Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-14 / 62. szám
4 B Itt-Hon 1995. Március 14-, Kedd _MOZIMŰSOROK Március 14-21-ig Kazincbarcika 14-én: Forrest Gump. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 18.00 és 20.00 óra). 16- án: Interjú a vámpírral. Színes amerikai horrorfilm. (Kezdés: 18.00 óra). 17- 18-án: Interjú a vámpírral. Színes amerikai horrorfilm. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra). 19-20-án: Végsebesség. Színes amerikai film. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra). 21-én: Csoda New Yorkban. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra). Mezőkövesd 17-18-án: The Shadow - Az árnyék. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 19.00 óra). 19-én: Junior. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19.00 óra). Nyékládháza 17- én: Az éj színe. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.00 óra). Ózd 14-én: Junior. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra). 16-án: Végsebesség. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra). 18- án: Végsebesség. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra). 19- 21-én: Mary Shelley: Frankenstein. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra). Tiszaújváros 16-17-én: Mary Shelley: Frankenstein. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.30 óra). 19-2Ó-án: The Shadow - Az árnyék. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 17.30 óra). Diák poéták Sziget, náddal és házzal Kőből rakott házban lakott, náddal benőtt szigeten. Felhők úsztak, hidegen siklottak... Kik voltak? A Mindenség Őre nézett a nőre, ki folyvást kérdezi, s szavakkal mérgezi a harmóniát. Mert engem nem ismer. Takács István harmadikos gimnazista Mezőkövesd Hazánk egyetlen kör alakú temploma (ÉM - KCS) - Kissikátor, az alig négyszáz lelket számláló falu szinte minden borsodi kiadványban szerepel, amelyek a megye nevezetességeit, műemlékeit szedik csokorba, vagy turistáknak látványosságokat kínálnak szűkebb pátriárkánkban. S ennek a népszerűségnek egyetlen oka van: a római katolikus körtemplom, amely a szakemberek szerint az egyetlen kör alaprajzú templom hazánkban az Árpád-korból. E következtetésre akkor jutottak, amikor az újjáépítés során találtak egy 1312-es évszámmal jelölt kagyló alakú, ötvös által domborított ezüst keresztelő edényt, amit ma is őriznek a domaházi plébánián. A templom átélte az évszázadok viharait, a műemlék helyreállítását 1983-ban végezték el. Ekkor a tetőzetet műemlék palával fedték be, s ami érdekesség, a felújítás során a mennyezeten a mészréteget el- távolítva festett deszkamennyezetet találtak. Sajnos ennek helyreállítását anyagi okok miatt nem tudták vállalni. Ami még érdekesség, a régi oltárképet - mely Szent Miklóst ábrázolta - lecserélték a Mária születését ábrázoló olaj- festményre, amely Z. Biskó BéLegenda fűződik építéséhez la budapesti festő alkotása. Ennek egyik oka, hogy az említett oltárkép az 1960-as években elkallódott, a másik oka pedig az új kép témájának: Mária születésnapja, Kisasszonynap (szeptember 8-a) falubúcsú napja. Ä sikátoriak persze a templomuk építésének körülményeiről, s arról, hogy miért éppen ilyen szokatlan alakúra formálták van egy legendájuk is. Régen - tartja a hiedelem - havi-boldogasszony napján (augusztus 8-án) rendkívüli időjárás volt arrafelé. A temető egy Fotó: Dobosy László részére kör alakú foltban hó (!) hullt. Ennek a rendkívüli jelenségnek az emlékére, mintegy figyelmeztető jelére határozták el a falu lakói, hogy’ oda egy temetőkápolnát építenek. A falat ott rakták fel, ahol a kör széle volt, így lett a templom kör alakú. Hogy hogyan történt a dolog? Ma már úgy gondoljuk mellékes. Lényeg, hogy a Kissikátori- aknak van egy olyan műemlékük, amilyennel kishazánkban máshol nem dicsekedhet senki. Veszélybe kerülhet a helyi újság K AZiHí'BAECÍK AI • mmKOS HL |p®r B#? fi®* VAROST OUTIRA! MO'ÍÍ.AT /!WJ. «MfTJaíi. Ára:lJ ■)< Nem biztos, hogy továbbra is hetente jelentkezik Kazincbarcika (ÉM - K.B.A.) - Február hónapban valamennyi önkormányzatnál osz- tanak-szoroznak. Vajon mire futja, mire elég a rendelkezésre álló pénz. így történt ez Kazincbarcikán is a helyi képviselő-testület február 24-i ülésén. Nem voltak könnyű helyzetben a városatyák, hiszen egy forrás- hiány'os költségvetésről kellett úgy dönteni, hogy az a többség érdekeinek megfeleljen, de a többség mint gyűjtőfogalom minden esetben más és más embercsoportokat takar. Ezúttal egy maradt: melyik cél és elképzelés kapjon elsőbbséget. Barcikán nem sokkal több mint 2,2 milliárd forintot osztottak el. Közel 1 milliárd jutott a művelődési és kulturális intézmények üzemeltetésére, 46 millió városüzemeltetésre, 21 núllió közvilágításra, 10 millió lakásfelújításra, útkarbantartásra pedig csupán 6 milliót fordíthatnak. A költségvetés igazi nagy vesztese ezúttal a Kazincbarcikai Közélet című várospolitikai hetilap, amelynek tulajdonosa a helyi önkormánj'zat. Az újság évek óta 4 millió forintból gazdálkodik, s ugyanennyit kért 1995-re is. Ezzel szemben 1,1 milliót kapott, ami megkérdőjelezi jövőbeni sorsát, megjelenésének megszokott idejét. Minden-e a választ a lap költségvetése adja: a nyomdaköltség 2 millió forint (figyelembe véve az áremelkedéseket), a munkabér megközelítőleg 1 millió forint, nem szólva a járulékos és az egyéb kiadásokról. A Kazincbarcikai Közélet jelenleg az egyetlen írott sajtója a városnak, amely hetente tudósít a település életéről, közli az önkormányzati rendeleteket, helyet biztosít állampolgári észrevételeknek, közreadja a tehetséges fiatalok lírai, prózai írásait. Való igaz, hogy a hiányzó 2,5 millió a kórház felújításához szükséges, és elengedhetetlenül fontos. A kérdés csupán ennyi: az újság jövőbeli sorsát meghatározó, keményen megkúrtított fenntartási összeg mire elegendő? Lehet, hogy a heti megjelenést havira kell módosítani (így elvész a megjelent írások időszerűsége), vagy 16 oldal terjedelem helyett a felére csökken. 1 1995. Március 14-, Kedd Itt-Hon B 5 Élénkül a határőrök klubja (ÉM - LM) - A miskolci határőr-igazgatósághoz bevonuló munkanélküliek magas száma (50 százalék) arra ösztönözte a humánszolgálatot, hogy sajátos eszközeivel próbáljon segítséget nyújtani a gondok kezelésére. A szolgálat munkatársai ugyan nem tudnak munkahelyet teremteni, nem is feladatuk, de szeretnének hozzájárulni, a tőlük leszerelő határőrök legalább nagyobb eséllyel indulhassanak versenybe a munkahelyek megszerzéséért. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, a bevonulok nagy többsége nincs tisztában a munkaügyi jogszabályokkal. Sokan iskoláik elvégzése után elmulasztják a jelentkezést a munkaügyi központnál, így nem kerülnek nyilvántartásba, nem részesülnek ellátásban. A munkanélküliek egyesületétől érkező kedvező állásajánlatokat elutasítják, mondván megvárják, mi történik a leszerelés után... Többnyire munkanélküliek maradnak, nem tudnak elhelyezkedni. Ä munkanélküliklub nem valamiféle hagyományos értelemben vett tevékenységet jelent. A foglalkozások során pszichológus, humán szakember bevonásával a fiatalok elmondják hogyan élték meg a munkanélküliséget, milyen hatását tapasztalták magukon, környezetükön. Beszélnek céljaikról, elképzeléseikről és oldódnak gátlásaik, egyre reálisabban mérik fel helyzetüket. Ráébrednek arra, nincs kitől segítséget várni, önmaguknak kell rendezni problémáikat. Megtanulják, hogyan írjanak szakmai életrajzot, melyik álláshirdetésre lehet és melyikre nem érdemes jelentkezni. A szituációsjátékokban megfigyelik és megvitatják társark és saját magatartásukat. Keresik azokat a megoldási módokat, ami jó hatást gyakorolhat a munkaadóra. Önmaguk jobb megismerésével képesek értékelni a pozitív és a negatív tulajdonságokat. Lejátszák az állásajánlattal kapcsolatos megbeszélés lehetséges változatait. Viselkedni tanulnak, alakítják megjelenésüket, fejlesztik érvkészletüket, megpróbálják eladni magukat, mint munkaerőt. A munkanélküli fiatalok érdeklődése folyamatosan nő, aminek a lehetőségek gátat szabnak. Most alapítvány létrehozásával, támogatók megnyerésével kívánják az anyagi feltételeket javítani. Bíznak abban, az általuk felkészítettek valóban nagyobb eséllyel jutnak munkához. A matyó rózsa nem hervadhat el (ÉM - KL) - Mezőköved városának két, az országhatáron túl is ismert nevezetessége van. Az egyik a Hőfürdő, hivatalos nevén a Zsóry, a másik pedig a páratlan népművészete. A matyó hímzés, a varratás az 1930-as években, pontosabban már a millenium után meghódította először az országot - aztán pedig a világot. Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy ez a népművészet egyenes ágon a bőrhímzésből, azaz a szűcsös mintákból, a matyók által hordott kezsukból fejlődött, alakult ki és alig másfél száz éves múltra tekint vissza. Ez az út változatos, fejlődő népművészet egyedülálló útja volt. Néprajztudósok megállapítása szerint fokozatosan terjedt el a lepedőszélekről a hímzett ujjú, borjúszájú ingeken keresztül a férfiak által hordott előkötényen, a sureon át a különböző dísztárgyakig: felvidékig, párnákig, térítőkig. Már csak a legidősebbek emlékeznek azokra az első világháború utáni időkre, mikor a matyó hímzőasszonyok Budapesten a mai Blaha Lujza tér környékén, az egykori Nemzeti Színháznál, a Rókus Kórháznál árulták maguk, illetve rokonságuk hímezte matyórózsás térítőkét. A szövetkezetbe tömörült hímzőasszonyok keze munkája nyomán világszerte megismerték a matyó rózsákat. Európában talán csak Portugália maradt ki az értékesítéséből - de nagy keletje volt a hímzéseknek a kontinensen túl is. A mai gazdasági gondokat megérzik ők is, de azért most is kapnak megrendelést külföldről, elsősorban textíliákra, nemcsak használati tárgyakra, hanem népművészeti cikkekre is. egyénk számos értékes természetvédelmi területe között is kiemelt jelentőségű a gömöri részeken lévő Kelemér község határában található Nagy- és Kis Mohos-tó. Döbbenettel kellett tudomásul vennünk, hogy ezt a csaknem 60 hektárnyi természetvédelmi területet szinte pótolhatatlan csapás érte. Ezt a csapást pedig a - környék méltó felháborodásra - emberi kezek mérték rá. A semmit sem kímélő vandalizmus törte illetve fűrészelte derékba a területen található nyírek egy részét, „tisztította” meg ágaitól, aztán eladták a mit sem sejtő seprűkötőknek. A semmivel sem magyarázható pusztítás természetesen nem maradt titokban, és az ügynek, amelynek nem is annyira anyagi, mint inkább erkölcsi értéke felbecsülhetetlen, minden bizonnyal törvényi következményei is lesznek. Mert a természetvédelmi területek rongálását a törvény bünteti. A Nagy- ésKis Mohos-tavakat 1951-ben nyilvánították természetvédelmi területté. Azt követően, hogy az 1920-as évek Zólyomi Bálint akadémikus az ezen a vidéken végzett növényfóldrajzi kutatásai közben bukkant erre a természeti értékre. A Putnokról tölgyerdők között Kelemér felé vivő szerpentin út mellett található a két tó, amelyet nem csak a kirándulók, hanem a természetkutatók is nagyszámban keresnek fel. A virágpor elemzéssel az úgynevezett pollenanalízissel végzett kutatások derítettek fényt arra, hogy a jégkorszak végén, hegycsu- számlás következtében, suvadás útján keletkezett a két Mohos-tó. A Nagy Mohos núntegy 10-12 ezer, míg a szomszédságban lévő Kis Mohos, fiatalabb, talán 5000 'éve keletkezett. azánkban egyedül itt élő növényritkaságok találhatók a tőzegho- ma lápon, az úgynevezett jégkorszaki glaciális relik- tumok. A jégkorszakban született tavak mind ez ideig kibírták. A ma embere kezdi el pusztításukat? Nótárius A jc5korszAkb^D születtek Az Itt-Hon konyhája Telkibányai postai bélyegzővel ellátott levél érkezett szerkesztőségünkbe, melynek tartalma: az Itt-Hon konyhája rovatban szeretné a tisztelt levélíró, ha megjelenne két különleges ételreceptje. Valóban különleges, mivel valamennyi ételhez vadhús, vadszámyas szükségeltetik. Fácánleves Hozzávalók: 1 egész fácán, 30 dkg vegyes zöldség, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 gr egész bors, 2 szem fenyőmag, só. Elkészítés: a fácánleveshez öreg fácán a legalkalmasabb, amely már sütésre nem használható, viszont levesnek kitűnő. A fácánt szárazon megtisztítjuk, jól megmossuk, majd 5-10 percre közepesen forró sütőbe tesszük átsülni. Ézután kivesszük a sütőből, és hideg vízben feltesszük főni. Felforralás után lehabozzuk, be- zöldségeljük, megsózzuk és fűszerezzük. Ha a fácán megpuhult, kivesz- szük a levesből, a húst leszedjük a csontról, s vékony metéltre felvágjuk. A levest átszűrjük és így tálaljuk. (Ugyanígy fogolyból is kitűnő levest főzhetünk.) Nyúl vadasan Hozzávalók: 1 nagy húsos nyúl, 6 dkg füstölt szalonna, 5 dkg zsír, 1 fej vöröshagyma, 30 dkg vegyes zöldség, 2 evőkanál ecet, babérlevél, egész bors, 3 dl tejföl, 5 dkg liszt, 1 dl fehérbor, 1 evőkanál mustár, 5 dkg cukor, citromhéj, só. Elkészítés: a nyulat a megnyúzás és a hártyáitól való megtisztítás után bepácoljuk. A páclevet a következőképpen készítjük el: 3 liter vízben 30 deka karikára vágott vegyes zöldséget, 1 fej karikákra vágott vöröshagymát, 1 babérlevelet, néhány szem egész borsot megfőzünk. Mikor a zöldség megfőtt, 1 deci ecetet öntünk hozzá, és hűlni hagyjuk. A megtisztított nyulat besózzuk, és a hideg páclébe tesszük 1-2 napig. Ezután a léből kiemeljük, konyharuhával megtörölgetjük, és gyufa vastagságú fustöltszalonna-csíkokkal sűrűn megtűzdeljük. Ezután a nyúlgerincet és combokat tepsibe rakjuk, a pácléből leszúrt vegyes zöldséget, zsírt, hagymát, babérlevelet, egész borsot teszünk alá, és sütőben megsütjük. Majd kiszedjük egy lábasba, és a fehérborral puhára pároljuk. A gerincet és a combot feldarabolva tálra helyezzük. A nyúl zöldséges zsíros levét zsírjára lesütjük, beletesszük a mustárt, tejfölös habarással és egy kevés vízzel felengedjük. Cukorral, citrom héjával, sóval ízesítjük, jól felforraljuk. Rászúijük a feldarabolt nyúlhúsra, és csőtésztával, zsemle- vagy burgonyagombóccal tálaljuk.
