Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-06 / 55. szám

1995, Március 6., Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 =CÉGTEGYZÉK _ Új vállalkozás A cég neve: Klára Cipő és Divatáru Központ: Szirmabesenyő, Széchenyi út 2/C butiksor Képviselő: Csík Sándorné Tevékenységi kör: női, gyermekcipők, fehérnemű, divatáru A cég neve: Gyors cipőjavítás Központ: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 1. tel.: 46/340-981 Képviselő: Szűcs László Gyula Tevékenységi kör: gyors cipőjavítás, cipőfestés, cipzárcsere, sarkalás, talpalás A cég neve: Épületüvegezés Központ: Miskolc, Leszih Andor út 14. IV/3. tel.: 46/312-502 vagy 383-712 Képviselő: Székely Béla Tevékenységi kör: üvegezés Tulajdonosváltozás A cég neve: Lakberendezés Ruházati Kisker. Központ: Tokaj, Kodály Zoltán út 25. tel.: 47/352-551 Képviselő: Süveges Gábor Tevékenységi kör: lakberendezés Változás: új üzletnyitás, ahol a lakberendezési cikkek, tapéták, szőnyegek értékesítése mellett ruházati termékeket is árusítunk Hiánya külkereskedelemben Budapest (MTI) - A Központi Sta- hsztikai Hivatal adatai szerint ta­valy 408 milliárd forintos hiány ke- ietkezett a külkereskedelemben. Ez Mintegy 3,9 milliárd dollárnak felel meg. jT deficitből 3 milliárd dollár fizetési Kötelezettségeket is vont maga teán, így a folyó fizetési mérleget is terhelte. Minderről a hivatal csütör- tekön tájékoztatta az MTI-t. A be- Vozatal folyó áron mérve 1537 milli- ®rd forintot tett ki, míg a kivitel 1128,7 milliárd forintot ért el. Az 'óiport 32, az export 38 százalékkal növekedett egy év alatt. Változatlan fron számolva a behozatal és a kivi­tel közel azonos ütemben, 18 száza­ikkal bővüH. j*2 altalános termékforgalom a be- n°zatalnak több mint négyötödét, a Kivitelnek pedig mintegy háromne- 8yedét tette ki. E tekintetben az im- 28 százalékkal, az export 33 teázalékkal növekedett egy év alatt, g sPeciális üzlettípusok közül mint- ®Sy 4,5-szeresére nőtt az operatív lí- ,'ng behozatali forgalma. Ez egyéb- , ent nem takar mást, mint a Malév et Boeing repülőgéppel kapcsola- °s ügyleteit. A bérmunka értéke 58 Aszalókkal emelkedett. ^Megalakulta budapesti Árutőzsde ^ üdapest (ÉM) - A kormány jóvá- agyta a Budapesti Árutőzsde meg- j. .?l'itását. A kihirdetés napján ha- *yba lépő határozatot a tőzsdetör- "y felhatalmazása alapján hozta a kabinet. te .üdapeati Áru tőzsde 1990 óta lé- n 'K> azonban jogi szabályozás hiá- gj^ban kft.-ként üzemeit. Miután i get tett a tőzsdealapítás törvény­nek meShatározott követel ményei- lv .’ alapszabályát, illetve szabá- def iaz Akiiami Értékpapír- és Tőzs- jjj alügyelet jóváhagyta, a további Ködösnek már csupán a kor- a félt'-11']08* mehrhoz°lt döntése volt. ^Budapesti Áratőzsde a jóváha- m .,s ,'dőpontjától nyeri el jogi sze­mélyiségét. Röviden 1*** legnagyobb számítástecl ■ Kai szakvásárán, a CeBIT-en idd kiállít is G ‘Tult a budapesti székhely Foil ls?^ R&D Számítástecbnik ^Pesztő Rt. a vásárt márcii között rendezik. l0lfál> akezdő munkanélküli fia küH^anya a regisztrált munkanél- Zalél , asszlétszámán belül 10 szá- Ázok° ”’,r> százalékra csökkent. kü]iRiLa n®in Pályakezdő munkanél- dése K szamának jelentős növeke­:ita­se. Kevesebben fóliáznak megyénkben Az áremelések nem kímélték ezt a tevékenységet sem A fólia alatti virágpalántázás csak kiegészítő jövedelmet nyújt a vállalkozó kedvű termelőnek Fotó: ÉM-archív Miskolc (ÉM - BAM) - Március lévén a falusi kertekben sorra jelennek meg a gazdák fóliasát­rai. Hajdanán Miskolc környé­kén is sok fóliás dolgozott, szá­muk és sátruk azonban mostan­ra megcsappant. • Ma Miskolcon csak három olyan igazán nagy fóliás kertészkedik, aki ebből a tevékenységből él meg - kezdi a beszélgetést Németh László, az FM megyei hivatalának főker­tésze. □ Mi az oka a visszaesésnek ? • Először is nézzük a múltat. Ré­gebben komoly állami támogatás­ban részesültek a kertészkedők, ép­pen a városok zöldségT és gyümöl­csellátásának biztosítása miatt. Mostanra ezek a támogatások meg­szűntek. Aztán az ipari- és egyéb áremelés elérte ezt a tevékenységet is, hiszen nem kell bizonygatni, lé­nyegesen felment a műanyagfólia, a vetőmag, a műtrágya ára. De azt is figyelembe kell venni, hogy me­gyénk az ország észald részén fek­szik. A fűtött hajtatás egyszerűen nem éri meg. Pláne nem a mai ener­giaárak mellett, jól lehet a termelők - éppen költségeik csökkentése ér­dekében - már régen áttértek az olajfűtésről a szén, illetve a vegyes tüzelésre. Ráadásul itt, nálunk a fű­tött hajtatás csak két-három bét előnyt jelent a délvidéki szabadföldi kertészkedéssel szemben, ahol nem csak a meleg érkezik hamarabb, de több a napsütötte órák száma is. Ez utóbbi igen lényeges, hiszen a laiku­sok úgy gondolják, hogy ebben a ter­málvízben gazdag térségben helye lenne a fóliázásnak, vagy üvegházi kertészkedésnek. De ez így nem igaz, hiszen, mint említettem a nap­sütés hiánya meghatározó. Hiába tehát a nagyobb szállítási távolság, még igy is jobban megéri a megyei kertészeknek,, kereskedőknek on­nan hozni és értékesíteni a palántá­kat - később a paprikát, paradicso­mot - mintha itt helyben, a fólia alatt termelnék meg. □ Mi a helyzet vidéken? • Persze, mi is látjuk, hogy a falusi portákon sorra húzzák fel a sátra­kat. De ezek a gazdák elsősorban önellátásra rendezkednek be. úgy is mondhatnám, hogy a háztáji fólia éppen olyan, mint a ház mögötti tyúkól. Ha belegondol, ez érthető is, hiszen aki egyszer már készített fó­liasátrat és termelt alatta salátát, paprikát, paradicsomot, az ponto­san tudja, a fóliázás hasonló a ház körüli állattartáshoz. Minden nap rá kell nézni a növényre. Ha süt a nap azért, hogy be ne fülledjen, ha meg jön a hűvös, minden nyílást le kell zárni. Ezenkívül egyre több zöldség- és gyümölcskereskedő hoz be import zöldséget: paradicsomot, paprikát, s bizony ez sem tesz jót a honi kertészkedöknek. Tudomásul kell vennünk, verseny van, piac, és ezen körülmények között szükséges élni, dolgozni, termelni. Összessé­gében tehát úgy vélem, a jelen kö­rülmények között nincs abban sem­mi meglepő, hogy megcsappant a fó­liázok száma és kedve. Bemutatkozott a legfiatalabb családtag Az Opel család új tagjával, a Tigrá- val ismerkedhettek meg az érdeklő­dők szombaton és vasárnap Mis­kolcon, az Opel Sajó márkaszer­vizben. A formás és műszaki para­métereit tekintve is figyelemre mél­tó modell sok kíváncsiskodót von­zott. A szerencsésebbek ki is pró­bálhatták egy-egy kör erejéig az au­tót. Persze akadtak olyanok is aki­ket nem pusztán a kíváncsiság von­zott, határozott vásárlási szándék­kal érkeztek. így, amikor mi szom­baton délben ott jártunk, már el is kelt az első péld ány, sőt további megrendelésekről számoltak be a márkaszerviz munkatársai. Fotó: Dobos Klára A forint értéke és a spekuláció London (MTI) - A magyar pénz­piacokon az árfolyamok hama­rosan 50 százalékkal nőhetnek, ha a kormány rövid idő alatt nem értékeli le a forintot - idé­zett a Reuter pénteken tőzsdei szakéi'tőket. Az egynapi lekötés tőzsdei árfo­lyamkurzusa a 10 nappal ezelőtti 32 százalékról közel 40 százalékra nőtt, „Ha nem történik valami, leér­tékelésre vagy likvidációra gondo­lok, akkor az 50 százalékpontig na­gyon rövid idő alatt eljutunk” - mondta a Reuternek Molnár Lajos az OTP pénzügyi szakértője. A ban­kok - írja a brit hírügynökség - az elmúlt betekben valutatartalékot halmoztak fel a forint nagyarányú leértékelésére számítva. Á forint tőzsdei helyzete azonban szilárdab­bá vált., s péntek délben a magyar valuta 111,90/50 árfolyamon állt a dollárhoz képest, szemben a csütör­töki záráskor jegyzett 113,40/50-es szinttel. Tőzsdeügynökök szerint a csilla­gokba szökő pénzpiaci árfolyam megszorítja a dollár árfolyam-emel­kedésére építő és a forint ellen spe­kuláló tőzsdéseket, akik kénytele­nek voltak lecsökkenteni készletei­ket. A kemény spekuláció megféke­zésére az MNB február utolsó heté­ben 31,25 százalékról 35-re emelte az egynapos repo-kamatot. A jegy­bank közölte, hogy ez csak ideigle­nes intézkedés, amely arra irányul, hogy költségesebb legyen a forint el­leni spekuláció. Számos magyar tőzsdés kétszámjegyű forint-leérté­kelést; várt március 1-jére, arra az időpontra, amikor Surányi György új MNB-elnököt és Bokros Lajos új pénzügyminisztert beiktatják tiszt­ségébe. Surányi azonban az elmúlt napokban világossá tette, hogy nem tervezi a forint leértékelését. Surányi azt is hozzátette, hogy a spekulációval szemben a legjobb módszer az, ha foglalkoznak a lé­nyeges problémákkal; mint a hatal­mas költségvetési és fplyó fizetési mérleghiány. A bizonytalan infláci­ós várakozás, valamint a magyaror­szági és a külföldi pénzpiacok ka­matszintjének nagy különbsége is befolyásolja a spekulációt, amire szintén vigyázni kell - mondta. Szakértők szerint azonban ezen megjegyzései nem voltak elegendő­ek ahhoz, hogy lehűtsék a közeli le­értékelésre építő elvárásokat. „A magyar pénzpiac ma igazi őrültekháza volt - mondta Tolonics Sándor, a Budapest Bank szakem­bere - az egész dolognak az oka a fo­rint leértékelésére építő speku­láció”. Molnár Lajos szerint a bankok minden pillanatban számítanak er­re. A valutapolitika idáig kisebb le­értékelésekben testesült meg. Mos­tantól két héten át a kormány vár­hatóan megvitatja a rövid távú sta­bilizációs csomagtervet, amely so­kak szerint tartalmazni fogja a leér­tékelést. Szakértők szerint a jelen­legi pénzpiaci árfolyamok azzal fe­nyegetnek, hogy emelik a bankok refinanszírozási műveleteinek költ­ségeit. A bankok így emellett na­gyon költségesnek tarthatják majd azt, hogy eleget tegyenek az MNB minimális tartalékképzési követel­ményének a soron következő tarta­lékolási időszakban. Döntés csaknem kétmillió ügyben Budapest, (MTI) - A kárpótlás kez­dete óta már mintegy 120,9 milliárd forint értékű kárpótlási jegy kiadá­sáról döntöttek a kárpótlási hivata­lok - tájékoztatta a kárrendezési és kárpótlási hivatal az MTI-t. A vagyoni kárpótlás keretében összesen 1 millió 427 ezer 715 ügyet tart nyilván a hivatal, s ebből több mint 1 millió 192 ezer ügyben hoz­tak döntést. A vagyoni igények alapján mintegy 74 milliárd forint­nyi kárpótlási jegyet adtak ki. Az el­ső és a második vagyoni kárpótlásra az eredeti határidőben beadott ké­relmek közül már csupán néhány száz ügyben húzódik a határozatho­zatal különféle jogi problémák mi­att. A póthatáridőre érkezett 531 ezer 819 kérelemből már több mint a felénél - 297 ezer 162 esetben - megszületett a határozat. Ez mint­egy 8,3 milliárd forintnyi kárpótlási jegy kiadását jelenti. Az első vagyo­ni kárpótlás esetében az egy kárpó­toltra jutó kiadott kárpótlási jegyek értéke mintegy 67 ezer, a második vagyoni kárpótlásnál 138 ezer, míg a pótigényeknél pedig egyelőre kö­zel 28 ezer forint volt. Személyi kárpótlási kérelmekből több mint 436 ezer érkezett a kár­pótlási hivatalba, és majdnem 361 ezer ügyben döntöttek már. Ez azt jelenti, hogy a határidő újra meg­nyitásakor beadott mintegy 80 ezer kérelem többsége még elbírálásra vár. A személyi kárpótlás keretében mintegy 192 ezer fő jutott 46,7 mil­liárd forintnyi kárpótlási jegyhez, több mint 50 ezer kárpótoltnak ítél­tek meg havi életjáradékot, és 26 ezer 647-en részesültek egy összegű kárpótlásban. „Válasz-ADÓ A határidő: március 20. Továbbra is várjuk olvasóink adózással kapcsolatos kérdéseit, kérjük a szerkesz­tőséghez küldött levelükre írják rá: „Válasz-ADÓ”. □ Idős nyugdíjas vagyok, nyugdíjamon kívül 1994-ben csak haszonbérleti díjból származó jövedelmem volt, melyből adóelőleget vontak le a kifizetéskor. Kérdésem, hogy az adófizetési kötelezettségemet csökkenthetem-e az önkor­mányzatnak fizetendő építményadó össze­gével? • Tekintettel a fenti jövedelemforrásokra, ön­nek az 1994. évi jövedelmeiről adóbevallást kell tennie 1995. március 20-ig. Bevallásában a nyugdijat a bérbeadásból származó jövede­lemmel (bevétel kilencven százaléka, vagy a bevételnek a költségekkel csökkentett része) összevontan kell kezelnie, de az adóalap meg­állapításánál az összevont jövedelemből az 1994-ben esedékes és megfizetett építmény­adó összege levonható. A nyugdíjasoknak a nyugdíjra eső adót nem kell megfizetni, ezért ez az összeg a teljes adóalap utáni adó összegét csökkenti. A fentiek szerint megállapított adófizetési kötelezettség, valamint az adóelőleg összeve­tése alapján vagy befizetendő vagy visszajáró adója lesz, melyet pénzügyileg ennek megfele­lően kell rendezni. A bevallás kitöltéséhez az útmutató nyújt segítséget. □ Az 1994. évi személyi jövedelemadókoz mel­lékelt útmutató szerint, a gyermekkedvezményt az a szülő veheti igénybe, akinek a nevére a csa­ládi pótlékot folyósítják. A mi családu nkban az egyetlen kereső én vagyok, a családi pótlékot el­lenben a feleségem kapja, tehát az útmutató szerint én a kedvezményre nem lennék jogosult. Ezt, a rendelkezést rendkívül igazságtalannak tartom, és szeretném tudni, hogy az én esetem­ben helyesen járok-e el, ha a kedvezményt - mint a családban egyedüli adózó - igénybe veszem. • A személyi jövedelemadó törvény gyermek- kedvezményre vonatkozó rendelkezése sze­rint, a kedvezményre valóban az jogosult, aki­nek a nevére a családi pótlékot folyósítják. Ha a tavalyi évben a családi pótlékot a felesége kapta, akkor ön sajnos a kedvezményre nem jogosult, annak figyelembevételével sem, hogy a családban egyedül ön rendelkezik adóköte­les jövedelemmel. Esetükben a megoldást az jelenthette volna, ha év közben kezdeménye­zik, hogy a családi pótlékot ne a felesége, ha­nem az ön nevére folyósítsák. _ÉM-portré Kereyné Szabó Erzsébet Miskolc (ÉM - ME) - A termelővállalatoknál eltöltött 12 esztendő alatt végigjárta a ranglét­ra valamennyi fokát, a gyakornokságtól egé­szen az igazgatóhelyettesi pozícióig. Aztán 1990-ben, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara megalakulásakor gazdasági vezető­nek hívták, és úgy döntött, megpróbálja.- Azért vonzott ez a lehetőség, mert szak- közgazdászként az egész gazdaság érdekelt, korábbi munkahelyeimen egy-egy céggel fog­lalkoztam itt pedig alkalmam van többféle szakmával találkozni - mondja. Figyelemmel kísérhetem a folyamatokat, szóval úgy érzem, igazán megtaláltam a helyem. Az új közjogi kamara megalakulásával rengeteg a teen­dőnk, de ezt sem sajnálom, mert számomra mindig is a munka jelentette az életet, a ma­gánéletem többnyire háttérbe szorult. Ezt ter­mészetesen nem panaszként mondom, hiszen szeretem amit csinálok. Örülök, hogy bábás­kodhattam ennek a köztestületnek a megszü­letésénél, és alakítója lehetek a kezdeti lépé­seknek. Meggyőződésem, hogy az elkövetke­zendő években a kamara működésével sokat lendíthet a hazai gazdaságon. Rengeteg múlik most azon a stábon, amelynek a kamara titká­raként tagja vagyok. A vállalkozóknak be kell bizonyítanunk, ez nem egy formális testület, ahová - mint feneketlen kútba - fizethetik a tagdíjat és ezenkívül semmi nem történik. LTgy kell tennünk a dolgunkat, hogy érzékel­jék segítünk kiigazodni a gazdaság útvesztői­ben, szolgáltatásaink könnyítik munkájukat. Persze ehhez a másik oldalnak is késznek kell lenni az együttműködésre.

Next

/
Thumbnails
Contents