Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-07 / 56. szám
10 A SZELLEM VILAGA Kulturális Kitekintő 1995. Március 7». Kedd Aba Novák-falikép Székesfehérvár (MTI) - Aba Novák Vilmos újabb faliképét restaurálják Székesfehérvárott. 1996-ra, a millecentenáriumi ünnepségekre helyreállítják a Szent István által alapított középkori királyi bazilika maradványait őrző romkert mauzóleumában a Szent Korona és a Szent Jobb történetét megörökítő, 130 négyzetméteres seccót. A romkerti falikép a második olyan székes- fehérvári Aba Novák-alkotás, amely helyreállításra szorul. Két éve fejeződött be a Városháza első emeleti előcsarnokában látható, s az 1938-as Szent István Emlékév helyi eseményeit - a Szent Jobb ideérkezését, a székesfehérvári országgyűlést, és a vitézavatást - megörökítő, 50 négyzetméteres secco restaurálása. Az 1950-es években több mészréteggel „eltüntetett” képet két évig tartó munkával mentette meg Hernádi György restaurátor a pusztulástól. Hasonlóan nagy munka vár a restaurátorra a romkerti secco helyreállításánál is. Aba Novák Vilmos az 1938-as kettős szentévet - az Eucharisztia és a Szent István Emlékévet - követően kapott megbízást az ünnepi események megörökítésére. A gipszkötőanyaggal, secco-technikával készített alkotások állaga azonban igen rövid idő alatt romlani kezdett. Ezeket a károkat tovább növelte az 1950-es években politikai okokból történt beavatkozás. Székesfehérvár önkormányzata 1990-ben határozta el, hogy megmenti a festő utolsó alkotásainak számító képeket. A helyreállításhoz támogatást kért és kapott a művelődési tárcától. Zenés emlékezések Bécs (MTI) - A könyv és a zene estje volt az elmúlt szerdán a bécsi Collegium Hungarícum- ban. Földes Andorra, a három éve elhunyt magyar zongoraművészre .és karmesterre emlékeztek a jelenlévők abból az alkalomból, hogy német nyelven megjelent Földes Emlékezések című könyve. A kötetet magyarul is kiadja a közeljövőben a Századvég Kiadó. A könyvbemutató után nagy sikerű hangversenyt adott Ebner László, a múlt évi Földes-Marquard- zongoraverseny győztese, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola tanárképző tagozatának hallgatója. A fiatal zenészt Földes Andor özvegye mutatta be. Beszélt arról, hogy félje sikeres pályafutásában milyen nagy szerepük volt a mecénásoknak, annak, hogy külföldi ösztöndíjhoz juthatott. Ez a megfontolás vezette a svájci Jürg Marquarddal együtt arra az elhatározásra, hogy fiatal tehetségeknek tanulási lehetőséget biztosítsanak. Az igazi erőpróbán odaítélt ösztöndíj ezúttal Ebner Lászlónak amerikai továbbtanulásra nyújt alkalmat. A szponzortevékenység az est másik eseményének főszereplői életében is szerepet játszik: az intézetben három olyan magyar könyvművész-grafikus - Dezső Andrea, Kasza Mónika és Rácmolnár Sándor - kiállítása nyalt meg, akik tavaly a KulturKontakt osztrák egyesület jóvoltából egy hónapos alkotótáborozáson vettek részt az alsó-ausztriai Hornban. Szlovén hangjátékok Budapest (MTI) - A Magyar Rádió „Szlovén dráma és hangjáték hetei” című sorozatában március 15-ig műsorra kerül a klasszikus és kortárs szlovén drámairodalom legjava. A kilenc hangjátékot az Európai Rádióadók Szövetsége (EBU) által 1995-re meghirdetett szlovén kultúra és hangjáték éve keretében sugározzák. Ales Jan, a Szlovén Rádió irodalmi és drámai osztályának vezetője jónak nevezte a magyar és a ljubljanai rádió kapcsolatát. Elmondta: a Rádiószínház még az idén hasonló drámai hetek keretében mutatkozhat be a Szlovén Rádióban. Közölte azt is, hogy a csaknem ötven tagországot számláló európai rádiós szövetség az 1994-es izlandi és az idei szlovén év után, jövőre az észt kultúra évének megtartását tervezi. Fiatalodó vezérek Budapest (MTI) - Ha az időjárás nem szól közbe, a héten megkezdődnek a Hősök terén álló Millenniumi Emlékmű felújításának munkálatai a Budapest Galéria beruházásában. A szoborcsoport „megfiatalításáért” kiírt pályázatot a Szobor és Színesfém Kivitelező Kft. nyerte meg, a vezérek kőbányai telephelyükön szépülnek meg az elkövetkező hónapok során. A bontási és speciális szállítási munkálatokat az Emlékmű Kft. szakemberei végzik. A szobrokat tréleren szállítják át a restaurálás helyszínére. Nagy valószínűséggel elsőként Tas vezér szobrát bújtatják „kalodába”, kedden délelőtt, és utolsóként Árpád fejedelem távozik el a térről. A főváros reprezentatív terén álló szoborcsoport felújítási munkálatai alatt testre szabott paravánt alakítanak ki az architektúrán. Ennek funkciója egyrészt az, hogy eltakarja a hiányos szoboregyüttest, illetőleg erre rögzítik majd fel azokat a nagy méretű képeket, amelyek minden oldalról azt a látszatot keltik, mintha a vezérek rendületlenül ott állnának „őrhelyükön”. A megszépült szobrok 1996 tavaszán térnek vissza a Hősök terére. Ahogy az intézményvezetők látják... Budapest (ISB) - A „maradék-elven” működő kulturális költségvetések hatására nemzeti kulturális intézményeink évről évre rosszabb helyzetbe kerültek. Nemrégiben nemzeti kulturális intézményeink vezetői az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt vázolták fel intézményeik pillanatnyi helyzetét. Lakos János, a Magyar Országos Levéltár igazgatója: Hét épületben működünk Budapest területén. Az iratanyagunkat rendkívül rossz körülmények között tartjuk. Még az elmúlt kormányzati periódusban nagyon fontos levéltárfejlesztő döntés született. Az óbudai volt szovjet laktanya területén egy épületberuházás kezdődött, s köszönettel tartozunk a jelenlegi Országgyűlésnek, hogy ezt a beruházási lehetőséget fenntartotta. Az építkezés olyan ütemben halad, hogy 1997-ben birtokba is vehetjük. Ami azt jelenti, hogy az iratok elhelyezése terén lényegesen javulnak a feltételek. De nem hallgathatom cl súlyos gondjainkat. Évente 250 millió forintból gazdálkodunk. Az elmúlt években ez az összeg lehetővé tette az alapműködésünket. Az 1995. évi költségvetésre már nem jelenthetem ki ugyanezt. Az elmúlt évben kapott jelzés alapján gondoljuk úgy, hogy a tavalyival azonos lesz az idei költségvetés, de az reálértékben nagyon nagy visszaesést jelent. Az energiaköltségek, a papírárak emelkedése nálunk nagyon sokat nyom a latban. Poprády Géza, a Széchényi Könyvtár főigazgatója: A köteles példány a nemzeti könyvtáraknak az a jogosultsága, hogy az adott országban megjelent minden nyomdatermékből ingyen és kötelezően egy meghatározott példányszámot kapnak. Az utóbbi időkben alakult nyomdák és kiadók jó része azonban ezt a rendelkezést nem akarja ismerni. így nem tudjuk teljesíteni alapvető feladatunkat, hogy minden nemzeti dokumentumot gyűjtsünk, megőrizzük. Éppen ezért szükség van egy új kötelespél- dány-törvényre. A költségvetési pénzeink évek óta változatlanok. A drasztikus méretű közüzemi díj- emelkedéseket már alig lehet tolerálni. Mit tegyünk? Csökkentsük a nyitvatartási időnket? Hagyjuk tönkremenni a ránk bízott dokumentumállományt? Ma a könyvtárügy számítógépesítés nélkül elképzelhetetlen, ha azt akaijuk, hogy tudjanak valamit a világon Magyarországról, az itt megjelent publikációkról. Ha tájékozódni akarunk a világban, nekünk is el kell érni a külföldi könyvtárak adatbázisait. A nemzeti könyvtár eddig számítógépes fejlesztéseit csak pályázati pénzből tudta megoldani. Gedai István, a Nemzeti Múzeum főigazgatója: A Magyar Nemzeti Múzeumnak a közeljövőben van két olyan óriási feladata, amely a kulturális bizottságtól is figyelmet érdemel. Az egyik az épületünk rekonstrukciója. Ez az épület 1847-ben lett kész. Azóta háborúk voltak, forradalmak, árvizek, s olyan mérvű rekonstrukcióra szorul, amely egyértelmű, hogy néhány év alatt nem fejeződik be. Az első lépcső 1996, a millecen- tenárium megünneplésének ideje, amikorra egy új kiállítást is létre kell hoznunk. Az általános anyagi helyzetünkről csupán annyit szeretnék mondani, hogy a Nemzeti Múzeum működésére mindössze hat százalék marad az évi költségvetésből. Lassan tehát ott tartunk, hogy fenntartjuk az épületet, fizetjük az emberek bérét, s amiért a múzeumot létrehoztuk: azt nem tudjuk teljesíteni. Nem tudunk műtárgyakat vásárolni, kiállításokat rendezni, konferenciákon részt venni. Most fordulhatott elő az is, hogy a Nemzeti Múzeumot anyagi okok miatt másfél hónapra be kellett zárni. Tóthpál József, a Nemzeti Filharmónia igazgatója: Az új Művelődési és Közoktatási Minisztérium már nem sorol minket a hat kiemelt nemzeti intézmény közé. Én mégis úgy gondolom, hogy a Nemzeti Filharmónia a kultúra alapintézményei közé tartozik. Az intézményt 1952-ben hozták létre. A szimfonikus zene, a komolyzene alapintézményévé vált Magyar- országon. Évente mintegy 1400 hangversenyt rendezünk, ebből több mint ezret vidéken. 129 városban, 77 községben szerepeltünk tavaly. Az összhangversenyek kétharmada ifjúsági hangverseny... 25 év alatt több mint 65 ezer hangversenyt rendeztünk több mint 30 millió látogatóval. Az Állami Hangversenyzenekar egy koncertje a bérre bontottan több mint kettőmillió forintba kerül. S még nem számoltuk az énekkart, és nem fizettük ki a karmestert és a szólistákat.Gazda- sági helyzetünk arra jó, hogy elegendő az élve maradáshoz. Ütő Endre, a Magyar Állami Operaház igazgatója: Az elmúlt 40-50 év kultúraleértékelése után nem javultak a színházak intézményi-költségvetési szerkezetei. A változtatásokra soha nem a racionalitás, hanem az esetlegesség volt jellemző, miközben minket állandóan a racionalitásra szólítottak fel... A Magyar Állami Operaház költségvetésében 1990-ben, amikor kineveztek, a mindenkori béralap mellett volt egy dologi támogatásunk is. 1993-tól ez a dologi támogatás megszűnt. Ez csak átmeneti helyzet lehet, mert sok mindent nem tudunk megoldani... Képzőművészet, zene, tánc - tavasz Önkényes válogatás a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaiból Budapest (ISB, ÉM) - Képző- és fotóművészeti kiállítások a Tavaszi Fesztiválon. A hivatalosan március 10-én kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában egy seregnyi kiállítás is szerepel* Március 4- én nyitották a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Strindberg és a fotóművészet címűt. Az Óbudai Társaskör Galériájában március 10-től április 9- ig láthatók Deli Ágnes szobrai. A Iparművészeti Múzeum is március 10- én nyitja a VARDE című északi design-kiállítást. A Műcsarnokban az európai Kunsthallék közös bemutatója kezdődik. Kapcsolódik a fesztiválhoz a BNV területén a Budapest Art Expo .(március 16-19.) Lakatos Tóni ismét itthon. Március 7-én a Petőfi Csarnokban lép fel a Tony Lakatos Quartet. Az Amerikában dolgozó magyar szaxofonos partnere A1 Foster (dob), Cecil McBee (bőgő) és JoAnne Brackeen (zongora). A dzsessz magyarországi kedvelői már készülhetnek két májusi nagyrendezvényre is. Május 13- án az egykori Colosseum tagjai zenélnek majd a Budapest Sportcsarnokban, 26-án pedig ,Á magyar jazz ünnepe” címmel kerül sor gálaestre a Petőfi Csarnokban. Helloween és Bruce Dicldnson koncert. Március 23-án a Budapest Sportcsarnok két sztárvendége: Interbalett '95 Fotó: Dobos Klára Bruce Dickinson és a Helloween. A 11 éven át az Iron Maidennél muzsikáló Bruce Dickinson saját zenekarával jön Budapestre. A Helloween az elmúlt évben elsősorban Dél-Ko- reában és Japánban aratott sikert a „Master of the Ring” című albummal, amellyel visszatértek régi sikeres stílusukhoz: a metal-zenéhez. Vezényel: Antal Mátyás. Március 9- én csütörtökön a Magyar Állami Hangversenyzenekar a Zeneakadémián Mahler harmadik szimfóniáját játssza Takács Klára (ének) és a Magyar Állami Énekkar közreműködésével. Emeljünk ki még két rendezvényt a Zeneakadémián! Március 7-én Lendvai József hegedűestjét rendezik meg, másnap pedig egy „Nőnapi hangverseny” szerepel a programban. Ez utóbbin olyan zeneszerzőnők alkotásai hangoznak el, mint Clara Schumann, Lili Boulanger, Kodály Emma, Pócs Katalin és Tallér Zsófia. Interbalett ’95, kortárs balettművészeti találkozó. Március 11-én este 7 órától a Magyar Állami Operaházban a nyitó gálaesttel kezdődik a rendezvénysorozat. A továbbiakban az ország több városa ad helyet a balettprodukcióknak, így Debrecen, Szolnok, Gödöllő, Szombathely, Sopron, Győr, Kecskemét. Székesfehérvár, és a zárónapon, április 2-án este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színház. Többek között bemutatkozik a Budapest Táncszínház, Tommi Kitti Helsinkiből, a Táncművészeti Főiskola hallgatói, a német Wupper- tali Táncszínház, New Yorkból a Martha Graham Táncegyüttes, a Magyar Állami Operaház balettegyüttese, a Pécsi Balett, a szentpétervári Kirov Balett. Elhunyt komponista Budapest (MTI) - Nyolcvanegyedik születésnapján, március 3-án elhunyt Behár György zeneszerző, slágerek, zenekari, kamarazenekari művek, operettek, zenés vígjátékok és operák komponálója. Behár György zeneszerző és karmester 1931 és 1936 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Molnár Antal, Siklós Albert és Weiner Leó tanítványa volt. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat művészeti vezetője 1951-től, majd a Magyar Rádió és Televízió szerkesztője. 1967-74 között a Miskolci Nemzeti Színház zenekarát vezényelte. 1965-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. Életművéért elsőként kapta meg 1994-ben a Huszka Jenő-díjat, amelyet a Szerzői Jogvédő Hivatal, az Ártisjus alapított. Kner-vízjelek Gyomaendrőd (MTI) - Gyoma- endródön megjelent Haiman György A Kner nyomdászjelvények történetéből című kötete, amely a jeles - több mint százéves - gyomai nyomda által készített könyvek jelvényeit s a Knerék által használt, a gyomai nyomda számára készült papír vízjeleket mutatja be. A könyv ismerteti a magyarul még cégjegynek s nyomdajegynek, idegen szóval régebben szignetnek, újabban emblémának nevezett Kner-féle nyomdajelvények születését, használatát, változatait, s természetesen bemutatja a nyomdajelvényeket s vízjeleket tervező grafikusokat is. A füzetben több mint félszáz gyomai nyomdajelvény és vízjel leírása olvasható, s ábrája is látható. Haiman György tanulmánya szól Kozma Lajos és a Kner-család együttműködéséről, s bemutatja a grafikus 1917-től évtizedeken át a gyomaiaknak tervezett nyomdajelvényeit. Mint a kötetből kiderül, a Kozma Lajos által tervezett, s mind a mai gyomai, mind a békéscsabai vállalat által használt, jól ismert fekete emberalakos jelvény 1920-ban jelent meg először a Kner-könyveken. A gyomai Kner- család valamennyi ismert őse könyvteijesztő, könyvekkel vásározó, falujáró könyvárus és könyvkötő volt, erre utal a hátán könyveket vivő emberalak. Kner-könyvek jelzése írói fényképek Budapest (MTI) - August Strindberg (1849-1912) svéd drámaíró Magyarországon kevéssé ismert alkotói tevékenységébe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők a Petőfi Irodalmi Múzeum tegnap megnyílt tárlatán. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Strindberg és a fényképezés művészete című vándorkiállításon — a Haláltánc, a Julie kisasszony című művek szerzője - „fotósként” mutatkozik be. Strindberg érdeklődését felkeltette a század találmánya, a camera obseura. A kamerában olyan kifejezési eszközt vélt felfedezni, amely mintegy „pótolta irodalmi hiányosságait”. A Strindberg-fotók közül mindössze hatvan maradt fent, túlnyomó többségük portré. A kísérletező kedvű művész készített celesztografiákat (csillagképeket), valamint krisztallizációs fotogra- mokat is. Felhőtanulmányait az Okkult napló című művében mutatta be. A vándorkiállítás anyaga a Strindberg Múzeum, valamint a svéd Országos Kiállítások irodájának szervezésében érkezett a magyar fővárosba. Belső kép a Magyar Nemzeti Múzeumból Fotó: Nagy Gábor (ISB)
