Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-10 / 59. szám
Kategóriájában a legkedvezőbb árú Pickup: VM Sä „o o> rí * TO&DlTOTT eRA&UUX&SA TATA 2.0 D India legnagyobb autógyárában készül. Tervezői a Daimler-Benz céggel végzett közös munka tapasztalatai alapján alkották meg az igénytelen, erős és strapabíró járművet. Az 1948 cm3-es, 68 LE-es dieselmotor szinte elnyűhetetlen. A közel l tonna terhelhetőségű pickup megbízható, korszerű és nagyon takarékos. Ideális autó a mindennapi munkához. A kocsi rendkívül kedvező, 1.035.000 Ft +ÁFA alapára már állítható kormányoszlopot, fordulatszám- mérőt, kvarcórát és rádióelőkészítést is tartalmaz. A gépkocsik vásárlás után raktárról azonnal szállíthatók. A TATA márkakereskedői kedvező részlet- és lízingfeltételekkel várnak minden érdekődőt. TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 1995. MÁRCIUS 11-17. Önnek mi a kedvenc műsora? Huszti Csabáné, a Fortuna ajándékbolt vezetője A sorozatokat jónak tartom, általában mindegyiket megnézem, a Dallast és a Szomszédokat is. A Híradót, A Hét és a Panoráma adásait is szívesen látom, de a legjobban a vetélkedőműsorok nyerték meg a tetszésemet. Jólesik látni, hallani, amikor a nehéz kérdésekre megadják az azonnali, frappáns választ. Ez a Mindent vagy semmit vetélkedőre vonatkozik, ám a Szerencsekerék is nagyon tetszik. Egy harmadik vetélkedőműsort viszont egyenesen nevetségesnek tartok. A Friderikusz- show-t nem túlzottan kedvelem, bár megnézem. Annál inkább szeretem Kudlik Júlia Gazdit keresünk műsorát, mivel nekem is van egy cicám és egy kutyám. A Juli-sulit is nézem, bár vasárnap reggel elég sok teendőm van. Szeretném, ha több színházi közvetítést sugároznának, a zenés, vidám darabokat és a drámákat egyaránt szívesen nézném. Az izgalmas filmeket s a jó krimiket is szeretem, s nézem-néz- tem - a Kisváros és a Patika című sorozatot is. A Vezér utcai lakótelepen, ahol lakunk, sajnos még nem fogható minden csatorna, így az HBO sem, de a Eurosport, az RTL, az MTV és a Duna TV nézhető. A városi tévé műsorait is szeretem, ugyanígy a Debrecen és a Danubius rádió információs jellegű, sok zenével tarkított adásait. K. I. Duna Televízió: Egy magyar nábob Jókai Mór regényei - közhely ezt leírni - szinte kiáltanak a megfilmesítés után. Ezt hamar felfedezték a magyar filmesek, akik korábban is, és a magyar filmgyártás klasszikus időszakában is sokat filmesítettek meg a nagy mesemondó regényeiből. Akadt egy magyar rendező, Várkonyi Zoltán, aki vállalta a népszerű, bár nem filmtörténeti igényű feladatot, és nagyon sok Jókai-regényt filmesített meg. 1966-ban kettőt is filmvászonra vitt, egy apa és egy fiú történetét. Az apa Kárpáthy János dúsgazdag földbirtokos. Hatalmas vagyonának örököse Kárpáthy Abellino, a cinikus aranyifjú, akit ma egyszerűen playboynak neveznénk. Éli léha világát annak a biztos tudatában, hogy dús örökség vár rá. A film mellékalakjai vagy egykori híres személyiségek, vagy az író által kreált, de szintén hús-vér figurák. Találkozhatunk Wesselényi Miklóssal, a reformkorszak kiváló politikusával, aki kitüntette magát az 1836-os pesti árvíznél. Ekkor nevezték el az árvízi hajósnak. Egy másik jellegzetes figura Szentirmay Rudolf alakja, a minden álságtól mentes nemes képe. Végül azonban mégsem Abellino örököl, mert Kárpáthy János keresztülhúzza számítását. Érdekessége a filmnek, hogy akárcsak a Kárpáthy Zoltán című alkotásban, szerepet vállal benne maga a rendező, Várkonyi Zoltán is. A főszerepeket olyan nagy színészek alakítják, mint Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Ruttkay Éva, Bitskei Tibor, Básti Lajos, Tordai Teri, Sulyok Mária, Papp Éva, Major Tamás, Makláry Zoltán, Agárdi Gábor. Gőz József A hét filmje Szirmok, virágok, koszorúk A Duna Televízió ünnepi kínálatából is kiemelkedik az 1984- ben forgatott Szirmok,'virágok, koszorúk című alkotás. A film az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc leverése után kezdődik. A világosi fegyverletétel után magyar tisztek és civilek emésztik magukat, visszagondolva a vesztes és győztes csatákra. Nagy dilemmában van mindenki, a fő kérdés: meg lehet-e változtatni a megváltoztat- hatatlant. Mi a jobb? Belenyugodni a vereségbe, vagy pedig újrakezdeni a harcot. Mind a kettőnek megvannak a maga kockázatai. A küzdelem újbóli felvétele még több vért és szenvedést hozhat, a belenyugvás pedig tartósítja az új erőre kapó osztrák gyarmatosítást. Igazából nem is lehet dönteni ebben a kérdésben. A film főszereplői csakúgy, mint modelljeik, a magyar forradalom és szabadságharc vezéralakjai, vagy a távozás mellett döntenek, vagy mindvégig magukban hordozzák a vesztett küzdelem emlékét. Csak a kompromisszumra hajlandó emberek fellépése jelenthet változást. A film a kiegyezésig kíséri el hőseinek sorsát. A magyar játékfilm forgatókönyvét Kardos István és Lu- gossy László írta. Utóbbi a rendező is, operatőr pedig Ragályi Elemér. A főbb szereplők: Cserhalmi György, Grazyna Szapolowska, Jiri Adamira, Boguslaw Linda, Malcsiner Péter, Őze Lajos, Usztics Mátyás, Kun Vilmos, Marton Kati. G. J.
