Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-02 / 52. szám

1995. Március 2., Csütörtök z:z Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Szerencsen is drágult a közlekedés Szerencs (ÉM - M.I.) - Elfogadták tegnap Szerencs idei költségvetését. A városi képviselő-testület ülésén a név szerinti szavazáson tizenné­gyen támogatták a büdzsét, ketten tartózkodtak és egy ellenszavazat volt. Hogy mennyi lesz a jövőben Szerencsen a víz- illetve csatorna­díj, nem dőlt el. A testület a pénz­ügyi bizottság javaslatára úgy dön­tött: meg kell vizsgálni, hogy a Bor- sodvíz Rt.-ből történő esetleges ki­válás, önállósodás esetén milyenek lennének a díjak. A menetrend sze­rinti helyi buszközlekedés árai emelkedtek: a teljes árú vonaljegy 28 forintról 34-re, az összvonalas havi bérlet 516-ról 619-re, a tanuló­illetve a nyugdíjasbérlet 126-ról 151-re. Az intézményekben fizeten­dő étkezési díjak a nyersanyagkölt­ségek húszszázalékos emelkedése miatt szintén magasabbak lesznek. Kapronczi Mihály képviselő maradhat Budapest (MTI) - Kapronczi Mi­hály kisgazda honatya továbbra is a Parlament tagja marad, mivel az Országgyűlés Mentelmi, Összefér­hetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottsága szerdai ülésén nem fo­gadta el azt a lemondó nyilatkoza- tet, amelyet az FKGP-frakció nyúj- tett be a képviselő nevében a házve- Zetéshez. A megbeszélésen Győrivá- nyi Sándor kisgazda frakcióvezető- helyettes megerősítette, hogy Kap­ronczi Mihály még a választások előtt írta alá a nyilatkozatot, amely­nek dátumát csali a héten Mák a le­mondó szöveg alá. Kapronczi is elis­merte, hogy bizonyos dokumentu­mokat aláírt, azok tartalmára azon­ban nem emlékezett pontosan. Oéczi József rámutatott: a bizottság mra az álláspontra helyezkedett, hogy nem kíván vizsgálatot folytat­ni, és nem akar a Független Kisgaz­dapárt belügyeibe sem beavatkozni. Nemzetbiztonsági törvény — gondokkal Budapest (MTI) - A nemzetbizton­sági törvényjavaslatnak ugyan van­nak olyan pontjai, amelyekben szakmai vitára lehet számítani, de n szocialista képviselők szerint a hatpárti egyeztetések megoldhat­lak a niég nyitott kérdéseket, és nem válik parttalanná az előter- Jesztés parlamenti vitája. Az MSZP- s törvényhozók a készülő törvényt mkalmasnak tartják az ország szu­verenitásának biztosítására és al­kotmányos rendjének védelmére, és szerintük a jogszabály segítségével teloldhatóak lesznek a titkosszol­gálat tevékenységét övező míto­szok. Minderről az MSZP szokásos szerdai sajtóbeszélgetésén volt szó, amelyen ezúttal a frakció nemzet- mztonsági és honvédelmi munka- Csoportja mutatkozott be. Eredménytelen rendőrtárgyalások Budapest (MTI) - Nem vezetett eredményre az Országos Rendőr-fő­kapitányság és a Független Rendőr­szakszervezet (FRSZ) egyeztető tár- palása, amelyen az ORFK vezető­jének a helyszíni bírságolással kap­csolatos intézkedéseiről volt szó. Az bnSZ az ORFK-nak azt az utasítá­st kifogásolja, amely szerint a helyszíni bírságolást végző rendő- rök - a korrupció megelőzése érde­dben - nem tarthatnak maguknál Pénzt szolgálatban. Az FRSZ fon­ásnak tartja azt is, hogy az orszá­gos rendőrfőkapitány a rendőri kor­rupció megelőzése érdekében saját adóskörében többlépcsős, országos ellenőrző akciót rendeljen el. nem bontják a körtöltést ^üdapest (MTI) - Nem kezdődhet e <) nagymarosi körtöltés bontása ^ eredetileg tervezett időpontban, Március 6-án. Bár a körtöltésen be- a az eddigi természetes illetve szi- ornyás vízfeltöltés miatt gyakorla­tig már kiegyenlítődött a vízszint, k jjőrejelzett áradás miatt nem ozdhetik meg a bontást. Ennek az áradás levonulását követő- - J}atár°zhátják csak meg a szak- berek. A körtöltésen belüli tér km aszb;,sa előtt még a száraz mun- ut ?1?leten készült el a közműalag- s ’a későbbi hajóút medre. Munkatársaira, barátaira hallgat Fodor Gábor a parlamenti kulturális bizottság előtt Budapest (ISB - HM) - Fodor Gá­bor művelődési és közoktatási minisztert szerdán meghallgatta a parlament kulturális bizottsá­ga. A képviselők előtti meghall­gatás a régebbi rádió- és televí­zióelnöki meghallgatásokat idézték annyiban, hogy igen szép számú érdeklődő ülte végig az estébe nyúló procedúrát. Fodor Gábor arra a kérdésre, mely azt tudakolta, hogy milyen oka volt a Műcsarnok nyilvános pályázat alapján kinevezett igazgatójának visszahívására, csak az'eddig már többször is elismételt választ adta: Keserű Katalin igazgató szakmai­lag alkalmatlan volt az intézmény vezetésére. Döntését a Műcsarnok­ban folytatott gazdasági és szakmai vizsgálat megállapításaival is alá­támasztotta, melyek szerint a volt igazgatónő szabálytalan és meggon­dolatlan pénzügyi lépéseivel veszé­lyeztette az épületrekonstrukció terv szerinti befejezését, több alka­lommal is szerződések köttettek a gazdasági igazgató ellenjegyzése nélkül, a hangulat erősen megrom­lott, és más szakmai hibák is felme­rültek. A Nemzeti Színházzal kapcsola­tosan elmondta, az ügyet nem poli­tikai, hanem színház-szakmai kér­désként kezelik. A színház nézőszá­ma drasztikusan csökkent. A szak­mai megerősítés első lépcsőjeként a miniszter egy sikeres főrendezői pá­lyázatot említett. A római Magyar Akadémián tör­tént személyi változás egy lejárt megbízatást követett, az új igazga­tót és helyettesét pályázat útján bi­zottság választotta ld - mondta Fo­dor Gábor, aki egyúttal jelezte: júli­usi hivatalba lépése óta mindössze 6 intézmény élén történt személyi változás. Ezekből négynél lejárt a vezető megbízatása, a Nemzeti Színliáz főrendezője elhunyt, és csu­pán a Műcsarnok élén történt idő előtti visszahívás. Az írásban megfogalmazott kér­déseken túl az MDF-es Zsigmond Attila azt firtatta, hogy a tárcához tartozó intézményekkel szemben számonkérhető elvárásokat mikor fogalmaz meg a minisztérium, és vajon létezik-e Fodor Gábor mellett egy szakértői bizottság, amelynek tagjaira döntései előtt számíthat. A miniszter válaszában hangsúlyoz­ta, hogy a minisztérium vezetőinek szakmai és széles baráti körének véleményére szokott adni. Feleségébe mártotta a gyilkot Ózd (ÉM - FJ) - Négy nap lefor­gása alatt három emberölés tör­tént a megyében. Ebből kettő Ózdon. Tegnap kora délután J. Pétemé vált részeg férje áldo­zatául az egykori kohászváros­ban. A 61 esztendős férfi több­ször is megszúrta feleségét. Szülők és gyermekek közvetlenül egymás mellett laktak a Damjanich utcában. A két házat kerítés se vá­lasztja el egymástól. A fiatalok lép­csőfeljárója előtt most fekete fóliába csavart élettelen test fekszik. Néhai J. Pétemé földi maradványai. Az asszony fiához akart menekülni, miután a szesztől bevadult J. Péter többször is belémártotta a gyilkot. A lépcsőn azonban már nem tudott felvánszorogni: összeesett és pilla­natokon belül meghalt. Könnyeivel küszködő menye így emlékszik vissza a történtekre:- A féljem éppen a fürdőszobába ment mosakodni, amikor meghal­lotta édesanyja sikoltozását. „Pityu, Pityu...” - kiabált szerencsétlen a fia után. Azonnal kirohantunk mind a ketten. Anyósomat ott talál­tuk a lépcsőn fekve, véresen. Én fel­emeltem a fejét, hallottam még, hogy zihálva veszi a levegőt, de szól­ni már nem volt ereje szegénynek. Pár másodperc múlva pedig már nem is lélegzett...- És az apósa, J. Péter? A fiához akart menekülni...- Ó késsel a kezében jött anyó­som után. Pista csavarta ki a kezé­ből. Erősen ellenkezett, még a fér­jem kezét is megvágta. Képzelheti, mit éltem át, hisz’ még egy tyúk nya­kát se vágtam el, mióta élek. Most meg az anyósomat kellett így lát­nom... Az após persze nem nyugo­dott le akkor sem, amikor a fia elvet­te tőle a kést, mire a rendőrök (hál’ Istennek gyorsan) ideértek, már egy másik bökőt szorongatott. De azt már eldobta, amikor rászóltak.- Gyakoriak voltak az ehhez ha­sonló incidensek az „öregek” között? Fotó: Fojtán László- Sajnos elég gyakoriak. Mert jó­zanul páratlan ember volt apuka, de részegen... Nem núnden nap, ha­vonta csak egyszer-kétszer ivott be, de olyankor aztán nagyon durva tu­dott lenni. Ennyire azonban soha nem vétkőzött ki magából. Hogy most mi történhetett, csak a jó ég tudja... Lapzártánkig a rendőrségtől annyit sikerült megtudnunk, hogy J. Pétert - emberölés alapos gyanú­ja miatt - őrizetbe vették. A még akkor is alkoholtól befolyásolt férfi elismerte szörnyű tettét. Fidesz: kalandorötlet az ingatlanadó A párt nevének és jelképének megváltoztatását fontolgatja Budapest (MTI) - Lelkiismeret­len kalandorötletnek tartja a Fi­desz az új pénzügyminiszter gaz­daságpolitikai elképzeléseiből az ingatlanadó bevezetését. Ezt Orbán Viktor a Parlamentben szerdán megtartott sajtótájékoz­tatón jelentette ki, összegezve a Fidesz keddi elnökségi tanács­kozásának állásfoglalását. A Fidesz elnöke példaként utalt ar­ra, hogy vidéken kalákában építe­nek házat, amelynek értéke lénye­gesen meghaladja a tulajdonos te­herbíróképességét, vagyoni helyze­tét. A városokban pedig rossz álla­potban lévő önkormányzati lakáso­kat vásároltak meg értéken alul, és e lakásokat most kell majd felújíta­ni. Orbán Viktor szerint az ingat­lanadó bevezetése valójában a sze­gényeket és a középosztály alsó ré­tegét sújtaná, mert minél gazda­gabb valaki, annál kevésbé fekteti vagyonát ingatlanba. A Fidesz ál­láspontja szerint az ingatlanadó te­hát nem luxusadó, hanem a közép- osztály meggyengítésére, felszámo­lására szolgál. Orbán Viktor hatá­rozottan kijelentette: ha erre a lé­pésre elszánja magát a pénzügyi ve­zetés, akkor a Fidesz Országos El­nöksége minden törvényes eszközt igénybe vesz, hogy eltérítse ettől a szándékától a kormányt A tisztújító kongresszusra ké­szülő Fidesz programjának címe „Magyarország polgári átalakítása” lesz; a pártvezetők szerint ugyanis a Fidesz a polgári jövő pártja. A ké­szülő dokumentumot a kongresszus előtt a legszélesebb körben vitalják meg, mint ahogy azt is, megváltoz- tassák-e a párt nevét és jelképét. A katonák nem fognak követelőzni Budapest (MTI) - Horn Gyula nem ért egyet azokkal a nyugati vé­leményekkel, amelyek szerint a ma­gyar hadseregben még nem eléggé érzékelhető az új gondolkodásmód. Leszögezte: a magyar katonák igen­is alkalmazkodnak a fejlett demok­ráciák követelményeihez. A minisz­terelnök ezt szerdán a Honvédelmi Minisztériumban rendezett állo­mánygyűlésen jelentette ki, ahol ki­hirdették a Magyar Honvédség fel­ső szintű vezetési rendjének átala­kításáról szóló parancsot. A miniszterelnök megerősítette: az ország belső átalakításának cél­ja, hogy lehetővé váljon a csatlako­zás az Éurópai Unióhoz és a NATO- hoz. Az észak-atlanti szervezethez való integráció érdekében különö­sen fontos a haderőreform beindítá­sa. Rámutatott: konkrét lépésekre van szükség - egységes rendszer­ben, egységes koncepció alapján - annak érdekében, hogy valóban korszerű hadsereg jöjjön létre. Egyúttal hozzátette: a kormány partnere, támogatója a hadsereg átalakításának. Köszönetét fejezte ki a katonák­nak, hogy a mostoha pénzügyi hely­zet ellenére helytállnak, és megértő türelemmel figyelembe veszik az or­szág nehéz gazdasági helyzetét. Mint mondta: tisztában van a kato­nák megélhetési nehézségeivel, és amint lehet, a kormány javítani kí­ván a helyzeten. A kormányfő szólt arról is: nagyra becsüli a hadsereg magatartását a körülöttünk zajló konfliktusos helyzetben. Egyúttal rámutatott: a Horvátországban zaj­ló események újabb potenciális ve­szélyforrásokat jelenthetnek. Keleti György honvédelmi mi­niszter egyebek között arról szólt, hogy a hadseregben elváiják a tör­vénykezéstől és a kormánytól a fel­tételek biztosítását, de a katonák nem fognak követelőzni. Egyezség született az alkotmányozásról Budapest (MTI) - Valamennyi lé­nyeges kérdésben megállapodás született az alkotmányozás kérdé­seivel foglalkozó pártközi egyezte­tés szerdai fordulóján. A parlamen­ti pártok jövő héten még egyszer egyeztetik álláspontjukat, és a re­mények szerint - a hét közepén - a frakcióvezetők mái- aláírhatják a megállapodást. Olyan alkotmány­illetve házszabálymódosítást ter­jesztenek a törvényhozás elé, amely széles körű konszenzusra helyezi az új alkotmány megalkotásának eljá­rási módját. így az ellenzék garanci­ákat kap arra, hogy nélkülük nem születhet meg az új alaptörvény. Az egyes döntéseknél (('akciónként fog­nak szavazni, és minden esetben legalább öt párt egyetértését kell el­nyerni. A Független Kisgazdapárt képviselője a szerdai egyeztetésen közölte, hogy a párt minden esetben hatpárti konszenzus létrejöttét tartja szükségesnek. _APARLAMENTBŐL Kiterjesztenék a gyetet Budapest (MTI) - A parlament szerdán nem tartott plenáris ülést, viszont a bi­zottságok folytatták munkájukat. Az Országgyűlés Szociális és Egészség- ügyi Bizottsága szerdai ülésén megszavazta a gyermeknevelési támogatás (gyet) kiterjesz­tését célzó képviselői módosító indítványt. En­nek lényege, hogy a népjóléti miniszter méltá­nyosságból azon családoknak is megítélhesse az ellátást gyermekük tízéves koráig, amelyek egyébként a törvényben megszabott időszak­ban - a gyerek 3 és 8 éves kora között - nem vették azt igénybe. A honatyák támogatták azt a javaslatot is, amely a társadalombiztosí­tásról szóló törvényt oly módon egészítené ki, hogy bizonyos ellátások, így a táppénz, a bale­seti táppénz, a terhességi, gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj késedelmes utalása esetén a tb késedelmi kamatot köteles fizetni. Az Országgyűlés Költségvetési és Pénz­ügyi Bizottsága szerdai ülésén nem támo­gatta azt az egyetlen képviselői indítványt, amely az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlásáról szóló tör­vény módosítására benyújtott törvényjavas­lathoz érkezett. Keller László, a bizottság alel- nöke elmondta: ez azt jelenti, hogy az egész törvényjavaslatot elvetette a testület. A lesza­vazott törvényjavaslatot Sepsey Tamás (MDF) nyújtotta be azzal a céllal, hogy a harmadik kárpótlási törvény alapján kárpótoltak is újra dönthessenek arról: kívánják-e kárpótlási je­gyeiket életjáradékra váltani. Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának ülésén Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak infrastruk­turális vonatkozásairól, valamint a csatlako­zását előkészítő jogharmonizációs feladatterv­ről tárgyaltak. Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára utalt arra, hogy a szénhidrogének - az olaj, a földgáz - Európa külső részei felől érkeznek, és Magyarország a szállítmányok tranzitút­vonalán fekszik. A kormány elképzelései sze­rint a legnagyobb céget, a Tigázt olyan tulaj­donosnak adják el, amely több gázszolgáltató társaságot nem vásárolhat meg; a kisebb tár­saságokból pedig kettő kerülhet egy vevő tu­lajdonába. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságá­nak ülésén a honvédelmi tárca helyettes ál­lamtitkára cáfolta, hogy több milliárd forintos kárt okoztak volna kecskeméti sorkatonák, akik még tavaly augusztusban alkatrészeket szereltek ki vadászgépekből. A tényleges kár összesen 88 ezer forint, miután 129 ezer forint értékű felszerelés előkerült. Az viszont tény, hogy a hét sorkatona által elkövetett lopás kö­vetkeztében 9 vadászgép 10 napon át részben harcképtelenné vált. Az elkövetőket a Csong- rád Megyei Bíróság katonai tanácsa különbö­ző időtartamú fogházbüntetésre ítélte. Változás a KVSZ élén Budapest (MTI) - Március 1-jétől Csányi Sándor látja el megbízott igazgatóként a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vezetését. A korábbi igazgató, Németh László közalkalma­zotti jogviszonyát a szervezetnél a pénzügymi­niszter február 28-i hatállyal közös megegye­zés alapján megszüntette. _A NAP KÉRDÉSE Levonható-e a kamarai tagdíj az adóból? Miskolc (ÉM - ME) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöksége a közelmúltban dön­tött az idei tagdíjfizetési rendről. Kereyné Szabó Erzsébettől, a kamara titkárától arról érdeklődtünk, levonha­tó-e a kamarai tagdíj az adóból?- Az országos kamara tagdíjra vonatkozó ajánlását a megyei köztestület elnöksége a térség sajátos gazdasági helyzetét figyelembe véve érvényesítette. így a kiegészítő tagdíjat iparvállalatoknál felével, egyéb vállalkozóknál egynegyedével csökkentette, a maximumot pedig 5 miihó helyett 2 millió forintban állapí­totta meg. Az eredeti kamarai törvény (1994/XVI.) rendelkezik többek között a kama­rai tagság kötelező voltáról, illetve arról, hogy a tagdíj az adóból levonható. Ám az új kor­mány ismételten rendelkezett a kamarákról, és eszerint az 1995. január elsejétől fizetendő tagdíj nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le, vagyis költségként elszámolható. Mivel az eredeti szabályozás és a kormány döntése között ellentmondás van, és a szerve­zés időpontjában az 1994/XVI-os törvény volt érvényben, a Magyar Kereskedelnú és Iparka­mara az Alkotmánybírósághoz fordult a kér­dés eldöntése érdekében. De még egyszer hangsúlyozom, a jelenlegi szabályozás szerint az adóalapból vonható le a tagdíj. JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents