Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-16 / 64. szám
Csodák manapság nemigen léteznek Tíz abaúji településen a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, a legsúlyosabbak a gondok a megyei munkaügyi központ gönci irodavezetője szerint. (7. oldal) Ara: 21,90 Ft Keserű Nász édes szerelmekből Ll. évfolyam, 64- szám 1995. március 16., csütörtök Ha a hegy nem megy Mohamedhez A megőrizve fejlődés formájában válhat a cigány kultúra a társadalom egészséges elemévé - állítja a szakember az egyetem multimédia programja kapcsán. (4. oldal) Három keserű egyfelvonásost láthatunk a Miskolci Nemzeti Színház ma esti, játékszíni bemutatóján. Salamon Suba László a Nász címet adta az előadásnak. (8. oldal) BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Horn elfogadta a lemondásokat Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök elfogadta Kovács Pál népjóléti és Katona Béla titkosszolgálatot felügyelő tárca nélküli miniszter lemondását. A miniszterelnök a Rádió Esti Krónikájában elmondta: nem tehetett mást. Semmiféle személyi ellentét nincs közöttük, a jelöltekről még folyik az egyeztetés. Az értesülést hivatalos helyről egyelőre nem tudták megerősíteni. Csirik János is távozni készül Budapest (MTI) - Csirik János felsőoktatásért felelős kultuszminisztériumi helyettes államtitkár bejelentette lemondási szándékát Fodor Gábor művelődési miniszternek. Döntését véglegesnek tekinti, és azt csütörtökön írásban is meg fogja erősítem. Lemondása indoklásaképpen elmondta, hogy nem ért egyet a kormány hétvégi intézkedéscsomagjának a felsőoktatásra vonatkozó döntéseivel, és így azok végrehajtásában sem tud közreműködni. Csirik magyarázatként hozzáfűzte azt is: különösen nem ért egyet azzal a módszerrel, ahogyan a stabilizációs intézkedések meghozatalára sor került. Emlékeztetett arra, hogy a kabinet januárban még a felsőoktatási tandíj 1996-os bevezetése mellett voksolt, most pedig teljesen váratlanul megváltoztatta korábbi álláspontját, és ez év szeptemberére helyezte át a tandíjfizetés megkezdését. Miskolciak egy tüzérhonvéd sírjánál Nagyvisnyó (MTI) - A Doni Bajtársak Szövetsége miskolci csoportja, illetve a Vitézi Rend képviselői a Heves megyei Nagyvisnyón szerdán megkoszorúzták az egykori ’48-as tüzér, Sáfrány Mihály sírját. Sáfrány Mihály Sajókazán született 1828-ban. Húszesztendős korában, 1848-ban önkéntesen beállt a Nemzetőrségbe. Az időközben hadnagy- gyá előlépett fiatalember hősiesen harcolt a zsolcai csatában, majd a szabadságharc leverése után Aradon raboskodott. Kiszabadulását követően elvégezte a sárospataki teológiát, majd 1903-ban bekövetkezett haláláig református lelkész volt Nagyvisnyón. A tüzér hadnagy sírjának megkoszorúzását követően a megemlékezés résztvevői istentiszteletet tartottak az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából a község református templomában. Hazánkba érkezett Paraguay elnöke Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására háromnapos magyarországi látogatásra érkezett szerdán reggel Juan Carlos Wasmosy, a Paraguayi Köztársaság elnöke. A magas rangú vendég és kísérete először Esztergomba utazott, ahol délelőtt fogadta a delegációt Paskai László bíboros prímás, Esztergom-Budapest Főegyházmegye érseke. Délután nagyapjának egykori lakóhelyét, Debrecent kereste fel Juan Carlos Wasmosy. Este Budapesten, a Parlament Nándorfehérvári termében Göncz Árpád államfő díszvacsorát adott a paraguayi elnök tiszteletére. A mai programban gazdasági tárgyalások, egyezmények aláírása szerepel. Nemzetté és európaivá válni A márciusi ifjakra emlékeztek Miskolc történelmi helyein Kobold Tamás: A szellemi erők éppúgy nem vesznek el, mint a fizikaiak Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Több száz miskolci gyűlt össze tegnap délelőtt a Szabadság téren, hogy együtt emlékezzen az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc kirobbanásának napjára. Az ünneplő közönség a Kossuth- szobor lábától indulva járta sorra városunk történelmi emlékhelyeit. A március 15-i ünnepi megemlékezések a Kossuth Gimnázium diákjainak műsorával délelőtt tíz órakor kezdődtek Kossuth Lajos szobránál. A középiskolások múltidéző előadása után Kobold Tamásnak, Miskolc város polgármesterének ünnepi beszédét hallhatták az egybegyűltek. lefejtette: a szellemi erők éppúgy nem vesznek el, mint a fizikaiak. Annak a lelkes kornak - amely 1848 márciusáig és tovább vitte el elődeinket - a tanulságai nem múltak el. Nem okvetlenül a régi dicsőséget akarjuk megidézni! Arra az alkotó energiára van inkább szükségünk, melynek sugárzását most is érezhetjük, és aminek birtokában új tavaszt teremthetünk. A tét másfél évszázaddal ezelőtt is ugyanaz volt, mint ma: nemzetté, egy célra szövetkezett közösséggé tud-e válni a magyarság, s elfoglalhatja-e méltó helyét az európai népek között . A polgármester szavait követően városunk pártszervezeteinek képviselői, a Politikai Üldözöttek Szövetségének helyi képviselői, valamint a Magyar Cserkész Szövetség Miskolci Csoportjának tagjai koszorúkat helyeztek el a Kossuth-szobor lábánál. Ezt követően a Bányász Fúvós- zenekar Kossuth-nótáinak dallamára, valamint a Lyukói Lovas Club „huszárainak” kíséretében indult az emlékezők serege, hogy végigjárja Miskolc ’48-as emlékhelyeit. A nagy elődök szobrainál a nevüket viselő iskola diákjai adtak rövid műsort. Kossuth üzenetéről - szülőfalujában Monok (ÉM - M. I.) - Kossuth Lajos szülőfalujában délelőtt 11 órakor kezdődött az ünnepi megemlékezés. A Kossuth-szobornál lévő színpad előtt már az ünnepség kezdete előtt gyülekeztek a helybéliek, a vendégek. Elsőként Csordás Ferenc, Monok polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd Sója Szabolcs, 'a megyei közgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet. A részben Kossuthra visszaemlékező, részben napi aktuálpolitikai témákkal tűzdelt beszédében többször tette fel a kérdést a szónok: vajon mit üzenne Kossuth a ma élőknek? Utalt arra is, hogy ez a falu egy másik nagy embert, miniszterelnököt is adott a hazának. Az ünneplő közönség közt a falubeliek több Monokról elszármazott embert fedezhettek fel. Ez nem volt véletlen, hiszen a település vezetése meghívta őket - együtt ünnepelni abba a faluba, ahonnan annak idején elindultak. Az ünnepség, a koszorúzás - mely a Kossuth-szobornál a Kossuth Emlékmúzeum falánál és a Petófi-emlék- helynél volt - valamint a helyi fiatalok műsora után beszélgetésre invitálták őket, melyen szóba került az is: vajon mit tudnának tenni ebben a nehéz gazdasági helyzetben Monokért. „KOMMENTÁR Csend Görömbölyi László Amikor e sorok fogalmazódnak, lassan véget ér az ünnep napja, s a távirati iroda mindeddig nem adott jelentést egyetlen tüntetésről, zavargásról sem. Hátra van még az este, bármi történhet - ám aligha valószínű, hogy történik. Hál' Istennek, hogy így van, talán természetes is - bár kétségtelen, sokan tartottak attól, hogy a népharag kinyilvánításának fórumává válhat egyik-másik rendezvény. A jelek szerint alaptalan volt a várakozás, az ünnep megmaradt annak, ami: emlékeztünk a forradalomra. Az emlékezés, a 147 évvel ezelőtti események üzenetének értelmezése persze sokféle lehet. A kisgazdák az ünnep előestéjén tartottak demonstrációt - aktuálpolitikai színezettel, a kormány lemondását követelve (hogy csak a legenyhébb módon összegezzük a pártelnök beszédének tartalmát). Voltak helyi ünnepségek országszerte - helybéli, vagy éppen az országos politika szereplőinek szónoklataival. Ki-ki a maga értékrendje, közéleti szerepe szerint értelmezte a régmúltat - amiért nem is marasztalható el senki, ha ezek az értelmezések a jóízlés határain belül maradnak, ha nem sértik az ünnep méltóságát. Érthetően országos figyelem kíséri mindig a központi ünnepet, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elhangzó beszédet. Egy rövid incidens után (a tömeg egy része füttyel fogadta az államfőt, de a józanabb többség kitartó tapssal enyhítette a feszültséget) elkezdődhetett Göncz Árpád felolvasása. Tömör történelemóra részesei lehettünk, hallhattuk az események krónikáját a Pilvaxtól Világosig - s nemigen esett szó a ma is hasznosítható tanulságokról, a mának szóló üzenetekről. Óvatos beszéd volt - ismerve az államfő megnyilatkozásait, az utókor számára valószínűleg nem ez lesz a legemlékezetesebb. resten, a Petőfi-szobornál a forradalom városának polgármestere immár állandó szónokként lépett a tömeg elé. Hatásos, fordulatos beszédet mondott Demszky Gábor. Kormánypárti polgármesterként megértő volt a súlyos terheket hozó intézkedések kapcsán is, ellentétben korábbi ünnepi beszédeinek jóval kritikusabb hangvételével. Ami így is van rendjén: akkor ellenzékben volt, most hatalmon van pártja, az SZDSZ. Éppen ezért volt kár azt mondania: nem engedhetjük, hogy az ünnepet az eltérő politikai ízlések mentén szabdaljuk szét. Ami egyébként, önmagában, nagyon is szép gondolat. A változást áldozat árán lehet véghezvinni Több ezren vettek részt a budapesti Múzeumkertben rendezett központi ünnepségen. A megemlékezésen ott volt Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán házelnök is. A rövid ünnepi műsor után Göncz Árpád lépett a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. A köztársasági elnököt a közönség hátsó soraiból hallatszó füttyszó fogadta, majd az egyre erősödő taps elnyomta ezeket a hangokat. Az államfő e néhány másodpercnyi közjáték után kezdte meg emlékező beszédét, melyben többek között kijelentette: „Az idő méhében rejlő minden változást, ha mégúgy megérett is rá a társadalom - mint mindig, úgy ma is -, csak keserves küzdelem és áldozat árán lehet véghezvinni." Fotó: Balázs Attila (ISB) m : a mwmm f - W -x *. Sj Avt .' _ :■ Ki fűti -jüA L-^'., ) '|. fgrW: > efw - -s § Duray Miklós az alapszerződésről Sárospatak (MTI) - A Szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom vezetője szerint a magyar-szlovák alapszerződés-tervezet, ha abban az aláírásig semmi nem változik, igen nagyjelentőségű a két ország jövője szempontjából. Duray Miklós kedd esti, a sárospataki Művelődés Házában tartott beszédében hangsúlyozta: semmi és senki nem akadályozhatja meg Magyarországot, hogy' létrehozza az egyetemes magyarság parlamentjét, akár a mai Országgyűlés felsőházaként. Ez teremthetne alapot a magyarság és a szomszédos nemzetek közötti partneri (társnemzeti) viszony kialakításához. aminek alapfeltétele a magyarság és a szomszéd nemzetek közötti kiegyezés. Kifejtette: Meciarnak azt az óhaját, hogy maradjanak ki a dokumentumból az Európai Unió ajánlása alapján a kisebbségekre vonatkozó részek, nem szabad teljesíteni.
