Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-11 / 86. szám

4 M ItT'Hon 1995. Április 11., Kedd MQRFQNDÍRQZÁS Kézikocsik Nagy József Az ötvenes évek vége felé készített hí­radófilm pereg a vetítőben, s a vásznon a megyeszékhely egyik jellegzetesen miskolci utcáját látjuk, azt, amelyiket ma Soltész Nagy Kálmán utcának ne­veznek. Egylovas fogat klaífog végig a kövezeten, a bakon elnyűtt öreg foga- tos, aki egyik kezével a szárat fogja ösz- sze karomszerű ujjaival, a másik kezében az ostort csattogtatja a gebének inkább, mint lónak látszó jószág fölött. Kereszt­be az úton kézikocsit húz öt-hat sihe- der, akik a lomokból kimentett anya­gokkal a hulladékgyűjtőbe igyekeznek. Kiszolgált bádogedényekkel, rozsdás vasdarabokkal róják az utat. Mindez akkor villant át bennem, amikor a napokban a városszéli mexi- kó-bányai, illetve a fölötte lévő dolomit­bányánál vitt el az utam, ahol meg­lett emberek feszegették a földből ki­álló vasdarabokat, és a már megszer­zett zsákmányt kézikocsin mentették tovább a város felé. Ketten a hegynek támaszkodó daru kerekeinél tüsténkedtek feszítővassal, kulcsokkal felszerelve. Mindehhez igyekeztek kihasználni a jótékony fél­homályt, anú segítette rejtezkedésüket úgy fél hat tájban. A talaj is, a kő is engedett a túlerőben lévők akaratának, rozsdás, kopott, hosszú síneket sike­rült feltépniük tíz-húsz perc leforgása alatt. Közben elment néhány személy­autó, de a városi busz is, csak az nem látta, mi történik ott, aki nem akarta. Kétségtelen, volt a történtek megjele­nésében valami megtévesztő, hiszen a bontó brigád úgy dolgozott, ahogy azt általában elképzeljük. Első látásra sen­ki sem hitte volna, hogy itt valami sza­bálytalan történik, pontosabban lopás. Vajon a darus kezdéskor jól megvizs­gálja-e majd, helyén van-e minden? Az ékek, a saruk, a biztosítók. Ha nem, és ne adj Isten történik valami helyrehozhatatlan, akkor ki ne­vezi meg a felelősöket? Nem a tolvajo­kat, hanem az igazi felelősöket. Mándoki György Védekezz Urak és Hölgyek és Dámák, és Beátákra biggyesztett bíbor, hanyatt fekvő mamzell-mimózák; hull talán valami himpor. Tűnődő bibékre tipornak, ha teherhordó, hát hordja; szokások szentélyeiben törvényesített tivornya. Egy kát at on nótát riszálok fogaim közt, nem ének ez, mosolyaidból elszivárog minden derű, hát védekezz. Diósgyőri református templom Balázs József templom kőből, téglából készült zsindelytetőzettel, és külön en­gedély után a harangláb pedig fából. Felszentelése 1771. októ­ber 6-án történt. Ezt azonban Pápai Tóth Mihály lelkipásztor már nem érhette meg, mert 1771 februárjában távoznia kellett az élők sorából. A kőto­rony építésére 1798. április 19- én kötöttek szerződést Miskolc híres építészével, aki nevét így írta alá „Venceslaus Kliér”. Építési költségét szintén ada­kozásból gyűjtötték. A haran­gokat 1801 júniusában helyez­ték fel. Ez volt Diósgyőrben az első templomhoz csatlakozta­tott kőtorony. Az ablakokat a gyertyánvölgyi üveghuta készí­tette. A torony tetőzete 1819. Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Faragott kő­kerítés díszes oszlopokkal öve­zi a füves, cserjés udvart, ahol nyárfák és fenyők között áll a diósgyőri református templom. Közelében a Menner László és Papp Lajos tervei alapján épült impozáns parókia. Az egyháznak új templom, parókia és iskola építésére vonatkozó kérelmét hat éven át intézget- ték. Végül Mária Terézia ki­rálynő 1769-ben fogadta Po­zsonyban a diósgyőriek képvi­seletét Pápai Tóth Mihály lel­kipásztor vezetésével és aláza­tos hangvételű kérésük után adta meg az engedélyt. Azt kö­vetően a koronauradalom zálo- gosbérlője gróf Gyáraki Gras- salkovics Antal utasítást kül­dött Pozsonyból diósgyőri pre­fektusának amiben engedélyez­te, hogy az egyház templom- építéshez ingyen termelhet kö­vet és a mészégetéshez fát. Az uradalom és a mezőváros veze­tőinek közreműködésével az egyház meg\7ette 1769. július 5- én Apsajt Mihály mészáros kő­házát parókiának. Azután ki­sajátították kárpótlás ellenében Krotos András házastelkét templomhelynek és egy másik telket iskolahelynek. Megtörtént ünnepélyesen a templom alapkövének letétele 1769. július 10-én. Megkezdték az építési költség gyűjtését ada­kozásból úgy . helyben, mint Debrecenben, Losoncon, Ung- váron és más helyeken. A templom építését „Joseph Wal­ter Gamer Taü Meister” szer­ződésben vállalta 1769. július 16-án, és kötelezte magát, hogy a munkáknál mesterlegényeket alkalmaz és nem inasokat. Ha nem lennének megelégedve, úgy másnak adhassák a mun­kát. Eire azonban nem került sor. Dolgoztak „keresztúri kő­hordók”, kisgyőri fahordók. A Az impozáns parókia épülete Évek teltek el az engedélyek beszerzésével július 29-én leégett. Fémlemez borítására 1863-ban került sor. Nagy változást jelentett 1908- ban az orgona beépítése, az­után a villanyvilágítás beköté­se 1927-ben és 1975. december 13-án a gázfűtés. Kevesen tud­ják, hogy ez a templom az is­tentisztelet tartásának negye­dik állandó helye. Az egyház tagjainak száma 1746-ban 576 fő, 1847-ben pedig 1238 fő. Ez utóbbi ideig Diósgyőr legnépe­sebb egyháza a református volt. Ma is élnek olyanok, akiknek elődei neve már 1564-től meg­találhatók az egyház irataiban; Sós, Kertész, Kiss, Somogyi, 1782 után Balog, Égerszegi, Fi­le, Frigyik, Kázár, Kasza, Lé­vai, László, Polgári, Pap, Rózsa, Szűcs, Zombori, Héti, Vas. Az egyháznak a vezető lel­kipásztoron kívül 1789-től se­gédlelkésze és 1930-tól 1945- ig hitoktató lelkésze is volt. Hozzátartozott 1887-ig a felső­győri, majd 1872 után a vas­gyári leányegyház 1908-ig. A 19. század végén és azután fo­lyamatosan volt az egyháznak jótékonykodó nőegylete, 1920- tól férfi énekkara és 1932-től if­júsági egyesülete. Állami intéz­kedések 1949 után lefékezték az egyház tevékenységét 1989- ig. Most egyre népesebb az Is­ten háza. Tornyából két harang csengése szól az élőknek és hol­taknak. A templom 1995-ben kívül-belül a jó gazda törődését és gondoskodását bizonyítja. 