepét, öröm volt vele játszani. Soha nem hagyta cserben a partnereit. Mintha magán­életének utolsó jelenetét is a színházhoz igazí­totta volna: a Rómeó és Júlia utolsó előadását még megvárta, becsülettel eljátszotta szerepét, leadta jelmezét, lemosta sminkjét, és csendben távozott... Márfi Verát, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagját április 25-én, kedden délután fél 2-kor a Szentpéteri kapui temetőben kísérik utolsó útjára kollégái, barátai, tisztelői. Filip Gabriella Márfi Vera az utolsó előadáson (Kuna Károllyal) TÁRLAT Színorgia Bécsből Paul Schlegl Öröm című alkotása Miskolc (ÉM) - Paul Schlegl bécsi születésű - a Dunántúlról kivándorolt szüleinek köszön­hetően magyarul is jól beszélő képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 5 óra­kor Miskolcon a Rónai Művelődési Központ­ban. A tárlatot Braun András képzőművész ajánlja a közönség figyelmébe. A harmincas éveinek elején járó fiatalem­ber a reprodukciós nyomdatechnikai iskolá­ban grafikus szakon tanult, több évig nyom­dagrafikával foglalkozott. Első egyéni kiállítá­sa két évvel ezelőtt bécsi műtermében volt. Magyarországon - Pataki Mario meghívásá­nak köszönhetően - most állít ki először. Ha képek címeiként használt szójátékokat nem is mindig értjük, az erőteljes színhatások, saját belső reakcióinak intenzív megjelenítései ben­nünket is megérintenek. A kiállítás április 30-ig látható - hétköznap délelőtt 10-től este 6 óráig. Emlékezés a Nékosz szellemiségére A Kardos László emlékére rende­zett országos vándorkiállítást teg­nap délben nyitották meg a miskol­ci Petőfi Sándor Kollégiumban. A megnyitón jelen volt Kardos László özvegye, Pogány Mária történész. Kardos László a „Fényes szellők" időszakának meghatározó egyéni­sége volt. Nevéhez fűződik a népi kollégiumok elindítása, amelyből országos mozgalom bontakozott ki. Pedagógiai munkásságáért 1948- ban Kossuth-díjjal tüntették ki, ezt azonban az állampárti hatalom 4 hónap múltán megvonta tőle. Ekkor oszlatták fel a Nékoszt is. Kardos Lászlót '57-ben Nagy Imre írásai­nak Nyugatra juttatásáért perbe fogták, és több mint 5 évet börtön­ben ült. A tárlatot megnyitó Hegyi Árpád, a volt miskolci népi kollé­gisták nevében kiemelte, hogy a te­hetséges, de hátrányos helyzetű gyerekek felkarolására ma éppúgy szükség van, mint évtizedekkel ezelőtt. Fotó: Fojtán László Ahol élni tanulhatnának a diákok Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség a megújulásért Miskolc (ÉM-M.L.) - Egy régió gazdasági lehetőségeit, a fenn­tartók elvárásait, a kollégium adottságait, a diákság összeté­telét, a szülők kívánalmait, va­lamint az országban meglévő értékrendválságot összességé­ben kell figyelembe venni ak­kor, amikor a kollégiumi neve­lés távlatairól gondolkozunk - mondta Benedek István egyete­mi adjunktus-igazgató, aki a Kollégiumi Szakmai és Érdek- védelmi Szövetség nevében teg­nap délelőtt a kollégiumigazga­tók számára tartott előadást Miskolcon, a Petőfi Sándor Kö­zépiskolai Kollégiumban. Magyarországon a kollégiumi neve­lésben jórészt még mindig a ’60-as évek pedagógiai szemlélete tükröző­dik, az intézmények egyfajta forma­lizmus szerint működnek - kezdte Benedek István. Sokan nem akar­nak tudomást venni arról, hogy a gyerekek önálló személyiségek, nem lehet őket azonos módon kezel­ni. A kollégiumok felelőssége azon­ban nem változott abban, hogy di­ákjaik milyen tapasztalatokkal ke­rülnek bele a társadalom vérkerin­gésébe. Viszont az utóbbi évek sza­badabb pedagógiai légkörében sem fogalmazódott meg olyan konkrét társadalmi elvárás, amelynek meg kellene felelniük. Az előadó ezért felvetette, hogy a kollégiumoknak célul ma azt kellene maguk elé tűz­niük, hogy neveltjeik képesek legye­nek a konstruktív életvezetésre, ön­maguk megmérettetésére. Szerinte ezek a kívánalmak kapcsolódnak leginkább a piaci társadalom meg­követelte versenyhez, ahhoz, hogy a kollégiumból kikerülő diák a kere­sett munkaerő pozíciójába jut­hasson. Szükségessé vált tehát, hogy tar­talmilag megújuljanak a kollégiu­mok. Jelenlegi felépítésük megvál­toztatására Benedek István ötféle lehetőséget vázolt fel. Szerinte az országban szükség lenne 4-5 tehet­séggondozó kollégiumra - az egyko­ri népi kollégiumok mintájára -, amelyek a szegény sorsú, tehetsé­ges gyerekek minőségi oktatását, egyetemi előkészítését szolgálnák. Emellett működhetne (és néhány helyen már működik is) a szakkollé­giumi rendszer. Ez azon túl, hogy képes azonos szintre hozni az álta­lános iskolából különböző felké­szültséggel oda érkező diákokat, sa­játos programjával - akár iskola melletti szakmát adó tanfolyamok­kal, nyelvoktatással, számítógépes ismeretek oktatásával - egyben a munkaerőpiacon eladhatóbb, komp­lex tudást nyújtana. A speciális kol­légiumok a zenei, a sport, a képző­művészeti középiskolákban tanuló diákok tanulmányait segítenék. Az általános kollégium a tanulmánya­ikban nem motivált fiataloknak az életmódhoz, kulturálódáshoz adna hasznosítható ismereteket, az érté­kek felismeréséhez segítené hozzá őket. A modellek között az utolsó a diákszállás. Ez a Nyugat-Európá- ban elterjedt forma a legolcsóbb, maximálisan a gyerekek önállósá­gára épít, a nevelői ráhatásokat azonban nélkülözi. Magyarországon az elmúlt évti­zedekben a nagykol 1 égiumi forma terjedt el, és az újítás, a megújulás lehetőségeit is ehhez kell alakítani, mondta az előadó. Differenciált pe­dagógiai programmal azonban a nagyméretű, nagy létszámú kollégi­umon belül is megoldható a vázolt modellek valamelyike, amely így családiasabb közegével hatéko­nyabb munkára képes. Eire azért is szükség van, tette hozzá, mivel a kollégiumokat versenyre kényszerí­ti a csökkenő gyereklétszám. Buda­pesten ez már érezteti hatását. Ott ugyanis kollégiumok szűnnek meg, ha az intézmény vezetése nem újít, nem enged azoknak a társadalmi elvárásoknak, amelyek a diákság érdekeit tartja szem előtt. A kollégi­umoknak ma távlatot, hasznos élet­pálya lehetőségét kell nyújtaniuk a középiskolások számára. Találkozás napja az Új Apostoloknál Miskolc (ÉM) - A Magyarországi Üj Apostoli Egyház hívei legfonto­sabb feladatuknak azt tartják, hogy Jézus igéjét az egész világban hir­dessék, amint ezzel egykor aposto­lait megbízta. Ezért küldtek ki Mis­kolcon Találkozás a valósággal cím­mel majdnem ötvenezer szórólapot, amely egy katona utolsó feljegyzé­seit idézi. „Tudod, Istenem, nekem azt mondták, hogy nem létezel. És én bolond elhittem. Nemrégiben egy bomba kráteréből megpillantot­tam az égboltot. Egyszerre megér­tettem, hogy hazudtak nekem... Furcsa, ebbe a pokolba kellett jön­nöm, hogy időm legyen orcád meg­látására” - olvashatjuk az amerikai katona gondolatait, aki 1942-ben az észak-afrikai partraszállásnál esett el. A történettel az egyház tagjai azt szeretnék elérni, hogy aki olvassa, megvizsgálja saját kapcsolatát Istennel. Néhány nap múlva az Isten való­ság című szórólapot is megkapják azok, akik az elsőt. Ezzel templo­mukba (Miskolc, Lenke u. 4.) a Ta­lálkozás napjára szeretnék meghív­ni azokat, akik modern világunk­ban megpróbálják megérteni Isten szerepét. Erre április 22-én, szom­baton délelőtt 10-től este 6 óráig lesz lehetőség. A Magyarországi Új Apostoli Egyház tagjai két év óta ingyenes nyelvtanfolyamot is szerveznek Miskolcon, képzett nyelvtanárok vezetésével. A Találkozás napján je­lentkezni lehet az új tanévben indu­ló kezdő és haladó szintű tanfolya­mokra. És szeretettel váiják az ér­deklődőket az április 23-án, délután 4 órakor kezdődő vasárnapi isten- tiszteletre, melyet püspökük tart. Dinamikus bohóckodás - két kockán Most működött csak igazán a Mur- phy-törvény: aki utoljára nevet, nem értette meg a viccet. Ugyanis a „viccek" franciául hangzottak el - a Le Theatre du Barátin csoport, a franciaországi Angers város egyete­mének színjátszóköre előadásában. A szegedi Álliance Francaise meg­hívására indultak magyarországi turnéra, melynek során szerdán es­te a Miskolci Bábszínházban mu­tatták be Először én! című előadá­sukat. A darab egy kortárs drama­turg, Roland Dubiílard műve alap­ján készült. A jelenetek nem hason­lítanak egymásra, de közös pontjuk a humor, a meglepetés. A testbe­szédet, a pantomimet, a „dinami­kus bohóckodást" élvezhették a franciául nem tudók is. S mindeh­hez értékelendő az ötlet, hogy dísz­letként mindössze két nagy kockát, meg egy kis fényjátékot használ­tak... Fotók: Dobos Klára Bocskai és kora Szerencs (ÉM) - A Bocskai István Gimnázium és a Városi Kulturális Központ által meghirdetett Bocskai és kora című képzőművészeti pályá­zat díjátadással egybekötött kiállí­tás-megnyitóját április 22-én, szom­baton délelőtt 10 órától tartják a Rákóczi-vár árkádos termeiben. Ugyanezen a napon délután 2 órá­tól a szerencsi fejedelemválasztó or­szággyűlésre emlékezve a reformá­tus gyülekezet, a Bocskai István Gimnázium, a Városi Kulturális Központ és a Bocskai István Műve­lődési Egyesület ünnepi emlékülést rendez a református templomban. Bevezetőt mond Várhelyi Gyula, majd előadások hangzanak el Bocs­kai és a hajdúk a szerencsi or­szággyűlésen (Falussy József); A Bocskai-szabadságharc és a 15 éves háború költészete (János István); Bocskai korának zenéje (Sziklaváry Károly) címmel. Gyermekszínjátszók Tiszaújváros (ÉM) - Második al­kalommal rendez gyermekszínját­szó-találkozót Tiszaújvárosban a Magyar Úttörők Szövetsége, a szö­vetség megye társulása, a Dél-bor­sodi Gyermekcsapatok Szövetsége és a Kazinczy Ferenc Általános Is­kola. A program ma, pénteken dél­után 4 órakor kezdődik a Derkovits Művelődési Központban. A megnyi­tó után elsőként a tiszaújvárosi Csi­pet együttes színjátszói mutatkoz­nak be. Rajtuk kívül láthatnak az érdeklődők többek között emődi, debreceni, újfehértói, nagyecsedi, lánycsóki, bükkaranyosi, alsózsol- cai csoportoka. A találkozó zárása és a díjak átadása szombaton este fél 6 órakor lesz. Sályi-alkotások Miskolc (ÉM) - ,A Tornászok Egészségéért és Sályi Lászlóért Ala­pítvány” szervezésében Sályi László alkotásaiból nyílik kiállítás ma dél­ben a miskolci Földes Ferenc Gim­náziumban. A 12 órakor kezdődő megnyitón előbb Kobold Tamás pol­gármester, majd pedig Kormos Vil­mos gimnáziumigazgató köszönti a vendégeket. Ezt követően Perjési Zoltán kuratóriumi elnök és Várhe­lyi Krisztina, az alapítvány elnöke beszél az alapítók és a kuratórium terveiről, szándékairól, végül Pro- hászka László építész méltatja Sá­lyi László alkotásait. Műemlékekről Sátoraljaújhely (ÉM) - A Sátoral­jaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület a műemléki világnap al­kalmából ma, pénteken délelőtt 10 órára az újhelyi városháza kista­nácskozó termébe várja a helyi mű­emlékek iránt érdeklődőket. Gyar- mathy László főépítész, a városvédő egyesület elnökségi tagja az egyesü­let műemlékmegóvási munkájáról beszél, majd Mándoky József, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal miskolci területi igazgatója ,A koráb­bi Zemplén megye, ezen belül Sáto­raljaújhely műemlékvédelme, és a műemlékvédelemmel kapcsolatos tennivalók” címmel tart elő­adást. A jelenlévők pedig elmondhat­ják észrevételeiket, javaslataikat, ez­zel elősegíthetik a város műemlékei­nek megóvását, helyreállítását. _Röviden ___ A Miskolci Bábszínház április 23- ra (vasárnap) meghirdetett Hupi­kék Péter című előadása betegség miatt elmarad. A jó lelkiismeret a témája a Tán­csics téri református gyülekezeti házban április 22-én, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő jogászta­lálkozónak. Magyar András ormosbányai fa- fargó alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap délután a kazincbarcikai Kisgalériában. Idegházhatás címmel - immár ötödik alkalommal rendezik meg - április 22-én este 8 órától a diósgyőn Ady Művelődési Házban az alterna­tív (art-punk) zenekarok koncertjét. Tájak, színek, hangulatok cím­mel Kriston Béla alkotásaiból ren­deztek kiállítást a szuhogyi iskola­galériában.

Next

/
Thumbnails
Contents