Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-18 / 91. szám
1995. Április 18., Kedd Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Százötven tonna veszélyes hulladék „Nem maradhat a nyakunkon" - mondja Kisgyőr polgármestere A régi lóistállóban a bálákban bőr, bőr, bőr Fotók: Laczó József Holnap...- Egymillió forint értékű játékot vesz át holnap Kobold Tamás miskolci polgármester a borsodi megye- székhelyen Fási Adámtól, a Miss Universe Hungary igazgatójától. Az ajándékot abból az alkalomból kapja Miskolc, hogy az idén a helyi Cynthia Hostess Stúdió ’94 Bt. kapta meg a Miss Hungary szépségki- rálynó-választás regionális elődöntőjének megrendezési jogát.- Eves taggyűlést tart a vasutasszakszervezet nyugdíjas-alapszer- vezete április 19-én a Vörösmarty Művelődési Házban, a Lenke utca 14/a alatt. A rendezvény délelőtt 10 órakor kezdődik.- Miskolc jegyzője, Szádeczki Zoltán fogadóórát tart szerdán délután 2-től fél 6-ig a városházán.- Soros ülését tartja április 19-én délután egy órától a város önkormányzati képviseló-testülete. A tervezett napirendi javaslat szerint egyebek között a T-CONTRACTOR Rt. (a városgazdálkodási és vagyonkezelő szervezet) gazdasági helyzetről vitatnak meg tájékoztatót, majd állást foglalnak a részvénytársaság átalakulásával kapcsolatban.- Ingyenes jogtanácsadást tart szerdán délután 2-től 5-ig a Szabad Demokraták Szövetsége a párt miskolci, Városház tér 2. szám alatti irodájában. Az érdeklődők a 348-692-es számon jelentkezhetnek be előre, egész héten reggel 9-tól délután 4 óráig. Négy évre hitelesítve Budapest (ÉM) - A kormány múlt heti ülésén módosította a mérésügyről szóló 1991-es törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletet. A legnagyobb érdeklődésre a vízmérők hitelesítésének új érvényességi ideje tarthat számot. A lakosság széles körének kezdeményezésére, a módosítás hatálybalépésétől a hidegvíz- és a melegvíz-mérőknél egységesen 4 évre szól a hitelesítés. (Utóbbiaknál eddig 2 évig volt érvényes.) Továbbra sem kötelező a hitelesítés, ha a vízórák nem a szolgáltató és a fogyasztó közötti elszámolást, hanem a fogyasztók közötti költségek megosztását szolgálják. Összhangban az Európai Unió tagországaiban követett gyakorlattal, szűkebb körre korlátozzák a közvetlen mérésügyi hatósági beavatkozás lehetőt égét. Véradónaptár Miskolc (ÉM) - Megyénkben április 18—-21-ig az alábbi cégek, lakóterületek biztosítják a betegellátáshoz szükséges vérmennyiséget: Kedden: Szendrőlád község, Gönc község Szerdán: Mezőkövesd város, Bor- sodnádasd község Csütörtökön: Arnót - Sajópálfala községek, Területi Szociális Gondozó Szolgálat, Miskolc Pénteken: Hidvégardó község Bérlet-félreértés Miskolc (ÉM) - Március elejétől a 65-70 év közötti, állandó miskolci lakosok ingyen utazhatnak a város tömegközlekedési eszközein. Ehhez új formátumú bérletigazolványt kaptak és az év hátralévő hónapjaira egy bon-igazolványt, melynek szelvényeiből egyet-egyet minden hónap elején le kell adni a bérletpénztárban, hogy megkaphassák érte az arra a hónapra érvényes ingyenes utazásra jogosító bérletszelvényt. Ez lenne a dolgok normális menete, csakhogy: nem így történik - ezért kereste meg lapunkat Kolozsváry István, a Miskolc Városi Közlekedési Rt. forgalmi-műszaki igazgatóhelyettese. Az idős emberek közül sokan az átadott bont teszik az új igazolványba, mások kivették az előző havi szelvényt, de az újat nem kérték el, így a bérlet adott része üres. Mindez azért rossz az MVK Rt.-nek, mert a város költségvetéséből annyi pénzt kap, ahány bon-szelvényt el tud számolni. Az igazgatóhelyettes ezért kéri az érintetteket, fáradjanak el havonta a bérletpénztárokhoz, és kéijék az aktuális szelvényt. Nagyon sajnálják, tette hozzá, de az is előfordulhat, hogy egy idő után bírságolni fogják azokat, akik nem tartják be ezeket a szabályokat. Nagy József Kisgyőr (ÉM) - Szabálysértési ügyben, a hivatalos idézés ellenére hiába várták a múlt héten szerdán reggel nyolc órakor a település polgármesteri hivatalába a miskolci székhelyű Bi- ospan Kft. vezetőjét, Tiszai Attilát, aki telefonon ígérte ugyan az érkezését, de az valamilyen oknál fogva elmaradt. Mint ahogy az utóbbi időben több, a község vezetői által kezdeményezett találkozásból sem lett semmi. Pedig a közlendő fontossága miatt a falu és a kft. vezetői közötti megbeszélések nem tűrnek halasztást. A tisztázó beszélgetés tárgya a kis- győri Szappanos-tanyán tárolt 150 tonnányi veszélyes hulladék sorsáról való döntés lenne. Ezt a hihetetlen mennyiségű krómcserzett bőrhulladékot az ország különböző cipőgyáraiból szállították ide tavaly. Fenntartások nélkül Akkor még nem voltak fenntartásaik a helybélieknek sem, hiszen úgy tudták, a temérdek hulladékot helyben dolgozzák fel, és így a munka- nélküliséggel ugyancsak sújtott kis-. győriek egy része pénzkereső elfoglaltsághoz juthat. Azzal, hogy az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség nemrégiben visszavonta korábbi határozatát és a kft. kérelmét elutasította, a helyi hulladékfeldolgozás reményei füstbe mentek. Ezt önmagában kudarcként élhetik meg Kisgyőrben, ám még mindig ez lenne jelenleg a kisebbik baj, a jóval nagyobb az, hogy ebben a pillanatban senki sem látja, mi lesz a gépszínben, raktárban, régi lóistállóban felhalmozva porosodó 150 tonnányi veszélyes hulladék sorsa. Az illetéktelen behatolókat kivéve, akik közelmúltban betörtek a major épületeibe és leszereltek, elvittek onnan minden mozdíthatót, most a legtöbben úgy tekintenek a volt tsz-majorra, mint valamilyen megfoghatatlan, ismeretlen veszély forrására, ahol a hulladék egy részét ömlesztve, a többit bálákban, illetve műanyag zsákokban rakták le. A történet egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Biospan Kft. környezetvédelmi engedélyt kért. a kérelemhez mellékelt hatásvizsgálat alapján a krómcserzett hulladék tapéta alapanyaggá való feldolgozására. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a beadvány tanulmányozása után hozott határozatában Gavallér István igazgató aláírásával 1994 áprilisában megadta az engedélyt. Tegyük hozzá, a levélben az is szerepel, hogy a határozat az egyéb engedélyek beszerzése alól nem mentesíti a kérelmezőt. A kft. vezetőinek tudniuk kellett, hogy a meglévő okmányok nem elégségesek, ezért két hónap múlva kérelmet adtak be a veszélyes hulladék hasznosítására. Azóta sok víz lefolyt a mégolyán vékonyan csörgedező kisgyóri Csincse és a Vajla patakokban is, de a kft. az említett hiánypótlásnak többszöri felszólítás után sem tett eleget, ezért az ÉKF az ÁNTSZ-hez fordult szakvéleményért. A hivatal szakvéleménye pedig kizárta a veszélyes hulladékból készült termék forgalomba hozatalának lehetőségét. Ennek alapján az ÉKF visszavonta korábban kiadott környezetvédelmi engedélyét és megszületett az elutasító döntés is. Tájékoztatást kért időközben a martfűi Tisza Cipőgyár is, azt tudakolva, rendelkezik-e a Biospan Kft. a szükséges engedélyekkel. Nem sokkal később lakossági interpelláció tárgya is lett a nagy mennyiségű veszélyes hulladék. Nem betegedtek meg Tavaly augusztustól decemberig nyolcan-tízen aprították a szaknyelven szólva szabászati bórhulla- déknak nevezett anyagot. Faragó János üzemmérnök, telepvezető szerint ezalatt néhány mázsát dolgoztak fel a két gépen, és ebből olyan hetven-nyolcvan kilónyit használtak fel az úgynevezett folyékony tapéta készítéséhez. Ennek a világon mindenütt nagy keletje van, itthon is komoly érdeklődés mutatkozott iránta. A kisgyóri telepen az asszonyok elsősorban a szín szerinti válogatásból vették ki a részüket, s a telepvezető szerint ezalatt, illetve azóta sem betegedett meg senki, senkinek sincs egészségügyi panasza, jóllehet a gépeket kézzel „etették”. Kovács Károly polgármester:- Nem látok már reális esélyt a feldolgozás folytatására, és éppen ezért nagyon sajnálom az ott alkalmazottakat, s azokat is, akiket az ígért bővítések reménye éltetett. A veszélyt nem lehet lekicsinyelni, hiszen a telep jelenleg őrizetlen, még az épületek tulajdonlása körül is bizonytalanságok vannak, amióta azokat a harsányi tsz éladta. Ismert, hogy a mi falunk a kiemelt bükki vízbázison fekszik, ezért érthető az itt élők aggodalma. Az igazi megoldás nekünk az lenne, ha megtalálnák a biztonságos technológiát, ha újabb munkalehetőséghez jutna a falunk. De a barkácsolt primitív gépeket látva megfogalmazódott a gyanúnk, hogy valójában nem komoly vállalkozásról van itt szó, és hogy így ítéletnapig sem lehetne feldolgozni az ide felhalmozott bőrhulladékot. Az anyagot hatszor-nyolc- szor is át kellett engedni a gépeken, mikorra az őrlemény minősége elfogadható lett. Megpróbálunk dűlőre jutni a kft.-vel, hiszen a mi szándékaink világosak, de ha ez nem sikerül, akkor az ÉKF hatékony fellépését kéijük, végső soron pedig a rendőrséghez fordulunk. Mert ez a hatalmas mennyiségű mérgező anyag nem maradhat a nyakunkon a saját hibánkon kívül, elhelyezésére, elszállítására pedig az önkormányzatnak egy fillérje sincs. Az elutasító határozatot megelőző helyszíni szemle jegyzőkönyvének egyik pontja pedig ekképpen szól: a krómcserzett anyagot jelenleg ömlesztve, bálákban és szakadozott műanyag zsákokban beázó tetejű, repedezett padozatú csarnokban tárolják. Allergiát okozhat Bódi Tibort, az ÉKF osztályvezetőjét aiTÓl kérdeztük, miben is áll a krómcserzett bőrhulladék veszélyessége.- A Kisgyőrben felhalmozott anyag 1,5-3 százalék krómot tartalmaz. Márpedig a krómcserzett anyagok allergiát válthatnak ki. Továbbá ez a veszélyes hulladék lebomlásakor, rothadáskor mindenféle fertőzések forrása lehet, elszennyezheti a talajt. Ennek az anyagnak a hasznosítására, ártalmatlanítására szigorú törvényi szabályozás érvényes. Az ártalmatlannak minősített anyag, termék más kategória. Az erre vonatkozó engedélyek egy része hiányzik, s például a toxikusság kizárására irányuló vizsgálatok is igen sokrétűek, nagy alaposságot követelnek. S akkor még ott van a ragasztóanyag is. A legkisebb lakásban is nagy felületet, legalább 150-200 négyzetmétert tesz ki a tapéta, amelyik időközben kopik, porlik. Ezért is fontos a szigorú követelmények betartása, és annak érvényt is kell szerezni. Kénytelenek vagyunk megosztani olvasóinkkal beletörődésünket, hogy annak a szakmai alapkövetelmények, miszerint hallgattassák meg a másik fél is, másfél hetes igyekezetünkkel sem sikerült eleget tenni. Ott voltunk az idézés időpontjában, hívtuk a megadott tele- fonszámot, eredménytelenül. Miközben valamennyi érintettel együtt tudjuk, az ország cipőgyárainak ballasztját, veszélyes hulladékát ma már nem lehet csak úgy otthagyni valahol. 1NNIN SZÓLVA Főtt hátán {ott Brackó István Vagy 75 éve új cigarettával rukkolt ki a magyar dohányipar. Kíváncsiságból vettem egy csomaggal, 7 7 forintért. Aztán leszoktam erről a márkáról. Gyanítom, más sem kedvelte meg igazán, mert szinte eltűnt az üzletekből. A minap újra felfedeztem egy aprócska boltban, s nosztalgiás indulataimnak engedve leemeltem a polcról. Neve, dobozának színe változatlan maradt, csak a celofán tűntél róla. De nem ez zavart a legjobban. Az ára! Egy százasból alig kaptam vissza. Otthon tüzetesen szem ügy re vettem a paklit. Úgy nézett ki, mint egy ócska kabát. Folt hátán folt. Az újra és újra egymásra ragasztott, egyre növekvő tételű árcímkék miatt. Óvatosan lefejtettem egymásról az öntapadós fecniket, sorba raktam őket, s - némi túlzással mondhatom - kirajzolódott előttem az utóbbi esztendők tabak-története és gazdaságtörténelme. A régi, fix-áras időkben a gyárakat kötelezték a termékek árának nyomdai megjelölésére. Ám a gyors változásokat a termelő követni már nem tudta, így a kereskedelemre testálták az árazást. Szegény boltosok - egy-egy áremelés előtt - nem a zúgolódó vásárlótól tartottak, hanem a változások átvezetésének rabszolgamunkájától. Egy tollal áthúzták a régit, s ráírták az újat. De ez mára múlt. Kitalálták, bevezették azt az ügyes kis kézi készüléket, amely egy gombnyomásra felragasztja az új árcédulát, lefedve a régit. Egyre szaporodik a folt hátán a folt. A bevásárlóhelyen - a gyakori használat miatt-első számú szereplővé lépett elő az árazógép. Jó, jó - mondhatná a nyájas olvasó, miért bíbelődöm én a bagóval. A cigi büdös, drága, káros az egészségre. Dobjam el, ne törődjem a folt hátán folt dobozkákkal. Csakhogy én nem kizárólag az egyre dráguló cigarettáról beszéltem, hanem a „dohányról" füstölögtem, amely fogy és értéktelenedik. S ez is van olyan káros az egészségre, minta nikotin... _ÉM-portré Garamvölgyi Attila Miskolc (ÉM - O.F.) - Egy dél-afrikai-ma- gyar vegyes vállalat magyarországi igazgatója, egyik tulajdonosa. Az elmúlt négy év alatt több olyan céget alapított, melyek a mai napig is élnek, működnek. Egyébként pedagógusként kezdte pályafutását. Garamvölgyi Attila kényszervállalkozónak tartja magát. Úgy érezte, a pedagógus pálya hosszú távon nem kifizetődő, nem nyújt biztos megélhetést egy családos ember számára. „Nem azért vállalkoztam, mert sikeres akartam lenni, hanem azért, mert meg akartam élni. Nem akartam feletteseket, nyugodt, csendes életre vágytam anyagi nehézségek nélkül” - mondja. Az az elve, hogy' amíg fiatal valaki, adja meg a lehetőséget magának, és legfeljebb ha nem sikerül - még mindig visszatérhet. Vallja, hogy a piac felkutatása és a társtalálás legfontosabb feltétele a társaságba, közösségi életbe való bekapcsolódás, a nyitott szem, s a szerencse. Szerinte csak akkor érezzük fáradtnak magunkat, ha semmi nem sikerül. Ha minden jól megy, akkor 24 órát is képesek vagyaink dolgozni. Kitartás nélkül ne indítsunk vállalkozást - tanácsolja. Másik kritériumként említi: nem szabad, hogy elhatalmasodjon a vállalkozón a „fontos ember vagyok” tudata. „A vállalkozónak is legyen magánélete, szenteljen időt barátaira, foglalkozzon egyéb jellegű dolgokkal. Nem szabad belefeledkezni az üzletbe.” Fontos alapigazságnak tartja, hogy az ötlet a legfontosabb, nem a pénz. Garamvölgyi Attila állítja: sikerességéhez nagymértékben hozzájárult közvetlensége, tudása és szókincse. Egy adag a feldolgozott hulladékból
