Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-19 / 92. szám

10 ÉLETMÓD Család 1995. Sokkhelyzetből cselekedve menekülni Takács Ilona Budapest (MTI) - Az ország romló gazda­sági helyzete és az abból fakadó megszo­rító intézkedések bizony sokkolják a la­kosságot. Mind általánosabb érzés a féle­lem, attól, amit elveszíthetünk, a bizony­talanságtól és a tapasztalt valóságtól. Ki vitathatja, hogy az ilyen társadalmi köz­érzet mennyire káros az egyén, de a jövő szempontjából is? Bele kell-e nyugod­nunk hatásába, vagy tehetünk ellene ön­magunk és a társadalom érdekében? Ho­gyan vélekedik erről a pszichiáter, Veér Ándrás, az Országos Pszichológiai és Ne­urológiai Intézet főigazgatója, aki egy­ben a mentálhigiénés program kormány- biztosa is. □ Mentálhigiénés program - éppen most ? • A megrázkódtatás a társadalmi-gazdasági változások természetes velejárója. Azok a döntések pedig, amelyek negatívan érintik a lakosságot, mint a most beharango­zott megszorító intézkedések, átmenetileg biztos komoly mentális, lelki, egészségügyi problémákat okozhatnak a társadalomban. Ezek a legszélesebb skálán mozoghatnak, az egymással szembeni türelmetlenségtől kezd­ve az utcai tüntetésekig. Attól függően, hogy egyes felelőtlen elemek milyen mértékben korbácsolják föl az indulatokat, vagy milyen álhíreket, rémhíreket teijesztenek azért, hogy valamiféle tömeghangulatot geijesz- szenek. Sajnos ezeket a törekvéseket ne­héz kordában tartam, hiszen mozgatóik kí­vülálló erők. A demagógok felelőtlenek □ Mire gondol? • Például arra, hogy most az egészségügyben félórás figyelmeztető sztrájkra készülnek, amit én mélyen elítélek. Nem valószínű ugyan, hogy ez idő alatt bármilyen ellátási probléma adódnék, ám az egészségügy kiállít magáról egy olyan bizonyítványt, ami szé­gyellni való! Az egészségügyi dolgozó azzal de­monstrál, hogy nem megy oda a beteghez. És ha esetleg valaki - ne adj isten! - meghal a félóra alatt a kórházban, akkor nehéz lesz a hozzátartozónak megmagyarázni, hogy nem a sztrájk következtében hunyt el a beteg. Fele­lőtlen demagógia az érzelmek ilyeténképpeni felkorbácsolása. □ Ez a dolog egyik része, a másik nyilván nap­jaink realitása. • Természetesen látható: családok kerülnek egyre rosszabb helyzetbe, egyetemi hallgatók kényszerülnek a tanulás mellett munkát vál­lalni, és sokunknak még szőkébbre kell húz­ni a nadrágszíjat. Ez minden bizonnyal tük­röződik az érintettek hangulatán. Átmeneti­leg súlyosbíthatja az alkoholizmussal, do­hányzással és más szenvedélyekkel járó egészségügyi problémákat is, amelyek ezt az országot enélkül is éppen eléggé sújtják. Fel­nőtt emberek vagyunk. Tudjuk, hogy vannak helyzetek, amikor kénytelen egy kormány olyan intézkedéseket hozni, ami sokunknak nem tetszik. Ne értsen félre, nem a kormány mellett agitálok, csupán a realitást tekintem. □ Hogyan alakítható ki ez a tárgyilagosság másokban is? • Úgy gondolom, hogy a mentálhigiénés moz­galomnak kell felértékelődnie! Tudniillik ez egyike azoknak a segítő szolgálatoknak, ame­lyek képesek arra, hogy levezessék a társa­dalmi feszültségeket. Oly módon kell és lehet is hatni az emberekre, hogy megőrizzék krea­tivitásukat. Azokról beszélek, akiknek van­nak lehetőségeik. Tehát van munkahelyük, szakmájuk, családjuk, s bár most a lejtőre ju­tottak, még megkapaszkodhatnak. Ha átgon­dolják helyzetüket, ha tervet csinálnak a jö­vőre nézve, ha megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mindezzel enyhül a szorongásuk. Az önpusztítás esélyvesztés □ Mi történjék azokkal, akik már a „padlóra kerültek"? • Sajnos ilyenek is vannak. A tartósan mun­kanélküliek, a perifériára szorultak helyzete tényleg gyakran kilátástalannak- tűnik, de önpusztító életet élve az utolsó esélyt is elve­szítik. Mint ahogyan másoknak sem, nekik éppen úgy nem szabad tönkretenniük magu­kat alkohollal, kábítószerrel, vagy akár sze­rencsejáték-szenvedéllyel, amit szintén reá­lis veszélynek, önsorsrontó, egészségromboló tévcselekvésnek tartok. Amikor a pénzügy- miniszter azt mondja, hogy a szociális jutta­tások lefaragásával és más intézkedésekkel a vállalkozások bővítését kívánják előmozdíta­ni, akkor ez a munkanélküliekért is történik, mert munkahelyek teremtődnek. Aki tönkre­teszi magát, az elveszíti esélyét arra, hogy a remélhető fellendülés időszakában ő állhas­son be az új munkahelyekre. Akkor már mást fognak választani, olyat, aki megőrizte auto­nómiáját, felnőtt mivoltát, egészségét. □ A mentálhigiénés programnak ez nyilván részét képezi... • A mentálhigiénének az lesz a kifejezetten legfontosabb programpontja, hogy minden eszközzel segítse megőrizni az emberek egészséges lelkületét, kreativitását, munka- képességét. Nem érdekes, a családban marad... Rosszkedvűnk telét tündöklő nappá mi változtatja át? Akár kicsi, akár nagy, akár diák, akár nyugdíjas: a „fekete vasárnap" mindenkit érint... Fotó: Farkas Maya Brackó István Kiadhatom őket, mert már elköltöz­tek Miskolcról. Á nő két gyermeket szült, két különböző, de házas férfi­tól, aztán összeállt egy harmadik­kal, aki szintén nős, s várhatóan tartásdíjat fog fizetni, ha elválik. Hősöm egy gyárban dolgozott, futó­szalag mellett, s csak azért nem lett munkanélküli, mert közben teherbe esett. A pici születése után, hogy él­ni tudjon, alkalmi takarítást vállalt, s egy sátras vásározónak besegített a Zsamain. A látszat ellenére nem egy könnyfakasztó történet ez. A két kislány szép és egészséges, nem res­telkednek, hogy anyjuk nevét vise­lik, s hősöm boldog ember. Nem pa­naszkodik, s ha futja rá, elmegy a fodrászhoz is. Most az ország másik végében próbál szerencsét, s új pár­jával lakásépítésre adta a fejét. Nemrég írt: köszöni, jól van. Elmarad a húsleves O jutott eszembe, s biztos vagyok abban, hogy fütyül rám, mert törté­netét kiteregettem. Ha kérem, ta­lán a nevét is adja... De sokan, a rendezettebb viszonyok között élők is - vagy a szegénység, vagy a tehe- tósség okán - aligha állnának kötél­nek, hogy a nyilvánosság előtt sze­repeljenek. Mert jobb az, ha a csa­ládban marad, ami a négy fal között történik. Az emberek egyre inkább nem szeretik, ha a zsebükben koto­rásznak, ha bekukkantanak a faze­kukba, ha közvélemény-kutatók szondázzák őket. Pedig lenne mit feljegyezni, meg­jegyezni és megszívlelni. A szikár tények szerint ma a gyermekek egy- harmada szegény családban él. Éz azt jelenti, hogy vagy a villany­számla marad kifizetetlen, vagy nem futja újra a kinőtt cipő helyett, vagy elmarad a vasárnapi húsleves. Továbbá: a válások évente Ma­gyarországon 23 ezer(!) kiskorát érintenek. Csonka családban nőnek fel, vagy idegen férfit kell apukának szólítani: de az biztos, hogy a közös­ség felbomlása nemcsak erkölcsi, hanem anyagi csőddel is jár. És végül: a nyugdíjasok száma 2,7 millióra rág, s kétharmaduk a létminimumon, vagy az alatt él. Él? A gyerek nem tudja segíteni a szü­lőt, a nagypapa pironkodik, hogy je­les napon az unokának nem vehet puccos ajándékot. Az adatok - bár eddig is ismertek voltak — az Or­szággyűlés március 14-i ülésén hangzottak el. Túl a tényeken, a dá­tum is fontos. A gyermek nem szavaz A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat előteijesztése nem kavart vihart, s gyanítható, hogy közmegegyezés­sel, egyhangúlag fogadja el a T. Ház. A gyermekiét állapotát erősí­tendő, a nemzetközi szabályokkal harmonizáló luigazításról van szó: jelesen arról, hogy a 14 év alatti ál­lampolgár is beleszólhat abba, hogy a válás után apjával vagy anyjával kíván élni, s a rettenetes „láthatás” előírása helyett a külön élő szülők közös felügyelettel nevelhetik cse­metéjüket. Pozitív diszkrimináció ez a gyer­mek javára, s segít oldani a tradici­onális családi szereposztást. Eger- szegi László képviselő mondotta ezt, utalva a jelenre, s figyelmeztet­ve a jövőre. Veretes beszéde na­gyobb sikert arathatott volna, s na­gyobb publicitást is érdemelne, ha... A szocialista honatyát két ellen­zéki követte. Az egyikük kese­rűen jegyezte meg, hogy sok min­dent jelent az a mód, ahogy a min­denkori társadalom a gyermekeket kezeli... A másikuk tragikus kime­netelű intézkedésnek nevezte a kormány családot érintő és sújtó programját, sajnálkozását kife­jezve, hogy a gyermekek nem sza­vazhatnak. Kérdőjelek horga A dolgok összefüggenek, s az elmon­dottak itt kapcsolódnak össze. A „fekete vasárnap” után (jegyezzük meg március 12-ét) a népjóléti mi­niszter (is) lemondott. Az úgyneve­zett megszorító intézkedések egy­formán rónak szinte már elviselhe­tetlen, s indokolatlan terheket ki­csikre és nagyokra: óvodásokra és nyugdíjasokra. A CSALÁD (csupa nagy betűvel) már nem csak a család ügye. Egy fi­atal házaspár, ha utódra gondol, ak­kor azzal is kalkulálnia kell, hogy egyik pillanatról a másikra átesik a szegények és a kiszolgáltatottak ka­tegóriájába. Alanyai jogon ugyanis csak gyermeket nemzhet... A többi majd kiderül. Az oktatás ingyenes, de nem ol­csó. Ősztől tandíjat szednek az egyetemen. Nyártól - még mindig nem tisztázott elvek alapján - a csa­ládok többsége nem kap családi pót­lékot. Közben emelkedik az energia, a víz ára, többe kerül a közlekedés, s a kárpótlási jeggyel ki lehet tapé­tázni az önkormányzattól megvett, leromlott lakást. Shakespeare után szabadon fel­téve a kérdést: rosszkedvűnk telét tündöklő nappá mi változtatja át? Hová tegyük a kérdőjeleket? Mi lesz, ha a kérdőjelek horga felkiáltó­jellé ágaskodik?! Elvált apák: gyermek nélkül, otthontalanul A törvény csak elméletben biztosítja a láthatási jogot Budapest (MTI) - Évente húsz-, huszonötezer házasságot bont föl a bíróság. Becslések szerint hat-, hétszázezer gyermek él az országban csonka családban. A bírói ítéletek 93 százalékában válás után az anyának ítélik a gyermeket. Ezzel egy időben az apa szülői felügyeleti joga meg­szűnik. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnökével, Hegedűs Istvánnal az ilyen sorsa jutott férfi­ak helyzetéről beszélgettünk. • Az egyesület 1989-ben az első ci­vil szervezetek között alakult. Az el­vált apák többszörösen hátrányos helyzete hívta életre és az a körül­mény is, hogy válás után nemcsak gyermeküktől, hanem a lakásuktól is megfosztják őket. A helyzet annál is inkább aggasztó, mert a pénzinté­zetek nem adnak hitelt, ugyanak­kor az önkormányzatoknak nincs lehetőségük arra, hogy elhelyezzék az otthon nélkül maradiakat. A haj­léktalanok négyötöde elvált apa. Vi­déken valamivel kedvezőbb a hely­zet, mert ott a rokonok, ismerősök segítenek, befogadják őket. A tar­tásdíjat azonban még akkor is fizet­nie kell, ha saját megélhetésének rovására megy, vagy sosem láthatja a gyermekét. Ezzel szemben nem kísérheti figyelemmel gyermeke fej­lődését, megszűnik a gyermekéhez való joga. Érthetetlen az a bírói gya­korlat, hogy a gyermekek döntő Képünk illusztráció. Egészséges egyensúlyi helyzet legyen a gyermek- elhelyezésben. Fotó: Laczó József többségét az anyánál helyezik el, miközben már az apák is mehettek gyesre. Válás esetén azonban az az apa, aki három éven keresztül al­kalmas volt a gyermeknevelésre, egyszeriben alkalmatlanná válik. Miért? Előfordulnak olyan esetek is, amikor a bíróságon a bírónő vél­hetően személyes sérelmeit torolja meg azáltal, hogy nem az apának ítéli a gyermeket. Nem egy példa bi­zonyítja, hogy az anyának még arra is van lehetősége, hogy az apa bele­egyezése nélkül külföldre vigye a közös gyermeket. □ Úgy tudom, hogy törvény szabá­lyozza mind a láthatási, mind pedig a külföldre való távozást. • Elvileg igen, gyakorlatilag nem. A hatóságok csak későn intézked­nek, és általában nem történik sem­mi. Népi kezdeményezést indítunk a családjogi törvény megváltoztatá­sáért, mert véleményünk szerint e törvények alapvetően alkotmányel­lenesek. A törvénytervezet ugyan 1991-ben kihirdette az 1989-ben aláírt ENSZ Gyermekjogi Dekrétu­mát, de a családjogi törvényeket mind ez idáig nem hozták ezzel összhangba. él Milyen változtatásokat szeretnének? • Az elvált apáktól családvédelmi érdekeltre hivatkozva kisajátították a tulajdonukat. Többségük emiatt szinte földönfutóvá vált. El akarjuk érni, hogy az alkotmány értelmében ne lehessen egy társadalmi rétegtől önkényesen elvenni a tulajdonát. A szülői felügyeleti jog ne szünetel­hessen válás esetén sem. Korláto­zásra csak akkor kerüljön sor, ha a szülő a gyermeket veszélyezteti. A tartásdíj fizetése feltétele legyen a láthatásnak, létminimum alatti jö­vedelemből pedig ne vonjanak le tartásdíjat. Egyáltalán, az anya kö­teles legyen elszámolni vele. A gyer­mekkel való kapcsolattartás akadá­lyozását pedig büntessék. Fontos­nak tartjuk, hogy végre egészséges egyensúlyi helyzet alakuljon ki a gyermekek elhelyezésének megol­dásakor. Április 19., Szerda Nagycsaládosok Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nagy- családosok Egyesülete nyílt fóru­mot rendez április 25-én, délután 5 órakor Miskolcon, a megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet „egyesületek házában” (Széchenyi u. 35.). A találkozón szó lesz a csalá­dok lehetőségeiről a megváltozott szociális körülmények között. Meg­hívott vendégek: Káli Sándor, Mis­kolc alpolgármestere, Nyíró Pál ön- kormányzati képviselő, a szociális bizottság tagja, Jirkovszky István­ná, a polgármesteri hivatal szociális osztályának helyettes vezetője, Szentesiné Szilágyi Gizella önkor­mányzati képviselő, a szociális bi­zottság alelnöke valamint Rotkó László, a Miskolci Családsegítő Szolgálat vezetője. A fórumra min­den érdeklődőt vár az egyesület ve­zetősége. Garabonciások Tatabánya (MTI) - A Magyar Ga­rabonciás Szövetség legfőbb célja a fiatalok segítése abban, hogy önálló gondolkodással bíró, olyan felnőt­tekké váljanak, akiknek életcéljuk, cselekvésre indító szándékuk és mondanivalójuk van. Ehhez fontos eszköz a táborozás, amely a közös­ség tagjai számára a közös cselek­vés, az együttgondolkodás legna­gyobb élményét nyújtja - fogalmaz­ta meg alapelveiben a tatabányai központú Magyar Garabonciás Szö­vetség. Az 1989-ben alakult Magyar Gara­bonciás Szövetség azoknak a civil szervezeteknek, iskoláknak, műve­lődési otthonoknak a szövetsége, amelyek a fiatalok nevelésében fon­tosnak tartják a hagyományőrzést, a szabad emberi cselekvést és a har­monikus életmódra való nevelést. Kővári Edit, a szövetség ügyvezető titkára elmondta: a garabonciások értékőrző: olvasó-, színjátszó-, kéz­műves-, alkotótáborok szervezésé­ben, támogatásában segítik mint­egy 185 tagszervezetüket. A tábor­vezetőket szakmai segédanyagok­kal, módszertani találkozók szerve­zésével támogatják, és távolabbi terveik között szerepel egy iskola létrehozása is. A szövetség pályáza­ti pénzekből tartja fenn magát, és ezekből a táborok költségeinek 5-10 százalékához tudnak hozzájárulni. Erőszak a családban New York (MTI) - Az agresszív családi környezetben felnövő gyer­mekek kétszer nagyobb eséllyel kö­vetnek el maguk is erőszakos cse­lekményeket felnőttként, mint a normális légkörben nevelkedett tár­saik - állapította meg egy, az ame­rikai igazságügyi minisztérium megbízásából készített tanulmány. A családi erőszaknak kitett gyerme­kek 78 százaléka követett el később erőszakos cselekményeket. Ez az arány a normális családi környezet­ből jövők körében csak 38 százalék volt. A tanulmány egy négyéves kí­sérlet eredményeit foglalta össze, amelyet 1988-tól végeztek ezer, 12-13 éves gyermek körében a New York állambeli Rochesterben - úja a Reuter. Korábbi vizsgálatok során már bebizonyosodott, hogy a bán­talmazott és elhanyagolt gyerme­kek később nagyobb eséllyel kerül­nek börtönbe különféle erőszakos cselekményekért. Ez volt azonban az első olyan tanulmány, amely egyértelműen a család felelősségét igyekezett feltérképezni a későbbi viselkedésformák kialakulásában. A vizsgálat megállapításai szerint a gyermekkel való rossz bánásmód 24 százalékkal, a szülők egymás iránti agresszivitása 45 százalékkal, az ál­talánosan ellenséges családi légkör pedig 58 százalékkal növelte a fia­talkorúak erőszakcselekményeinek lehetőségét. Ritkább szex München (MTI) - Amikor a fiatal házasok életébe megérkezik a gye­rek, szexuális életük általában rit­kábbá, ezzel szemben gyakran in­tenzívebbé válik - állapította meg az „Eltern” című magazin olvasói megkérdezése alapján. A legtöbb pár számára a szex szép és fontos — még hosszú évek után is. Az első gyerek születése után a párok 40 százaléka havonta 1-4-szer, 25 százalékuk 5-6 alkalommal, míg a párok egyharmada hetente kétszer, vagy ennél gyakrabban szeretkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents