Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-13 / 88. szám
LI. évfolyam, 88. szám 1995. április 13., csütörtök BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A balsors és a világ packázásai A szirmai házban harminc- három éve állandó vendég a boldogtalanság. A balsors nem tágít. Az édesanya is úgy érzi most már, lelke össze- roppanóban. (5. oldal) Ne az ivók fizessék az úszást! A megyeszékhely fürdői tavaly 23 millió forint veszteséget termeltek - és ezt azok is megfizették, akik egész évben be sem tették lábukat a strandra. (4. oldal) Az életben maradás esélye A Diósgyőri Szerszámgép- gyártó Kft. tegnap vehette át az EN ISO 9002 minősítésről szóló oklevelet. Ez az életben maradás esélyét, az újabb üzleteket jelenti. (7. oldal) Feffiiggesztett privatizáció Budapest (MTI) - Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa szerdai ülésén úgy döntött, felfüggeszti öt cég privatizációját a privatizációs törvény megszületéséig, mivel e cégek esetében új technikáról rendelkezhet. A társaságok között található - a Ringa Húsipari Rt., Békéscsabai Hűtőipari Rt., Szol- noktej Rt., Gemenc Gabona Rt. mellett - a Miskolci Hűtőipari Rt. is. Patthelyzet a MÁV-tárgyalásokon Budapest (MTI) - A MÁV és a szakszervezetek között tegnap holtpontra jutottak az egyeztetések a vasutassztrájk alatti, még elégséges szolgáltatások munkaügyi feltételeiről. A kompromisszumos megállapodás - amitől a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete visszalépett, és ez a MAV-ot is visszakozásra kényszerítette - arra vonatkozott volna, hogy a sztrájkoló vasutasok az erődemonstráció idején műszakonként minimum négy órát töltenének eredeti beosztásukban. Ez időre azonban nem kapnának bért. A még elégséges szolgáltatások kérdése is nyitott maradt. A munkaadó ragaszkodik ahhoz, hogy a személyszállító vonatok 22 százaléka közlekedjen, míg a szakszervezetek 10 százalékot javasolnak. Helyteleníti a vasutas-szakszervezetek sztrájkfellépését a kollektív szerződés ügyében a Magyar Munkaadói Szövetség. A szövetség véleménye szerint a vasutas-szakszervezetek - hangoztatott céljaikkal ellentétben - munkahelyek létét veszélyeztetik azzal, hogy hátráltatják a Magyar Államvasutak Rt. gazdasági konszolidációjára irányuló erőfeszítéseket. Cél a négyötödrészt magyar Suzuki Budapest (MTI) - A Magyarországon is gyártott Suzuki-modellek Európába irányuló japán exportját az idén leállítják, az európai igényeket pedig az Esztergomban gyártott autókból elégítik ki - jelentette be szerdán Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke. A Magyar Suzuki Rt. teljes árbevétele az elmúlt évben elérte a 15,5 milliárd forintot, a veszteség mértékéről Suzuki Osamu nem kívánt nyilatkozni. Elmondta azonban, hogy most induló évi 40 ezer darabos gyártástól már szerény nyei’eséget remélnek, ám a változékony magyar gazdasági körülmények között jelenleg erre sem lehet biztonsággal számítani. A cél az, hogy a magyar autók alkatrészeinek négyötöde Magyar- országról legyen beszerezhető. Létminimum — fővárosiaknak Budapest (MTI) - Egy egyedülálló budapesti nőnek 26 ezer 791 forint a havi létminimuma, egy hasonló férfinak 26 ezer 488 forint. Az egygyermekes házaspároknak 55 ezer 160, a kétgyermekeseknek pedig 68 ezer 194 forintnyi jövedelemmel kell havonta rendelkezniük ahhoz, hogy eléijék az egy főre jutó 17 ezer forintos létminimumot. Egy nyugdíjas házaspárnak ugyanehhez összesen 34 ezer 402 forintra van szüksége - derül ki a Léthatáron Alapítvány április 1-i árakat figyelembe vevő létminimum-számításából, amit szerdán hoztak nyilvánosságra. „Élveboncolás” a vitanapon Horn Gyula kijelentette a politikai vitanapon, hogy a kormány vállalja a felelősséget Fotó: Szekeres Tibor Budapest (ÉM - B.I.) - A szerdai politikai vitanap a parlamentben a kormánycsomag bonto- gatásával, illetve (élve)bonco- lásával foglalkozott. Derűs pillanatok is adódtak, de a T. Ház inkább a pengeváltástól volt hangos. Bokros Lajos pénzügyminiszter tartotta az expozét és a zárszót. Optimista volt, s dicséretére legyen mondva, sillabusz (papír) nélkül beszélt, és sokkal szimpatikusabb politikai habitust vett föl, mint amikor a tandíjbevezetés ellen tiltakozó diákokhoz szólt. A kormánycsomag védelmében és március 12-ét méltatva a stabilizációra, a kiszámíthatóságra és a fenntartható gazdasági növekedés alapjának megteremtésére utalt. Szükségesnek vélte a kormány gyors, s ha úgy tetszik radikális lépését, mert véleménye szerint az ország a fizetőképesség határához ért. Áz ország mozgástere szűk, a megszorító intézkedésekre szükség van, s akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, hogy igenis függünk azok jóindulatától és véleményétől, akiktől pénzt vettünk föl, vagy hitel akarunk kérni. Pető Iván (SZDSZ) úgy vélte, hogy az egyébként szükséges intézkedési csomagot hétköznapi nyelvre kell lefordítani, hiszen az emberek saját helyzetük és tapasztalatuk alapján ítélnek. Nagyobb bűn semmit sem tenni, mint gyorsan cselekedni, mert amúgy is késésben vagyunk. Kádár Béla (MDF) egyetértett a változási szándékokkal, de nem hiszi, hogy ez a jó megoldás. Tompa Sándor (MSZP) a ’90-es évek óta megindult polgárosodási folyamatot méltatta, és együttműködésre hívta föl a pártokat, a szociális partnereket és az állampolgárokat. Torgyán József (FKGP) sarcnak nevezte a takarékossági intézkedéseket, s a kialakult helyzetet a kormány dilettantizmusával, hozzá nem értésével magyarázta. Kifogásolta, hogy a kabinet a kisemberek sanyargatása árán akarja betömni a pénzügyi hiányosságok lukait. A csomag szerinte elfogadhatatlan. Surján László (KDNP) úgy vélte, hogy sodródó ország vagyunk, a kormány a heveny hanyatlás állapotába került, s ez magában rejti a diktatúra felé való elmozdulás veszélyét. Orbán Viktor (Fidesz) állította: a most meghirdetett program messze nincs összhangban a koalíciós ígéretekkel. Félrevezették és becsapták a választókat. Kuncze Gábor belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy nem az óhajokból, hanem a realitásokból kell kiindulni. Kónya Imre (MDF) arra intette a koalíciósokat, hogy az állampolgárt nem lehet alattvalóként kezelni, s szerzett jogait visszavenni. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány helyesen döntött, és megnyugvással fogadta, hogy a vitában egyetlen olyan érv sem hangzott el az ellenzék részéről, amit a kormány a csomag készítésekor ne vett volna figyelembe. A kormány vállalja a felelősséget, a társadalmi béke megőrzése pedig mindannyiunk feladata. Vészhelyzetben az újhelyi Elzett Certa Üres az üzemcsarnok. Egyre inkább úgy néz ki: ez az állapot nem ideiglenes. Fotó: Laczó József Sátoraljaújhely (ÉM - I.S.) - Úgy tűnik, ígéretek ide vagy oda, a sátoraljaújhelyi Elzett Certa feje fölött összecsapnak a hullámok. A cég valamennyi, mintegy ezemégyszáz dolgozójával közölte a felszámoló: nincs tovább, a munkaügyi központnak már jelezte a felmondási szándékot. Pedig munka lenne, a vállalat több mint kétmilliárd forint értékű megrendeléssel bír, de nincs pénz alapanyagra, és nincs pénz munkabérre sem. Alig másfél hónap leforgása alatt kétszer is kérdést intézett a parlament plenáris ülésén az illetékesekhez Rusznák Miidós sátoraljaújhelyi országgyűlési képviselő a Certa ügyében. Február 28-án Soós Károly Attila ipari államtitkár, e hét elején pedig Suehman Tamás privatizációs miniszter ígérte meg: nem hagyják magára az elmúlt év decemberétől felszámolás alatt álló céget. Tegnap délután egy szakszervezeti fórumon a felszámolással megbízott Adu Holding Részvény- társaság vezérigazgatója, Ács László - az ipari minisztérium, az Állami Vagyonkezelő Rt. és a vasasszakszervezet képviselői jelenlétében - azonban azt jelentette be: végleg elfogyott a pénzük, tovább legjobb akaratuk ellenére sem tudják működtetni a gyárat, megválnak valamennyi dolgozótól. Az Elzett Certa jó ideje nem termel, a munkásokat kényszerszabadságra küldték. Bár a felszámolás egyben tiszta lapot is jelentett a cég életében, de állami garancia híján egyetlen pénzintézet sem volt hajlandó ez idáig hitelt invesztálni ide. Ha valóban utcára kerülnek az emberek, akkor az egyben azt is jelenti: Sátoraljaújhelyben 50 százalék körüli lesz a munkanélküliségi ráta, a magyar ipar palettája pedig tovább szegényedik. (A részletekre holnapi számunkban visszatérünk.) ^KOMMENTÁR A postás egyszer csönget Brackó István Ezzel a csomaggal a postás egyszer csönget. Aki nem sietett ajtót nyitni, az a küszöbön találta a küldeményt; a kézbesítő, a szállítólevél és indoklás nélkül... Sokféle csomag van. A váratlanságot nem enyhíti, hogy az nemzeti színű szalaggal volt átkötve, bár a jelzők megoszlanak. Mint a nevezetes feladási dátumot március 12- ét illetően is. A kormányprogram bejelentésének vasárnapját titulálták sorsfordítónak, feketének és szomorúnak. De maradjunk a csomagnál, amelyet a koalíció a gazdasági-társadalmi stabilizáció és kibontakozás programjának tart. Az ellenzék zsákbamacskának nevezte. Volt, aki úgy vélte, hogy ez egy időzített bomba, mások - a mélyrepülés és a baljós kilátások adatait rögzítő - fekte doboznak tartják. A kormány nyilván késztetve érezte magát, hogy gyorsítson és keményítsen: a privatizáció lelassulása vagy megtorpanása után; a kárpótlási jegyek devalválódását követően; az ellenzék egyre hevesebb kritikája nyomán. Az utólagos magyarázkodások és mentegetőzések a lépéskényszert emlegették föl, megpendítve, hogy az elhúzódó, s jobbára eredménytelen érdekegyeztetés a pénznél is drágább időt emésztette föl. Közben miniszterek jöttek-mentek, megjelent néhány, egymásnak ellentmondó nyilatkozat, s az üzletekben átárazták az enni- és innivalót, emelkedett a gyógyszer és az energia ára. A tegnapi parlamenti vitanapon hangzott el egy kereszténydemokrata képviselő szájából, hogy a reprezentatív közvélemény-kutatás szerint az ország lakóinak kétharmada „felháborodással fogadta" a megszorító intézkedéseket. A sok idézettel és közbekiáltással színesített politikai vitanap sommázata a kétperces reagálásokban mérhető le leginkább. Néhány gyöngyszem ennek illusztrálására: hiába vállalja a kormánya felelősséget, minden gond az ország nyakába szakad; a mi csodafegyverünk a konszenzus; csak a pápa csalhatatlan, a miniszterelnök tévedhet; a ló nem bátor hanem vak, ha nekimegy a falnak;a bizalom kimaradta csomagból... Talán jellemző a jeles eseményre, s tükrözi az erőviszonyokat, hogy a koalíciós pártok képviselői nem használták fel a vitában a rendelkezésükre álló felszólalási időt. Ok tudják miért. Ez van. Az újságíró-iskolán a kezdő újságíróknak elsőként tanítják: nem az a szenzáció, ha a kutya megharapja a postást, hanem az, ha a postás harapja meg a kutyát. Nos, erre a sietség miatt nem volt lehetőség. így aztán a küldeményért borravalót sem lehetett adni, sem pedig a pakkot visszaküldeni. Energiaszektor: francia érdeklődés Budapest (MTI) - A Francia Elektromos Művek (EdF) érdeklődik a magyar energiaszektor privatizációja iránt. Ez volt az egyik legfontosabb témája Horn Gyula miniszterelnök és Gilles Menage, az EdF elnöke szerdai megbeszéléseinek. Konkrét befektetésekről a miniszterelnökkel való találkozón nem esett szó, hiszen előbb a magyar parlamentnek kell döntenie az energiaszektor privatizációjáról. Erre várhatóan már a közeljövőben sor kerül. A francia vállalati vezető elmondta azt is: technikailag garantálhatónak látja a mohi atomerőmű biztonságos működtetését.
