Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-20 / 67. szám

1995. Március 20., Hétfő Dokumentum ÉSZAK-Magyarország 7 A magyar-szlovák alapszerződés Budapest (OS) - A Külügyminisztérium az Országos Sajtószolgálat rendelkezé­sére bocsátotta a magyar-szlovák alap- szerződés teljes szövegét, melyet az alábbiakban teszünk közzé: Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság között a jószomszédi kap­csolatokról és a baráti együttműködésről. A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztár­saság (a továbbiakban: szerződő felek), abban a meggyőződésben, hogy az Európá­ban, valamint országaikban bekövetkezett történelmi változások egyedülálló lehetősé­geket kínálnak azoknak a közös feladatok­nak a megoldására, amelyek a kétoldalú kapcsolataiknak a jószomszédság és a bará­ti együttműködés szellemében történő fej­lesztéséből adódnak, erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy a végbemenő integrációs folyamatok kereté­ben hozzájáruljanak Európa, mint a béke, a biztonság és a prosperitás kontinense felépí­téséhez, megerősítve, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, a demokrácia, a jogállamiság és a humanizmus elveinek tiszteletben tartása és érvényesítése a sza­badság, az igazságosság és a béke alapjait képezi, elismerve, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon szerződő fél társa­dalmának és államának integráns részét képezik, amelynek területén élnek, és egy­ben hozzájárulnak annak élete gazdagításá­hoz, valamint az országaik közötti bizalom, barátság és együttműködés elmélyítéséhez, és kijelentve, hogy felelősséget éreznek azért, hogy védelemben részesítsék és elő­mozdítsák a területükön élő kisebbségek nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitása megőrzését és elmélyíté­sét, megerősítve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záró­okmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek az Új Euró­páról szóló Párizsi Kartájában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ál­tal elfogadott további dokumentumokban rögzített elvek vezérlik őket, abban a meggyőződésben, hogy baráti kap­csolataik; és együttműködésük űj alapokon való továbbfejlesztése megfelel országaik és nemzeteik létérdekeinek, a következőkben állapodtak meg: 1. CIKK A szerződő felek kapcsolataikat a jószom­szédság, a bizalom és a baráti együttműkö­dés szellemében fogják fejleszteni, és párbe­szédet folytatnak minden közös érdeklődés­re számot tartó területen. 3- CIKK 11) A szerződő felek a nemzetközi jog alapel­vivel és normáival összhangban megerősí- hk, hogy tiszteletben tartják közös államha­táruk sérthetetlenségét és egymás területei mtegritását. Megerősítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincs és ilyet a jövőben sem támasztanak. 12) A szerződő felek kijelentik, hogy kölcsö­nös kapcsolataikban tartózkodnak a másik lel területi integritása vagy politikai függet­lensége ellen irányuló erőszak alkalmazásá­tól vagy az azzal való fenyegetéstől, vagy jnás, az Egyesült Nemzetek Alapokmányá- ba vagy a nemzetközi jogba ütköző egyéb cselekedetektől vagy az ilyen akciók támo­gatásától, és harmadik fél számára sem te­szik lehetővé, hogy területüket a másik fél elleni hasonló cselekmények elkövetésére ‘elhasználja. A közöttük felmerülő vitás Kérdéseket kizárólag békés eszközökkel old­ják meg. 4- CIKK lÚ Ha a szerződő felek egyikének vélemé­nye szerint egy, a nemzetközi kapcsolatok- an kialakult helyzet veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot vagy saját 'ztonsági érdekeit, ügy az a fél konzultáci- °t kérhet a másik féltől, hogy megvizsgál- Jak, mit tehetnének a feszültség enyhítése Vagy felszámolása érdekében, összhangban az Egyesült. Nemzetek Alapokmányában nglalt, valamint az Európai Biztonsági és Syüttmúködési Szervezet keretében alkal­mazott elvekkel. A szerződő felek különböző szinteken endszeres konzultációkat folytatnak a biz- i nsaS és a védelem kölcsönös érdeklődésé­re számot tartó kérdéseiről. Bármelyikük kérésére tájékoztatják egymást a biztonság­ra és leszerelésre vonatkozó nemzetközi kö­telezettségeik teljesítéséről. Kétoldalú kap­csolataikat katonai téren külön megállapo­dás szabályozza. 5. CIKK (1) A szerződő felek e szerződés céljainak megvalósítása érdekében a közös érdeklő­désre számot tartó minden területen megte­remtik az együttműködés megfelelő kereteit. (2) A szerződő felek kiemelt jelentőséget tu­lajdonítanak a törvényhozó és végrehajtó szeivek együttműködésének és kapcsolatai továbbfejlesztésének. (3) A szerződő felek különböző szinteken rendszeres konzultációt folytatnak kétolda­lú kapcsolataik további fejlesztése és elmé­lyítése, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontjaik kölcsönös megisme­rése érdekében. Ennek keretében évente legalább egyszer sor kerül a miniszterelnö­kök találkozójára, és a külügyminiszterek is évente legalább egy alkalommal áttekintik e szerződés végrehajtását. (4) Az egyéb ágazatok közötti együttműkö­dést, ideértve vezetőik rendszeres találkozó­it, az ezen ágazatok közötti megállapodások szabályozzák. 6. CIKK A szerződő felek megerősítik, hogy az Euró­pai Unióba, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe és a Nyugat-Európai Unióba való integrálódásukkal, továbbá az Európai Tanáccsal és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel kapcsolatos érdekeik és törekvéseik azonosak, és kifeje­zésre juttatják azon elhatározásukat, hogy ez irányban támogatást nyújtanak egymás­nak. 7. CIKK (1) A szerződő felek kétoldalú kapcsolataik kibontakoztatása keretében, valamint az Európai Unióba történő integrálódásuk fo­lyamatában fejleszteni fogják kölcsönösen előnyös együttműködésüket a gazdaság, mindenekelőtt az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés és szállítás, a távközlés és a szolgáltatások területén. (2) A szerződő felek meg fogják teremteni a gazdasági együttműködés különböző formái fejlesztésének feltételeit a határ menti terü­leten, a regionális és helyi szinteken, bele­értve a jogi és természetes személyek közöt­ti együttműködést. (3) A szerződő felek fontosnak tekintik a ma­gasabb önigazgatási egységek, a városok és a községek közötti együttműködést, össz­hangban a számukra kijelölt hatáskörökkel, valamint a szubszidiaritás elvének alkal­mazásával. 8. CIKK A szerződő felek támogatják az együttműkö­dést a tudomány és a technika területén. Elősegítik az alap- és az alkalmazott kuta­tás területén folytatandó hatékony együtt­működéshez szükséges feltételek kialakítá­sát, különös tekintettel a korszerű techniká­ra és technológiára, s támogatják a két or­szág tudósai, a tudományos és kutató inté­zetek dolgozói közvetlen kapcsolatait és kö­zös kezdeményezéseiket. 9. CIKK (1) A szerződő felek, a természeti környezet iránti gondoskodáshoz és a jövendő generá­ciók számára elfogadható életfeltételek megőrzéséhez fűződő érdekeiktől vezérelve, együttműködnek a környezet- és természet- védelemben abból a célból, hogy megelőzzék és csökkentsék a környezet szennyezését, különösén azt, amely átteijedhet az állam­határon. (2) A szerződő felek a vonatkozó megállapo­dásokkal összhangban, mindenekelőtt az Európai Unióval és tagállamaival együtt­működve fejleszteni fogják együttműködé­süket a környezetvédelem területén, vala­mint részt fognak venni az Unió összehan­golt nemzetközi stratégiájának és koncepci­ójának kialakításában, illetve megvalósítá­sában. (3) A szerződő felek a környezet védelmének fokozását célzó konkrét intézkedés elfogadá­sa céljából kormányszintű külön megállapo­dást kötnek, amely rendelkezni fog a balese­ti kockázatok csökkentésével, a bekövetke­zett balesetek korai jelzése rendszerével, va­lamint az ezek köyetkezményeinek felszá­molásával kapcsolatos együttműködésről. 10. CIKK (1) A szerződő felek a legfejlettebb technoló­gia felhasználásával bővítik együttműködé­süket a légi, a vasúti, a közúti, a belvízi, a tengeri, a csővezetékes, valamint a kombi­nált fuvarozás, továbbá a postai és távközlé­si szolgáltatások infrastruktúrája fejleszté­sében. (2) A szerződő felek megerősítik, hogy a szá­razföldi államoknak joguk van a tengerhez való kijutáshoz és az ezzel a joggal össze­függő tranzit szabadságához és készek e te­rületen más államokkal is együttműködni. 11. CIKK A szerződő felek, összhangban sokoldalú együttműködésük fejlesztésével, készek ja­vítani a határok átjárhatóságát, ideértve új határátkelőhelyek nyitását mindkét szerző­dő fél lehetőségeihez és szükségleteihez ké­pest. 12. CIKK (1) A szerződő felek fejlesztik az együttmű­ködést a kultúra, a tudomány és az oktatás területén. (2) A szerveződő felek az intézmények, szer­vezetek, egyesületek, szövetségek, települé­sek, önkormányzatok, az állampolgárok kezdeményezéséből alapított csoportok, il­letve maguknak az egyéneknek a kölcsönös igényeken és érdeklődésen alapuló együtt­működését tekintik az országaik közötti kulturális, tudományos és oktatási együtt­működés alapvető formájának. A megfelelő megállapodások és programok alapján tá­mogatják az állami, társadalmi és magán- intézmények, szervezetek, egyesületek és természetes személyek kölcsönös megisme­rést és közeledést szolgáló kezdeményezé­seit. (3) A szerződő felek támogatják az oktatási, egyéb művelődési intézmények és tudomá­nyos kutatóintézetek együttműködését, va­lamint az általános és középiskolás tanulók, egyetemi és főiskolai hallgatók, a tanárok és a tudományos dolgozók cseréjét. (4) A szerződő felek elősegítik a területükön található levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban és egyéb hasonló jellegű in­tézményekben folyó tudományos kutatást, beleértve az ezen intézményekben található anyagokhoz való hozzájutást. (5) A szerződő felek megfelelő megállapodá­sok alapján elismerik a másik szerződő fél belső jogszabályainak megfelelően kiállí­tott, iskolai végzettséget és szakképesítést tanúsító, valamint a tudományos fokozatok elérését igazoló okmányokat. (6) A szerződő felek támogatják a másik ál­lam nyelvének oktatását az iskolákban és a nem oktatási intézményekben egyaránt. E célból kölcsönösen segítséget nyújtanak a tanárok nyelvi felkészítésében és tovább­képzésében. (7) A szerződő felek törekednek arra, hogy a felsőoktatási intézményeikben bővítsék a másik szerződő fél kultúrája, irodalma és nyelve megismerésének és a hungarisztika és a szlovakisztika tanulmányozásának a lehetőségeit. (8) A szerződő felek kölcsönös megállapodás alapján országaikban biztosítják a feltétele­ket a másik szerződő fél kulturális központ­jai tevékenységéhez. 13. CIKK (1) A szerződő felek törekednek a másik fél történelmi és kulturális emlékei és emlék­helyei saját területükön való megőrzésére. (2) A kulturális értékek, valamint a levéltá­ri anyagok cseréjét a szerződő felek az illeté­kes minisztériumok közötti megállapodás alapján végzik. 14. CIKK A szerződő felek erősítik országaik eltérő et­nikai, vallási, kulturális és nyelvi eredetű állampolgárai közötti tolerancia és megér­tés légkörét. A szerződő felek összhangban nemzetközi jogi kötelezettségeikkel saját te­rületükön minden személynek fajra, bőr­színre. nemre, nyelvre, vallási, politikai vagy más meggyőződésre, továbbá nemzeti­ségre, vagy társadalmi eredetre való tekin­tet nélkül azonos és hatékony jogvédelmet fognak biztosítani. 15. CIKK (1) A szerződő felek megerősítik, hogy a nemzeti kisebbségek védelme és az azokhoz tartozó személyek jogainak és szabadságjo­gainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, és mint ilyen a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik, ebben az értelemben nem az álla­mok kizárólagos beliigye és a nemzetközi közösség legitim figyelmének tárgyát is ké­pezi. A szerződő felek elismerik, hogy az ezen a területen folytatott együttműködé­sük hozzájárni az országaik közötti jószom­szédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés, a barátság és bizalom erősítéséhez, és egyút­tal a nemzetközi biztonság és stabilitás, az európai integráció megszilárdításához. (2) A szerződő feleket a nemzeti kisebbségek védelme és a hozzájuk tartozó személyek jo­gainak védelme területén az alabbi elvek vezérlik: (a) A nemzeti kisebbségekhez való tartozás minden személy egyéni, szabad választásá­nak ügye, és ebből a választásból számára semmiféle hátrány nem származhat. (b) A nemzeti kisebbségekhez tartozó sze­mélyeknek joguk van a törvény előtti egyen­lőséghez és a törvény általi egyenlő véde­lemhez. Ebben a vonatkozásban minden, 2. CIKK A szerződő felek kölcsönös kapcsolataikban, ugyanúgy, mint más államokkal fönnálló Kapcsolataikban, tiszteletben tartják a nem­zetközijog általános elfogadott elveit és nor- uiáit, elsősorban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmány­ban, az Új Európáról szóló Párizsi Kartában es az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Szervezet keretében elfogadott más doku­mentumokban foglalt elveket. valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló diszkrimináció tilos. (c) A nemzeti kisebhbséghez tartozó szemé­lyeknek joguk van egyénileg vagy csoport­juk más tagjaival együtt szabadon kinyilvá­nítani, megőrizni és fejleszteni saját etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásukat és megőrizni, illetve fejleszteni kultúráju­kat, annak minden vonatkozásában. (d) Megerősítve saját integrációs politikájuk céljait, a szerződő felek tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen sze­mélyek bámiilyen cselekménnyel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. A szer­ződő felek tartózkodnak olyan intézkedések­től, amelyek megváltoztatnák a népesség számarányát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken és amelyek korlátozzák ezen személyek jo­gait és szabadságjogait, amivel a nemzeti kisebbségek kárára volnának. (e) A nemzeti kisebbségekhez tartozó sze­mélyeknek joguk van arra. hogy a megfelelő törvényes keretekben identitásuk ápolása, fejlesztése és átadása céljából saját szerve­zeteket, egyesületeket, ideértve a politikai pártokat, valamint oktatási, kulturális és vallási intézményeket hozzanak létre és működtessenek. Ehhez a két kormány a maga részéről biztosítja a törvényi feltétele­ket. (f) A nemzeti kisebbségekhez tartozó szemé­lyeknek joguk van hatékonyan részt venni országos, és ahol helyénvaló, regionális szin­ten azon döntésekben, amelyek azt a kisebb­séget érintik, amelyhez tartoznak, vagy azt a régiót, ahol élnek, a belső jogrendszerbe nem ütköző módon. (g) A Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbséghez és a Szlovák Köztársaságban élő magyar kisebbséghez tartozó személyek­nek, egyénileg vagy csoportjuk tagjaival kö­zösen, joguk van szóban és írásban, a ma­gán- és közéletben szabadon használni anyanyelvűket. Joguk van továbbá a belső jogrenddel és a két szerződő fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyező­en használni anyanyelvűket a hivatalokkal való kapcsolatokban, beleértve a közigazga­tást, és a bírósági eljárásokban anyanyelven feltüntetni azon települések neveit, ame­lyekben élnek, az utcák és egyéb közterüle­tek neveit, helyrajzi adatokat, feliratokat és közterületi információkat, bejegyezni és használni kereszt- és vezetékneveiket ezen a nyelven, az állami nevelési-oktatási rend­szer keretén belül adekvát lehetőségre anyanyelvűk oktatására és anyanyelvükön történő oktatásra - a hivatalos nyelv okta­tásának vagy az azon való oktatásnak a sé­relme nélkül -, ugyanígy joguk van a nyilvá­nos tömegtájékoztatási eszközökhöz való diszkrimináció-mentes hozzájutásra és sa­ját tömegtájékoztatási eszközökre. A szerződő felek az általuk vállalt nemzet­közi kötelezettségekkel összhangban meg­tesznek minden szükséges jogi, adminiszt­ratív és egyéb intézkedést a felsorolt jogok érvényesítése érdekében, amennyiben már ilyen szabályozás nincs a jogrendjükben. (h) A jelen bekezdés (c.) pontjával összhang­ban megteremtik a szükséges feltételeket, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó sze­mélyek megőrizhessék tárgyi és építészeti emlékeiket, emlékhelyeiket, amelyek kultu­rális örökségüket, történelmüket és hagyo­mányaikat hordozzák. (3) A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó sze­mélyekre ugyanazok az állampolgárságuk­ból fakadó jogok és kötelezettségek vonat­koznak, mint az állam más polgáraira. (4) A szerződő felek (a) kijelentik, hogy a területükön élő nemze­ti kisebbségekhez tartozó személyek jogai­nak és kötelezettségeinek szabályozása te­rén az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebb­ségek védelméről elfogadott és a szerződő felek áltál 1995. február 1-jén aláírt keret­egyezményét alkalmazzák - amennyiben belső jogrendjük már nem rögzít a kisebbsé­gekhez tartozó személyek jogaira nézve a keretegyezménvben foglaltaknál kedvezőbb szabályozást attól a dátumtól kezdve, amikor a jelen szerződést és a fent említett keretegyezményt a szerződő felek országa­ikban megerősítették; (b) az előző,(a) pontban foglaltakat nem érintve a Magyar Köztársaságban élő szlo­vák kisebbséghez, illetve a Szlovák Köztár­saságban élő magyar kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelme érdekeben az alábbi dokumentumokban rögzített normá­kat és politikai kötelezettségeket jogi kötele­zettségként alkalmazzák:- Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentuma:- Az Egyesült Nemzetek közgyűlése 47/135 számú, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jo­gairól szóló nyilatkozata:- Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201 (1993) sz. ajánlása, tiszteletben tartva az egyéni emberi és polgári jogokat, beleért­ve a nemzeti kisebbségekhez tartozó szemé­lyek jogait. (5) A jelen cikkből semmit sem szabad úgy’ értelmezni, mint ami feljogosít bármi olyan tevékenységre vagy olyan cselekedetre, amely ellentétes a nemzetközi jog alapvető elveivel, és különösen az államok szuverén egyenlőségével, területi integritásával és politikai függetlenségével. (6) A szerződő felek kölcsönös együttműkö­désükben elősegítik egymás számára, hogy figyelemmel kísérhessék e cikk tartalmá­nak megvalósulását. Ezért mérlegelik an­nak módját, hogy kölcsönös együttműködé­sük keretében hogyan cseréljenek a jelen egyezmény 5. cikkének 1. bekezdése alap­ján, valamint a kölcsönös megértés és biza­lom szellemében információkat és tapaszta­latokat a jelen cikk alkalmazásának kérdé­seiben. E célból az általuk szükségesnek tartott összetételű tagozatokból álló, ajánlá­si joggal felruházott kormányközi vegyes bi­zottságot hoznak létre. A szerződő felek a nemzeti kisebbségek védelme terén vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésé­nél az Európa Tanács és az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szervezet azon sza­bályai szerint járnak el, amelyek mindkét szerződő fél számára kötelezőek. 16. CIKK (1) A szerződő felek támogatják a sokoldalú együttműködést az egészségügy’, az egész­ségügyi-higiénia és a gyógyszerkutatás te­rületén, mindenekelőtt a civilizációs és fer­tőző betegségek megelőzéséért és leküzdé­séért folytatott küzdelemben. (2) A szerződő felek fejlesztik az együttmű­ködést a társadalombiztosítás és a szociális gondoskodás területén és e célból illetékes szerveik megfelelő megállapodásokat köt­nek. 17. CIKK (1) A szerződő felek a megfelelő megállapo­dások alapján együttműködnek a jogi és konzuli kapcsolatok területén, valamint a rendőrségi tevékenységben. (2) A szerződő felek fejlesztik együttműkö­désüket a szervezett bűnözés elleni harc­ban; különös tekintettel a terrorizmusra, a kábítószerekkel történő visszaélésre, a légi­kalózkodásra, valamint a kulturális, a törté­nelmi és a muzeális tárgyak és értékek tör­vénytelen kivitelére. 18. CIKK A szerződő felek fontosnak tartják a tömeg­tájékoztatási eszközök együttműködését, és támogatják a szabad információcserét és minden olyan, a tárgyilagos tájékoztatásra irányuló törekvést, amely elősegíti egymás jobb megismerését és megértését. 19. CIKK A szerződő felek támogatják a politikai és társadalmi szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a vallási és egyéb szervezetek, valamint az ifjúság, a sport- és az egyéb szö­vetségek közötti kapcsolatok kiszélesítését. 20. CIKK A jelen szerződés nem irányul harmadik ál­lam ellen. Nem érinti azokat a jogokat és kö­telezettségeket, amelyek a szerződő felek számára más két- és többoldalú szerződé­sekből fakadnak. 21. CIKK (1) A szerződő felek a jelen szerződés értel­mezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltérésük esetén a szerződés 5. cikké­ben foglalt rendelkezések szerint konzultál­ni fognak egymással. (2) Abban az esetben, ha a konzultációk ésszeiű időn belül nem vezetnének a nézet- eltérés kiküszöböléséhez, a szerződő felek mérlegelni fogják, milyen más, a nemzetkö­zijog elveivel és normáival összhangban lé­vő módon éljék el azt. 22. CIKK (1) A jelen szerződést 10 éves időszakra kö­tik. Amennyiben egyik szerződő fél sem mondja fel írásban legalább 1 évvel az adott érvényességi idő letelte előtt, a szerződés ér­vényessége mindig meghosszabbodik a kö­vetkező 5 éves időszakra. (2) A jelen szerződést meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép életbe. (3) A szerződő felek a jelen szerződést az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cik­ke szerint nyilvántartásba vétetik. Kelt 1995. március 19-én két példányban, mindegyik magyar és szlovák nyelven, mindkét nyelvi szöveg azonos érvénnyel bír. a Magyar Köztársaság nevében Horn Gyula mi n isz terel nők a Szlovák Köztársaság nevében Vladimír Meciar miniszterelnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents