Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-19 / 92. szám
10 ÉLETMÓD Család 1995. Sokkhelyzetből cselekedve menekülni Takács Ilona Budapest (MTI) - Az ország romló gazdasági helyzete és az abból fakadó megszorító intézkedések bizony sokkolják a lakosságot. Mind általánosabb érzés a félelem, attól, amit elveszíthetünk, a bizonytalanságtól és a tapasztalt valóságtól. Ki vitathatja, hogy az ilyen társadalmi közérzet mennyire káros az egyén, de a jövő szempontjából is? Bele kell-e nyugodnunk hatásába, vagy tehetünk ellene önmagunk és a társadalom érdekében? Hogyan vélekedik erről a pszichiáter, Veér Ándrás, az Országos Pszichológiai és Neurológiai Intézet főigazgatója, aki egyben a mentálhigiénés program kormány- biztosa is. □ Mentálhigiénés program - éppen most ? • A megrázkódtatás a társadalmi-gazdasági változások természetes velejárója. Azok a döntések pedig, amelyek negatívan érintik a lakosságot, mint a most beharangozott megszorító intézkedések, átmenetileg biztos komoly mentális, lelki, egészségügyi problémákat okozhatnak a társadalomban. Ezek a legszélesebb skálán mozoghatnak, az egymással szembeni türelmetlenségtől kezdve az utcai tüntetésekig. Attól függően, hogy egyes felelőtlen elemek milyen mértékben korbácsolják föl az indulatokat, vagy milyen álhíreket, rémhíreket teijesztenek azért, hogy valamiféle tömeghangulatot geijesz- szenek. Sajnos ezeket a törekvéseket nehéz kordában tartam, hiszen mozgatóik kívülálló erők. A demagógok felelőtlenek □ Mire gondol? • Például arra, hogy most az egészségügyben félórás figyelmeztető sztrájkra készülnek, amit én mélyen elítélek. Nem valószínű ugyan, hogy ez idő alatt bármilyen ellátási probléma adódnék, ám az egészségügy kiállít magáról egy olyan bizonyítványt, ami szégyellni való! Az egészségügyi dolgozó azzal demonstrál, hogy nem megy oda a beteghez. És ha esetleg valaki - ne adj isten! - meghal a félóra alatt a kórházban, akkor nehéz lesz a hozzátartozónak megmagyarázni, hogy nem a sztrájk következtében hunyt el a beteg. Felelőtlen demagógia az érzelmek ilyeténképpeni felkorbácsolása. □ Ez a dolog egyik része, a másik nyilván napjaink realitása. • Természetesen látható: családok kerülnek egyre rosszabb helyzetbe, egyetemi hallgatók kényszerülnek a tanulás mellett munkát vállalni, és sokunknak még szőkébbre kell húzni a nadrágszíjat. Ez minden bizonnyal tükröződik az érintettek hangulatán. Átmenetileg súlyosbíthatja az alkoholizmussal, dohányzással és más szenvedélyekkel járó egészségügyi problémákat is, amelyek ezt az országot enélkül is éppen eléggé sújtják. Felnőtt emberek vagyunk. Tudjuk, hogy vannak helyzetek, amikor kénytelen egy kormány olyan intézkedéseket hozni, ami sokunknak nem tetszik. Ne értsen félre, nem a kormány mellett agitálok, csupán a realitást tekintem. □ Hogyan alakítható ki ez a tárgyilagosság másokban is? • Úgy gondolom, hogy a mentálhigiénés mozgalomnak kell felértékelődnie! Tudniillik ez egyike azoknak a segítő szolgálatoknak, amelyek képesek arra, hogy levezessék a társadalmi feszültségeket. Oly módon kell és lehet is hatni az emberekre, hogy megőrizzék kreativitásukat. Azokról beszélek, akiknek vannak lehetőségeik. Tehát van munkahelyük, szakmájuk, családjuk, s bár most a lejtőre jutottak, még megkapaszkodhatnak. Ha átgondolják helyzetüket, ha tervet csinálnak a jövőre nézve, ha megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mindezzel enyhül a szorongásuk. Az önpusztítás esélyvesztés □ Mi történjék azokkal, akik már a „padlóra kerültek"? • Sajnos ilyenek is vannak. A tartósan munkanélküliek, a perifériára szorultak helyzete tényleg gyakran kilátástalannak- tűnik, de önpusztító életet élve az utolsó esélyt is elveszítik. Mint ahogyan másoknak sem, nekik éppen úgy nem szabad tönkretenniük magukat alkohollal, kábítószerrel, vagy akár szerencsejáték-szenvedéllyel, amit szintén reális veszélynek, önsorsrontó, egészségromboló tévcselekvésnek tartok. Amikor a pénzügy- miniszter azt mondja, hogy a szociális juttatások lefaragásával és más intézkedésekkel a vállalkozások bővítését kívánják előmozdítani, akkor ez a munkanélküliekért is történik, mert munkahelyek teremtődnek. Aki tönkreteszi magát, az elveszíti esélyét arra, hogy a remélhető fellendülés időszakában ő állhasson be az új munkahelyekre. Akkor már mást fognak választani, olyat, aki megőrizte autonómiáját, felnőtt mivoltát, egészségét. □ A mentálhigiénés programnak ez nyilván részét képezi... • A mentálhigiénének az lesz a kifejezetten legfontosabb programpontja, hogy minden eszközzel segítse megőrizni az emberek egészséges lelkületét, kreativitását, munka- képességét. Nem érdekes, a családban marad... Rosszkedvűnk telét tündöklő nappá mi változtatja át? Akár kicsi, akár nagy, akár diák, akár nyugdíjas: a „fekete vasárnap" mindenkit érint... Fotó: Farkas Maya Brackó István Kiadhatom őket, mert már elköltöztek Miskolcról. Á nő két gyermeket szült, két különböző, de házas férfitól, aztán összeállt egy harmadikkal, aki szintén nős, s várhatóan tartásdíjat fog fizetni, ha elválik. Hősöm egy gyárban dolgozott, futószalag mellett, s csak azért nem lett munkanélküli, mert közben teherbe esett. A pici születése után, hogy élni tudjon, alkalmi takarítást vállalt, s egy sátras vásározónak besegített a Zsamain. A látszat ellenére nem egy könnyfakasztó történet ez. A két kislány szép és egészséges, nem restelkednek, hogy anyjuk nevét viselik, s hősöm boldog ember. Nem panaszkodik, s ha futja rá, elmegy a fodrászhoz is. Most az ország másik végében próbál szerencsét, s új párjával lakásépítésre adta a fejét. Nemrég írt: köszöni, jól van. Elmarad a húsleves O jutott eszembe, s biztos vagyok abban, hogy fütyül rám, mert történetét kiteregettem. Ha kérem, talán a nevét is adja... De sokan, a rendezettebb viszonyok között élők is - vagy a szegénység, vagy a tehe- tósség okán - aligha állnának kötélnek, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljenek. Mert jobb az, ha a családban marad, ami a négy fal között történik. Az emberek egyre inkább nem szeretik, ha a zsebükben kotorásznak, ha bekukkantanak a fazekukba, ha közvélemény-kutatók szondázzák őket. Pedig lenne mit feljegyezni, megjegyezni és megszívlelni. A szikár tények szerint ma a gyermekek egy- harmada szegény családban él. Éz azt jelenti, hogy vagy a villanyszámla marad kifizetetlen, vagy nem futja újra a kinőtt cipő helyett, vagy elmarad a vasárnapi húsleves. Továbbá: a válások évente Magyarországon 23 ezer(!) kiskorát érintenek. Csonka családban nőnek fel, vagy idegen férfit kell apukának szólítani: de az biztos, hogy a közösség felbomlása nemcsak erkölcsi, hanem anyagi csőddel is jár. És végül: a nyugdíjasok száma 2,7 millióra rág, s kétharmaduk a létminimumon, vagy az alatt él. Él? A gyerek nem tudja segíteni a szülőt, a nagypapa pironkodik, hogy jeles napon az unokának nem vehet puccos ajándékot. Az adatok - bár eddig is ismertek voltak — az Országgyűlés március 14-i ülésén hangzottak el. Túl a tényeken, a dátum is fontos. A gyermek nem szavaz A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat előteijesztése nem kavart vihart, s gyanítható, hogy közmegegyezéssel, egyhangúlag fogadja el a T. Ház. A gyermekiét állapotát erősítendő, a nemzetközi szabályokkal harmonizáló luigazításról van szó: jelesen arról, hogy a 14 év alatti állampolgár is beleszólhat abba, hogy a válás után apjával vagy anyjával kíván élni, s a rettenetes „láthatás” előírása helyett a külön élő szülők közös felügyelettel nevelhetik csemetéjüket. Pozitív diszkrimináció ez a gyermek javára, s segít oldani a tradicionális családi szereposztást. Eger- szegi László képviselő mondotta ezt, utalva a jelenre, s figyelmeztetve a jövőre. Veretes beszéde nagyobb sikert arathatott volna, s nagyobb publicitást is érdemelne, ha... A szocialista honatyát két ellenzéki követte. Az egyikük keserűen jegyezte meg, hogy sok mindent jelent az a mód, ahogy a mindenkori társadalom a gyermekeket kezeli... A másikuk tragikus kimenetelű intézkedésnek nevezte a kormány családot érintő és sújtó programját, sajnálkozását kifejezve, hogy a gyermekek nem szavazhatnak. Kérdőjelek horga A dolgok összefüggenek, s az elmondottak itt kapcsolódnak össze. A „fekete vasárnap” után (jegyezzük meg március 12-ét) a népjóléti miniszter (is) lemondott. Az úgynevezett megszorító intézkedések egyformán rónak szinte már elviselhetetlen, s indokolatlan terheket kicsikre és nagyokra: óvodásokra és nyugdíjasokra. A CSALÁD (csupa nagy betűvel) már nem csak a család ügye. Egy fiatal házaspár, ha utódra gondol, akkor azzal is kalkulálnia kell, hogy egyik pillanatról a másikra átesik a szegények és a kiszolgáltatottak kategóriájába. Alanyai jogon ugyanis csak gyermeket nemzhet... A többi majd kiderül. Az oktatás ingyenes, de nem olcsó. Ősztől tandíjat szednek az egyetemen. Nyártól - még mindig nem tisztázott elvek alapján - a családok többsége nem kap családi pótlékot. Közben emelkedik az energia, a víz ára, többe kerül a közlekedés, s a kárpótlási jeggyel ki lehet tapétázni az önkormányzattól megvett, leromlott lakást. Shakespeare után szabadon feltéve a kérdést: rosszkedvűnk telét tündöklő nappá mi változtatja át? Hová tegyük a kérdőjeleket? Mi lesz, ha a kérdőjelek horga felkiáltójellé ágaskodik?! Elvált apák: gyermek nélkül, otthontalanul A törvény csak elméletben biztosítja a láthatási jogot Budapest (MTI) - Évente húsz-, huszonötezer házasságot bont föl a bíróság. Becslések szerint hat-, hétszázezer gyermek él az országban csonka családban. A bírói ítéletek 93 százalékában válás után az anyának ítélik a gyermeket. Ezzel egy időben az apa szülői felügyeleti joga megszűnik. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnökével, Hegedűs Istvánnal az ilyen sorsa jutott férfiak helyzetéről beszélgettünk. • Az egyesület 1989-ben az első civil szervezetek között alakult. Az elvált apák többszörösen hátrányos helyzete hívta életre és az a körülmény is, hogy válás után nemcsak gyermeküktől, hanem a lakásuktól is megfosztják őket. A helyzet annál is inkább aggasztó, mert a pénzintézetek nem adnak hitelt, ugyanakkor az önkormányzatoknak nincs lehetőségük arra, hogy elhelyezzék az otthon nélkül maradiakat. A hajléktalanok négyötöde elvált apa. Vidéken valamivel kedvezőbb a helyzet, mert ott a rokonok, ismerősök segítenek, befogadják őket. A tartásdíjat azonban még akkor is fizetnie kell, ha saját megélhetésének rovására megy, vagy sosem láthatja a gyermekét. Ezzel szemben nem kísérheti figyelemmel gyermeke fejlődését, megszűnik a gyermekéhez való joga. Érthetetlen az a bírói gyakorlat, hogy a gyermekek döntő Képünk illusztráció. Egészséges egyensúlyi helyzet legyen a gyermek- elhelyezésben. Fotó: Laczó József többségét az anyánál helyezik el, miközben már az apák is mehettek gyesre. Válás esetén azonban az az apa, aki három éven keresztül alkalmas volt a gyermeknevelésre, egyszeriben alkalmatlanná válik. Miért? Előfordulnak olyan esetek is, amikor a bíróságon a bírónő vélhetően személyes sérelmeit torolja meg azáltal, hogy nem az apának ítéli a gyermeket. Nem egy példa bizonyítja, hogy az anyának még arra is van lehetősége, hogy az apa beleegyezése nélkül külföldre vigye a közös gyermeket. □ Úgy tudom, hogy törvény szabályozza mind a láthatási, mind pedig a külföldre való távozást. • Elvileg igen, gyakorlatilag nem. A hatóságok csak későn intézkednek, és általában nem történik semmi. Népi kezdeményezést indítunk a családjogi törvény megváltoztatásáért, mert véleményünk szerint e törvények alapvetően alkotmányellenesek. A törvénytervezet ugyan 1991-ben kihirdette az 1989-ben aláírt ENSZ Gyermekjogi Dekrétumát, de a családjogi törvényeket mind ez idáig nem hozták ezzel összhangba. él Milyen változtatásokat szeretnének? • Az elvált apáktól családvédelmi érdekeltre hivatkozva kisajátították a tulajdonukat. Többségük emiatt szinte földönfutóvá vált. El akarjuk érni, hogy az alkotmány értelmében ne lehessen egy társadalmi rétegtől önkényesen elvenni a tulajdonát. A szülői felügyeleti jog ne szünetelhessen válás esetén sem. Korlátozásra csak akkor kerüljön sor, ha a szülő a gyermeket veszélyezteti. A tartásdíj fizetése feltétele legyen a láthatásnak, létminimum alatti jövedelemből pedig ne vonjanak le tartásdíjat. Egyáltalán, az anya köteles legyen elszámolni vele. A gyermekkel való kapcsolattartás akadályozását pedig büntessék. Fontosnak tartjuk, hogy végre egészséges egyensúlyi helyzet alakuljon ki a gyermekek elhelyezésének megoldásakor. Április 19., Szerda Nagycsaládosok Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nagy- családosok Egyesülete nyílt fórumot rendez április 25-én, délután 5 órakor Miskolcon, a megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet „egyesületek házában” (Széchenyi u. 35.). A találkozón szó lesz a családok lehetőségeiről a megváltozott szociális körülmények között. Meghívott vendégek: Káli Sándor, Miskolc alpolgármestere, Nyíró Pál ön- kormányzati képviselő, a szociális bizottság tagja, Jirkovszky Istvánná, a polgármesteri hivatal szociális osztályának helyettes vezetője, Szentesiné Szilágyi Gizella önkormányzati képviselő, a szociális bizottság alelnöke valamint Rotkó László, a Miskolci Családsegítő Szolgálat vezetője. A fórumra minden érdeklődőt vár az egyesület vezetősége. Garabonciások Tatabánya (MTI) - A Magyar Garabonciás Szövetség legfőbb célja a fiatalok segítése abban, hogy önálló gondolkodással bíró, olyan felnőttekké váljanak, akiknek életcéljuk, cselekvésre indító szándékuk és mondanivalójuk van. Ehhez fontos eszköz a táborozás, amely a közösség tagjai számára a közös cselekvés, az együttgondolkodás legnagyobb élményét nyújtja - fogalmazta meg alapelveiben a tatabányai központú Magyar Garabonciás Szövetség. Az 1989-ben alakult Magyar Garabonciás Szövetség azoknak a civil szervezeteknek, iskoláknak, művelődési otthonoknak a szövetsége, amelyek a fiatalok nevelésében fontosnak tartják a hagyományőrzést, a szabad emberi cselekvést és a harmonikus életmódra való nevelést. Kővári Edit, a szövetség ügyvezető titkára elmondta: a garabonciások értékőrző: olvasó-, színjátszó-, kézműves-, alkotótáborok szervezésében, támogatásában segítik mintegy 185 tagszervezetüket. A táborvezetőket szakmai segédanyagokkal, módszertani találkozók szervezésével támogatják, és távolabbi terveik között szerepel egy iskola létrehozása is. A szövetség pályázati pénzekből tartja fenn magát, és ezekből a táborok költségeinek 5-10 százalékához tudnak hozzájárulni. Erőszak a családban New York (MTI) - Az agresszív családi környezetben felnövő gyermekek kétszer nagyobb eséllyel követnek el maguk is erőszakos cselekményeket felnőttként, mint a normális légkörben nevelkedett társaik - állapította meg egy, az amerikai igazságügyi minisztérium megbízásából készített tanulmány. A családi erőszaknak kitett gyermekek 78 százaléka követett el később erőszakos cselekményeket. Ez az arány a normális családi környezetből jövők körében csak 38 százalék volt. A tanulmány egy négyéves kísérlet eredményeit foglalta össze, amelyet 1988-tól végeztek ezer, 12-13 éves gyermek körében a New York állambeli Rochesterben - úja a Reuter. Korábbi vizsgálatok során már bebizonyosodott, hogy a bántalmazott és elhanyagolt gyermekek később nagyobb eséllyel kerülnek börtönbe különféle erőszakos cselekményekért. Ez volt azonban az első olyan tanulmány, amely egyértelműen a család felelősségét igyekezett feltérképezni a későbbi viselkedésformák kialakulásában. A vizsgálat megállapításai szerint a gyermekkel való rossz bánásmód 24 százalékkal, a szülők egymás iránti agresszivitása 45 százalékkal, az általánosan ellenséges családi légkör pedig 58 százalékkal növelte a fiatalkorúak erőszakcselekményeinek lehetőségét. Ritkább szex München (MTI) - Amikor a fiatal házasok életébe megérkezik a gyerek, szexuális életük általában ritkábbá, ezzel szemben gyakran intenzívebbé válik - állapította meg az „Eltern” című magazin olvasói megkérdezése alapján. A legtöbb pár számára a szex szép és fontos — még hosszú évek után is. Az első gyerek születése után a párok 40 százaléka havonta 1-4-szer, 25 százalékuk 5-6 alkalommal, míg a párok egyharmada hetente kétszer, vagy ennél gyakrabban szeretkezik.
