Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-16 / 64. szám
1995» Március 16», Csütörtök Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Gépbemutató Mályiban Mályi (ÉM) - Évről évre bővíti mezőgazdaságigép-választékát Mályiban az Agroker Rt. Egymás után jelennek meg a kis és a nagy- gazdaságokat kiszolgáló új géptípusok a 14 lóerős kisgépektől a 160 lóerős gépekig, sőt ma már komplex géprendszerek is rendelkezésre állnak. Ezek megismertetését szolgálja Mályiban az a gép, alkatrész és vegyesáru bemutató, amelyet március 16-17-18-án rendez az Agroker Rt. neves gyártócégek és pénzintézetek szakembereinek közreműködésével. A három nap során több előadás is elhangzik, s nem csupán az új gépekről és technológiákról, hanem a gépvásárlást ösztönző hitellehetőségekről, támogatási rendszerekről is. Kevesebb áru a közutakon Miskolc (ÉM) - A szállítási ágazat teljesítményének az elmúlt években megfigyelhető csökkenő tendenciája - a tavalyi év előzetes adatait figyelembe véve - megállt. Az áruszállítás teljesítmény-adatai elérik, illetve kismértékben meg is haladják az előző évben mért teljesítményeket, amelyek egy lassú stabilizálódási folyamat kezdetét jelzik - derül ki a statisztikai hivatal napokban közzétett jelentéséből. A szállítási piac lényeges jellemzője az ágazatot korábban uraló nagyméretű vállalkozások tévesztése, szétválása. Négy-öt évvel ezelőtt a szállított árumennyiség közel 80 százaléka belföldi forgalomban mozgott, 1994-re azonban ez az arány alig haladja meg a 64 százalékot. Az egyes alágazatok közötti munkamegosztás is megváltozott az elmúlt évek során. A korábban több mint 70 százalékos részarányt képviselő közúti áruszállítás részesedése 1994-ben már nem éri el az 55 százalékot. Drágulnak a repülőjegyek Budapest (MTI) - Átlagosan 5 százalékkal drágul április 1-jétől a repülőgépjegyek alapára. Ez nem an- Uak a következménye, hogy a kormány a napokban 9 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis Valutákhoz képest, hanem a Légifú- Varozók Nemzetközi Szövetsége kezdeményezte még tavaly, hogy fagjai ilyen mértékben módosítsák áraikat. Minderről a Malév tájékoz- fatta a Magyar Távirati Irodát. Á tájékoztatás szerint az alapárvál- f°zás valamennyi légitársaságot érinti, amely tagja a Légifuvarozók Nemzetközi Szövetségének. Ezek a légitársaságok évről évre végeznek kereskedelmi árrendezést. Ennek keretében az aktuális inflációs rátádat veszik figyelembe, s így született a döntés az átlagosan 5 százalékos áremelésről. A repülőjegyek járatonként és tarifatípusonként eltérő mértékben fognak drágulni. A Malévnál elmondották, hogy egyelőre vizsgálják, miként érinti a reget a forint márciusi jelentős leértékelése. Ez a döntés ugyanis a légitársaságot teljesen váratlanul érte. Olajárak G a termelés Budapest (MTI) - A Kőolajexpor- ,mó Országok Szervezetéhez UJPEC) tartozó államok termelése epruárban napi 210 ezer hordóval r*ptt és 25,1 millió hordó volt. Ez na- Pi 500 ezer hordóval haladja meg a Kartell napi 24,52 millió hordóban l0gzített termelési szintjét. A febru- U'i emelkedés elsődlegesen annak adható be, hogy Irán napi 240 ezer 'tordóval több - 3,77 millió hordó - nJat bányászott. ^KöviDFN _________ é v első hónapjában a 10 fő ßletti vállalkozói körben a bruttó Keresetek 22,5 százalékkal, 33 226 rtntra emelkedtek. Ezen belül a zikai állománycsoportba tartozók 9?esete 26 200, a szellemieké 48 K44 forintot ért el. A külkereskedelmi forgalom a ta- M évi előzetes adatok alapján a ta/f i ezüképpen alakult: A behozatokáron mért 1537-° forint ér- 11ÁQVP' szemben a kivitel mindössze °>7 milliárd forintot tett ki. Csodák ma nemigen esnek meg Csak tények vannak, amelyek azonban makacs dolgok Abaújban egyre több az elhagyott ház. A fiatalok máshol próbálnak boldogulni. Fotó: Dobos Klára Gönc (ÉM - Sz. D.) - Vilmány, Göncruszka, Gönc, Telkibánya, Zsujta, Pányok, Abaújkér, Kéked, Hidasnémeti, Tornyosnémeti. Az imént felsorolt tíz aba- úji településen, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Munkaügyi Központ gönci irodavezetője szerint az országban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, a legsúlyosabbak az ebből származó gondok. Nyíri János olyannyira reménytelennek mondja a kialakult helyzetet, hogy szerinte már csak valamiféle csoda segíthetne. De manapság csodák nemigen esnek meg, kellene hát valami perspektíva, ami legalább reményt kelthetne.- De csak tények vannak, amelyek makacs dolgok - mondja. Tény, hogy erre a vidékre nem települt ipar, a megélhetést a föld adta és a városokba való ingázás. Amikor pedig az ipart meglegyintette a válság szele, az ingázóktól szabadultak meg elsőként. Ok hazajöttek az aba- úji falvakba munkanélkülinek. A második nagy csapást a téeszek felbomlása adta. Korábban a térségben működő négy termelőszövetkezet volt a legnagyobb munkaadó. Ebből kettő maradt meg, s küszködve bár, de szerencsére még működnek. Irodánkban az iméntiekből következően az elmúlt években 2200- an fordultak meg, most 1038 munkanélkülit tartunk nyilván. A többiek részben korengedményes, részben pedig rokkantnyugdíjba mentek. Mert munkát, munkahelyet errefelé nem találnak. A régi helyek folyamatosan megszűnnek, újak meg nem teremtődnek. Az irodavezető számokat, adatokat sorol: a nyilvántartott munka- nélküliek 90 százaléka tartósan nem talál állást, 65-67 százalékuk több mint két éve nem tud elhelyezkedni. 400-an részesülnek jövedelempótló támogatásban, 257-en kapnak munkanélküli segélyt. Egyetlen munkalehetőséget a közhasznú munka kínálta; az elmúlt évben még 137-en jutottak ily módon munkához, jövedelemhez, mára 45-en maradtak. Fogytán ugyanis a megyében a foglalkoztatási alap erre szánt pénze. Szomorú, de a nyilvántartott munkanélküliek nagy többsége 25-30 éves, életerős fiatal, s mert remény sincs rá, hogy munkát találjanak, megkezdődött az egyébként is elöregedett falvakból az elvándorlás. Ismerős persze errefelé is a szlogen: vállalkozni kell, vállalkozni muszáj. Ami igaz is lenne, de Nyíri János szerint a buzdító szó nem elegendő.- Néhányan vállalkoztak is, jobbára a szolgáltatói szférában - mondja ami magyarán annyit jelent, hogy kocsmát, esetleg fagylal- tozót nyitottak. De, mert ahol nincs pénz a zsebben, ott fogyasztás sincs a kocsmában, étteremben, lehúzta a redőnyt jó néhány kocsma is. Lehetőség lenne persze - a föld. Nem kevesen jutottak földhöz a kárpótlási licitek során, ám a föld megműveléséhez gépek, eszközök kellenek, illetve pénz a vásárláshoz. Pénz, ami nemigen halmozódott fel errefelé az elmúlt években, évtizedekben. Ezért aztán a legtöbb gazda bérbe adta a földjét, már ahol kellett a föld a kft.-knek, különféle földművelésre alakított társaságoknak. De ez azt jelzi, hogy a földet mégis csak érdemes megművelni, csak éppen szakértelem, induló tőke, s persze megfelelő nagyságú földterület kell hozzá. Ezért mind többször esik szó az abaúji falvakban a téeszekről, illetve a szövetkezésnek a korábbitól eltérő lehetőségéről, formájáról. Arról is például, hogy a föld adta javak ne kerüljenek ki Abaújból, hanem dolgozzák fel itt helyben, hogy itt is maradjon a haszon.- Itt nincs az iparnak múltja - mondja az irodavezető. - Ki tudja miért, de soha meg sem fordult országunk nagyjainak a fejében a gondolat: talán valami ipái’ is kellene az országnak ebbe az abaúji vidékébe. Olyan ipar, ami a mezőgazdaságra épülne. Mert föld van, ha nem is a legjobb, de azért megfizette, meghálálta a benne végzett munkát. Tudom, persze, hogy az ipar telepítéséhez infrastruktúra kell, s megint csak pénz. Nem költségvetési pénzekre gondolok, hanem magántőkére, magánvállalkozókra. A költségvetés, a kormány, vágj' ha úgy tetszik, a politika, „csak” annyit tehet, hogy segít. Kedvező adófeltételekkel, jó hitelekkel, a vállalkozást segítő politikával például. Súlyosak itt a gondok, súlyosabbak, mint bárhol az országban. Tenni kell hát valamit, mert enélkül csak a csodákban bízhatunk; de csodák manapság nemigen esnek meg. Keresi a helyét a humán blokk A fejvadászok a személyügyi szakemberek munkáját végzik Miskolc (ÉM - ME) - A nyugati szakirodalom mindig is egy blokként kezelte a vállalatok személyzeti, munkaügyi és szociális feladatokkal foglalkozó szakembereit. Nálunk az elmúlt évtizedekben ezzel éppen ellentétes volt a gyakorlat, amely - a nemzetközi tapasztalatokból kiindulva - napjainkra kezd átalakulni. Persze, ahogy a változások általában, ez a folyamat sem zökkenőmentes. A témáról Lévai Zoltánnal, a Munkaügyi Minisztérium főtanácsosával beszélgettünk. □ A társadalmi-, politikai rendszer- váltást követően a személyzeti, szociális szakterület kialakult gyakorlata megtorpant. A tevékenységet szabályozó jogszabályt hatálytalanították, és ezt a lépést sok cégnél úgy értelmezték; ha nincs szabályozó, nincs is rá szükség... • Valóban így történt, de be kell látnunk, sok esetben igaza is volt a vállalatoknak, amikor megszüntetés mellett döntöttek. Hazánkban ugyanis a kelet-európai szokásokkal megegyezően jöttek létre az emberi erőforrásokkal foglalkozó szervezetek, és a kialakított követelmények elsősorban a politikai prioritásoknak feleltek meg. A hetvenes években kezdődött meg egyfajta integráció. A munkaügyi terület azonban nem épült be ebbe a rendszerbe, önálló szakmává vált. Itt ugyanis nem volt elegendő a politikai végzettség. A bonyolult bérezés komoly szakmai felkészültséget igényelt, a munkaügyi szervezetek vezetői már közgazdászok voltak. A nyolcvanas évek közepén a közgazdasági egyetem felismerve a hiányt és a szükségszerűséget, beindította a személyzeti és munkaügyi szakközgazdász-képzést. A törekvés itt már egyértelműen a politikai tartalom lehámozása volt, és ugyanúgy, mint Nyugaton előtérbe került a szakmai rész. Érdekes összehasonlítani a számokat. Amíg 1989-ben 40 ezer ember dolgozott ezen a területen, jelenleg 15-20 ezerre tehető a számuk. Ráadásul a gárda szinte teljesen kicserélődött. A régiek közül csak azok maradtak, akik képesek voltak megújulni. □ Az azt hiszem, nem kérdéses, hogy hazánkban jelenleg keresi a helyét a vállalati szervezetekben a humán blokk. A vezetők - a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokból kiindulva - nem igazán támaszkodnak segítségükre a cég stratégiájának kimunkálásakor. Hogyan működik ez a gazdaságilag fejlett országokban? • A vállalatok törzskarának mindenütt tagja a személyügyi menedzser. Egyszerű oka van a dolognak: nem lehet jó stratégiát készíteni, ha nem rendeljük hozzá a szellemi vagyont. A technokratáknak lehetnek elképzeléseik, terveik a jövőt illetően, de szellemi erő nélkül téves az irány. Persze a kérdésnek van egy másik oldala is; ahhoz, hogy hatékonyan szólhassanak bele a cégek ügyeibe ezek a menedzserek, rendkívül magas színvonalú szakmai tudással kell rendelkezniük. Nem véletlen, hogy a nyugati cégeknél a legműveltebb emberek - gyakran két diplomások - a humán erőforrásokkal foglalkozók, ü Hazánkban talán a fejvadászok tevékenysége hasonlítható ehhez... • Úgy vélem, a fejvadászok nálunk a személyügyi szakemberek helyett végzik el a feladatokat. Éppen azért van erre módjuk, mert a vezetők nem bíznak saját, személyügyi szakembereikben. És be kell látni, annak érdekében, hogy ez megváltozzon, a személyügyisek- nek is tenniük kell. Nem várhatnak arra, hogy majdcsak „felfedezik” őket. Használható, hasznosítható ötletekkel kell előállniuk. Különösen fontos ez a jelenlegi körülmények között, amikor a technikai, technológiai háttér közismerten elavult, a fejekben viszont hatalmas szellemi tőke halmozódott fel. Ezt kell megtanulni kihasználni. Agrárkamarai tanácskozás Encsen Encs (ÉM - BAM) - Tájkörzeti szakmai tanácskozást szervezett a megyei Agrárkamara Encsen, a helyi mezőgazdasági szövetkezetben tegnap délelőtt kilenc órától. Az értekezleten elsőként Mészáros Péter kamarai titkár tartott előadást szervezetének tevékenységéről. Elmondotta, a gazdasági kamarákról szóló törvény hírta életre az Agrárkamarát is, amelyben a részvétel a mezőgazdasági szférában tevékenykedők számára kötelező. A kamarák - véleménye szerint - ma még nehezen találják helyüket a gazdasági életben, s ennek oka, hogy a kívülálló, egyébként döntéshozó helyzetben lévő szervezetek gyakorta nem tudják milyen törvény adta jogosítvánnyal rendelkeznek az általuk képviselt szervezetek. Kerekes Béla, az FM megyei hivatalának képviselője a megjelent kis- és nagyüzemi szakemberek előtt az idei mezőgazdasági támogatási rendszer szabályozóit ismei'tette. Külön kitért arra a kérdéskörre, amely a holnap termelését fogja meghatározni, azaz a fejlesztésekre, beruházásokra. Ehhez kapcsolódott Dienes Imre, a Malyi Agroker Rt. vezér- igazgatójának az előadása, a gépforgalmazás új üzleti lehetőségeiről. A Borsodi Sörgyár képviseletében megjelent Nagy Attila a sörárpatermeltetést, pontosabban a felvásárlás útját, módját ecsetelte. Elmondotta cége évente hetvenezer tonna árpát vásárol fel, ennek közel egyharmadát Dunántúlról. De éppen a szállítási költségek csökkentése érdekében az volna a kedvező, ha a térségben a tavaszi árpa termelési kedv növekedne. Természetes tehát, hogy a megjelent gazdák körében igyekezett felkelteni e növény iránti érdeklődést. Hangsúlyozta, a sörgyár az aratást követően azonnal felvásárolja az árpát, s az átvétel után három nappal már fizet is, ami a mai pénzszűke világban korántsem elhanyagolható szempont. „ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 396 üzletben összesen 231,471905 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értéktőzsde a keddi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (367 kötés) névértéken 112,14420 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 208,741540 millió forintot ért el. Összesen 146 220 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 4,512605 millió forint, a befektetési jegyeké 2,774250 millió forint, a kincstárjegyeké pedig 14,606010 millió forint volt. Kötvényekben nem volt forgalom. A részvények körében a legtöbb kötést az EGIS (113), a Richter (71) és a Danubius (59) papírjában realizálták. A legnagyobb volumenű üzleteket az EGIS (140,892 millió forint forgalom), a Richter (29,101 millió) és a Danubius (13,281 millió) részvényében bonyolították le. A kárpótlási jegyre 16 üzletkötés történt, melynek során 14 167 darab jegy cserélt gazdát. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: 1272,20 +13,72 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1995. március 14. I’énznem Angol fönt Ausztrál dollár j Belga és lux. fr* i Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. 189.01 192,49 190,65 88,74 90,34 8 407,85 414,77 411,31 Holland forint 26.95 27.41 23.71 24,13 75,21 76.47 27,31 75,81 Japan yen* Kanadái dollár 130,98 133.18 131,41 84,06 85,64 84.68 Kuvaiti dinar 402,54 409.78 405,82 Német marka 84.39 85.81 85.07 Norvég korona 18.91 19.23 19.03 öíászlíra** . 70,64 72.04 Osztrák sebül. 11.99 12.19 12,08 Portugál escudo* 79,75 81,15 80,65 Spanvol peseta" 91.94 93,66 92,68 Svájci frank . : 101,16 Í02M 102,08 Svéd korona 16.42 16.72 16.57 HSA-dollár 118.99 121.13 : 119,93 ECU (KP) 154.19 156,91 155.61 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
