Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-09 / 58. szám

1995. Március 9., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Szakértelemmel és tisztességgel Márciustól új igazgatója van a megyei munkaügyi központnak Huszonöt éve konténerrel Miskolc (ÉM) - Negyedszázaddal ezelőtt, 1970 márciusának elején in­dult el Miskolcról Budapestre Ma­gyarország első konténereket szállí­tó tehervonata - a jeles esemény al­kalmából tegnap ünnepi megemlé­kezést tartottak a Gömöri pályaud­vari konténerterminálnál. Az ese­ményt megelőző sajtótájékoztatón a vasút jelenlévő szakemberei meg­említették: a MÁV alapító tagja volt az Intercontainer és Interfrigó tár­saságoknak, s 1992-től bekapcsoló­dott az osztrák Ökombival az úgy­nevezett gördülő országút program­ba, ami azt jelenti, bogy az országon áthaladó kamionok egy jelentős ré­sze a tranzitutat sínen teszi meg. Egyébként a MÁV tavaly 44,1 mil­lió tonna árut i'uvarozott, ezen je­lentékeny mennyiség több mint öt százalékát konténerekben. 2000-re ezt az arányt meg szeretnék dupláz­ni. Megyénkben a tiszaújvárosi és a kazincbarcikai vegyikombinátok használják élnek elsősorban ezzel a szállítási módszerrel, tavaly mint­egy 15 ezer konténer telt meg vegyi árukkal. A Gömöri pályaudvari konténerál­lomáson. Innen indult el 25 évvel ezelőtt az ország első konténer­vonata. A vagyonügynökség döntései Budapest (MTI) - Az Állami Va­gyonügynökség igazgatótanácsa tagnap döntött arról, bogy az Eszak-magyarországi Kereskedel­mi Rt. ÁVÜ-tulajdonban lévő, 34 százaléknyi, 148 millió forint névér­tékű részvénycsomagjából a dolgo­zóknak kínál fel 39 millió forintnyi részvényt. A dolgozók 240 százalékos verseny­áron vásárolhatják meg a részvény- csomagot, ehhez azonban 13 millió forintnyi munkavállalói kedvez­ményt kaphatnak. A cégben koráb­ban 50 százalék plusz egy szavazat­ai tulajdonhoz jutott a Szedex Kft., amely 217 millió forintot fizetett a részvényekért. Ez 240 százalékos árfolyamnak felelt meg. A befektető vállalta, hogy a cég 435 millió forin­tos törzstőkéjét 635 millió forinttal joegemeli. Erről a közgyűlési döntés már meg­született. A dolgozói kivásárlást kö­vetően fennmaradó részvénycsoma­got a Szedex vásárolhatja meg. A társaság Miskolcon és környékén tevékenykedik, a Borsodi Iparcikk­kereskedelmi Vállalat spontán pri­vatizációjával jött létre. Jelenleg t48 boltot működtet, ebből 42-öt szerződéses formában. A , vagyonügynökség háza tájáról szármázik az a hír is, amely szerint az AVÜ utasítja a Miskolci Vcndéglá- n° v'• ügyvezető igazgatóját a felszá- aolási eljárás kezdeményezésére. ^Bövidfn A világ legnagyobb számítástech- ai, informatikai és távközlési m/fra szer£lán Hannoverben meg­hatotta kapuit a látogatók előtt. Á r,,. .mint hatezer kiállító a világ 59 szagából érkezett és a március eav 7o y'tva fartó bemutatóra mint- '-sy 100 ezer látogatót várnak. *** Hungary Kft.-ben, korábbi k eiÁa Kaposvári Húskombinát- tor i}Ü~200 dolgozó elbocsátását dev'Ti • A oég közleményéből az aziu-uu- ?10Fy a társaság helyzete Inti 0 . élőben folyamatosan rom- s„’ ezeri elkerülhetetlen a lét­számleépítés. Miskolc (ÉM - ME) - Március el­sejétől új igazgatója van a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központnak Gúr Nándor személyében. A fiatal szakember számára nem isme­retlen a feladat, hiszen az el­múlt év november 22-től megbí­zott igazgatóként irányította a szervezet munkáját. Pályájá­nak eddigi állomásairól és ter­veiről kérdeztük. • Mérnöki és közgazdász diplomá­val rendelkezem, és mielőtt a köz- igazgatás berkeiben kezdtem dol­gozni, az ifjúsági mozgalomban te­vékenykedtem. 