Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
10 ELETMOD Zöld Oldal 1995 Környezetszennyezések Borsod megyében Lillafüred (EM) - „Környezetvédelem az oktatásban” címmel konferenciát rendeztek az elmúlt év őszén a Palotaszállóban. Az előadások között nagy figyelmet keltettek Sallai Árpád, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársának, az Új Kör- Kép magazin szerkesztőjének gondolatai a Borsod-Abaúj-Zemplénben bekövetkezett, jelentősebb mértékű szennyezésekről. Az utóbbi években - mondotta az előadó - több súlyos környezetszennyezésre is fény derült. Higany és azbeszt Érdekes, ám valószínűleg nem megmagyarázhatatlan okok miatt a közelmúltban többnyire a nagyobb vegyipari üzemek háza táján, Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban pattant ki több környezetszennyezési eset. Ezek közül említése méltó a Borsodchem Részvénytársaság, a volt Borsodi Vegyi Kombinát higanyszennyezése, az Epres-tanyai illegális hulladéklerakó, a Tiszai Vegyi Kombinát, és a Tiszai Kőolaj-finomító szén-hidrogén szennyezése. Napvilágra jutott a mezőkövesdi katonai repülőtér kerozin szennyezése, és országos botránnyá dagadt a kazincbarcikai azbesztügy, amellyel szinte a teljes magyar sajtó foglalkozott. Veszélyes szökés A BC Rt. klór-alkáli üzemében az anyagmérleg alapján mintegy 500 tonna higany szökött meg a technológiai folyamatból. A feltáró vizsgálatok megállapították, hogy a higany, az üzem alatt, a talajban helyezkedik el. A vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy a higanyszennyezés a közeli ivóvízkészletekre szerencsére nem jelent veszélyt. Ugyanakkor semmiképpen sem lehet lemondani a higanyszennyezés felszámolásáról. Sajószentpéter mellett, az Epres-tanyai hulladéklerakóba a hatvanas években a kommunális hulladék mellett elhelyezték a volt Borsodi Vegyi Kombinát veszélyesnek minősíthető anyagait is. A feltáró vizsgálatok szerint a szennyezőanyagok még nem lúgozódtak ki a hulladéktelepről, a talajvízben szennyezés még nem észlelhető. Viszont az egy kilométeren belül elhelyezkedő borsodsziráki vízműku- tak veszélyeztetettsége mindaddig fennáll, amíg a lerakó megfelelően biztonságos védelmet nem kap, vagy az anyagokat onnan el nem szállítják. Kerozin a talajban Mint az ország számos pontján, a mezőkövesdi repülőtéren és a volt szovjet laktanya területén is nagyarányú környezetszennyezés történt. A kerozin a kifutópálya alatt és az üzemanyag-tároló területén egyaránt szennyezte a talajt és a talajvizet is. A mentesítés során több tízezer köbméter talaj cseréjét és a talajvíz mentesítését kellett elvégezni. A TVK és a TIFO területén három évvel ezelőtt nagyarányú szénhidrogén szennyeződést tártak fel. Ezek mindkét vegyi üzemben a korábbi évek szennyeződéseként jutottak a talajba, illetve a talajvízbe. A mentesítési munkálatok már megkezdődtek. A TIFO-ban a kárelhárítás kissé előbbre jár és várhatóan jövőre be is fejeződik. A kazincbarcikai azbesztszennyezés legújabb fejleménye, hogy Baja Ferenc miniszter ígérete alapján a törvények kijátszásával lerakott azbeszt elhelyezkedésére, a szennyezés veszélyezettségének megítélésére teljes körű hatástanulmány készül. Ennek költségeit a tárca fedezi. Ä tanulmány megállapításai alapján döntenek a szennyezés elhárításának optimális módjáról, a munkához szükséges pénz előteremtéséről. Átmeneti jellegű Mindezek után az előadó rámutatott: régiónk környezeti állapotaira közel sem illik a rózsás jelző, ugyanakkor lényegesen sem rosszabb az országos átlagnál. Biztató, hogy egyes elemek már javuló tendenciát mutatnak. A munka többek között arra irányul, hogy a nyugati országokban már elavultnak tekintett technológiát ne csempészhessék be térségünkbe. Hasonlóan kell eljárni a hulladékokat tekintve is. Nem túlzott optimizmus, amikor állítjuk, hogy a környezet állapota tovább javulhat, csak élni keli a rendelkezésünkre álló eszközökkel.- Bízom benne - mondotta végül Sallai Ferenc - hogy belátható időn belül egy új, az egymás és a természet iránti tiszteleten alapuló etikai norma válik előbb-utóbb uralkodóvá. Eine azonban neveim kell az embereket, s a nevelést már az óvodában el kell kezdeni. Háborús ártalmak Csecsenföldön Moszkva (MTI) - Több százmillió rubelre lúgnak a csecsenfóldi környezeti károk helyreállítási költségei. A moszkvai környezet- védelmi minisztérium szerint csak a legsürgősebb munkálatokra 16 millió rubelre lenne szükség. A legnagyobb problémát a kőolajjal szennyezett talaj megtisztítása jelenti. A csecsenföldi harcok környezeti ártalmainak méreteiről még hozzávetőleges adatok sincsenek. Környezetvédelem piaci viszonyok között Eger (ÉM) - Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter a Magyar Hidrogeológiai Társaság tavaly, év végi kongresszusán mondta el véleményét szakterületének aktuális kérdéseiről. A miniszter szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele, hogy környezeti szempontból mennyire tudunk megfelelni az egységes európai piac kihívásainak. Be kell tartam az Unió normáit - ez nagy kihívás. Űgyanez a helyzet más nemzetközi szervezetek (például OECD) esetében is. A szigorú környezeti feltételeket támasztó piac a környezetvédelmet a gazdasági szféra részévé teszi. Csak megfelelő környezeti paraméterű termékeket lehet eladni, ezeket csak környezetkímélő módon szabad gyártani. A környezeti korlát egyben gazdasági korláttá is válik. Megteremtődnek a feltételek a környezeti háttéripar kifejlesztéséhez, amely munkahelyteremtő húzóágazattá válhat. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés jól felhasználható a gazdasági együttműködési lehetőségek fejlesztésében is. A környezetpolitika alapelvei- A fenntartható fejlődés a környezetpolitika központi gondolata A fenntartható fejlődés lényege, hogy az általános fejlődési folyamatban következetesen egyensúlyra kell törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Olyan fejlődés kell, amely nem veszélyezteti a jövő generációk létét.- A káros környezeti hatások megelőzésének elve A környezeti hatásokat a gazdasági-műszaki fejlesztés és tervezés, a döntéshozatali folyamatok lehető legkorábbi szakaszában kell figyelembe venni. Hatékony módszer: környezeti hatásvizsgálat. Az emberi tevékenységek bővülésével, a társadalmi munkamegosztás fokozódásával rohamosan növekszenek az azokból eredő kockázatok. Az újabb és egyre bonyolultabb termelési rendszerek alkalmazása során egyre nő a bizonytalansági tényező. A kockázatok csökkentése érdekében az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyek során súlyos vagy visszafordíthatatlan környezeti károk következhetnek be a jövőben. Dinamikus rendszer- A környezeti szempontok belső és külső integrálása A környezeti szempontok beépítése a gazdaságpolitikába, iparpolitikába, agrárpolitikába, vízügyi politikába stb. külső integráció, illetve a környezeti hatások egyik elemről másikra (például levegőről vízre) történő terjedésének közös, integrált megközelítése, kezelése (belső integráció). A környezetpolitika megfogalmazásakor azt is számításba kell venni, hogy a környezet dinamikus rendszer: az egyes környezeti elemeket (levegő, víz, talaj stb.) érő hatások egyik elemről a másikra áttevődnek, ezért a környezetpolitika részterületei között is integrált megközelítésre van szükség. Ebből a megközelítésből kiindulva a vízügyi politikának a vizek hasznosítására vonatkozó elveit a környezetvédelmi politika részeként kell kezelni.- Környezeti jogok és felelősségek érvényesítésének elve A környezettel kapcsolatos jogszabályok következetessége, tartóssága biztosított kell, hogy legyen. A környezetvédelmi jogalkotásnak meg kell felelnie az újabb és újabb kihívásoknak.- A környezet mint közös vagyon A környezet ügye pártpolitikák feletti, a környezetpolitikai célok megvalósításában társadalmi egyetértésre kell törekedni - össznemzeti érdekek képviselete szükséges. Környezetérzékenység és tudatosság elteijedésének biztosítása, ösztönzése szükséges.-Akörnyezeti szempontok beépítése a gazdasági folyamatokba „A szennyező fizet”, illetve „a használó fizet” elv következetes érvényre juttatása teszi lehetővé, hogy a környezetvédelmi követelmények szerepet kapjanak a gazdasági folyamatokban. Lehetővé teszi a „piackonform” környezetvédelmi eszközök alkalmazását. Fizessen a szennyező A piaci mechanizmusok érvényre jutásában a fő mozgatórugó a termelési tényezők és fogyasztási javak értékének megfizetése. Ugyanakkor a fenntartható fejlődés elvének fokozatos érvényre jutása megköveteli a természeti erőforrások valódi társadalmi értékének ki- egyenlítését és a környezeti szempontoknak a gazdasági folyamatokba történő beépítését. Ennek érdekében szükség van „a szennyező fizet” és „a használó fizet” elv szigorú alkalmazására, amelyeknek az érvényesítése azt jelenti, hogy a környezeti erőforrásokat használó, illetve azokat terhelő szennyező és károsító tevékenységet folytató alanyok teljes felelősséget viselnek - beleértve az anyagi felelősséget is. Ennek gyakorlati megvalósulása a vízkincs esetében a vízkészletjárulék és az előkészítés alatt álló szennyvízjárulék fizetési rendszer.