1995. Április 11., Kedd Itt-Hon M 5 Nemcsák Károly a szülői házról Zalaegerszegről is visszajár a fiatal színész szőlőt metszeni Nagy József Mocsolyás (ÉM) - Amint visszatértünk Mocsolyás-telep- ről, ahol Nemcsák Károly szín­művész szüleit kerestük, a Ma­gyar Rádió „színészegyezte- tőjétől” megtudtuk, a fiatal szí­nész éppen Zalaegerszegen ját­szik. Ahol viszont közölték, ép­pen próbál, tehát egy kicsit vár­ni kell rá, hogy telefonközeibe kerüljön. Aztán egyszer csak az ismerős hang jelentkezett. • Az utóbbi időben valóban rit­kábban fordulok meg Mocsolyá- son, ugyanis a szüleim egészsé­gi állapota olyannyira lerom­lott, hogy már nem hagyhattuk őket magukra. Muszáj volt va­lamilyen megoldást találnunk a számukra, olyat, amibe ők is belenyugszanak. Mi Budaörsön lakunk, a nővéremék a Mátrá­ban, de azért eljutunk időnként most is, ezután is a szülői ház­hoz. Annál is inkább, mert a ház, a szőlő ott van, arra vala­kinek figyelni kell, ami mun­ka adódik, azt el kell végezni valakinek. □ Gondolkodtak-e már azon a testvérével, hogy mi lesz a ház, a föld sorsa, hiszen hosszabb tá­von ilyen nagy távolságból na­gyon nehéz ellátni ezeket a fel­adatokat? ® Még nem tudok semmi bizto­sat mondani erről, ugyanis még friss ez a helyzet, hogy a szü­lőket ki kellett szakítanunk megszokott környezetükből. Minden fontos döntés előtt ala­posan megvitatjuk a testvérem­mel, mi a jó mindkettőnknek. A nővérem is, a férje is taná­rok, és amikor ráérnek, ott ta­lálkozunk Mocsolyáson. Met­szeni most én mentem, mert ezt a szőlőmunkát nagyon szí­vesen végzem, hiszen tudom mennyi múlik rajta. Édes­anyám rokonsága is nagy fi­gyelmet fordít ezekre a mun­kákra, bármikor készek segíte­ni, ha arra van szükség. A sző­lő hatszáz négyszögöl, tehát ép­pen elegendő munkát ad egy kevés szabadidővel rendelkező színésznek. □ Milyen fajták találhatók a táblában? • Hát az elég vegyes, de a riz- linggel lehetne leginkább jelle­mezni, abból van a legtöbb így a bor karakterét is az adja meg. □ Szereti a jó bort? ® Igen, a kérdés is így jó, mert inkább ritkábban kerüljön va­lamilyen ital az asztalra, mint­hogy a rosszat, a silányat meg­szokjuk, s elfogadjuk. □ Milyen időtartamú a szerző­dés, ami Zalaegerszeghez köti? • Négyéves és most éppen egy bemutatóra készülünk, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül című darabjával, amiben Balázst játszom. De visszatérve a házunkhoz, azt hiszem a nővérem is, én is azt szeretnénk, hogy megmarad­jon, ugyanis nem akarunk on­nan elszakadni. Nemcsak a háztól, de a falutól sem. Oda köt minket a felejthetetlen gyermekkorunk, amit sohasem lehet elfelejteni. □ A televízió Szomszédok című sorozatában önre, aki a szüleit ismerten nagyon szereti, éppen egy anyátlan-apátlan fiatalem­ber szerepét osztották. • Nálunk a családban a szeré­téiről sohasem beszéltünk, mi kimondatlanul szerettük egy­mást. Ez azért nem került szó­ba, mert állandóan jelen volt, sohasem éreztük a hiányát. désben nőttünk fel, a szüléink minket meglehetősen szigorú­an neveltek. Nagyon nehéz er­ről beszélni, ezeket szavakba önteni, mert úgy volt gyönyö­rű, ahogy volt. O Amikor e gyönyörű, ám rögös pályát választotta, milyen esz­ményképek jelentek meg ön előtt? • A példaképekről készítettem magamnak egy sajátos ideoló­giát. Ahol éltem, dolgoztam, azok közül választottam a kö- vetnivalókat. Ám hiába is ha- sonlítgatnák az embert bárki­hez, nem lehetünk azzá a má­sik emberré. Nem szeretnék például utánzat lenni, egy még­oly nagy színész utánzata sem. Munkamódszerükben és szín- háziságukban példaképeim vol­tak Szegeden Király Levente, Máriássy József, Varga Mária. □ Pályája során nem éreztette a környezete, azt, hogy mint egy távoli kis faluból jött embernek hosszabb utat kell bejárni? • Volt ilyen, a kezdés éveiben, pontosabban a főiskolán, de elég hamar sikerült ezen túl­tenni magam. Segített ebben az osztályfőnököm Békés András, aki nyomban az elején tisztáz­ta, mindegy, ki honnan jött és az iskolából kikerülve azzá le­het, amivé sikerül magát fej­leszteni. Elég erős szülő-gyermeki kötő­Csak átmenetileg árvult el a ház Fotó: a szerző Veszélyes húsvéthétfői forgalom Az autóval érkező locsolókat ne kínáljuk szeszes italokkal Miskolc (ÉM) - Azok figy el­mébe ajánljuk a következő so­rokat, akik autóval mennek húsvéthétfőjén locsolkodni. Alapvető szabály, hogy al­kohol ezekben az órákban csak a kölnivizes üvegünkben legyen, a szervezetünkben egy korty se, mert a tavalyi ta­pasztalatok alapján most is várhatók a gyakori ellenőrzé­sek, szondás vizsgálatok, a jo­gosítvány pedig igen sokba ke­rül manapság. Tehát szabad autóval indulni locsolkodó kör­útra, de az érte járó ajándék legfeljébb hímes tojás, torta­szelet lehet. A nagyhét böjtje Már a közelgő húsvétra és persze az azt megelőző nagyböjtre esik a figyel­münk, és ezt tartotta szem előtt Pa- ragh Ilona miskolci olvasónk is, aki er­re a hétre a növényi eredetű és a hal­ételeket ajánlja olvasóinknak Mint írja, egyre több háztartásban fedezik fel a megfizethető áron besze­rezhető, magas fehérjetartalmú szója- készítményeket, a szójalisztet és a gra­nulátumot. Ezek felhasználásával számtalan, a hagyományoshoz hason­ló vagy annak csaknem száz százalé­kig megfelelő élvezeti értéket nyújtó ételt kreálhatunk. Most olyat ajánlunk, amelyik a magyaros ízléshez a legkö­zelebb áll. Szójapörkölt Közepes lábasban tegyünk oda egy ke­véske olajat, és amikor az felforróso­dott, adjuk hozzá az apróra vágott vö­röshagymát. Ha van a hűtőben, mély­hűtőben apróra szelt zöldpaprika, pa­radicsom vagy a spájzban paradicsom­ié, azt se sajnáljuk ettől az ételtől. Mint ahogy kevéske pirospaprika is kell hoz­zá. Ámikor ezek az ízek jól együtt van­nak, akkor tegyük a lábasba az előző­leg beáztatott szójagranulátumot ke­vergetés közben, hogy oda ne kapja az edény forró alja. Sózzuk, hintsük meg vegetával. Viszonylag hamar elkészül, és melegen tálalva igazán kitűnő ele­del az egész család számára. Főtt bur­gonyával tálaljuk, kevés zöld petrezse­lyemmel díszítsük. Kísérő itala az almaié vagy a jól hű­tött paradicsomlé. Garnélarákok mártásban Ma már könnyen beszerezhetők a na­gyobb élelmiszerboltokban a különféle tengeri herkentyűk, így a legolcsóbb rákok is. Húsuk rendkívül finom, élve­zeti értékük nagyon magas, fehérjék­ben gazdag. A mélyhűtött, apró, nedves rákokat egyenként megmártjuk kukorica kemé­nyítőben (esetleg lisztben), és valameny- nyit egyszerre, forró zsírban vagy olaj­ban kisütjük. A tejszínhez elegendő egy kávéska­nálnyi lisztet keverni, és amikor azt felveszi, az egész fogyaszthatóan krém­szerű lesz, állni hagyjuk. A rákot önmagában vagy a mártás­sal illetve kockára vágott, főtt burgo­nyával is ehetjük. Kísérő itala a finom, szűrt almaié vagy szőlőlé. Ä böjtösnek is nevezhető étel vi­szonylag hamar elkészül. Mi otthonában is ITT-HON vagyunk

Next

/
Thumbnails
Contents