Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-11 / 60. szám

1995- Március 11„ Szombat .... Hírek - Tudósítások É SZAK-Magyarország 3 Öt-hat kórház csődközelben Budapest (MTI) - Jelenleg öt-hat olyan kórház van az országban, amely csődbe, vagy csődközeli hely­zetbejutott. Amennyiben a fekvőbe­teg-ellátás finanszírozására meglé­vő forrásokat nem csoportosítják át, egy éven belül kórházak egész sora kerülhet hasonló helyzetbe. Mind­ezt Lépes Péter népjóléti helyettes államtitkár mondta azon a pénteki megbeszélésen, amelyet a kórházak jövőjéről rendeztek Budapesten a fővárosi és a Pest megyei önkor­mányzatok képviselői, illetve egész­ségügyi intézményvezetők részvéte­lével. A kórházak átalakítása ugyanakkor szorosan összefügg a háziorvosi szolgálat erősítésével, és a rendelőintézetek fejlesztésével. Mindezekkel együtt is legalább há­rom-négy év kell az egészségügyi el­látó hálózat modernizációjához. Az SZDSZ elfogadja az ellenzék érveit Budapest (MTI) - Az SZDSZ sze­retné, ha a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának élére olyan személy kerülhetne, aki élvezi a parlamenti pártok támogatását, aki a parlamenti erők konszenzusa alapján tölti be a posztot. Az SZDSZ el tudja fogadni az ellenzék élveit is, az MSZP érveit is, és lát még esélyt az egyetértésre - mondta el pénteken Bauer Tamás, az SZDSZ ügyvivője. A szabaddemokrata poli­tikus azt követően nyilatkozott, hogy az Országgyűlés alelnökének sajtótájékoztatóján közölték: a pár­tok nem tudtak megegyezni arról, kit jelöljenek az MNB felügyelőbi­zottságának élére. Szekeres: Fordulat a kormánymunkában Pécs (MTI) - Fordulat van a kor­mányzati munkában - hangoztatta Szekeres Imre, az MSZP alelnöke és parlamenti frakcióvezetője Pé­csett tartott pénteki sajtótájékozta­tóján. Állítását a kormány külpoliti­kájának és a miniszterelnök moszk­vai tárgyalásainak eredményeivel, a gazdasági fordulat feltételét jelen­tő államháztartási reform, a közbe­szerzési és a kincstári törvény kü­szöbön álló megalkotásával, vala­mint az oktatás, a kultúra és a tu­domány helyzetének érlelődő vállal­kozásával indokolta. Szekeres Imre hangsúlyozta: Horn Gyula moszk­vai megbeszélései nyomán a négy- milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiányunk egymilliárddal csökkenhet. A szocialista frakció mindent megtesz az alapszerződé­sek megkötéséért, ugyanakkor olyan keretmegállapodásokra tö­rekszik, amelyek hosszú távra biz­tosítják a rendezett kapcsolatokat, és garanciákat nyújtanak a határon túli magyarságnak is. MDF: Sajnálatos az MVSZ-memorandum Budapest (MTI) - Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője a párt pénteki sajtóbeszélgetésén konstruktívnak minősítette a négy ellenzéki párt csütörtöki megbeszélését Suchman Tamás privatizációs miniszterrel. Üdvözölte, hogy a koalíció által el­készített módosítócsomagban fog­laltak jóval közelebb állnak pártja elképzeléseihez, mint a fiskalitás bűvöletét tükröző eredeti törvényja­vaslat. Szerencsétlennek és sajná­latosnak nevezte, hogy értelmiségi­ek egy köre memorandumban kérte a parlament beavatkozását a Ma­gyarok Világszövetségének műkö­désébe. Az Országgyűlés és annak bizottságai ebben az ügyben nem il­letékesek - húzta alá Szabó. Az önkormányzatok gazdálkodásáról Budapest (MTI) - Az önkormány­zati csődök sajátságos megközelí­tést igényelnek. Tisztázni kell, fel- számolható-e az önkormányzat, és uii történjen az ellátási kötelezett­ségével - mondta Kara Pál, a Bel­ügyminisztérium államtitkár-he­lyettese egy pénteken megtartott tanácskozáson. Megoldásra vár a J^agy számú házgyári lakás össze­hangolt felújítása. Az sem megol­dás, ha a lakók megveszik a lakáso- pf't, mivel a korábbi lakbérnek meg­ölelő társasházi közös költségek nem , adnak lehetőséget a felújításra. Kósáné: Én autópálya-párti vagyok A munkaügyi miniszter zempléni polgármesterekkel találkozott Miskolc (ÉM - ME) - A sátoralja­újhelyi polgármester meghívá­sára érkezett megyénkbe teg­nap Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter. Útban a zempléni városba - programjá­nak első állomásaként, - a me­gyei munkaügyi központban is látogatást tett, itt találkozott a sajtó képviselőivel. A beszélgetésen elsőként a napok­ban kirobbant újabb Petrenkó-ügy- gyel kapcsolatban nyilatkozott a tárca vezetője. Mint ismeretes, a Munkaügy Minisztérium feljelen­tése alapján, jogtalan gazdasági előny megszerzésének alapos gyanú­ja miatt rendelték el a nyomozást a Peko Művek volt tulajdonosa ellen.- Nem szívesen beszélek erről a témáról - mondotta a miniszter -, mivel az ügy még vizsgálati sza­kaszban van. Azt azonban szeret­ném hangsúlyozni, nem arról van szó, hogy Petrenkó Jánost figyeltük volna. Egyszerűen visszaélésekre, szabálytalanságokra bukkantunk a munkahelyteremtő beruházások el­lenőrzése kapcsán, és ez a volt Peko céget is érinti. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kormányzat - éppen régiónk ne­héz helyzetére való tekintettel - nem tervezi-e valamilyen specifikus kedvezményrendszer (például adó- kedvezmény) kidolgozását, elmond­ta: - Nem lázárt olyan kormány- döntés, amely a térségek között ilyen szempontból különbséget tesz. Ennek vannak ellenzői és támoga­tói. Én a magam részéről autópálya­párti vagyok. Mert úgy vélem, hiá­ba a kedvezmények, ha 50 percbe telik például Miskolc határából be­jutni a városba. Nézetem szerint te­hát először megfelelő közlekedési infrastruktúra kell, és csak azután lehetenek igazán hatékonyak az említett kedvezmények.- Tisztában vagyok azzal, hogy a megyében komoly segítséget jelen­tett az elmúlt években a közhasznú foglalkoztatás a tartósan munka- nélküliek körében - fejtette Iá a munkanélküliség kezelésére fordít­ható pénzek csökkenéséről szólva. - De azt is látni kell - tette hozzá hogy az önkormányzatok a foglal­koztatási alapban finanszírozási tá­mogatást véltek felfedezni, és abból a saját költségeiket fedezték. Szem előtt kell tartani a jövőben, hogy ez az összeg az egyre nagyobb létszá­mú, tartósan munkanélküli réteg gondjainak enyhítésére szolgál. A nagy tervekhez szükséges az M3-as Budapest (MTI) - Lotz Károly köz­lekedési miniszter pénteken a Ma­gyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett üzleti ebéden elmondta, hogy azokon a tárgyalásokon, amelyeket a napok­ban folytatott az Európai Unió köz­lekedési főigazgatójával, szó volt Magyarország és az EU közötti inf­rastruktúra fejlesztésének finanszí­rozási kérdéseiről. Az EU Magyarországon közleke­dés szempontjából három, úgyneve­zett preferált korridort jelölt ki: az észak-déli, a kelet-nyugati és a dél­nyugat-északkeleti irányt. Ennek megfelelően hajlandó továbbra is kedvezményes Intelekkel támogatni az ilyen irányban húzódó autópályák építését. A tervekben szerepel többek közt az E5-ÖS európai autópálya meg­építése, amely Triesztet köti össze - Budapest érintésével - Kijewel. Eh­hez szükséges az M7-es és M3-as ha­zai autópályák fejlesztése és az M0- ás körgyűrű továbbépítése. Az E5-ÖS talán elhozza Miskolcig az M3-ast... Fotó: Laczó József Egy helyben áll az alapszerződés Kisebbségi passzus: tánc az 1201. számú ajánlás körül Budapest (MTI) - Mivel a ma­gyar-szlovák alapszerződésről fo­lyó tárgyalásokon az illetékes kül­ügyi államtitkárok sem tudtak ha­ladást elérni, Horn Gyula kor­mányfő kezdeményezte Vladimir Meciamál a magyar külügymi­niszter pozsonyi látogatását En­nek nyomán Kovács László kül­ügyminiszter szombaton a szlovák fővárosba utazik. A szakértői konzultációk újabb for­dulója után Somogyi Ferenc arról számolt be, hogy az eddigi tárgyalá­sokon még a reálisan elvárhatónál is szerényebb haladást sikerült csak elérni. Jozef Sesták szlovák külügyi államtitkár legutóbbi nyi­latkozatára reagálva, amelyben magyar tárgyalópartnerének meg­felelő felhatalmazását kérdőjelezte meg, leszögezte: széles körű mandá­tummal ruházták fel. Felhatalma­zása azonban arra szól, hogy jó megállapodást dolgozzon; nem pe­dig arra, hogy visszalépjen az álta­lánosan elfogadott európai standar- dektől. A nézeteltérések mibenlétét firtató kérdésre válaszolva megem­lítette: a kisebbségek ügyét érintő politikai koncepcionális kérdésekről van szó. Utalt arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201. számú ajánlását - amely egyebek mellett tartalmazza a nem­zeti kisebbségek helyi autonóm szerveződésének jogát is - eleddig semmi sem helyezte hatályon kívül. Jozef Sesták a maga részéről azt hangoztatta, nem elégedett az ered­ményekkel. Az elmozdulás gátját a szlovák államtitkár abban látja, hogy a magyar félnek problémái vannak a kisebbségi cikkelyekkel kapcsolatban. Hangoztatta, Szlová­kia teljes mértékben akceptálja az európai standardeket. De vélemé­nye szerint ezeket nem lehet me­chanikusan átmásolni. Utalt arra, hogy a szlovák törvényhozás 1993 júniusában rögzítette: a nemzeti ki­sebbségek jogainak védelmében azon elvekből indul ki, amelyek az 1201-es ajánlásban szerepelnek. Ezen elveket teljes egészében „be­dolgozták” az alapszerződés szlovák tervezetébe. ' Kifogásolta, hogy a magyar fél túlságosan nagy teret kí­ván szentelni az alapszerződésben a kisebbségi passzusnak. Somogyi Ferenc ezt az érvelést azzal hárítot­ta el, hogy a magyar fél korábban felajánlotta: a kisebbségek jogait - az alapszerződéssel összetartozó - külön szerződésben taglalják. Ez a megoldás azonban éppen a szlovák fél számára nem volt „szimpatikus”. Végezetül arra a kérdésre: reá- lis-e még az alapszerződés aláírásá­nak március 20-i dátuma, Somogyi Ferenc úgy válaszolt: „Nem vagyok jós; alapvetően optimista, bizakodó alkat vagyok, de a derűlátásra emellett sok más okot nem látok.” Olajra léptek a „szőkítettolaj-mentők” Miskolc (ÉM - FJ) - Bravúros nyomozás eredményeként kide­rült: kik vitték el január 18-án éjjel a vámhatóság által lefog­lalt szőkített olajat egy erdőbé- nyei telepről. Egyedülállóan sikeres nyomozás végeredményéről számoltak be teg­nap a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Rendőr-főkapitányságon tar­tott sajtótájékoztatón. Annak idején oi'szágos visszhangot keltett az eset, amikor január 18-án éjjel egy Erdőbénye határában lévő telep­helyről ismeretlen tettesek elloptak 191 ezer liter, a Vám- és Pénzügyőr­ség által korábban lefoglalt szőkí­tett olajat. Az ügy rendőrségi részét Ignácz István alezredes, főkapitány-helyet­tes, Tergalecz Ferenc alezredes és Solymosi István őrnagy ismertette az újságírókkal. A tisztek egybe­hangzóan állították: a tavaly szil­veszterkor lefoglalt háztartási tüze­lőolajat (HTO) egy nagyon jól felké­szült, szervezett társaság „mentette ki” a telephelyről. Ugyanakkor le­szögezték: a nyomozás első napjai­ban felmerült nyugtalanító adat, miszerint rendőrök is részt vettek az akcióban (mármint az olajorozás- ban), ma már bizton állítható, hogy nem igaz. Sőt, azt is tudják, ki volt a január 18-i álzsaru. Tergalecz alezredes egy legalább­is meghökkentő adalékkal is szol­gált. Sokak számára szokatlan le­het, mégis tény - mondta: büntető­jogilag kis súlyú bűncselekményről van szó. Az egész ügy ugyanis (da­cára a hamis rendőrigazolványnak, a fegyvereknek stb.) szimpla zártö­résnek minősül jelenlegi jogrend­szerünk értelmében. Ennek megfe­lelően legsúlyosabb esetben is mindössze egy érig terjedő szabad­ságvesztés fenyegeti az elkövetőket. Ami pedig a legszomorúbb - hang­súlyozta -, hogy nincs, s valószínű­leg nem is lesz meg az olaj. Hogy miért nem rablás, vagy legalábbis lopás történt? Mert a felbérelt em­berek a tulajdonos megbízásából tették, amit tettek. Apropó tulajdo­nos! Ő nem más, mint egy keceli székhelyű betéti társaság (Szalon- tai Bt.) vezetője, Falusi Mária. Solymosi őrnagy kérdésünkre válaszolva kijelentette: eddig hat emberrel szemben indítottak eljá­rást, kettő pedig külföldre szökött. A Vám- és Pénzügyőrség Borsod- Abaúj-Zemplén- és Heves Megyei Parancsnokságának vezetői legelő­ször is rendőrkollégáik kiemelkedő­en jó munkáját méltatták. Mert tu­domásuk szerint az országban elő­fordult hasonló esetek egyikében sem tudtak gyanúsítottat produkál­ni a honi zsaruk. Részükről egyéb­ként ugyancsak egy férfi került rács mögé szőkítésügyben. További két, feltehetően külföldre szökött sze­méllyel szemben adócsalás és jöve­dékkel való visszaélés miatt folytat­nak eljárást. Végezetül még egy ér­dekes momentum: az államot sok­milliós adótartammal megrövidítő Szalontai Bt. soha egy fillér adót nem fizetett be, és bejegyzett alap­tőkéjük is mindössze 15 ezer forint­ra rúg. Ergo: ennyi, mi foglalható... Elutazott hazánkból a finn elnök Budapest (MTI) - Martti Ahtisaari finn köz- társasági elnök pénteken, hivatalos magyaror­szági látogatásának harmadik és egyben utol­só napján vendéglátójával, Göncz Árpád köz- társasági elnökkel együtt megnyitotta a Regi­onális együttműködés és az európai integráci­ós folyamat észak- és közép-európai tapaszta­latai című, a Magyar Külügyi Intézet által rendezett nemzetközi szemináriumot. A finn köztársasági elnök rámutatott, hogy az euró­pai integrációból egyik ország sem maradhat ki földrajzi helyzete vágj’ történelmi háttere miatt. Göncz Árpád azt hangsúlyozta: Ma­gyarország, mint kis ország számára létezésé­nek feltétele, hogy jó kapcsolatot tartson fenn szomszédaival, és használja ki az együttműkö­désben rejlő lehetőségeket. A finn elnök délben egy ebéden találkozott a magyar és a finn gazdasági élet képviselői­vel. Mint mondta: Finnország Magyarország­gal folytatott kereskedelme most országa szempontjából mutat aktívumot, de ez egy értizeden keresztül fordítva volt. Kora dél­után Göncz Árpád köztársasági elnök társa­ságában az Iparművészeti Múzeumban meg­nyitotta a Budapesti Tavaszi Fesztivált. Ez­után Martti Ahtisaari megbeszélést folyta­tott Horn Gyula miniszterelnökkel. A látoga­tás lezárásaként Göncz Árpád köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a finn politikus erről a megbeszélésről kijelen­tette: az volt a benyomása, hogy Horn Gyula e heti oroszoi’szági látogatása bilaterális és gazdasági szempontból sikeres volt. A NA- TO-val kapcsolatos újságírói kérdésre vála­szolva Martti Ahtisaari hangsúlyozta: orszá­ga nem törekszik NATO-tagságra, de neki személyes meggyőződése, hogy minden egyes államnak joga van dönteni az országát érintő kérdésekről. A finn köztársasági elnök pénte­ken délután elutazott Budapestről. A megyei kamarák a törvényjavaslatról Miskolc (ÉM) - A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium által kidolgozott, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvénytervezet regionális vitáját csütörtökön tartották Miskolcon. A javaslat áttanulmá­nyozását követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Ag­rárkamara és a Kézműves Kamara állásfogla­lást juttatott el szerkesztőségünkhöz. Mint írják, a három kamara vezetése a tör­vényjavaslatot megismerve értetlenül áll az előtt, hogy' a tervezet készítői teljes egészében figyelmen kívül hagyták az 1994. éri XVI. szá­mú. a gazdasági kamarákról szóló törvényt, il­letve az abban rögzített feladatokat és jogosít­ványokat. A kamarák vezető tisztségviselői ál­tal aláírt dokumentum felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a megyei gazdasági kamarák egy-egy térség valamennyi gazdasági tevékenységet végző vállalkozását tömörítő autonóm testüle­tek. Ily módon feladatuk a gazdaság fejleszté­se, általános érdekeinek képviselete. Á jelen törvényjavaslat pedig egész felépítésében és egyes konkrét pontjaiban is figyelmen kívül hagyja ezt. A törvényi előírással ellentétesnek ítélik azt is, hogy a gazdasági kamarák közös képviselőjét meghívottként szerepeltetik a megyei területfejlesztési tanácsban. Annál is inkább érthetetlen ez a meghívotti szerep - szögezi le az állásfoglalás -, mert a területfej­lesztési pénzalapok között az állami, önkor­mányzati és vállalkozói pénzalapok együtte­sen kerülnek számításba. A felsorolt ak miatt- a törvénnyel való harmonizálásig - a kamarák tárgyalásra alkalmatlannak tartják a törvény- javaslatot. A Fidesz szerint káros az alapszerződés Budapest (MTI) - Az alapszerződések meg­kötését egyedül csak Horn Gyula akaija, má­niákusan - mondta Németh Zsolt, a Fidesz parlamenti képviselője a párt pénteki sajtótá­jékoztatóján. Megfogalmazása szerint az alap- szerződéseket sem a szomszédos országok, sem a „nyugat”, sem pedig a magyar kisebbség nem tartja kívánatosnak. Bejelentette: a Fi­desz ezennel megszünteti tagságát a parla­ment alapszerződéseket előkészítő bizottságá­ban, mert annak működését értelmetlennek tartja. Németh Zsolt azt is hozzáfűzte: a Fi­desz szívesen látná, ha lépéséhez más ellenzé­ki pártok mellett esetleg kormánypárt is csat­lakozna. A fiataldemokraták az alapszerződé­sek megkötését több szempontból is veszélyes­nek és károsnak tartják. Véleményük szerint ezen dokomentumok végzetesen megrontanák a magyar-magyar viszonyt, a térség destabili­zálódásához vezetnének és belpolitikai „ál­lóháborút” idéznének elő. Németh Zsolt kije­lentette: a külügyi kormányzatnak lassan be kellene látnia, hogy képtelenség megkötni az alapszerződéseket. Azt is hozzátette, hogy ha erre mégis sor kerülne, az ellenzéknek össze kell fognia és minden demokratikus eszközzel tiltakoznia kellene.

Next

/
Thumbnails
Contents