- Ä környezetpolitika regionali- zálódása Fontos elv a regionális megközelítés, figyelembe kell venni egy adott régió terhelhetőségét is. Mint ismeretes, az 1920-as trianoni békekötés során az ország területe 93 031 négyzetkilométerre csökkent, s azóta gyakorlatilag valamennyi vízfolyás a szomszédos országok területéről folyik át Magyar- országra. A határvízi együttműködést még a békeszerződés előírta, ami az első időkben az árvédelmi feladatokra terjedt ki, mára viszont komoly hangsúlyt kapott a vizek mennyiségének és minőségének védelme. Környezetvédelmi és vízügyi politikánk igen nagy eredményeként értékeljük a Helsinki Egyezményt, amely a határvizek és a nemzetközi, tavak megóvásáról szól, valamint az ez év júniusában Szófiában aláírt „együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára” vonatkozó konvenciót.- A szubszidiaritás elve Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatali kompetenciát a politikai és igazgatási hierarchia lehető legalacsonyabb szintjén kell tartani. Ez kapcsolódik a regionalitása elvéhez és konstruktív partneri viszony kialakítását feltételezi. Prioritások A prioritások meghatározásakor a környezetvédelem alapvető céljának azt kell tekinteni, hogy az egészséges emberi élet, a biológiai sokféleség és a gazdasági fejlődés feltételeit tartósan biztosítsa. Alapvető követelmény az emberi egészTapolcai parkrészlet Fotók: Laczó József ség veszélyeztetésének csökkentése és megszüntetése, az életminőséget befolyásoló környezeti elemek védelme. Meg kell valósítani a gazdasági fejlődés és a környezet harmonikus kapcsolatrendszerét, fontos a bioszféra sokszínűségének megőrzése, a természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása. A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepciónak a vízvédelemre vonatkozó prioritásai rövid, illetve közép távon a következők:- Végre kell hajtani az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó kormányprogramot az abban foglaltak szerint.- Javítani kell a tartós vízszint- süllyedések következtében veszélyeztetett helyzetben lévő térségekben (például Duna-Tisza köze, Dunántúli-középhegység stb.) a vízháztartási egyensúlyt.- Csökkenteni kell a jelenleg igen tág közműollóból származó nagyarányú szennyező anyag terhelést, elsősorban a csatornázás és a szennyvíztisztítás jelentős fejlesztésével.- A víztakarékos megoldások elterjedését mind a műszaki fejlesztés segítségével, mind a tájékoztatás eszközeivel ösztönözni kell. A víztakarékos megoldások elterjesztésének fokozottan érvényesülnie kell az ország vízhiányos régióban (például Duna-Tisza köze).- El kell érni, hogy a Duna és a Tisza vízminősége javuljon, a bakteriális szennyezettség csökkenjen.- A felszín alatti vízbázisok elszennyeződésének ütemét és veszélyeztetettségét jelentősen mérsékelni kell.-A jelentős rekreációs potenciállal és attraktívitással rendelkező nagy tavaink (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) vízminőségét további komplex programok segítségével nagymértékben javítani szükséges. Új törvényre van szükség Az 1976. évi II. törvény elavult, nem felel meg a kor követelményeinek. Nem volt alkalmas arra, hogy a környezetvédelmet beépítse a társadalmi-gazdasági folyamatokba. Az új törvény elfogadása megújíthatja az egész környezetvédelmi tevékenységrendszert, megfelel a megváltozott társadalmi-gazdasági követelményeknek. A törvényjavaslat főbb vonásai:- cél a környezeti károk megelőzésére való törekvés- az Európai Unió irányelveinek megfelelő teherviselés-megosztás a környezethasználó, az állam és az önkormányzatok között- változatos eszközrendszer kialakulásának lehetősége: piackonform eszközök, környezethasználati és terhelési díjak, környezetvédelmi alapok stb.- társadalmi részvétel szabályozása és biztosítása a környezetvédelmi döntésekben, a nyilvánosság, az információhoz történő hozzáférés biztosítása- környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat intézményének törvényi szabályozása- Országos Környezetvédelmi Intézkedési Terv kidolgozása, az abban foglalt feladatok végrehajtása és végrehajtatása. A KTM-nek szolgáló minisztériumnak kell lenni, amely (a legmagasabb szinten is) érvényesíteni tudja a környezetvédelmi érdekeket. A minisztérium nyitott a kezdeményezésekre, a cél érdekében kész együttműködni a különböző (társadalmi, tudományos és érdekképviseleti) szervezetekkel. Február 1», Szerda Zöld üzletelés Budapest (MTI) - Aláírta az ENSZ környezetvédelmi programja „Bank- üzlet és Környezetvédelem” cúnú nyilatkozatát pénteken Budapesten Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Hans Anders, az ENSZ-prog- ram (UNEP) európai irodájának jelenlévő igazgatója elmondta: az UNEP több európai és tengerentúli bank szakembereinek közreműködésével dolgozta ki a banktevékenység és környezetvédelem elnevezésű nyilatkozatot. Ennek lényege, hogy a bankok üzleti gyakorlatukban szem előtt tartják a környezetvédelmi szempontokat, továbbfejlesztik azokat a szolgáltatásokat, amelyek elősegítik a környezetvédelmet. A tájékoztatón elhangzott: az OTP Bank Rt. évek óta támogatja a környezetvédelem ügyét, a Fáy András Alapítvány pénzeszközeivel anyagi segítséget is nyújt különféle szakmai rendezvényekhez, de például az Európa kerékpárút megépítéséhez is. Környezetvédelmi szempontok figyelembevételével folyósított hitelei közé tartozik például az EBRD-agrárhitel vagy ez Eximbank-hitel. Ilyet csak akkor kaphatnak az igénylők, ha a környezetvédelmi szempontokat figye" lembe vevő átvilágítás és hatás- vizsgálat kedvező képet ad róluk. A pénzintézetnek ez azért érdeke, mert a környezeti kár orvoslására kötelezett adós könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja hiteleit törleszteni, tehát növeli a hitelezés kockázatát. A nyilatkozat aláírását követően az OTP Bank Rt. kidolgozza környezetvédelmi üzleti politikáját es intézkedési terveit, megteremti a környezeti szempontok hitelkockázati figyelembevételének feltételeit. Mindebben együttműködik a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal. Több a szemét Debrecen (MTI) - Az önkormányzatok hulladékgazdálkodásáról és a környezetvédelmi c* , szerveződésekkel való együttműködéséről tartottak tanácskozást Debrecenben. A találkozón elsősorban arra a tényre igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy az egyre növekvő mennyiségű hulladékkal legtöbb helyen nem tudnak mit kezdeni. Egy felmérésből például kiderült, hogy a helyhatóságok azt sem tudják, milyen es mennyi kommunális hulladék keletkezik az adott településen egy esztendő alatt. így nem csoda, hogy sem gyűjteni, sem elhelyezni nem tudják szakszerűen. A lakosság - hangzott el a tanácskozáson - hajlandó lenne a szelektív hulladékgyűjtésre, ennek, s az újrahasznosításnak a feltételeit azonban szinte sehol sem sikerült tartósan megoldani. Gondot okoz, hogy minden önkormányzat saját maga akarja a hulladékot elhelyezni, s nem hajlandó korszerű, regionális tárolókba szállítani. Példaként éppen a debreceni szeméttelepet említették, amely a legkorszerűbb a ke- let-közép-európai régióban, s mégsem tölthet be regionális szerepet. Mindennek okán a szakemberek szemléletváltást sürgetnek: szeme- telési szokásainkban, a hulladék- gyűjtésben és a hulladékhasznosításban egyaránt. Narancsölő Madrid (MTI) - Terminátornak „becézik” a spanyol parasztok azt a fehér legyet - latin nevén Phyloc- nistis Citrellát -, amely egyre aggasztóbb méretekben pusztítja a citrusfélék leveleit az ország délkeleti részén. A Reuter jelentése szerint az aggodalom a narancsfák iránt a legnagyobb. A légy petéit a levelek hátoldalára rakja le, az ebből kikelt lárvák pedig elpusztítják a fák lombját, kitéve a gyümölcsöket a mediterrán nap „tűzere- jének”. A spanyol narancstermesztők szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy mekkora veszélyt jelent a fehér légy az ágazat számára, amely évente csaknem 2 milliárd dollár értékű narancsot termeszt. A rovar egyébként másfél évvel ezelőtt repült be Spanyolországba, s mostanáig 3500 hektárnyi gyümölcsösben tett kárt 300 millió dollár értékben. i Műszerek a környezetvédelem szolgálatában
