Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-07 / 56. szám

IOborsodi portré Egy sokoldalú művész Mezőkövesd (ÉM - CSK) - „Akinek a köz­lés tehetsége megadatott, köteles kifejez­ni azokat az érzelmeket, gondolatokat, melyek a többi embert is fog­lalkoztatják, csak ők nem tudják talán formába önte- Fotók: Fekete Béla ni” - vallja a Mezőkövesden született, középparasz­ti családból származó Pető Margit köl­tő, festő- és iparművész. Gyermekko­rát a háború árnyékolta be: felnőtt mó­don dolgozott, a fronton lévők helyett gyakorta férfimunkára fogva, s helyt kellett állnia az iskolában is. Érettsé­gi után a fővárosba került, a Magyar Iparművészeti Főiskolára. Diploma után, mint megannyi vidékről érkezett fiatal, boldogan jött volna vissza szü­lővárosába, de az otthon nem tudott számára szákmailag megfelelő mun­kát biztosítani, ezért Pesten maradt. A város felszínes nyüzsgő élete még­sem tudta megszédíteni. Konok hittel járta saját útját, munkáit nem árusí­totta ki múlandó, apró sikerekért. Har­minc éven át tanított, céljának a hu­mán megőrzést, a teljesebb - és ezál­tal boldogabb - embereszményre neve­lést tartotta. Munkálódott benne az a tudat, hogy szülei generációjával kihal a matyóság olyan rétege, mely életével bizonyította e közösség emberi-kultu­rális értékeit. Ez sarkalta arra, hogy összegyűjtse és átmentse ezeket, me­lyeknek vállalása egyben tartást, és önbecsülést is adott számára. Az évti­zedeken át csak képző- és iparművész­ként ismert Pető Margitnak sorjázni kezdtek könyvei: előbb a Rozmaring ága, virága, majd a Kedves vendég tiszteltessél, nálunk megvendégeltes- sél című prózakötetei, 1993-ban pedig mezőkövesdi kiadóban, a festményei­vel illusztrált Csillagrugtatás című kö­tete látott napvilágot. Túl ezeken, több­ször szerepelt a rádióban és a televí­zióban, írásait pedig rendszeresen köz­li az Eszak-Magyarország, a Szabad Föld, Matyóföld és a mezőkövesdi új­ság. Úgy érzi: publikációi visszhangra találtak. A képíró és festőasszony távol la­kik, de mindig is a matyóföld „tekergő zeg-zugaiban”, „dércukros jegenyék” és vér-izzású rózsák között él. Ott van igazán otthon, mert a tájban lélek fénylik - a lélekben pedig éltető táj. Múlhatatlanul. 8 B ................... T erjesztési panaszaival hívja a (49) 346-098, illetve a (46) 358-522- es telefonszámot! ItT'Hon 1995. Március 7., Kedd Babonák, népi hiedelmek (EM - SZS) - A babona ős­időktől fogva mélyen gyökere­zik az ember lelkületében, olyan mélyen, hogy szinte még máig sem sikerült onnan tel­jesen kiirtani. Az évszázadok során szinte csak egyetlen ko­moly ellenfélre talált, és ez a fejlődő kultúra volt. Ennek kö­szönhető, hogy már réges-ré- gen nem égetik meg a boszor­kányokat, akik valamikor - a hiedelmek szerint - holdas éj­szakákon seprűn lovagoltak a dombok fölött, vagy a Tisza partján. A kultúra kiöli lassan a kuruzslást, a kuruzslókat, a kődobáló szellemkísérteteket, a lidérceket, a kincsőrző lelke­ket, a tüzet okádó sárkányo­kat, és általában mindent, ami a babonás hiedelem emlőjén nevelkedett. Valami azonban máig megmaradt a babonából: a néphit. A szép, bölcs, érde­kes és jellegzetes néphit, amely minden népnél más, de valahol mégis ugyanaz. Soha nem azonos a babonával, még csak nem is édesgyermeke an­nak, inkább afféle „oldalági ro- kon”-nak tekinthető. 1870-ben Varga János könyv­be gyűjtötte a nép körében ak­kor még a mainál erősebben élő babonákat, hiedelmeket. Érde­kességképpen következzen most ezekből néhány.- Akinek a tenyere viszket az dörzsölje nyomban a hajá­hoz, mert pénzt fog kapni. Még­hozzá annyi forintot, ahány hajszálat érint a kezével.- Akinek a jobb szeme visz­ket, sírni fog, akinek a bal, an­nak öröme lesz. Akinek a sze­me ugrál, azt megverik.- Akinek a jobb füle cseng, rossz hírt hall, akinek a bal, azt jó hírrel örvendeztetik meg.- Ha a halott szeme nyitva marad, akkor vár valakit ma­ga után.- Ha a kés, a villa, az olló heggyel áll meg a földön, várat­lan vendég jön a házhoz. Ha vé­letlenül eggyel többre terítet­tek, akkor nagyon éhes vendég érkezik.- Gyermekes háznál le kell ül­ni, mert elviszik a gyerek álmát. Kisgyereket nem szabad nagyon megbámulni, mert „megverődik” a szemmel. Ha ilyesmi mégis elő­fordulna, akkor tüzes szenet kell egy pohár vízbe vetni, a gyereket meg kell itatni, s közben vissza kell kívánni a verést, annak aki­től eredt.- Ha a pók valakire este rá­ereszkedik, akkor az szerencsés lesz. Ha reggel ereszkedik rá, akkor szerencsétlen lesz.- Ha az áldott állapotban lé­vő asszony benéz a halottas­házba, néma gyermeke szüle­tik. Aki égy koldust elküld a háztól, az ikreknek ad életet.- Ha esik az eső, és a nap ragyog, az ördög veri a felesé­gét. Ha az ég mennydörög, de villám nem szánt le a magas­ból, egy lélek elkárhozott.- Az orvosságot nem szabad megköszönni, mert akkor nem használ.- Aki a küszöböt átlépve, visszafordul, annak dolga nem sikerül, vágya nem teljesül.- Törött tükröt tartani a háznál, hétévi szerencsétlensé­get jelent.- Véletlenül fordítva venni fel az inget vagy a ruhát, sze­rencsét jelent.- Aki megbotlik az utcán, hagyja abba a dolgát, mert nem sikerül.- Ha magától kinyílik az aj­tó, vendég áll a házhoz.- Aki reggel bal lábbal lép ki az ágyból, annak bosszú­sága lesz.- Aki csuklik, azt valahol emlegetik,- Aki tüsszent, az igazat mond.- Aki felé a feldöntött pohár­ból az ital folyik, az családi örö­möket várhat.- Ha a sótartó feldől az asz­talon, veszekedés lesz a háznál.- Aki az udvaron megbotlik, jó ha ásni kezd azon a helyen. Öregapja kincse van ott elrejtve.- Kést, villát, gombostűt nem adj ajándékba, mert meg­szúrja, elvágja a barátságot.- Aki csillaghulláskor gon­dol valamire, annak gondolata valóra válik.- Temetéssel találkozni ked­vező, lakodalommal találkozni nagy szerencse.- Akinek a körmén fehér fol­tocska van, ajándékot kap.- Aki a kenyeret az asztal szélére teszi, egy esztendeig nem kap jó hírt. Gyerekek honi rajzasztala Maya a méhecske Kiss Viktor Ivó 4 éves, Mezőkövesd Vadvirágok Simonyi Ágnes 14 éves, Mezőkövesd Február utolsó hetének végén a megye iskolái így, Tiszaújváros diákjai is a farsangi vígsá- goktól búcsúztak. A hunyadisoknál a két évtizedes hagyomány folytatódott két napon ke­resztül. Az oktatási intézmény 630 tanulója, szülők, testvérek, barátok és tanáraik körében önfeledten szórakoztak. A látványos jelmezes felvonulást követően a legsikeresebb bemutat­kozásokat az alkalmi zsűri értékes ajándékokkal jutalmazta, majd ezt követte a diszkó és a tombolahúzás. Fotó: Bartók István A vállalkozás sorsára jutott a Buick is Bükkszék (ÉM) - A hajdan egykori vállalkozó Petrenkó Já­nos a nagy ózdi viharokat köve­tően egyik napról a másikra el­tűnt az árgus szemű figyelők lá­tóköréből. Viharos gyorsasággal jutott a csúcsra, ahonnan ugyan­ilyen sebesen távozott. Kitűnő kapcsolata a sajtóval közismert volt. Szerette az újságírókat, s nem vette zokon tőlük ha csúcs ember, showman, nagy kombi- nátor jelzőkkel illették. Am ta­valy májustól megtört ajég. Ki­kerülvén az ország házából fel­hagyott a nyilatkozatokkal, s az ominózus munkásgyűlést köve­tően, csendbe burkolózva hallga­tag. Néhány zsurnaliszta igye­kezett megkömyékezni, ám hi­ába. Udvariasan elhárította a kéréseket, mindössze annyit kö­zölt: várni kell! Arra ösztökélte őket: arra figyeljenek, hogy nél­küle mire mennek utódai... Egy­szóval megsértődött az őt körül­vevő világra. Információk sze­rint a vállalkozó elköltözött Ózdról, és Bükkszéken él ab­ban a házban, amelyet nem is olyan régen a kohászszakszer­vezettől vásárolt, ami hajdan a munkások nyaralását bizto­sította. Csendesen visszavonulva éli a nyugdíjasok mindennapi életét. Am sok milliót érő Buick autó­ja körül tovább kavarognak a fejlemények. Hírek szerint a gépkocsicsoda egy darabig a közismerten Csontos becenév­re hallgató pénzkölcsönzőnél volt zálogban az 50 milliós összegű tartozás fejében, amit Petrenkónak adott cégének működtetésére. Azt viszont ho­mály fedi, hogy a háttérben az alkudozás Csontos és Petrenkó között milyen megállapodással végződött, mert a Buick egy idő után visszakerült a vállalkozó­hoz. Mindenesetre bármiféle megegyezés történt, az autó új­ra Petrenkó János rendelkezé­sére állt, de nem sokáig. Tör­tént ugyanis, hogy a Buick egy sajnálatos incidens áldozatául esett. Egybehangzó vélemé­nyek szerint alig egy hónapja ismeretlen tettesek lecsaptak a gépjárműre, és csákánnyal át­szabták a karosszériát. Szemé­lyi sérülés ezúttal nem volt, de a vandál cselekedet egyértel­műen bosszúra, fenyegetésre utal. Az eset megtörténtét az erre illetékes hatóság sem meg­erősíteni, sem megcáfolni nem volt hajlandó, így továbbra is folytatódik a találgatás az újabb lehetséges verziók köz­szájú terjesztésére. Egy azon­ban mindenképpen elmondha­tó: az ilyen és az ehhez hason­ló véleménynyilvánításoknak nincs semmiféle józan magya­rázata - értelmetlen és mél­tatlan dolog. Munkavégzés a láthatatlan börtönben Két hétig tartott egy fiatalasszony kálváriája (3. oldal) _A TARTALOMBÓL A Huszita vártól a dixielandig Sajógalgóc nem tartozik a nevezetes he­lyek közé, ezért aztán a hírverés sem kapta szárnyra. Az úgynevezett Várhe­gyen az 1457-es években a cseh huszi­ta vezérek, Komorovszky és Valgata kő­vára állott, amelyet Mátyás király ost­rommal vett be, és leromboltatta. Az ide­genforgalom is csak nyáron érinti, mi­kor néhány lelkes patrióta kezdeménye­zésére a helyi római katolikus templom ad helyet a dixielandkoncerteknek. (2. oldal) Az élet útja Berentén A településen jelenleg közel 1200 lakos él - egy falunyi ember -, jó részük a volt BVK és a Borsodi Hőerőmű lakótelepe­iről tevődik össze. A törzsfalut mintegy 70 százalékban idős egyedül élő embe­rek lakják, nem egészen 250 családi ház­ban. Az összképet tekintve nem kis te­rületet jelént Barcika mellett. A Petőfi utca - amely a BC Rt. által lezárt rész - megnyitása az élet útját jelentené Ka­zincbarcika megközelítésében. (2. oldal) Japánul tanul a diáklány A Kazincbarcikán lakó Benedek And­rea japán nyelv- és művelődéstörté­netet hallgat, a Miskolci Bölcsész Egyesület kurzusain. Általános isko­lás korában olvasott először japán no­vellát, s annyira megtetszett, hogy azó­ta is szeretné eredetiben is elolvasni. Andrea véleménye szerint a japán be­széd első hallásra nemigen ragadja meg az embereket, nem olyan dalla­mos, mint például az olasz nyelv, de aki többször hallja, hamar megbarát­kozik a kemény hangzással. (4. oldal) A homrogdiak jól kombináltak A 22 leány és 29 fiú sakkcsapat a di­ákolimpia megyei döntőjét megelőzően már egy akadályon sikeresen túljutott. A vidéki iskolák évek óta eredménye­sen szerepelnek a megyei versenyek során. Ezúttal a homrogdi általános is­kola csapatai jeleskedtek Tiszaújváros- ban, a lehetséges négy csapatbajnoki címből hármat megszereztek. (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents