Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-03 / 53. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995« Március 3» Péntek Galériaavató Új képzőművészeti kiállítóhellyel gazdago­dott Miskolc. Tegnap délután a „Szájjal és lábbal festő művészek" körének alkotásaiból rendezett kiállítással és aukcióval nyitották meg a Zsolcai kapu 1. szám alatti épületben a Paál Galériát Fotó: Fojtán László Vízió vagy koncepció Budapest (MTI) - Csaknem 100 ezer, az ok­tatásban dolgozó munkavállalót sodorhat bi­zonytalan helyzetbe a kormány közoktatási törvénytervezete. 2000-2500 településen pe­dig a normatív támogatás csökkenése miatt az eddigi 8 osztályos oktatás helyett a 6 osztályos képzést választja az önkormányzat. A felsőok­tatásban a központi költségvetés jelentős elvo­nást tervezett; a fejlesztési elképzelések pedig nem a felsőoktatásban tanuló nappali hallga­tókra vonatkoznak, hanem a levelező és az es­ti oktatásra. Három ellenzéki párt oktatási szakértője fogalmazta meg ezeket a kifogáso­kat csütörtökön a Képviselői Irodaházban, a KDNP-fr akcióban. A Vízió vagy koncepció címmel megtartott sajtótájékoztatón Kovács Kálmán, a KDNP, Dobos Krisztina, az MDF és Pokomi Zoltán, a Fidesz szakértői egységesen beszéltek félelme­ikről és aggodalmaikról a kormány napiren­den lévő közoktatási, felsőoktatási koncepció­jával, valamint a Nemzeti alaptantervvel kap­csolatban. Véleményük szerint az oktatás ilyen nagymérvű átalakítása nem lehet a kor­mány, a művelődési tárca belügye, a magyar oktatási rendszer megváltoztatása nem egy parlamenti ciklus alatt történhet meg. Szabó Lőrinc-napok Miskolc (ÉM) - A Szabó Lőrinc Alapítvány is­kolahálózatot alakított ki az ország Szabó Lő- • rinc nevét viselő iskoláiból. így a hét végén Ba­lassagyarmaton, Ózdon, Fehérgyarmaton, Nyíregyháza-Sóstón és a miskolci Szabó Lő­rinc Általános Iskolában illetve a Hennán Ot­tó Gimnáziumban (hiszen annak idején ők kezdték) egyaránt Szabó Lőrinc-szavalóver- senyt rendeznek -, most az elődöntőket tart­ják. A középiskolás szavalok (mintegy negyve­nen) március 3-án, pénteken délután fél 3 órá­tól találkoznak a Hermanban, míg a nyolcvan általános iskolás március 4-én, szombaton dél­előtt 9 órától szavalja el a kötelezően kijelölt Mozdonyok című verset, illetve egy szabadon választottat a Szabó Lőrinc Általános Iskolá­ban. A középiskolások részére ifj. Szabó Lőrinc a Március a körúton című verset jelölte ki kö­telezőként. (A versenynek több támogatója is van: a Miskolci Sütőipari Kft., az Invest Trade, a Borsodi Sörgyár, a Kossuth Könyvkiadó Ke­reskedelmi Kft. és a Hifi-box). A Szabó Lőrinc Általános Iskolában ez már az ötödik alkalom, hogy megtartják a ver­senyt, s immár hagyományosan ezzel veszi kezdetét a Szabó Lőrinc-napok rendezvényso­rozat. Mint az igazgatónő mondta, ilyenkor á névadó méginkább közöttük van. Persze már hamarabb is elkezdődött az ünnepség, hiszen megtartották a szavalóverseny elődöntőjének az „elődöntőjét”, amelyben minden tanuló részt vett. A rendezvénysorozat március 30-án fejeződik be, akkor tartják a döntőt a Herman Ottó Gimnáziumban. Ezen talán részt vesz Lóci is, aki most az elődöntőkön betegsége mi­att nem lehet jelen. Zsűrinek a döntőre Szabó Rékát, a költő unokáját, és Szakonyi Károly írót kérték fel. Március 30-án délután a mis­kolci Szabó Lőrinc Könyvtárban irodalmi em­lékülés is lesz a költő tiszteletére. A rendezvénysorozat keretében láthatnak az érdeklődők a költő életével, munkásságával kapcsolatos kiállítást, lesz önkormányzati nap, különböző versenyekkel. S hogy egy hó­napig tart, az azért jó, mert így nyugodtabb, nem kampányszerű az emlékezés. A sorozat igazából a hónap végén sem ér véget, hiszen nyáron emléktúrára mennek az iskolahálózat diákjai: a Balaton mellett jáiják majd azokat az utakat, melyeket Szabó Lőrinc is járt. Fél évszázados iskolatörténet Ötvenéves évfordulójára készülődik az ózdi gimnázium A József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola diákjai an­gol, német, latin és francia nyelvet tanulhatnak Fotó: Laczó József Ózd (ÉM - M.L.) - Sokáig nem lé­tezett középfokú oktatási intéz­mény Ózdon, így a második vi­lágháború előtti időkben a tele­pülés fiataljainak Putnokra, Gömör „fővárosába” kellett utazniuk, ha gimnáziumba akartak járni. A háború befeje­zése után azonban a város - az iparosodásnak köszönhetően - ugrásszerű fejlődésnek indult. Ez pedig megkövetelte, hogy végre Ózdon is állandó közép­iskolát alapítsanak. A középiskolai oktatás első csírái Ózdon az 1919-20-as években lel­hetők föl. Az idő tájt próbálkoztak ugyanis először középfokú intéz­ményt létrehozni a városban. A kez­deményezés azonban néhány év múlva elhalt, s további évtizedeket kellett a városlakóknak arra várni­uk - egészen 1945-ig -, hogy saját gimnáziumuk legyen. Igaz, akkor is csupán úgynevezett középiskolai előkészítő tanfolyamokat indíthat­tak a városban, és évről évre enge­délyt kellett kérni ahhoz, hogy a végzősök letehessék az érettségi vizsgát. A középfokú oktatás kezde­tei így valójában akkora tehetők, amikor Dávid Károly Kossuth-díjas építész - a Népstadion és a Ferihe­gyi repülőtér épületeinek alkotója - tervei alapján elkészült, a ma is ál­ló, József Áttila nevét viselő gimná­zium épülete.- Az iskola történetének leg­szebb évei talán a ’60-as, ’70-es évek voltak - mondja Eszenyi Gézáné, a gimnázium igazgatónője. - Akkori­ban vált vegyes profilúvá az iskola, és azóta létezik az egészségügyi szakközépiskolai képzés is. A mai kihívások persze még nagyobb oda­figyelést, még erősebb koncentráci­ót kívánnak tőlünk annak érdeké­ben, hogy az ide járó gyerekeknek minden tőlünk telhetőt megadjunk. Az általános gimnáziumi osztályok mellett működik hatosztályos gim­náziumi képzés, emelt szintű mate­matika és nyelvi osztály, német nyelvi speciális osztály, hogy csak a legfontosabbakat említsem. De vál­tozatlanul nagy az érdeklődés az egészségügyi szakközépiskolánk iránt is. Diákjainknak évről évre ösztöndíjakat ajánlanak a budapes­ti és a debreceni klinikák. A tovább­tanulni szándékozóknak mintegy felét veszik fel, ami azt hiszem, nem rossz arány. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a színvonalas oktatásra már csak azért is nagy súlyt kell fektetnünk, mivel az egri és miskolci gimnáziumok igencsak konkurenciát jelentenek. Az utóbbi évek kedvezőtlen vál­tozásai, a város közismerten áldat­lan helyzete sokáig bénítóan hatott az iskola tanulóinak mindennapjai­ra. Mindezek ellenére most mégis úgy tűnik, hogy újra mozgalmasabb diákéletet élnek, mint néhány évvel ezelőtt. Hozzátartozik ehhez a ha­gyományápolás is, amelyre jó alka­lom, hogy ez évben ünnepük a Jó­zsef Attila Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépikolában az intéz­mény, ezzel együtt a középfokú ok­tatás megalapozásának ötvenedik évfordulóját. Ä jubileumra már ré­gen készülődnek, hiszen az ez alka­lomra kiírt szavalóversenyt már megtartották. E mellett vers- és no­vellaíró, idegen nyelvről fordítási, képzőművészeti és fotópályázatokat is hirdetnek, de néprajzi, képzőmű­vészeti és iskolatörténeti kiállítások is szerepelnek terveikben. Az iskola diákszínjátszói Sütő András: Káin és Ábel című drámáját viszik színre az évforduló alkalmából. Az egész évben tartó programsorozat novem­ber 11-én díszünnepséggel zárul, amelyen az iskola volt tanárai mel­lett szeretnék vendégül látni egyko­ri diákjaikat is - köztük mai élspor­tolókat, egyetemi, főiskolai tanáro­kat, kutatókat -, mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben végeztek az ózdi gimnáziumban. Az ünnepségsorozat anyagi tá­mogatására az iskola hagyomány- őrző alapítványt hozott létre, amelynek céljai között szerepel egy iskolatörténeti évkönyv kiadása is. Ennek kézirata - az iskola egykori igazgatójának, Soltész Józsefnek köszönhetően - már készen van. A kiadáshoz szükséges anyagiak vi­szont még hiányoznak. Novemberig azonban még van néhány hónap, s az iskola bízik abban, hogy alapít­ványuk számláján - az MHB Rt. 274-11867 számlaszámon - addig összegyűlhet a szükséges pénz. így méltó módon, reprezentatív év­könyvvel emlékezhetnek meg a vá­ros oktatásának hőskoráról. Bródy János, a rockzene unikuma ZSIDAI PÉTER Miskolc (ÉM) - Bródy János a hét elején Miskolcon vendég­szerepeit. Ismét tudtunkra ad­ta, hogy már több mint har­minc éve tart a rekedtsége, és megtudhattuk azt is, miért dí­szíti a pólóját a nagy hasú uni- kumos üveg. □ Milyen érzés szabadelvűként rek­lámhordozónak lenni.? • A két dolognak, a reklámnak il­letve az elveimnek nincs igazán kö­ze egymáshoz. A rockzenében én unikum vagyok. Miután a Zwack Unikum Rt.-vel megállapodtunk, hogy egymás termékeit rendkívüli módon értékeljük, számomra ez nem jelent szégyellni valót. Másfe­lől esztétikailag is sokkal jópofább­nak tartom az unikumos üveget, mintha mondjuk egy coca-colás sze­relésben lépnék fel. □ Tavaly megjelent lemezének a cí­me: Az utca másik oldalán. Bródy János melyik oldalon áll? • Az utca másik oldala az, ahol ép­pen nem vagyunk. Én azok közé tartozom, akik mindig kíváncsiak arra, hogy mi van a másik oldalon. Ezzel is szeretnék az egyoldalúság ellen védekezni. □ Ez a metafora a rendszerváltozás­hoz kapcsolható? • Nem, az életszemléletemhez kö­tődik. □ Ezekben a dalokban sokkal in­kább hangsúlyosak a melankolikus elemek, mint az előzőekben. Fájda­lom él önben a múltba veszett emlé­kek, kapcsolatok miatt? • Minden évvel az ember öregebb, és talán bölcsebb is lesz, tehát elke­rülhetetlen, hogy a megszerzett élettapasztalatok felhalmozódja­nak. Nem lennék hűséges önma­gamhoz, ha ezeket nem próbálnám meg dalokban kifejezni. Azért tűn­nek melankolikusnak, mert az élet- tapasztalatom valami hasonlót su­gall számomra. Az egyikben meg is írtam, hogy a boldogság csak egy át­Bródy János Fotó: ÉM-archív meneti állapot a remény és a csaló­dás között. □ Kevésbé igényes nyelvi és zenei megoldásokat használ ezen a leme­zen. Úgy érzi, hogy megfelelően sike­rült dalokba foglalnia az elmúlt öt évet? • Én az ellenkezőjét érzem: egyre jobb dalokat írok. De hadd említ­sem meg, hogy 1978-ban az Egyete­mi Színpadon ugyanez, „Az utca másik oldalán” volt a címe az első előadói estemnek is. Az eltelt idő­ben még ha nagyon sok mindenhez nem is, de önmagamhoz mindig megpróbáltam hűséges maradni. Ebben az értelemben nem történt változás. □ Albumain találhatók hasonló té­májú dalok, ilyen például a „Vándor Éva” és most ,A huszonhét éve már”. Mindkettő a Magyarországról ki­vándorolt lány alakjával foglalko­zik. Minek köszönhetőek ezek az egy­beesések? • Amikor megkérdezik tőlem, hogy miről szólnak a dalaim, és mennyi belőlük a valóság, mindig azt felelem, hogy csak azt írom meg, ami megtörtént, vagy ami megtörténhetett volna. És ha bele­gondolunk, ez nem is olyan nagy különbség. Ami az említett dalokat illeti: nekem nagyon sok barátom és ismerősöm ment el ebből az or­szágból a ’60-as években, mert úgy érezte, hogy itt már semmi sem fog történni. Sajnos, némelyikük telje­sen eltűnt az életemből, és azóta sem hallottam róluk. De meglepe­tésemre olyanok is vannak, akik azóta hazaértek. □ Az „Illuzionista?” című dalában arról énekel, hogy a színpadon az lenne a csalás, ha nem is csalna. Felvetődik a kérdés, mennyit csal a túlsó oldalon? • Hát, valamennyit egész biztosan. Aki színpadon áll, az szerepet ját­szik. A rockzenészek annyiban kü­lönböznek a színészektől, hogy nem játszanak más szerepet minden es­te, hanem csak egyet — de azt végig, az egész pályájukon. Én igyekszem a saját szerepemet játszani, és ebből a szempontból tényleg nagyon kivé­teles helyzetben vagyok. Ugyanis azon kevesek közé tartozom, akik saját maguk írják a szerepüket: én írom a dalokat, és én adom elő őket. Nem kell másokhoz alkalmazkod­nom. Ezért talán tényleg unikum vagyok a rockzenében. □ Mit gondol, mit tud nyújtani a kö­zönségnek? De úgy is feltehetem a kérdést: mit szeretne átadni?. • A dalaim általában az emberi kapcsolatokról szólnak, ugyanis ezek határozzák meg az életünket. Ha egy-két embert kötnek össze, akkor szerelemről, barátságról, amikor pedig nagyon sokakat, ak­kor társadalmi jelenségről és politi­káról is beszélünk. Egy mondatban úgy tudnám összefoglalni a legfon­tosabb üzenetemet, hogy szeresd azokat, akik keresik az igazságot, de no higgy azoknak, akik azt hirde­tik, hogy megtalálták. Petőfi-tisztelők Miskolc (ÉM) - Varga János festő­művész kiállításának megnyitójá­val március 6-án, hétfő délután 5 órakor kezdetét veszi a miskolci Pe­tőfi Sándor Középiskolai Kollégium nevelőtestülete és diákönkormány­zata által szervezett Petőfi-napok rendezvénysorozat. Másnap, ked­den délután 5 órától tartják a Petőfi vers- és prózamondó emlékverseny döntőjét, este 7 órától a fiataloknak zenés mulatságot rendeznek. Már­cius 8-án délután 2 órától sportren­dezvényre várják a diákokat. Már­cius 9-én, csütörtökön délután 4 órakor Pctőfi-ünnepély lesz, ame­lyen az új diákönkormányzati tagok leteszik fogadalmukat, majd meg­koszorúzzák Petőfi szobrát. Dél­után fél 5-től a Bartók Béla Zene­művészeti Szakközépiskola diákjai adnak fúvószenei koncertet, amit a Petőfi-napok záróműsora követ. Kiállítás-meghívó Tiszaújváros (ÉM) - Hegedűs Miklós festőművész és Nemes Fe­renc faragó, népi iparművész alko­tásaiból nyílik kiállítás március 4-én, szombaton délután 5 órától Ti- szaújvárosban a Városi Kiállítóte­remben. A kiállítást Toll Lászlóné főtanácsos nyitja meg, közreműköd­nek a tiszaújvárosi Vándor Sándor Zeneiskola növendékei. Szavalóverseny Miskolc (ÉM) - A miskolci Avas Nyugdíjasklub és a Területi Gondo­zási Központ március 4-én, szomba­ton délután 3 órától a Corvin u. 9. sz­álait városi szavalóversenyt rendez nyugdíjasok számára. A részvevők egy Petőfi-verssel és egy szabadon választott (nem saját szerzeményű) költeménnyel szerepelnek. Jelent­kezni a rendezvény kezdete előtt is lehet Lestámé Mater Mária klubve­zetőnél. A szavalóverseny védnöke Korinthus Katalin országgyűlési képviselő. A városi elődöntőt megyei verseny követi május 27-én. Beiratkozóknak Miskolc, Encs (ÉM) - A Kaffka Margit Általános Iskola rajz tagoza­tos és mozgásművészeti osztályába jelentkező leendő elsősök számára március 11-én, szombaton reggel 9- től déli 12 óráig tartanak felvételit az Észak-Kiliánban található Hun- falvy Pál utcai iskolában. Az encsi Váci Mihály Gimnázium ve­zetősége április 30-ra módosította a gimnázium hat évfolyamos képzésé­re történő jelentkezés határidejét. A szeptemberben induló harmadik év­folyamra a tanulók felvételi vizsga nélkül is bejuthatnak, ha az általá­nos iskolában a hatodikos félévi eredményük átlaga legalább négyes (jó) szintű a következő tantárgyak­ból: magyar nyelv és irodalom, ide­gen nyelv, történelem, matematika, fizika és biológia. Az érdeklődő szü­lök további információt a gimnázium igazgatóságán kaphatnak. Ezeréves iskolaügy Győr, Sárospatak (MTI) - A Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) Országos Intézőbizottsága elhatározta, hogy az „Ezeréves a magyar iskolaügy” rendezvénysoro­zathoz kapcsolódóan 1996 áprilisá­ban nemzetközi neveléstörténeti és művelődéstörténeti szimpóziumot rendez hallgatók és oktatók részvé­telével Győrben. A felsőoktatási szakszervezet részt vállal az 199» júliusában Sárospatakon tartandó pedagógiatörténeti konferencia megszervezésében is. Hegedűs Miklós alkotása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents