Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-10 / 85. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, Április 10., Hétfő Az én József Attilám Fecske Csaba Ha élne, holnap lenne kilencvenéves József Attila, kezdhetném mondókámat, ha ez a mondat a kilencvenéves költővel nem volna nyilvánvaló képtelenség. Költő ilyen életkort nálunk nemigen ért meg - koránhalt költők micsoda csokrát helyezhetjük emlékezetünk ünnepi asztalára: Csokonai, Petőfi, Radnóti, Ady! -, József Attila-formátumú költő meg pláne nem. A költők, mint a mosónők, korán halnak. Úgy tűnik, szakmai ártalom ez. A Minden- ség érintése halálos! S költő nem mulaszthatja el megtenni ezt. „...és ebbe más is belehalt már”, s gyanítom bele is fog. De amíg József Attilák vannak, amíg költészet létezik, addig valahogy nem teljesen reménytelen ez az egész. Azt hiszem, legalábbis remélem, hogy mindenkinek megvan a maga József Attilája. Befogadásról és nem kisajátításról beszélek. Hiszen az elmúlt korszakokban a pártok, ideológiák mindig kisajátították maguknak a nagy költőket, természetesen József Attilát is. Az én József Attilám legalább olyan mértékben van belőlem, mint belőle, és ez aligha baj. Az én József Attilám sajnos nagyon sokára talált otthonra bennem, nem mintha nem kopogtatott volna időben a szívemen, de ez az egyébként könnyen megnyíló szív valahogy nem mutatott hajlandóságot, hogy vendégül lássa őt. Nem tudnék racionális magyarázatot adni arra, miért nem lett korábban kedves, szívesen olvasott költőm. J.A., noha tudtam, éreztem nagyságát, jelentőségét. Ki tudja, miért csak megkésve, a felnőtt kor küszöbét átlépve lett igazán az én költőm. A kamaszkori nagy szerelem, Ady után nem jött József Attila. így utólag belegondolva, mintha üresjárata lett volna az idő az életemnek. Aztán egyszer csak jött, és itt is maradt. A Magad emésztő című verse volt a kulcs a szívemhez. Ez a vers mutatta meg számomra, ki is az a József Attila valójában. Annak az embernek szeretetről, megértésről tanúskodó sorai, akit annyiszor megaláztak, megbántottak, akinek még a nevét - és azzal együtt a létezését - is kétségbe vonták, azé a fiatalemberé, aki oly’ nagyon áhítozott Babits Mihály odafigyelő atyai barátságára, szeretetére, és aki azt sohasem kapta meg. Képzeljük el azt a tehetséges és érzékeny iíjút, aki Babits vele szemben tanúsított közönyétől szenved, gondoljuk el, mit érezhetett, amikor a félve tisztelt Mester lapjában, a Nyugatban elolvassa Németh László kritikának aligha nevezhető írását, a fölényesen szánakozó sorokat! Ez túl sok volt neki! Mégis: ez a velejéig sértett fiatalember képes volt megírni a megbocsátó szeretetről árulkodó, meleg hangú, önkínzó költeményt, a Magad emésztőt a magát emésztő. Mondhatom tehát, hogy a Babits-József Attila-konfliktusnak köszönhetem a magam József Attiláját. Sokszor elgondolkozom, hogy amit a költő életében Babits, Németh László, Illyés, Füst Milán és a többi kortárs elrontott, vagy csupán elmulasztott, azt az utókor vajon jóváteheti-e? Nem, jóvátenni semmit sem lehet. Ami megtörtént, megtörtént végérvényesen. Amit mi tehetünk, az nem több, de nem is kevesebb, mint hogy befogadjuk őt szívünkbe: olvassuk, használjuk, élni, szeretni használjuk verseit. Szárszónak is egy a vége: szeretlek, József Attila! Finnországi kóruskapcsolat A miskolci Kossuth Gimnázium kórusának már régebbi kapcsolata van azzal a finn kórussal, amely ma délután érkezik - meghívásukra - városunkba. Egy hetet töltenek itt. Megnézik a városkörnyéket, de ismerkednek az ország más városaival is, így kirándulnak Egerbe, és szétnéznek Budapesten is. Közben természetesen - hiszen énekkarról van szó - koncerteken is bemutatkoznak. Aggteleken ugyan csak a saját szórakoztatásukra „próbálják ki" a barlang hangversenytermének csodálatos akusztikáját, de holnap délután fél 3 órától énekelnek a miskolci Bartók-teremben, szerdán délután 5 órától pedig a műemlék Avasi templomban adnak hangversenyt. Védjegy a „múzeumi” aranyszarvas A Miskolci Herman Ottó Múzeum legújabb évkönyvéről Miskolc (EM - DK) - Egy fotóval „kezdődik” az évkönyv. Csak úgy önmagában álló képpel, ami talán szokatlannak tűnhet. De a képaláírás megmagyarázza: Kunt Ernő (1948-1994). Iff. Kunt Ernő hosszú évekig a Miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa volt, tudományos munkájával sok helyen öregbítette a múzeum hírnevét, ezért a kollégák neki ajánlották ezt a kötetet. Nem gyakori az sem - mint írják a szerkesztők, Veres László és Viga Gyula -, hogy negyedfél évtizede megjelenő periodika szerkesztői szót kémek kötetük elején. Ennek pedig a mintegy hatszáz oldal az oka. Nem, mintha máskor nem lenne ilyen vaskos a kiadvány, hiszen - a megyében folyó múzeumi tudományok és más társadalomtudományi diszciplínák, kutatások egyik szervező erejeként - minőségi anyagban soha nem szenvedtek hiányt a szerkesztők. Viszont az elmúlt évtizedekben volt egy másik kiadvány is, a Közlemények, amely a megyénkben dolgozó amatőr kutatók legjavát is összefogta, helyet adva kutatási eredményeiknek. Ám ettől az évtől a két periodikát közös kötetben jelentetik meg a szerkesztők. Ennek egyik oka könnyedén kitalálható: a pénz. Csak így tudják biztosítani az évenkénti rendszeres megjelenést. De van másik ok is: így hatékonyabban tudják egybegyűjteni a múzeummal kapcsolatos tudományos publikációkat. A kötetek elsősorban a régészet, a néprajz, hely- történet és művészettörténet új múzeumi eredményeinek közreadására koncentrálnak majd. Az elmúlt évet reprezentáló kiadvány tanulmányai között sok érdekes dolgozat szerepel (nagy részük angol vagy német nyelven is olvasható). Több írás foglalkozik a koreaiakkal, a koreai-magyar kapcsolattal. De olvashatunk a miskolci Avasi református templom 16. századi sírkőpáijáról. Ezek a templom keleti falpilléreibe építve a 16. századi kőszobrászat egyedüli emlékei a városban. Ugyanilyen érdekes téma az európai szántóföldek műveléséről, vagy a magyarországi házassági szezona- litásról szóló írás. Bár - miután a néprajzosokat sokkal jobban érdekelték a színes népszokások, mint az esküvő időzítésének ténye, ezért a kutatónak (Faragó Tamás) jóval több lakodalommal kapcsolatos anyagot kellett átnéznie, mint amit használni tudott. Megtudhatjuk az írásból, hogy a hagyományos magyar társadalomban az esküvő- tartás szokásos időszaka a késő ősz valamint a tél vége - a mezőgazda- sági munkák szezonalitásához igazodva. Az évkönyv második részében, a közlemények között - a Munkácsy- emlékév kapcsán - elsősorban Munkácsy Mihályról (európai jelentősegéről, rokonságáról, betyárjáról) olvashatunk cikkeket. De találunk adatokat a felső-tiszai áruszállítás történetéhez, olvashatjuk az új állandó régészeti kiállítás megnyitóján elhangzott beszédet, és megismerkedhetünk a tokaji gyufagyár 1911. december 31-én kelt mérlegével. A minőség „védjegye” pedig - a szerzők nevein túl - a borítón a 32. alkalommal megjelenő, egykori megyei ásatás során talált szkíta aranyszarvas. A költészet napján Miskolc (ÉM) - A költészet napja alkalmából Könyvkiadás Miskolcon 1983-1995 címmel nyílik könyvkiállítás a Városi Könyvtárban (Mindszent tér) ma, délután 4 órakor. Április 11-én délután 3 órakor kezdődik a költészet napi megemlékezés Lillafüreden, József Attila emléktáblájánál. Fecske Csaba költő mond emlékbeszédet,. Délután fél 4-től a Palotaszállóban az Új Bekezdés Művészeti Egyesület rendez irodalmi délutánt. Legkedvesebb versem címmel nyúlik illusztrációs kiállítás Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban április 11-én, délelőtt 11 órakor miskolci gimnazisták munkáiból. A kiállítást Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész nyitja meg, műsort adnak a Zeneművészeti Szakközépiskola tanulói. Fecske Csaba költő tart rendhagyó irodalomórát április 12-én délelőtt 11 órától Miskolcon a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában. Délután 2-től a Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában találkozhatnak vele az érdeklődők Április 24-én délelőtt 11 órától Odorics Ferenc irodalomtörténésszel rendhagyó irodalomórán találkozhatnak az Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskola diákjai. * Tiszaújváros (ÉM) - Ez nem lehetsz te címmel Kulka János tart előadó estet a költészet napja tiszteletére a tiszaújvárosi Derkovits Művelődési Központban április 11-én, kedden este 7 órától. A műsorban közreműködik Mikes Lilla. * Encs (ÉM) - Huszonegyedik alkalommal rendezi meg az encsi Városi Könyvtár és a művelődési ház az abaúji diákok szavalóversenyét. A költészet napja tiszteletére meghirdetett, árpilis 11-én a művelődési házban megrendezendő versenyen 18 abaúji iskola versmondói vesznek részt. Ismét megnyílt a „Tretyakovka” Moszkva (MTI) - A csaknem tíz éve tartó újjáépítés után megnyitotta kapuit a moszkvai Tre- tyakov-képtár, az orosz képzőművészet leggazdagabb tárháza, amelynek bezárását fájó veszteségként élték meg az orosz festészet szerelmesei. A moszkvaiak által csak „Tretyakovkának” becézett galéria termeiben ismét megcsodálhatja a nagyközönség a világhírű műalkotásokat: Andrej Rubljov ikonjait, Szurikov történelmi ihletésű monumentális vásznait, Repin zsánereit, vagy Levitán és Siskin légies tájképeit. Az orosz és egyetemes kultúra jeles részét képező, csaknem százezres gyűjteményt tíz éve a szó szoros értelmében a pusztulás fenyegette a dohosodó termekben. Emiatt halaszthatatlanná vált a penészedé falú képtár rekonstrukciója. A műgyűjteményt egy felvilágosult orosz kereskedő, Pavel Tretyakov alapozta meg 1856-ban. A különösebb előképzettséggel nem rendelkező, ősi orosz kupecfamíliából származó gyűjtő ösztönös esztétikai érzékére hagyatkozva, biztos kézzel válogatta össze a hazai festők remekműveit. A régi orosz művészeti kincsek mellett mecénásként a korabeli Vándorkiállítási Társaság tagjainak alkotásait gyűjtötte Tretyakov, sokszor dacolva korának ízlésével. A múlt század második felében, az oroszországi szellemi pezsgés közepette alakult a minden évben más városban megjelenő Vándorkiállítá- si Társaság. Tagjainak alkotásai gyakran sokkolták a konzervatív közízlést. A fiát megölő Rettegett Ivánt ábrázoló Repin-kép, vagy Szurikov vászna, „A sztrelecek kivégzésének reggele” valóságos botránykő volt annak idején. Tretyakov azonban, nem törődve a bírálatokkal, támogatta a tehetséges festőnemzedék tagjait. A szépen gyarapodó gyűjtemény a múlt század ’70-es éveiben már több mint 500 képet és szobrot számlált. Tretyakov 1892-ben Moszkva városának ajándékozta gyűjteményét. Az egyre bővülő kollekció számára azonban mindinkább szűknek bizonyult a Tretya- kov-ház, amelyhez új épületeket toldották. így új homlokzatot kapott a képtár, majd a század harmincas éveiben további szárnyat építettek a múzeumhoz. A ’70-es években azonban egyre súlyosabb gondot okozott az elavult épületeket elárasztó nedvesség, amely súlyosan veszélyeztette a képeket. Az összesen 51 kiállítási teremből a tíz évvel ezelőtti bezáráskor már csak öt volt látogatható, s ezek állaga is egyre romlott. Az elmúlt tíz évben nem volt látogatható a képtár, és csak a kiválasztottak juthattak be a tároló épületébe. így állítólag hétvégeken gyakori vendég volt a kiváltságok ellen amúgy harcot hirdető Mihail Gorbacsov és felesége. A rekonstrukció első lépésében finn közreműködéssel felépítettek egy korszerű tárolóépületet, ahová átvitték a képeket. Ugyancsak a finnek segítségével a tárolóépületen kívül elkészült a galéria melletti Szentelő Miklós- templomot közrefogó technikai szárny, ahol egyebek között a korszerű, számítógépes klímaberendezés is helyet kapott. A fő kiállítási terület átépítésével a korábbi 51 helyett 62 teremben láthatók műalkotások, mintegy 16,6 ezer négyzet- méteres összterületen. A múzeum vezetői szerint technikai felszereltségét tekintve a „Tretyakovka” a rekonstrukció után a világ öt legkorszerűbb képtára közé tartozik. A nedvességtartalmat és a hőfokot szabályozó számítógépes klímaberendezés mellett automatika vezérli a természetes fényviszonyokat megközelítő megvilágítást is. Az összesen több mint 96 ezer képet és szobrot számláló gyűjtemény 3 ezer darabja látható a felújítás után a múzeumban. A képek többsége az eredeti helyére került vissza. A bővítés után sóját termet kapott Perov, akinek Húsvéti körmenet falun című vászna mellett látható a Trojka és Dosztojevszkij portréja. Ugyancsak külön teremben láthatóak Levitán tájképei és Vrubel vásznai. Először állították ki utóbbi monumentális, 16 méter széles 7 méter magas Greza hercegnő című pannóját. A korábban eltűntnek hitt, majd megtalálása után aprólékos munkával felújított kép egy teljes falfelületet foglal el. Tanári tárlat Miskolc (ÉM) - A Pallagi Tamás nyugalmazott tanár, festőművész és B. Kálmán Mária keramikus munkáiból összeállított kiállítást ma, hétfőn délután 5 órakor Lipták Zsolt igazgató nyitja meg a Karacs Teréz Leánykollégiumban (Miskolc, Győri kapu 156.). A tárlatot április 16-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Közoktatási kérdés Miskolc (ÉM) - A közoktatás aktuális kérdései és az önkormányzatok címmel tart előadást Báthory Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára április 13-án, csütörtökön délelőtt 10 órától a Miskolci Egyetem aulájában. Babapályázat Alsózsolca (ÉM) - A Szemünk Fénye Alapítvány babapályázatot hirdet azzal a céllal, hogy minden jó kézügyességű, kreatív ember a nyilvánosság előtt is megmutathassa munkáit. A pályázatra beküldendő babák készülhetnek természetes anyagokból, textilből, porcelán hatású anyagokból, de nem műanyagból. A jeligés pályamunkákat április 28-ig várják az alsózsolcai Fekete István Óvodában (3571 Alsózsolca, Fekete István u. 7., tel.: 46/383- 605). A pályázaton részt vevő babák az óvoda játékkészletét gazdagítják. Elsősöknek Miskolc (ÉM) - A hejőcsabai Gárdonyi Géza Általános Iskola az 1995/96-os tanévben az 1. osztályosok számára a következő lehetőségeket nyújtja. Általánosan: Tolnai- né-féle olvasási és anyanyelvtanulási módszer; képességfejlesztő matematikaoktatás; tartásjavító, gerincferdülést megelőző tréning. Választhatóan: angol nyelv- és zeneoktatás, mozgáskultúrát fejlesztő testnevelés. Az iskola tantestülete április 13-án, csütörtökön délután 3 órára képességfelmérő ismerkedésre váija leendő elsőseit. Los Andinos Miskolc (ÉM) - A Los Andinos együttes az Andok hegységben élő népek gazdag zenei anyagát gyűjti és adja elő. Dalaikat spanyol, ay- mara vagy kechua nyelven éneklik, a koncerteken indián és mesz- tic eredetű húros valamint fúvós hangszereken játszanak. Műsorukat nemrégiben az ecuadori gyűjtő- útjukon „megtalált” dalokkal bővítették, úgyhogy ezek közül is hallhat majd néhányat a közönség április 11-én, kedden este 7 órától Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban. Dal és tánc Kazincbarcika (ÉM) - Az egy évvel ezelőtt miskolci és kazincbarcikai fiatalokból alakult Danceland Stúdió Dal és tánc címmel tartja bemutatkozó előadását április 12-én, szerdán este 7 órától Kazincbarcikán, az Irinyi Szakközépiskola tornacsarnokában. Stúdióvezető-koreográfus: Leskó János táncművész. Sztárvendég: Csepregi Éva. Kis matematikusok Miskolc (ÉM) - A TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület a TIT Országos Szövetségi Irodával együttműködve az idén is megrendezi a „Kalmár László” országos matematikaversenyt az általános iskola 3-8. osztályos (más iskolatípusoknál az ennek megfelelő évfolyamú) tanulói részére. Áz első és második fordulón már túl vannak a versenyzők. A megyei döntőt Miskolcon a TIT B.-A.-Z. megyei szervezete illetve a Földes Ferenc Gimnázium szervezte. Borsod megyéből 80 iskola közel ötszáz diákja jutott a területi döntőbe. A verseny az alsó tagozatosok részére a helyszínen történt értékelés után eredményhirdetéssel véget ér, míg a felső tagozatosok közül a meghatározott pontszámot elért tanulók júniusban részt vehetnek a Vácott megrendezendő országos döntőn.
