Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-14 / 62. szám

1995, Március 14­Az IKM-et meglepte a vámpótlék Budapest (MTI) - Az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériumot váratla­nul érte a kormány döntése a vám­pótlék bevezetéséről. Ezért egyelőre nincs kész a bevezetéssel kapcsola­tos intézkedési ten'. A kormány irányelveinek ismeretében dolgoz­zák ki a bevezetési menetrendet, amelyről előzetesen még tárcaközi egyeztetést is tartanak. A vámpót­lék bevezetése egyébként megfelel a GATT (a Nemzetközi Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) előírása­inak. Az érintett országok ezt az eszközt különleges esetekben alkal­mazhatják, amikor például a fizeté­si mérlegükben hosszabb időszak­ban jelentős egyensúlyhiány kelet­kezik. A vámpótlék bevezetése csak ideiglenes jellegű lehet, alkalmazá­sa nem eredményezhet tartós vámemelkedést. Veszélyeztetett vasúti biztonság Budapest (MTI) - A Mozdonyveze­tők Szakszervezete szabálysértési eljárást kezdeményez az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fő­felügyelőségnél. Indoklásuk szerint ugyanis olyan módszerek teijedtek el tömegesen a vasúti közlekedést lebonyolító üzemviteli szolgálatnál, amelyek az utazóközönség és a munkavállalók személyes biztonsá­gát egyaránt veszélyeztetik. A Moz­donyvezetők Szakszervezete azon­nali egyeztető tárgyalásokat kezde­ményezett a MÁV Rt. vezérigazga­tójánál. A szakszervezet lépésére azért került sor, mert a MÁV - a szakszervezet megállapítása sze­rint - semmibe veszi az alapvető és biztonságos vasúti közlekedést szol­gáló kötelezettségeit. Csökkenő bírói bér — csökkenő létszám Budapest (MTI) - Az Országos Bí­rói Tanács (OBT) ismét Fedor Atti­lát, a Csongrád Megyei Bíróság kol­légiumvezetőjét választotta elnökké hétfői budapesti zárt ülésén, A tes­tület alelnöke Szabó Sándor, a Fő­városi Bíróság elnöke lett. Megbíza­tásuk öt évre szól, de ha az alkot­mány átfogó reformja során felállít­ják az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanácsot, akkor az Országos Bírói Tanács megszűnik, és felada­tait az új szervezet veszi át. Az 1992-ben alakult 21-tagú tanács ré­gi-új vezetője Fedor Attila elmond­ta: az elmúlt félévben 36 bíró távo­zott a bírói karból, ami valószínűleg összefügg azzal, hogy az adójogsza­bályok változása miatt csökkent no­minálbérük. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az úgynevezett költ­ségmentességi perekben a végre­hajtási költségek a bíróságokat ter­helik, erre nincs megfelelő anyagi hátterük. Ugyanez a gond a kiren­delt szakértők díjazását illetően is, ha pszichiátriai intézetben kezelt személyt köteleznek bírósági meg­hallgatásra. Elvi keresztény szövetség Budapest (MTI) - A Keresztény- demokrata Néppárt Keresztényszo­ciális Műhelye egyeztető tárgyalást szervezett hétfőn egy keresztény szakszervezeti szövetség létrehozá­sa érdekében. Az egyeztetésen meg­jelent szakszervezeti képviselők elvben egyetértettek a szándékkal, többségük szerint azonban már túl kevés az idő arra, hogy egy új, haté­kony szakszervezeti konföderáció jöjjön létre a májusi üzemi tanácsi választásokig. A hétfői egyeztetésen megállapodás a kérdésben nem jött létre. Keresik helyüket a civil szervezetek Budapest (MTI) - Baj van a civil szervezetek önmeghatározásával. A nonprofit elnevezés a közjó szolgá­latára alakult önzetlen szervezetet jelent, ám Magyarországon ezen szervezeteknek nincs gazdasági hátterük, így az államhoz fordulnak támogatásért. Ez óhatatlanul a civil szféra pártosodását, visszaállamo­sítását jelenti - mondta Iványi György, az Állami Vagyonügynök­ség Rt. főtanácsosa a magyar ön­kéntes szerveződések hétfői találko­zóján, amelyet az Európa Ház szer­vezett a Kossuth Klubban, e Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Tizenötezer alatt jár a pótlék A tervek szerint 500 forintba kerül majd egy SZTK-vizsgálat Budapest (ISB - DZS) - A kor­mány vasárnapi intézkedéscso­magjával körülbelül 170 milli­árd forinttal tudja csökkenteni az államháztartás kiadásait - közölte Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigaz­gatási államtitkára az intézke­dés hátterét magyarázva. A részletekről szólva az államtitkár elmondta, hogy a családi pótlék a tervek szerint a jövőben azoknak járna, akiknek a nettó fizetése nem éri el a 15 ezer forintot. Az igazán gazdagnak számító réteg ma még ugyanis túl szűk áhhoz, hogy egye­dül rájuk terheljük az összes ki­adást. Egyedül a családi pótlék megszigorításával legalább 22 mil­liárd forintot takarít meg az állam­háztartás évente. A gyermekgondo­zási díjat (gyed) idén még mindenki megkapja, aki a még érvényes ren­delkezések szerint jogosult rá. Jövő­re azonban már csak az egységes gyermekgondozási segélyt (gyes) kapnak azok, akik szociális helyze­tükből adódóan igényt tarthatnak rá. A fő kiváltó oka az egész intézke­déscsomagnak a vállalkozók segíté­se: amit a kormány nem költ el, ah­hoz a vállalkozók hitelként hozzá­juthatnak. így növekedhetnek a be­ruházások. Draskovics elismerte ugyanakkor, hogy a hitelkamatok az intézkedések hatására várható­an emelkedni fognak. Az infláció 2-3 hónapos megugrására is számít a kormányzat, azután viszont csök­kenő tendenciát jósol. Bár a bérnövekedés visszafogása deklaráltan csak a költségvetési in­tézményekre vonatkozik, arra szá­mít a kormányzat, hogy a magán­szféra is alkalmazkodik hozzá. Min­dent összevetve 24-26 százalékos inflációs rátával és a nemzeti jöve­delem (GDP) enyhe csökkenésével vagy szinten maradásával, az im­port csökkenésével és az export ta­valyi mértékével számol a kor­mányzat. Az intézkedéscsomag végrehaj­tásához néhány törvényt módosíta­ni szükséges. Többek között a tb- törvény további módosítása is indo­kolt. Úgynevezett vizsgálati díjat vezetnének be, például a szemésze­ten vagy a gégészeten 500 forint lesz egy-egy vizsgálat ára. Kivételt képez­nek a fizetés alól a 15 év alatti illetve a 62 év fölötti biztosítottak. Választás két igazságtalan tandíj közül Művelődési minisztériumi együttműködés a Soros Alapítvánnyal A jelentkezők mintegy 60 százaléka hiába felvételizik. A bejutóknak ezentúl fizetniük kell. Fotó: Fojtán László Budapest (MTI) - Fodor Gábor művelődési miniszter és Vásár­helyi Miklós, a Soros Alapít­vány kuratóriumának elnöke a közoktatás-fejlesztés segítését célzó, négy évre szóló megálla­podást írt alá hétfőn. Az aláírást követő sajtótájékoztatón a miniszter akként minősítette az alapítvánnyal létrejött együttműkö­dést, hogy az „felér egy nemzetközi segéllyel”. A megállapodással a tár­ca kötelezettséget vállalt arra, hogy fejlesztési programját összehangol­ja az alapítvány hasonló programjá­val, és közreműködik egy országos információs rendszer kiépítésében. Mint elhangzott: a Soros Alapít­vány az idén 4,5 millió dollárt szán a közoktatás-fejlesztés különféle te­rületeire, 1,8 millió dollárt pedig azoknak az iskoláknak a támogatá­sára, amelyek „alkotó módon” alkal­mazzák az oktatásban a számítás- technikát. Fodor a témával össze­függésben bejelentette: a művelődé­si minisztérium közoktatási moder­nizációs közalapítványt szándéko­zik a közeljövőben életre hívni. A művelődési tárca vezetője el­mondta: megérti, és tudomásul ve­szi a Pénzügyminisztérium és a kor­mányfő azon álláspontját, hogy a tragikus gazdasági helyzetre való tekintettel a felsőoktatási tandíj ez év szeptemberétől történő bevezeté­sét javasolták a kormánynak. Kifej­tette: két nagyon igazságtalan tan­díj között kell megtalálni a lehető legigazságosabb és leghelyesebb megoldást. A jelenlegi helyzet jelen­ti az egyik modellt, amikor senki sem fizet tandíjat, de mégis min­denkivel megfizettetik a felsőokta­tásban való tanulást, azokkal a fia­talokkal is, akiknek semmi esélyük sincs arra, hogy bekerüljenek az egyetemre vagy főiskolára. A mi­niszter kérdés kapcsán utalt arra, hogy a jelentkezők mintegy 60 szá­zaléka hiába felvételezik a felsőok­tatási intézményekbe. Álláspontja szerint igazságtalan lenne az a megoldás is, ha a tandíjat oly mó­don vezetnék be, hogy figyelmen kí­vül hagynák a hallgatók szociális és tanulmányi helyzetét. Kovács Pál írásban is lemondott Budapest (MTI) - Kovács Pál népjóléti mi­niszter hétfőn megerősítette, és írásban is be­nyújtotta lemondását a kormányfőnek. Ezt az MSZP frakcióülését követően mondta el újság­íróknak a tárca vezetője, aki azonban nem nyi­latkozott arról: miként fogadta lépését Horn Gyula. Mint mondta: a miniszterelnök nem tá­jékoztatta őt arról, hogy elfogadja-e a lemon­dást, és mikorra várható döntés ez ügyben. A miniszter közvetve megerősítette Katona Béla tárca nélküli miniszter lemondási szándékát is, amikor úgy nyilatkozott, hogy kedden közös nyilatkozatot tesznek közzé. Amennyiben Horn Gyula elfogadja Kovács Pál lemondását, a miniszter szóvivője, Gerencsér Ildikó is távo­zik posztjáról. Á Magyar Szocialista Párt Országos Elnök­sége a miniszterelnökkel egyetértésben felkér­te Kovács Pál népjóléti és Katona Béla tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli mi­nisztereket, hogy maradjanak tisztségükben, és továbbra is vegyenek részt a kormány mun­kájában. Horn Gyula az ülésen jelezte, hogy amennyiben a miniszterek nem ragaszkodnak hozzá, nem kívánja elfogadni lemondásukat. Megakadályozni a jovo feleleset Budapest (MTI) - Az SZDSZ szerint csak a kormány határozottságát lehet örömmel üdvö­zölni, azt a tényt nem, hogy a vasárnapi, rend­kívüli kormányülésen elfogadott intézkedések meghozatalára kényszerült. Az SZDSZ - ha­sonlóan az MSZP elnökségének délelőtti állás- foglalásához - mindazonáltal úgy értékeli, hogy a stabilizációs csomag érdemi változást jelent az eddigi politikához képest. Minderről Pető Iván az SZDSZ elnök-frakcióvezetője be­szélt újságírók előtt a képviselőcsoport hétfői ülése után. Az SZDSZ frakcióülésén a hozzá­szólók többsége is azon a véleményen volt - mondta el a frakcióvezető -, hogy az intézke­dések szükségesek voltak, és összhangban áll­nak a koalíciós kormány programjával, szigo­rúságukat pedig a helyzet súlyossága indokol­ja. Sajnálatosnak nevezte a frakcióvezető, hogy a súlyos szociális következményekkel já­ró stabilizációs csomag elfogadását megelőző­en nem sikerült megkötni a társadalmi-gazda­sági megállapodást annak érdekében, hogy a kormány és az érdekképviseleti szervezetek közösen alakítsák ki azt a keretet, amely a ter­heket a legelviselhetőbb módon osztja el. Le­szögezte azonban: a kormánynak a tgm hiá­nyában is intézkedéseket kell hoznia. Az SZDSZ számol az ellenzék éles kritikájával, ám azt a vádat nem tudja elfogadni, hogy az intézkedések a jövő felélését jelentik. Ellenke­zőleg: ez az intézkedéscsomag épp a jövő felélé­sét próbálja megakadályozni. „Már nincs hová hátrálni” Budapest (MTI) - A Magyar Szoci­alista Párt országos elnöksége egy­ségesen támogatja a kormány va­sárnapi ülésén meghozott döntése­ket és történelminek minősíti az in­tézkedéscsomagot. A pártvezetés különösen fontosnak tartja, hogy hosszú évek után a kormány azt a konfliktussorozatot is felvállalta, amely a szigorú döntéseket kíséri, és az ország érdekeit előbbre he­lyezte a koalícióénál - hangsúlyozta Csintalan Sándor ügyvezető alel- nök az MSZP elnökségének hétfő délelőtti rendkívüli ülését követő sajtóértekezleten. A testület tagjai a vita során fel­hívták a figyelmet arra, hogy a szükségszerű gazdasági megszorító lépéseket a legrászorultabb társa­dalmi csoportok esetében megfelelő­en ellentételezni kell. Javasolják a kormánynak, hogy a döntések konkrét megvalósításáról folytas­son széles körű egyeztetést a szociá­lis partnerekkel és a civil szerveze­tekkel. Mindazonáltal tnegértést és önkorlátozást kérnek a szociális partnerektől, a szakszervezetektől. E témához kapcsolódva Máté Lász­ló alelnök kijelentette: mérhetetle­nül fontos, hogy a csomag ne „puhuljon fel” a szakszervezetek el­lenállásán. Máté László alelnök elismerte, hogy míg a gazdasági döntéseket részletesen kidolgozták, a szociális intézkedéscsomag meglehetősen felszínes maradt. Ez is közreját­szott abban, hogy a népjóléti mi­niszter bejelentette lemondását. A politikusok leszögezték, hogy a Vi­lágbanktól függetlenül is elkerülhe­tetlen volt a döntések meghozatala. Horn Gyula levele Bili Clintonhoz Budapest (MTI) - Horn Gyula mi­niszterelnök levelet intézett Bili Clintonhoz, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez. „Nagy várako­zással tekintek júniusi washingtoni találkozásunk elé; remélem, hogy már tájékoztathatom Önt gazda­ságstabilizáló intézkedéseink első eredményeiről, és a szomszédaink­kal folytatott együttműködés kitel­jesedéséről” - mutat rá a többi kö­zött Horn Gyula. Ismerteti a szlo­vák illetve a román féllel folyó tár­gyalások jelenlegi helyzetét, hang­súlyozva, hogy a magyar kormány hivatalba lépése óta szorgalmazza az alapszerződések megkötését. Meggyőződését fejezi ki, hogy Ma­gyarország csatlakozása a NATO- hoz tovább erősítené térségünk sta­bilitását, és nem hozna létre újabb választóvonalat Európában. A szakszervezetek a kormánydöntésről Budapest (MTI) - A Liga és az Értelmiségi, Szakszervezeti Tö­mörülés (ÉSZT) nem kapott meghívót arra a vasárnapi kor­mány-szakszervezeti találkozó­ra, amelyen a kabinet gazdasági intézkedését jelentették be. En- zsöl Róbert, a Liga elnökségi tagja felháborítónak nevezte ezt az eljárást, amely - mint mondta - egyben a kormány mi­nősítése is. Kis Papp László, az ÉSZT elnöke is nehezményezte, hogy kihagyták őket a meghí­vottak közül. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője elmondta: úgy tűnik a kormány sa­ját szerepét játssza, és a szakszer­vezetek is saját eszközeik szerint kí­vánnak eljárni. Rámutatott: az in­tézkedések egy részét akár támo­gathatnák is a szakszervezetek, ha a kormány nem így járt volna el, ahogy tette. Hasznos lett volna elő­re egyeztetni. Palkovics Imre, a Munkástaná­csok Országos Szövetségének elnö­ke az időzítés félreérthetetlenségé- re mutatott rá. Hétfőn megérkezett az IMF-kiildöttség, és a kormány az eminens szerepében kíván tetsze­legni. Különösen elítéli a szövetség a szociális vívmányok megsértését és a módszert, ahogy ezt bevezetik. A Liga a múlt év novemberi Ér­dekegyeztető Tanács megállapo­dást, mint szerződést értelmezi, ezért tervezi, hogy ennek felrúgásá­ért bíróság elé idézi a kormányt. A tervek jó része szakmailag is meg­alapozatlan. Mindezek arra utal­nak, hogy az erősödő bérharcra le­het számítani. Kis Papp László az ÉSZT elnöke érthetetlennek nevezte a felsőokta­tási pedagógusok létszámcsökken­tését. 1992 óta 50 százalékkal nőtt a diákok száma, gyakorlatilag válto­zatlan pedagóguslétszámmal. Sza­bó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) elnöke arra mutatott rá: a közalkalmazotti szférára többszörö­sen is hátrányosak az intézkedések. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a leghatározottab­ban tiltakozik a kormány gazdasá­gi-szociális intézkedései ellen. Sze­rintük a pedagógusok és a szülők eljutottak túrésszintjük határához. Ezért felveszik a kapcsolatot az érintett munkavállalói - érdekvé­delmi szervezetekkel egy áprilisi tö­megdemonstráció megtartásának érdekében. __A NAP KÉRDFSF Hányán írták alá a „négyigenest”? Miskolc (ÉM - MSZ) - Tegnap Budapestre, a párközpontba vitték a Független Kis­gazdapárt megyei vezetői azokat az alá­írásgyűjtő íveket, amelyek szignálói sze­retnék, ha közvetlenül választanánk a köztársasági elnököt, növelnék az elnök jogkörét a kormánnyal szemben, meg­hagynák a nők 55 éves nyugdíjazási kor­határát, törvényben biztosítanák a fiata­loknak az első munkahelyhez és lakáshoz való jogot. Vajon hány aláírást sikerült összegyűjteni, mit tapasztaltak a kisgaz­da aktivisták gyűjtőmunkájuk során? - tettük fel a kérdést Bárány Imre megyei kisgazda alelnöknek.- Egyelőre csak azt tudjuk, hogy mi a megyé­ben 15 ezer aláírást gyűjtöttünk össze, kedden készül el az országos összesítés, akkor már pontos számaink lesznek. Én magam is részt vettem az akcióban, az 1100 aláírás mellett ta­pasztalatokat is szereztem. Az alelnöknek többen elmondták: igenis, hívei a közvetlen köztársasági elnök válasz­tásnak, ne egy kisebbség, a parlament, hanem a nép szavazzon az ország első számú közmél­tóságára. Adott esetben lehet ez a jelenlegi el­nök, Göncz Árpád is - nem a személy, hanem az elv számít. Áz emberek - és nem csak a nők- fel vannak háborodva a női nyugdíjkorhatár emelése miatt. Azt is helyeslik, hogy nőjön az elnök jogköre, mert - tette hozzá Bárány - olyan intézkedések születnek, mint a vasárna­pi kormányülés megszorító csomagja, amivel lehetetlenné tették az egész ország népét. A fi­atalok előtt végképp nem maradt semmi pers­pektíva, az aláírók már ennek előtte is támo­gatták a róluk szóló javaslatot. Bárány Imre kérésének mindössze ketten nem tettek eleget. Hogs7 kevésnek tűnik a 15 ezer aláírás? Áz alelnök a politikai passzivi­tást említi okként. Lassan odáig jutunk, hogy mindenki bezárkózik, az emberek nem tudják, kinek higgyenek, látják, hogy minden az ó bő­rükre megy - mondta Bárány Imre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents