Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-14 / 62. szám
10 A SZELLEM VILÁGA : Hitélet 1995. Március 14-, Kedd ILKA Hatvanéves a Vigília Horpácsi Sándor Volt idő, amikor Mihelics Vid, majd Rónay György írásait kerestem a lapban. A „marxizmus hegemóniája” idején ez volt az a fórum, amelyben irodalomról, művészetekről tárgyilagos ítéletet kaphattunk, s ez még annak is élmény volt, aki nem katolikus. Rónay György írásainak imponálóan nagy tudásanyag volt a fedezete - egyetemi katedrát érdemelt volna! —, s az irodalmat nem az osztályharc eszközének, terepének tekintette. Azt sugallta és demonstrálta, hogy vannak értékek, amelyek időtállóbbak, mint az ideológiák, az ilyenolyan irodalomelméleti iskolák. Maga a mű a fontos, s azt kell valahogyan elhelyezni egy értékrendben mindig méltányolva a teljesítményt és tisztelve az olvasót. A 60. éves Vigília mindenkor az értelmiség, az igényes olvasó lapja volt. Feltételezett, de igényelt is egyfajta műveltséget, de soha nem volt arisztokratikus. Mindig is szélárnyékban, sőt sokszor ellenszélben működött. A háború és a fasizmus éveiben be is tiltották, később az uralomra került bolsevik diktatúra is csak eltűrte, állandó ellenőrzés alatt tartotta. Nem volt mindig harmonikus a viszonya a klérussal sem, mert a lap elkötelezetten modern törekvései szembe találták magukat a konzervativizmussal. Ezért a lap sokszor őrlődött két kő között. Egyik oldalon a materialista, marxista hatalom, a másikon az elnyomottsága, visszaszorítottsága miatt (is) megmerevedett, konzervatív egyház szorította. A vatikáni zsinat gondolatait elkötelezetten vállalták a szerkesztők. Azt jelentette ez, hogy az Újszövetség tanításait az élethez közelítették, illetve azzal szembesítették. Példa a megújuló francia katolicizmus volt - igen sokat foglalkozott a lap például Teilhard de Chardin életművével - illetve a német teológia (például Karl Rahner stb), amely a modern, az elidegenedett világban élő ember intellektuális, lelki problémáira keresi a megoldást. A Vigília című folyóirat februári számában több visszaemlékező, elemző írást olvashatunk. Lukács László (főszerkesztő), Szabó Ferenc és Rónai László tollából. Eltorzult, egyoldalú irodalomképünket korrigálja Stahl Ferenc (Mécs László, a szociális költő), Németh G. Béla (Akit veszteség volna feledni: Harsány! Lajos), Poszler György (A magyar Fa Sorsa). Különösen ez utóbbit ajánlom a Révai Józsefen, Király Istvánon felnőtt irodalomkedvelő olvasók figyelmébe. — A nagy költő - noha sok értelmezése lehetséges - kisajátíthatatlan. Ám a magyar Fa Sorsa, azaz Ady víziói ma is megszívlelendők, mert századunk történelme, jelenünk nem haladták meg, nem tették tegnapivá intelmeit. Sajátos módon igazolja ezt Nyíri Tamás utolsó, posztumusz tanulmánya a Magyarország - állam és nemzet. Fél évszázad szolgálat Sárospatak (ÉM) - Lakó Jánost sok ember ismeri szülőhelyén, Olaszliszkán és iskolavárosában, Sárospatakon. Számosán személyes ismerősként gondolnak rá, némelyek azonban csak a közelmúltban megjelent Mártinké Károly „Ti vagytok az én tanúim” című dokumentumkötetéből ismerik. Amikor a sárospataki teológia ablakából 1942. október 12-én kitekintve a csendőrszuronyok között kísért Jehova tanúit nézte, csak azt tudta róluk, hogy a ’20-as évek óta élnek a Hegyalja és Bodrogköz községeiben, és hogy a Biblia mögé búvó kommunista agitátorokként vádolják őket. 1944-ben, amikor a tábori lelké- szi tanfolyamon maga is szembekerült a kérdéssel, hogyan tudja összeegyeztetni a háborús tevékenységet a lélkiismeretével, nem sokáig tartott, hogy magáévá tegye a hitüket csendőrszuronyok között is megvalló Jehova tanúi nézeteit. A háború szerencsére véget ért, így már nem a saját bőrén, hanem csak elmondásból ismerte meg a bori rézbányából hazatért Koskóczki János vámosújfalui, Rakovszi István olaszliszkai, Papp Ferenc kenézlői, Sar- kadi József sárospataki testvéreitől, milyen is volt az el nem számolandó elítéltek sorsa a bori haláltáDorban, illetve az egyéb internálóhelyeken. Az akkori Magyarország területéről Borba hurcolt 160 Jehova tanúja közül több mint 50 Sárospatak környékéről került oda, ami jól mutatja, mennyire elterjedt vallás volt már akkor is ezen a vidéken. Lakó János öt boldog és tevékeny év után maga is megismerkedett a gumibotozás, a hajon fogva pörgetés, a bőrcsizmás vese és állkapocstaposás „élményeivel” az akkori ÁVH jóvoltából. Ez természetesen még nem a büntetés volt, a „hivatalos” eljárás még csak ezután kezdődött. 1950-től sorsa a váci fegyházban 8 évre összefonódott a sárospataki Hubicsák Zoltánéval, a tolcsvai Podlovics Györgyével. Akkor viszont már nem kommunista agitátorokként, hanem fasiszta kémtevékenységet gyakorló, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezőkként lettek elítélve. Ötven év szolgálattal a háta mögött örömmel látogat haza a jelenleg Budapesten élő Lakó János. Szívesen szolgál alkalmanként nyilvános előadással szülőföldjén - most már szabadon. „Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak (Máté: 6-7.) Rita minorita nővérnek készül „A jó szerzetes három dologról ismerszik meg: jó az étvágya, jól alszik és jó a kedve" Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - LGY) - Szép kis barna lány. Nagy, komoly szemében váratlanul gyúlnak fel a vidámság szikrái, amikor arcán is szétterül a mosoly. Tavaly érettségizett a Herman Ottó Gimnáziumban, 19 éves. Elmeséli, 5 éves volt, amikor édesanyja meghalt. Anyai nagyanyja vette át a szerepét, de sajnos, kilenc év múlva ő is... Azóta hármasban élnek: a nővére Gertrúd, aki már óvónő, apa, aki műszerész és ő - Szűcs Rita. • Édesapánk református, bennünket görög katolikusnak kereszteltek. Keresztények vagyunk. Anya és nagyanya vallásos volt, apa nem gyakorolja a vallását, de megértő és nagyon jó. A mindszenti templomban voltam elsőáldozó. Ö, az gyönyörű volt. Ma is jól emlékszem minden pillanatára. Oda jártam hittanra is elsős koromtól, a nővérem kísért el szombatonként, amikor még kicsi voltam. Kisebb koromban boldog családról álmodoztam, majd lesznek gyermekeim, akiket nagyon szeretek, és a hitre nevelek. Aztán egyszer csak elfelejtettem a jövendő gyermekeimet, és úgy döntöttem, apáca leszek. Ez addig tartott, amíg serdülőkoromban nem kezdtek el érdekeim a fiúk. Többször is voltam szerelmes, ha szerelemnek lehet nevezni azt, amit én akkor éreztem. Az a korszak is elmúlt, lezárult. Érettségi után Rita az egri Hittudományi Főiskolára jelentkezett, felvételije azonban sajnos nem sikerült. Édesapja szakmát ajánlott neki, az nem tetszett. Most pályakezdő munkanélküli. Már nem sokáig. Augusztustól a balatonkenesei Minorita-kolostor szerzetesjelöltje lesz. □ Hogyan érlelődött meg a döntése? ® Csak azt tudom, hogy másfél évvel ezelőtt döntöttem. Ä főiskola is ide vezetett volna. Most fordítva lesz, először a kolostor, aztán a főiskola. Megismerkedtem Bükkszent- kereszten Szent Ferenc Kis Nővéreivel, eltöltöttem náluk pár napot, és boldog voltam ott. Szent Ferencért rajongok, mindent elolvastam róla, amit csak tudtam. Tavalytól azonban a minoritákhoz járok az ifjúsági hittancsoportba. Csodálatos kis társaság gyűlt ott össze. Úgy fogadtak, mintha régről ismernének. Szóval, így döntöttem el, hogy minorita nővér leszek. Ők is a ferencesek szabályai szerint élnek, csak egy kis különbség van köztük, mondjuk az, hogy nem barna, hanem fekete ruhában járnak. Tavaly volt százéves a rend, a szerzetesnők ápolással, tanítással foglalkoznak. □ Milyenek lesznek a következő évek? • Egy évig jelölt leszek, a saját ruháimban, de ott élek a kolostorban, ami egy vadonatúj, nagyon szép ház a Balaton partján. A következő augusztusban menyasszonyi ruhát veszek fel egy szertartás idejére, aztán beöltözöm. Fekete ruha, fehér gallérral és fehér fátyollal. Ekkor kezdődnek a noviciátus évei. Az első év szigorú, az alatt az idő alatt nem mehetek sehová. A második év már nyitottabb, annak a végén leteszem az ideiglenes fogadalmam, és fekete fátylat kapok. Hat év múlva, 25 éves koromban teszek örök fogadalmat, és megkapom az arany jegygyűrűt, hiszen Jézus Krisztus menyasszonya leszek. Időközben elvégzem Veszprémban a Hittudományi Főiskolát. A későbbiekben majd hittant tanítok, jegyespárokat készítek fel a házasság szentségére..., sok lelki gyermekem lesz. Úgy gondolom, kellemes, tartalmas, szép, vidám élet vár rám. □ Vidám!? • Persze. Tévednek, akik úgy gondolják, hogy az apácák komorak, savanyúak. Valaki azt mondta, a jó szerzetes három dologról ismerszik meg: jó az étvágyából alszik és jó a kedve. □ Mit. szól a. döntéséhez a családja, a környezete? • Édesapám nem érti, de megpróbálja elfogadni a döntésemet. Nagyon szeretem ezért. Gertrúd, a nővérem örül, és ölűinek a barátaim is. A lazább ismerőseim csodálkoznak még egy kicsit. Anya és nagyanya biztosan boldogok lennének. □ Hogyan készül az útra, amelyet megkezd a nyár végén? • Izgalmakkal. Sokat gondolok li- sieux-i Ids szent Terézre, a karmelita nővérre, akinek a nevét szeretném viselni, ha lehet. Szentlélek szemináriumra járok a vasgyári Szent Ferenc Kis Testvéreihez, hittanórákra... Otthon gondoskodom édesapámról, nővéremről. És, majd’ elfeledem, tanulom a süketnémák jelbeszédet. Szeretnék kommunikálni azokkal az embertársaimmal, akik nem hallanak és szavakkal nem beszélnek. A testi és szellemi fogyatékosokat nagyon szeretem, mert bennük van Isten, fogékonyak és nagyon ragaszkodónk. A világ reformátusai és a hatalom A 120 éves szövetség első nagygyűlése Ke let-Közép-Eu répában Nagy Tünde A Reformátusok Világszövetségének nyolcévenként esedékes nagygyűlését tartják 1997 augusztusában Debrecenben. Mi-- ről tanácskoznak majd a küldöttek, hogyan működik a szervezet, milyen eredményeket tudhat maga mögött? - ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Református Kollégiumban a világszövetség tisztségviselőivel. Nemrégiben a Debreceni Református Kollégiumban gyűlt össze néhány lelkész a világ különböző tájairól, hogy megkezdjék a nagy horderejű esemény előkészítését. Tamás Bertalan, a Magyar Református Egyház külügyi osztályának vezetője, a szövetség végrehajtó bizottságának tagja, Nyambura J. Njoroge kenyai lelkész, a szövetség női munkaágának vezetője, Paraic Reamonn ír lelkipásztor, a szövetség kommunikációs bizottságának titkára, valamint Robert Lod- wick amerikai lelkész, a nagygyűlést előkészítő bizottság összekötője találkozott jövendő vendéglátóikkal. Kérdésünkre elmondták: a Református Világszövetség idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. Jelenleg 99 ország 193 protestáns egyházának 70 millió hívét fogja össze a szervezet. • Miért éppen Debrecen elkövetkező konferenciájuk színhelye? • Közép-Kelet-Európában az utóbbi évtizedekben nem rendezhettünk ilyen nagy konferenciát. Most élünk az alkalommal: elfogadtuk a 3 millió magyar református meghívását, akiknek szellemi központja ez a város - válaszolt az ír titkár. - A kollégium rendezvényeinek sikerei jó ajánlást jelentenek. Reméljük, hogy az ősi falakból áradó méltóság, a történelmi hagyományok légköre bátorítólag hat majd fiatal tagegyházainkra. A szervezetet ugyanis 22 egyház alapította, tagjaink száma a II. világháború után többszöröződött meg, elsősorban a déli féltekén működő szervezetekkel, ahol a protestáns szellemiség még csak most bontogatja szárnyait. Bilincsek nélkül • Milyen témaköröket kívánnak megvitatni? • Ézsaiás próféta könyvének 58. fejezetéből jelöltük ki a szövetség 23. nagygyűlésének mottóját: „Leoldod a bűnösön felrakott bilincseket... szabadon bocsátód az elnyomottakat.” Ezzel szeretnénk ráirányítani a figyelmet a hatalom problematikájára, amely napjaink talán leg- szerteágazóbb, legkényesebb társadalmi és politikai kérdésköre - jelentette ki Tamás Bertalan. - Az idézet szellemisége az országok és az egyházak vezetőit is figyelmezteti, hogy a demokrácia semmibe vétele, a gazdasági, szociális, lelki, nemi diszkrimináció ellenkezik Isten akaratával. Hogy érdemben tudjunk munkálkodni a két hét során, a bizottságok máris megkezdték az előkészítést, továbbgondolásra szánt anyagokat küldenek majd el a genfi központból az ötszáz delegátusnak és az őket kísérő félezer szakértőnek, újságírónak, a testvér keresztény egyházak megfigyelőinek. • Ennyi ember hogyan tud majd érdemben együttműködni? • Három nagy szekció tevékenykedik majd. Az elsőben a református hit és a misszió, az evangélium és a kultúra kapcsolatáról, önmagunk megértéséről beszélgetünk. A második az Igazság minden teremtménynek! címet viseli, itt a gazdasági igazságosság, a nemzeti és etnikai önmeghatározás kerül terítékre. Az együttműködés Isten missziójában elnevezésű szekció pedig a férfiak és a nők társadalmi és egyházi szerepkörét próbálja körülhatárolni. Az elmélet elmélyítését segíti a gyakorlati tapasztalat, ezért a küldöttek egy hétvégén ellátogatnak magyarországi, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és talán vajdasági gyülekezetekhez is. Az utolsó két napon plenáris üléseken összegezzük az elhangzottakat, és alkotjuk meg az elkövetkező 7-8 évre programunkat. Szlogenek helyett • El tudják-e érni, hogy a megfogalmazódó irányelvek ne csupán papíron létezzenek, hanem tényleg befolyásolják a világ történelmét? O Az emberek szemléletének megváltoztatása nehéz feladat — sóhajtott Njoroge asszony. - Például hazámban nehezen fogadják el a női lelkészeket, de Magyarországon is csak 1983-tól szentelik fel őket. Viszont a világszervezet elnöke, Jane Dempsey Douglass nő, és az asszonyok már nem csak egymással, de a férfiakkal is beszélnek az egyenjogúság kérdéséről - amin a feladatok ésszerű megosztását értjük. • A nagygyűléseken nem elvont teológiai vita folyik, hanem az aktuális problémákról beszélünk - vette vissza a szót Tamás Bertalan. - Legutóbb 1989 augusztusában Szöulban többek között a két Korea egyesüléséről, a dél-afrikai helyzetről is tárgyaltunk, és sok szó esett Kelet-Közép-Európáról, ahol akkoriban állt feje tetejére a világ. Ma feltehetően központi szerepet kapna tanácskozásunkon Jugoszlávia utódállamainak sorsa. Mivel egyházaink tagjai a világ vezető országaiban, így az Egyesült Államokban, Németországban, Angliában, Svájcban, Hollandiában vezető szerepet töltenek be a gazdasági és politikai életben, ezért kormányaikra is befolyással bírnak. El tudják érni, hogy a nagygyűlésen megfogalmazott eszmék ne szlogenek maradjanak, hanem a társadalom anyagi és lelki jobbítását elősegítő konkrét intézkedésekké váljanak. A templomért Martfű (ÉM) - Befejezéséhez közeledik a martfűi római katolikus templom építése. Eddig nem volt, nem lehetett temploma a 10 ezer lakosú ipari városnak. A hitélet irányítását az 1982-ben Tiszafóldvár- ra került Tamási József végzi, ő kezdeményezte a martfűi templom építését is. Az ünnepélyes alapkőletétel 1991. október 26-án volt. Az építkezés folyamatossága érdekében a plébános úr jelentős anyagi támogatást kapott hazai és külföldi pártokiktól. Ennek köszönhető hogy a templomot 1995. július 2-án fól- szentelhetik. Viszont még mindig szükség van anyagi segítségre. Serfőző János, aki Martfűről költözött feleségével Miskolcra, továbbra is tartja a kapcsolatot az ottani egyházközséggel, és a maga módján - alapítványi tagként - támogatja a templom építését. Az ő nem közvetítésével érkezett 40 darab Ave Mária és 14 darab Tu es Petrus című, a pápa magyarországi látogatását megörökítő kazetta Miskolcra. Az árusítást az Erzsébet téri Szent Anna kegytárgybolt vállalta. Kérik az érdeklődő híveket, vásárolják meg a kazettákat, hogy ezzel is segítsék a martfűi templom építésének befejezését. Szent Tamás életének két jelentős helyszínét, Jeruzsálemet és Indiát idézi az épülő templom Ünnep az iskolákban Miskolc (ÉM) - A Miskolci Katolikus Gimnáziumban ma, kedden emlékeznek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. Holnap az iskola 40 diákja a szlovákiai Királyhelmecre és Nagykapos- ra utazik, hogy az ottani magyar iskolák tanulóival együtt ünnepeljék március 15-ét. A miskolci Lévay József Református Gimnázium tanári kara és tanulói ma, kedden délelőtt 10 órától tartják ünnepségüket a Központi Leánykollégium nagytermében. Biblia számítógépen Párizs (MTI) - A világon immár 2092 nyelvre fordították le a Bibliát vagy egyes részeit - hozta nyilvánosságra Párizsban az Egyetemes Bibliaszövetség nemzetközi szervezete. A szervezet szerint a teljes Biblia 341 nyelven hozzáférhető, a többi fordítás pedig a mű egyes fejezeteire, részeire vonatkozik. 1994 vége óta jelent meg például a Biblia az Ecuadorban használatos kecsua- imbabura nyelven, illetve baszkul; az Újtestamentumot pedig 18 új fordításban, például afar nyelven (Etiópia) vagy kisagalla nyelven (Kenya) lehet olvasni. Szintén újdonság, hogy a Bibliát nemrégiben Franciaországban megjelentették az új számítógépes adathordozón, CD-ROM-lemezen. A kiadvány a francia fordítás mellett héberül és görögül is szerepelteti az egyes részeket: ez a kutatóknak jelenthet majd nagy segítséget. Zsidó remekek Moszkva (MTI) - A moszkvai Imidsz Kiadó sorozatot jelentet meg a FÁK országai zsidóságának vallási és használati tárgyairól. Az első mű, A zsidó művészet remekei című, 68 oldalas tanulmánnyal és 287 illusztrációval már elhagyta a nyomdát. Eddig egyetlen album sem készült e tárgykörben, s bár egyik-másik múzeumban, könyvtárban fellelhetők voltak, de a raktárakban porosodtak a tárgyak. Az album galíciai, orosz, ukrán, moldvai, litván, fehérorosz, grúziai, üzbég családok bronzból készült kancsóit, tálait és hanukáit mutatja be. Megfigyelhető ezeken a tárgyakon a különböző népek művészetének hatása.