1990 márciusában a megyei tanács vállalkozásfejlesz­tési osztályához kerültem, ahonnan az 1991. január elsejével „átiga­zoltam” az újonnan megalakult me­gyei munkaügyi központhoz. Az el­telt négy esztendő alatt sokrétű fel­adatkört láttam el, ide tartozott pél­dául a munkaügyi tanács titkári funkciója, és a sajtóval való kapcso­lattartás. Aztán tavaly november 22-től a munkaügyi miniszter meg­bízott a központ vezetésével. □ Ehhez háttérként hozzátartozik, hogy a munkahelyteremtő beruhá­zásokhoz nyújtott támogatások kap­csán hibás döntések is születtek, a volt igazgatót emiatt felmentették, A megbízatást tehát meglehetősen ne­héz időszakban kapta, 9 Időben ugyan rövid, de kemény volt ez az átmeneti időszak. Az volt a célom, hogy a lehetőségekhez ké­pest a nyugodt munkamenetet biz­tosítsam, hogy a napi feladatok ellá­tását megoldjuk és picit a jövőt is előkészítsük. Ez utóbbiban termé­szetesen benne volt a változtatás szándéka is. □ Az igazgatói posztot végül pályá­zat útján nyerte el. Milyen tervekkel indul? • Először is világosan látni kell, nincs könnyű helyzetben ez a szer­vezet. Ennek részben pénzügyi okai vannak. Megváltoztak ugyanis a fi­nanciális feltételek, idén kisebb ösz- szeg jutott a megyéknek a decentra­lizált foglalkoztatási alapból. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tud­junk megoldásokat találni, ám az nyilvánvaló, hogy alapvetően más szemlélettel kell indulnunk, mind az aktív, mind pedig a passzív esz­közök alkalmazásakor. Egészen konkrétan arról van szó, hogy a kü­lönböző kihelyezett pénzeszközök esetében körültekintőbb, mélyebb elemzéseken, hatásvizsgálatokon kell, hogy alapuljon a döntés. Külön figyelmet kell fordítanunk a halmo­Hejőcsaba(ÉM-I.S ) - Olyannyi­ra túljutott a kilencvenes évek elejének recesszióján a Hejőcsa- bai Cement és Mészipari Rt., hogy az elmúlt évben hétszáz­millió forint nyereséget is el­könyvelhettek. 1991-ben és 1992-ben összességében csak­nem félmilliárd forintra tették a veszteséget, ’93-ban már meg­fordult a trend, s ez a tendencia tavaly tovább folytatódott. Az Rt. - mint ahogy ezt tegnapi saj­tótájékoztatóján Nagy István el­nök-vezérigazgató elmondotta - a magyarországi cementgyárak közül elsőként megkapta a nemzetközi minőségbiztosítási igazolványt. Bár messze nem termelnek annyi cementet, mint amennyit tudnának - önhibáján kívül kapacitásának még felét sem használja ki a gyár - de az a tény, hogy tavaly a megelőző évhez képest 10 százalékkal több cementet, összességében 650 ezbr tonnát értékesítettek, jelzi: az építé­si, beruházási piacon érezhetővé vált a konjunktúra. A hejőcsabai gyár 1,2 millió tonna cementet tud­na piacra dobni évente. Egyébiránt a gazdálkodás középpontjába a fize­tőképesség megőrzését, a racionális költséggazdálkodást, a takarékos­ságot helyezték. Bár Északkelet,- Magyarországon még pang a piac, de Budapesten és környékén, vala­mint a Dunántúlon már számotte­vőnek mondható a fellendülés. Min­dent összevetve a belföldi piac csak­nem negyede hejőcsabai cementet használ, s talán az sem mellékes, hogy Ausztriába is exportál a HCM Rt., tavaly 42 ezer tonnát. A gyár Nem vagyunk könnyű helyzetben zottan hátrányos térségek gondjai­nak feloldására, hiszen itt a munka- nélküliek 73 százaléka egy évnél ré­gebben van állás nélkül. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a megadott támogatások elle­nében vállalt kötelezettségek meg­valósuljanak. Nemcsak azért, mert állami pénzekről van szó, hanem azért, mert újabb kihelyezésekre csak így kerülhet sor. □ Ez azt sugallja, hogy korábban pazarlás folyt ezen a területen. • Megítélésem szerint az elmúlt időszak pénzügyi felhasználásától lehet hatékonyabb, ésszerűbb meg­oldásokat találni. □ Milyen keret áll jelenleg rendelke­zésükre? • A számok változnak. A munka­erőpiaci bizottság február 9-i dönté­se alapján 880 millió forintot kapott a megye. Jelenleg meghaladja az egymilliárdot az összeg. De ha a konkrét felhasználásról beszélünk már változik a helyzet, ugyanis eb­ből 670 millió a tavalyi éviül áthú­zódó kötelezettségvállalás. A mobi­litás csak a fennmaradó részre érvé­nyes. De még ezen belül is vannak kötelezettségeink. Mert a megye foglalkoztatási helyzetére való te­kintettel a közhasznú foglalkozta­tást nem állítottuk le, ami 220 mil­lió forint terhet jelent februártól au­gusztusig. Tehát az az összeg ami­ről a munkaügyi tanács március vé­gén dönthet; igazából csak 100-120 millió forint. Hozzáteszem, ez a mostani állapot nem tényhelyzet. Azon munkálkodunk, hogy újabb pénzek kerüljenek a rendszerbe. □ Az úgynevezett aktív eszközökről vezetői szerint még kedvezőbb len­ne mérlegük alakulása, ha a cement továbbhasznosításában érdekeltek lennének, éppen ezért mészhidrát-, nemesvakolat- és térkőgyártó üze­mek létrehozásán fáradoznak, de nem gyárkapun belül. Itt ugyanis különböző okok miatt nehezebb megvalósítani egy-egy beruházást. Különben Hejőcsabán is fejlesz­tenek, új mészhidrát üzemet építe­nek mintegy negyedmilliárd forin­tos költséggel, s a földgáz tüzelésről szén, illetve vegyes tüzelésre állít­ják át a kemencéket. Ez további százmilliókat emészt fel. A fejlesz­téseknek köszönhetően egyedi elbí­rálás alapján ettől az évtől jelentős, öt évre szóló adókedvezményt ka­pott a cég - amelyben a részvények 57 százalékát a Magyar Környezet- védelmi Kft. birtokolja, 33 százalék­ban a svájci Holderbank Breiten­burger GmbH. a tulajdonos, míg 6,6 százaléknyi részvénnyel az MRP- szervezet rendelkezik - mentesül­tek a társasági adó befizetésétől. Az elnök-vezérigazgató nem kis büszkeséggel jelentette ki: az eddigi fejlesztések saját erőből valósultak meg, kialakították a zsákoscement- palettázó berendezést, valamint a cement- és mészgyártás teljes tech­nológiai vonalára számítógépes fo­lyamatirányító rendszert építettek ki, amely lehetővé teszi a klinkeré- getésnél a folyamatszabályozást is. A részvénytársaság ebben az év­ben a tavalyihoz hasonlóan 3,1 mil­liárd forint nettó árbevétellel szá­mol, s megközelítően 500 millió fo­rintnyi adózás előtti nyereséggel, bár az üzleti terviül és a tavalyi nyereség sorsáról majd a májusi közgyűlés dönt. Fotók: Farkas Maya már beszéltünk, milyen elképzelései vannak a passzív eszközökkel kap­csolatosan? 9 Ebbe a kategóriába tartozik a se­gélyezés rendszere és a munkaerő kiközvetítése, a betölthető munka­helyek feltárása. Az utóbbiakból kö­vetkezik, hogy ezek az eszközök nem is annyira passzívak. Arra tö­rekszünk. hogy a munkaközvetítés minőségileg változzon. Mert elemi érdeke a munkaügyi központnak, hogy a vállalatok, társaságok meg­keresésére a megfelelő embert küld­je az adott szakmára. Ha 2-300 je­löltből kell kiválasztania a munka­adónak leendő alkalmazottját, nem fog minket komolyan venni. Egész­séges szelekcióra kell tehát töreked­nünk az igények ismeretében. Csak így érhetjük el, hogy visszatérjenek hozzánk a cégek. Mindezek mellet pedig szolgáltatás centrikusabb- nak, emberközpontúbbnak kell len­nie a szervezetnek. Határozott véle­ményem, hogy a szakértelemben nincs hiány, viszont ennek kellő empátiával kell párosulnia ahhoz, hogy a hozzánk fordulók bízzanak bennünk. □ Tervez-e változtatást a szerveze­ten belül? • Igen, személyi és strukturális vál­tozást egyaránt. Mindezt persze úgy, hogy a működés ne bénuljon meg. Terveim szerint ez másfél- két hónap alatt lezajlik. Hozzáteszem a folyamat létszámcsökkentéssel nem jár. Mégegyszer mondom, ebben a szervezetben megvan a szakérte­lem, és én fontosnak tartom, hogy ehhez párosuló tisztességgel végez­zék munkájukat a kollégáim. Kapcsolat kelet és nyugat között Budapest (ISB - D.Á.) - November 21-24. között nagyszabású jármű­ipari kiállítás és szakmai fórum lesz Budapesten. A Közép-Kelet-Euró- pában első alkalommal sorra kerülő rendezvény fő célja, hogy előmozdít­sa a külföldi befektetéseket e tér­ségben, bővítse az itteni gyártók és kereskedők exportlehetőségeit és segítse a tudományos ismeretek cseréjét az alkalmazott kutatások területén - tudhattuk meg az ITD Hungary keddi budapesti sajtótájé­koztatóján. Magyar nevén a Magyar Befekteté­si és Kereskedelemfejlesztési Rt., a svájci székhelyű Agoraexport a fő­védnöke az „idea” kelet-nyugati jár­műipari fórumnak. Az eseményen a keleti és nyugati ipari szakemberek üzleti kapcsolatokat teremthetnek, kicserélhetik technológiai ismerete­iket, kiállíthatják termékeiket, fel­vázolhatják vegyes vállalati elkép­zeléseiket. Tíz ország (bolgár, belorusz, cseh, magyar, lengyel, román, orosz, szlo­vák, szlovén és ukrán) jármű- és járműalkatrész-gyártói jutnak nagyszerű lehetőséghez azáltal, hogy felvehetik a kapcsolatot nem­zetközi partnereikkel. Mint ismere­tes, a térség számos vállalata már együttműködik nyugati cégekkel. A fórumon történő részvétellel lehető­ség nyílik további gyártó, alvállal­kozói és befektetői kapcsolatok te­remtésére. Az „idea” keretében lesz egy kiállí­tás, amelyen a járműipar teljes ver­tikuma szerepel. Ezen a rendezvé­nyen a nyersanyagok előállításától az eredeti berendezések gyártásáig valamennyi gépjárműipari tevé­kenység képviselteti magát. Eredményes esztendőt zártak ÁLLÁSPONT A reklám ám Brackó István Tavaly Magyarországon 40 milliárd forin­tot költöttek reklámra. Ebben éppúgy ben­ne van a topless bár szórólapja, mint a szárnyas betét hirdetése, vagy a politiku­sok és pártok propagandája. Nagy összeg ez, s a nemzeti jövedelem százalékában mérve - ebből a szempontból - már kö­zelítünk a fejlett piaci országokhoz. Hogy milyen a reklámunk általános színvonala, arról már megoszlanak a vélemények, de egyetlen dologban közös az álláspont: sok. Már-már bántóan túlteng a sajtóban, a rádióban, a televízióban. Értem én, hogy a hirdető, a szponzor hozza a pénzt. Nél- kííle-a divatos szóhasználattal élve-nem jött volna létre a műsor, nélküle nem él­ne meg az újság. De akkor miért küzd anyagi gondokkal csaknem minden tö­megkommunikációs eszköz? Miért drá­gulnak a lapok, miért nem futja az amúgy is tetemes előfizetési díjból nívós, kötele­zettség- és támogatásmentes műsorra a nagyhatalmú televízióban? Enyhén szólva zavaros, áttekinthetetlen, s amorális a helyzet. A kemény százezre­ket leszurkoló hirdetőt természetesen csak a hatás és a haszon érdekli. Az mulat, aki fizet. Hogy a néző, a hallgató, az olvasó bosszankodik? Na bumm! A nagyérdemű két reklám között, vagy közben élvezze a Dallast, a Zsákbamacskát, vagy egy ma­gasröptű ismertetőt arról, hogyan osszuk be a konyhapénzt... Az a baj, hogy nincs média- és reklámtörvény. Nem választó­dik el markánsan a közszolgálati és a ke­reskedelmi funkció, nem tisztázottak az etikai szabályok. így aztán a „kalapba" éppúgy belefér a cigaretta diszkrét propa­gandája, mint az állami támogatást is él­vező médiák műsoridejének hat százalé­kát meghaladó, busásan fizetett, önkelle­tő adás. Ez van. A pénz nagy úr... S nem­csak Judit haja korpás. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 279 üzletben 122,888171 mil­lió forint forgalmat bonyolított le a tőzsde. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index: március 8. 1188,62 +4,69 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. március 8. Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 176.47 179,95 177.16 •; 79.23 80.83 79,77 Belga és lux. frank* 380.61 387,53 379.85 Dán korona i 19.15 19.51 ' 19,47 Finn márka 25,20 25,66 25,30 Prsnda frank 22,11 22,53 .22,15 ... Holland forint 70.53 71.79 70,37 .Ír fönt. 176,20 179,66 175 41 Japán ven5 120.21 122.41 120.34 Kanadai dollár 75,56 77.14 76,47 Kuvaiti dinar 362,90 370.14 365,56 Német márka 79,31 80.73 78,91 Norvég korona 17.62 17,94 17,61 Olasz, líra** 65,99 67,39 66.22 Őszi rak schilt. 11.27 11,17 11.21 Poviugá! escudo* 74.05: 75.45 74,87 Spanyol peseta* í ,84.83 86,55 85.71 Svájci lrank ' 95.22 96.92 94.6S Svéd korona 15.18 15,48 15,19 USA-dollar 107,20 109.34 1.07,84 A­ECU (KP) 142.41 145,13 144,02 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irányadó kamatai futamidő aó ) - irt 3» /■» 3 hónap Rázd. Í2 hónap Rázd. “ 3 hónap msz. 11 hónap msz. 3 hónap t 12 hónap 1 éven tóit \7 ___ f otói. alaptannal Jtl «anvai HMH.VÁ. Ay»W. fbus*8.mk, mtahant

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents