Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-23 / 70. szám

1995. Március 23. Vagyonjegyekért részvényt Miskolc (ÉM) - A Borsodchem Részvénytársaság, a cég jogelődje - Borsodi Vegyi Kombinát - által még 1989-ben kibocsátott ingyenes dol­gozói vagyonjegyeket bemutatóra szóló részvénnyé alakítja át - mon­dotta lapunknak Kovács F. László elnök-vezérigazgató. - A vagyon­jeggyel rendelkezők zártkörű alap­tőke-emelés keretében lehetőséget kapnak arra, hogy bemutatóra szó­ló törzsrészvényt szerezzenek. Ez úgy történik, hogy a vagyonjegyek ellenértékeként kapott készpénz­ből, az adó levonása után vásárol­hatnak részvényt a volt BVK koráb­bi dolgozói. Információink szerint különben egy-másfél év után tőzs­dére viszik a Borsodchem papírjait. ÁVÜ-döntés egy edelényi kft.-ről Budapest (MTI) - Hatmillió forin­tos, 100 százaléknyi üzletrész-érté­kesítésről döntött az AVÜ Igazgató- tanácsa tegnapi ülésén az Edelényi Konfekcióipari Kft. esetében. Az ügy etikai okokból került az igazga­tótanács elé. Az üzletrészre az MRP-szervezet, a Mode 3H Kft., két magánszemély konzorciuma, és egy magánszemély pályázott. A máso­dik pályázó tett magasabb ajánla­tot, az MRP-s konzorcium azonban megkapta a lehetőséget, hogy en­nek megfelelően, 21,5 millió forint­ra emelje ajánlatát, és megvásárol­hassa az üzletrészt. A vevő kárpót­lási jeggyel és készpénzzel fizet. A cég jegyzett tőkéje 6 millió forint, saját tőkéje 27 millió forint, 300 dol­gozót foglalkoztat. A vevő garanciát vállalt a létszám megtartására. A konzorcium egyik tagja, a Mode 3H lift. holland-magyar vegyes válla­lat, amelynek 20 millió forintos kö­vetelése van a céggel szemben. Ezt korábban hatmillió forintért vette meg a banktól. Átalakuló alumíniumipar Budapest (MTI) - A reorganizáció és a privatizáció eredményeként az ország gazdasági adottságaihoz job­ban illeszkedő - korszerűbb termék­szerkezetű alumíniumipar van ki­alakulóban - derül ki a Hungalu Rt. MTI-hez küldött tájékoztatójából. Az 1992-es mélypontot jelentő 40 milliárd forintos árbevétel ebben az évben 64 milliárd forintra növeked­het. A bővülés fele a világ legna­gyobb alumíniumipari cégével közö­sen létrehozott 49,9 százalékos ma­gyar részesedésű Alcoa-Köfém Kft. hengerelt, sajtolt alumínium fél- gyártmányainak értékesítéséből származik. A vállalatcsoport üzemi eredménye, az 1994. évi 1,46 milliárd forintos veszteséggel szemben, idén várha­tóan már nulla lesz, majd 1996-tól nyereségre is számítanak. A stratégiai célokkal összhangban a vállalatcsoport értékesítésének súlypontját ez évben a nem kohá­szati célú timföld és timföldtermé­kek, illetve a feldolgozott alumí­niumértékesítés alkotják. A reorganizáció járulékos eredmé­nyeként csökkent a alumíniumipar környezetkárosító hatása is. A kén­dioxid kibocsátása 76 százalékkal, a fluoré és a szén-monoxidé 90 száza­lékkal mérséklődött, míg a bauxit- termelés csökkenése következtében 82 százalékkal kevesebb karsztvi­zet termelnek kijavítva ezzel a Ba­laton környéki települések ivóvízel­látását. ^Röviden A Magyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetsége lengyel mezőgaz­dasági gépbemutatót szervez márci- us 24-26. között Gödöllőn. A ren­dezvénynek az Földművelésügyi Minisztérium Műszaki Intézete ad otthont. A Whirlpool Corporation elmúlt ovi nettó nyeresége 158 millió dol­lár, míg 1993-ban 51 millió dollár v°lt. A cég éves árbevétele 8,1 milli­árd dollárra rúg. Nem emeli árait az egyik legna­gyobb hazai építőipari alapanyag- gyártó cég, a Vácon működő Dunai Cement és Mészmú Kft. Még hiá- Hyoznak a gazdasági megszorítá­sokkal kapcsolatos konkrét rendel­kezések, ezért nem is tűzték napi- , rendre a cementárak módosítását. Csütörtök Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Konkrét gazdasági programok kellenek Megkezdte munkáját a gyáriparosok szövetségének közgyűlése Budapest (MTI) - A Magyar- Gyáriparosok Országos Szövet­sége a jövőben az eddigi követő helyett az aktív gazdaságpoliti­ka képviseletét tartja feladatá­nak. Véleményük szerint a nyu­gati tőke csak konkrét gazdasá­gi programok révén áramolhat Magyarországra, s ezért az MGYOSZ-nak is elsősorban ezek kidolgozásában kell részt vennie a kormánnyal együtt­működve - mondta Széles Gá­bor, a gyáriparos szövetség el­nöke szerdán a szervezet IV. közgyűlésén. Az MGYOSZ közgyűlését első ízben látogatta meg az ország miniszter- elnöke. Köszöntőjében elmondta, hogy a kormány megbízható és konstruktív partnere kíván lenni a vállalkozóknak és a gyárosoknak. Üdvözölte, hogy az MGYOSZ részt vett a kormány modernizációs prog­ramjának kidolgozásában, amely lényegében az EU-hoz való csatla­kozás programja. A kormányfő egyúttal reményét fejezte ki, hogy a szövetség továbbra is tevékeny részt vállal a jelenleg 60-70 százalé­kos készenléti állapotban lévő stabi­lizációs program megalkotásában. Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudott megjelenni az esemé­nyen, levelét Vadász Péter, az MGYOSZ alelnöke olvasta fel. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a szervezetet öt évvel ezelőtt önkén­tes alapon, nem központi utasításra hozták létre újra. Ezért az MGYOSZ az önkéntes polgári szer­veződés jó példájának tekinthető. Reményét fejezte ki, hogy a szövet­ség segít olyan színvonalas magyar termékek és szolgáltatások előállí­tásában, melyekkel kopogtatni le­het az EU ajtaján. Széles Gábor elnök beszámolójá­ban a szövetség komoly szakmai si­kereként értékelte, hogy a szervezet korábbi elképzelései beépültek a kormány modernizációs programjá­ba. Mint mondta, a jövőben a szak­mai előkészítő javaslatokon túlme­nően közvetlenebb munkakapcsola­tot kell kiépíteni a kormány és az MGYOSZ között. Széles Gábor az MGYOSZ-nak az Érdekegyeztető Tanácsban ját­szott tavalyi szerepét alapvetően si­keresnek ítélte. A szövetség szerint 1994 decemberében különösen ki­emelkedő munkát végzett, mivel az ÉT munkaadói oldalának soros el­nökeként, Széles Gábor el tudta ér­ni, hogy elsődlegesen az 1995. évi gazdasági tervet tárgyalják, s ezál­tal a kormány gazdasági legitimáci­óját biztosítani tudják. Szavai sze­rint azonban az ÉT egyeztetés saj­nálatos módon az idén lelassult, sőt szétzilálódott. Széles azt szeretné, ha az ÉT munkája felgyorsulna. Be­számolójában arról biztosította a miniszterelnököt, hogy a szövetség részéről pozitív fogadtatásra szá­míthat az a javaslata, hogy egyfajta gazdasági koordináló szervezetet hozzanak létre. A gyáriparos szövetség beszámo­lója szerint a jelenlegi gazdasági helyzetet sajátos kettősség jellemzi. Egyfelől megindult a reálszféra élénkülése, a termelés bővülése, másfelől viszont egyértelműen fel­erősödtek a pénzügyi egyensúly romlásának jelei. Tavaly emelke­dett a GDP, viszont tovább növeke­dett külső eladósodásunk és a belső államadósság. Ezért nem halaszt­ható tovább a gazdaság stabilizálá­sához szükséges intézkedések meg­tétele. A szövetség szükségesnek tartja, hogy a közelmúltban megkez­dett államháztartási reform minden lehetséges támogatást megkapjon. Továbbra is kulcskérdésnek tartják a privatizációt. A folyamat gyorsítá­sához a feltételrendszer egyértelmű­vé tételéhez egy hosszabb távra szó­ló, így kiszámítható befektetői kör­nyezetet biztosító privatizációs tör­vény szükséges. A szervezet nem tartja reálisnak a költségvetés által 1995-re tervezett 150 milliárd forin­tos privatizációs bevételt. A túlzott arányú bevételek hajszolása, az álla­mi tulajdon erőltetett ütemű, sok esetben kedvezőtlen pozícióból törté­nő értékesítéséhez vezet. A kormányzás módjában lélekta­ni fordulat történt: a kormány nem beszél, hanem cselekszik - fogalma­zott Bokros Lajos pénzügyminisz­ter, a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének közgyűlésén. A kormányzati stílusváltás része, hogy a minisztériumoknak ezentúl az egységes kormánypolitikát kell érvényesíteniük. Véget ért az az időszak, amikor az alulról lobbizga- tó minisztériumok egyeztetése ré­vén állt össze a kormányprogram, amely azután semmit sem ért - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Újságírók kérdésére válaszolva a közgyűlés előtt a pénzügyminiszter kijelentette: a társadalombiztosítás az ÁV Rt. által felajánlott 60-80 milli­árdos vagyoncsomagból nem tudna gazdálkodni. Sőt, még egy 300 milli­árd forint értékű vagyonból sem len­ne képes a tb annyi bozadékot kicsi­karni, amennyi az önellátást biztosít­hatná. Bokros Lajos ismételten kije­lentette, hogy vagy ő marad a minisz­ter, vagy a tb kapja a vagyont. Elsődleges az infrastruktúra fejlesztése Csornai Zoltán (balról a harmadik) a vállalkozói szféra estélyén beszélget Petrenkó Jánossal, a gyáriparos szövetség alapító tagjával, Tompa Sándor országgyűlési képviselővel és Tolnay Lajossal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - I.S.) - Tegnap megkezdte munkáját a Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­ségének (MGYOSZ) IV. közgyű­lése. Az 1902-ben alakult szerve­zet oszlopos tagja - bár önálló jogi személy - a csaknem ponto­san egy évvel ezelőtt, 1994. már­cius 24-én megalakult Észak- magyarországi _ Gyáriparosok Szövetsége (ÉGYSZ). Az MGYOSZ közgyűlésének apro­póján kérdeztük Csornai Zol­tánt, az ÉGYSZ elnökét céljaik­ról, terveikről:- Mindenekelőtt mi annak ide­jén azért éreztük szükségesnek szövetségünk létrehozását, mert az elsősorban Budapest-centrikus MGYOSZ mellett kellett egy, az északi régió gazdasági fellendítését szem előtt tartó csoport is. Elsődle­ges célnak akkor is, most is azt tart­juk, hogy a gazdaságban megjelenő magántőke hatékony szerepvállalá­sát elősegítsük, hogy közreműködé­sükkel kialakuljon a térségben a kí­vánatos gazdasági és tulajdonszer­kezet. Sokan gondolják úgy, hogy egy gyáriparos szövetségnek, egy nagytőkésekből álló csoportnak csak klasszikusan vett iparosok le­hetnek a tagjai. Nos, szerintem ez nincs így, nagyvállalkozók, nagyke­reskedők, bankárok éppen úgy se­gíthetnek a gazdasági problémák megoldásában, mint az iparosok. Ahhoz különben, hogy a tőke való­ban vonzónak találja a térséget, je­lentős infrastrukturális fejleszté­sekre van szükség. Mindenekelőtt az autópályát kell elvezetni Észak­Magyarofszágig. Nemcsak azért kell a pálya, hogy jobban megköze­líthető lehessen a térség, hanem egy ekkora építkezéssel a különböző másodlagos hatások is generáló ha­tást fejthetnének ki. A bekötőutak, a hidak, a motelek, benzinkutak, áruházak építése enyhíthetne a fog­lalkoztatási feszültségeken. Na­gyon fontosnak tartom, hogy az au­tópálya építése ne Gyöngyösről kez­dődjön, hanem Miskolcról a főváros felé. Ezzel párhuzamosan pedig el kell kezdeni az ukrán, illetve a szlo­vák határig terjedd szakasz építését is. Innen, Miskolcról. Visszatérve a közgyűlésre: ismé­telten kimondatott, az 1902-ben alakult, 1947-ben megszűnt, majd 1990-ben újjáalakult MGYOSZ-nak nem változott eredeti célja és profil­ja: a szövetség a nagyvállalkozások érdekképviselője, érdekérvényesítő­je ldván lenni. Bár a mintegy' két­ezer tagvállalatot tömörítő szövet­ség nem tesz különbséget magán- és állami tulajdonú vállalatok között, de az alapszabály szerint csak az a vállalkozás lehet az MGYOSZ tag­ja, amelynek törzstőkéje legalább 30 millió forint. Ez pedig feltételezi, hogy elsősorban nagyvállalkozások találhatók az MGYOSZ-ban. Ezt bi­zonyítja az is, hogy a szövetség köz­vetlen tagjai összesen 401 milliárd forint értékű alaptőkét képviselnek, összesített forgalmuk pedig tavaly meghaladta a 310 milliárd forintot. Már jövőre tagjai lehetünk az EU-nak Budapest (ISB - D.Zs.) - Az Euró­pai Uniót (EU) még legalább 10-15 taggal lehet bővíteni - álla­pították meg a német Bertels­mann Alapítvány kutatói, akik véleményüket írásba is foglal­ták. A Demokrácia és piacgazda­ság Kelet-Európábán című tanul­mánykötet megjelenését több­éves kutatómunka előzte meg. A tanulmánykötet az említett meg­állapításon kívül még számos érde­kes és megfontolandó gondolatot tartalmaz. Többek között azt, hogy az EU kibővítésének első lehetséges időpontja 1996(1) Ekkor azok a kö- zép-kelet-európai államok nyerhet­nek felvételt az Unióba, amelyek már a piacgazdaság útjára léptek. Ebből következően hazánk minden­képpen számíthat kérelme pozitív elbírálására. A kutatók szerint, ha nem így' lesz jövőre, akkor sikerte­lennek minősíthető az EU soron kö­vetkező konferenciája. Az Unió bővítésével kitolódik Európa hatara - jelentették ki a ne­met kutatók. Felhívták arra is a fi­gyelmet, hogy a nyugatnak nem szabad még egyszer elkövetnie azt a hibát, amelyet az 1991-es politikai változások idején elkövetett. Vagy­is, hogy' nem tudta kezelni a szocia­lista rendszer felbomlásával jelent­kező problémákat. Figyelmeztettek ugyanakkor arra is, hogy' a konti­nens politikai és gazdasági térképé­nek átalakulásakor nemcsak Orosz­országot kell tényezőnek tekinteni, hanem oda kell figyelni Fehér Oroszországra és Ukrajnára is. Ezeknek az államoknak a geopoliti­kai helyzete ugyanis elengedhetet­lenné teszi, hogy fontos szereplő­ként bánjon velük a külvilág. És mi­vel az említett országoknak még nem elég stabil sem a politikai, sem a gazdasági helyzete, a konszolidált jóléti államoknak az a feladatuk, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy megfelelő irányba tereljék a leendő tagokat. Ugyanakkor azt is látni kell - a kutatok szerint -, hogy a jövendőbe­li változások a nyugati országokat sem hagyják majd érintetlenül! Vagyis nekik is számítaniuk kell némi módosulásra saját állami, jogi és gazdasági viszonyaikban. „ÁLLÁSPONT Hatmilliós kár Nagy József Miskolcon a közterületeken tetemes kárt okoznak a parkrongálók, a KRESZ-tábla- és virágtolvajok. Az idei télen megszám­lálhatatlan betonpad fatámlája esett áldo­zatul, az illetékesek tudni vélik, egy desz­ka körülbelül egy lebbencsleves elkészí­téséhez elegendő. Tapolcára egymillió fo­rint értékű holland tulipánhagymát ültet­tek ki a kertészek még az ősz folyamán, a hozzáértők szerint annak egy jelentős ré­sze máris hiányzik, bimbós, virágos ko­rukra egy újabb hányadukkal már a Búza tér piacán találkozhatunk. S akkor még nem esett szó a kiberhelt telefonfülkékről, mert nálunk a törhetetlen dél-afrikait is ösz- sze tudják tömi, a diósgyőri számozott ut­cák kivágott japán akácairól, a Drenka- hegy gyérülő véderdőiéről. Miskolc közterületein egy négyzetkilo­méterre évente egy milliós kár jut, amit je­lenleg nem tudunk ugyan összehasonlí­tani más városok adataival, mégis soknak érezzük. Látjuk nap mint nap a játszóte­rek lefittyedt láncú hintáit, torzra gyötört libikókáit, a mászókák betontuskóval együtttörtént kicsavarását a földből, ésleg- belül azzal is tisztában vagyunk, hogy ez anyagárban, munkadíjban, eszmei érté­ken mért veszteségben már-már felmérhe­tetlen. Lassacskán pedig pótolhatatlan is. Mert ennyi ablakon kidobnivaló pénz nincs sehol a világon. Ezekből a milliókból nem lehetne őröket állítani, megfizetni az éberségüket. Nos nem görnyedt hátú, rossz szemű, rokkant öregek foglalkoztatására gondolunk, ide markos, kemény őrök kellenének, hiszen vashajlítókkal, betonnyűvőkkel kell fel­venni a küzdelmet, nem csak tulipántol­vajokkal. Azokból az évente elvesztett milliókból talán jutna az őrzésért felelős­séget vállalók megfizetésére is. Érdemes lenne utánaszámolni. ■ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - 475 üzletben 432,702195 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értéktőzsde tegnap. Kárpótlási jegy Tőzsde Index márc. 22. Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. március 22. 1295,25 +2,23 Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel liladás Középárf. 189,86 193,34 191,61 87,0» 88 69 88^1 Belga és lux. frank ’ 410,74 417,66 414.79 Dán körön« >' , 21,21 21,57 2,1.43 Finn márka 27,27 27,73 27.50 Francia frank 23.95 24,37 24ÜO Holland forint 75,66 76,92 76,34 ír font ' ' 189,81 193,27 191,48 Japán yen* 134.60 136,80 135.94 Kanadai dollár ' 85.37 86.95 86,17 . Kuvaiti dinar . 404,63 411,87 408.79 Norvég korona 19,03 19,35 19,23 Olasz iinV> ' 70,40 ■ 71,80 71,08 Outi ak '.chili. 12,05 12,25 ^ 12,15 Spanyol peseta* 92,46 94,18 93,14 ^*^101,92 103,62 Áll Svéd korona 16,49 16,79 16.63 USA-döllár II« 119.69 121,83 ;'Í2ÖM;'i ECU (KP) 154,72 157.44 156,00 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents