Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-07 / 32. szám
1995- Február 7», Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Már csak rossz megoldás létezik Budapest (MTI) - A szabaddemokrata képviselők a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendők - vagyis az úgynevezett fenékküszöb - ügyében alakították ki álláspontjukat a hétfői frakcióülésen. Úgy döntöttek - tekintettel arra, hogy ez szakmai és nem politikai kérdés nem teszik kötelezővé a kor- mányelőteijesztés támogatását. A frakcióülés azonban megmutatta, hogy a képviselőcsoport jelentős része elfogadja a kabinet által javasolt megoldást. A képviselőcsoport mindazonáltal arra a véleményre jutott, hogy az ismert politikai előzmények után olyan helyzet állt elő, amikor már csak rossz megoldások között lehet választani. Elfogadták a fenékküszöböt Budapest (MTI) - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága hétfői ülésén egy tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta azt a parlamenti határozati javaslatot, amellyel a Ház módosítani kívánja korábbi határozatát a Duna egyoldalú elterelése miatt szükségessé vált teendők ügyében. Felhívták azonban a figyelmet, hogy a határozati javaslatban szereplő „keresztgát” helyett fenékgátat, vagy fenékküszöböt kell írni. Az előbbi olyan műszaki megoldás, amely teljesen elrekeszti a víz folyását, míg a fenékgát felett a víz szabadon átbukhat. Kárpótlás és érdekvédelem Budapest (MTI) - Megalakult a Kárpótlásra Jogosultak Érdekvédelmi Szövetsége (KÁRÉSZ). A neves kárpótlási szakértőket, jogászokat és közgazdászokat tömörítő szervezet célja az alanyi kárpótolok érdekképviselete, a kisparcellás földtulajdonosok segítése. Terveik között szerepel egy befektetési alap létrehozása is, amely a kárpótolt és ozután kárpótolandó állampolgárok értékarányos kárpótlási vagyonhoz Jutását segítené elő. A szövetség kapcsolatot teremtett politikai és társadalmi szervezetekkel. Tárgyalásokat kíván kezdeményezni az Ayü-vel, az Ipari-, és Kereskedelmi a Földművelésügyi- és a Pénzügyminisztériummal. Négyes gyilkosság: újabb fordulat Százhalombatta (MTI) - A négy szeres gyilkosság alapos gyanújává rendőrségi őrizetben tartott Balog! Lajos vallomásának ellenőrzési közben felmerült a gyanú, hogy < borzalmas bűncselekmények elköve tésénél bűntársak segítették a férfit A Pest Megyei Rendőr-fökapitánysá Son őrizetbe vették Balogh Lajos testvérét, a 19 éves Balogh Tibort valamint barátjukat a 16 éves, szin tén százhalombattai Kovács Kriszti ánt, akik beismerték, hogy részt vet tek mind a négy lány megölésében. P szerteágazó ügyben nagy erőkkel to Vább folyik a nyomozás. r-Mo7ATK ----------K ét külföldi intézet értékelési papján Magyarország hitelminösí tése nem változott, egy harmadik in tézet pedig most készíti el elemzéséi -mondta hétfőn Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. 'íárai Zsigmondot a hazánkbar tevékenykedő Sámuel Montagu Rt ertékpapírkereskedő cég vezér igazgatóját nevezték ki hétfőn z Magyar Hitel Bank Rt. (MHB) ve terigazgatójává. Átfogó címmel február 18-tól ú kisebbségi műsorral jelentkezií szombat reggelenként a Magyar Te levízió Kisebbségi és Határontúl Műsorok Stúdiója. A* 1994. évi Bécsi Dokumentun alapján, kedd és csütörtök között szlovák katonai ellenőrcsoport érté kelő látogatást hajt végre a pápa vadászrepülő-ezrednél. Az Állami Vagyonügynökség z Jövőben bevonja az érintett szak szervezetek képviselőit a privatizál vállalatoknál, a vevő által vállalt kötelezettségek betartásának ellen ] őrzésébe. Az emberi méltóságon nem eshet csorba Szeptember 30-ig módosítják a III. kárpótlási törvényt A törvényhozó szabadsága igen nagy abban, hogy kiknek, és milyen mértékben ad kárpótlást Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (ISB - HM) - Több tucat indítvány támadta az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényt, melyekkel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság tegnap hirdetett határozatot. Az indítványok többsége szűknek tartotta azt a személyi kört, amelyre a III. kárpótlási törvény vonatkozik. Az Alkotmánybírák véleménye szerint a III. kárpótlási törvény jelentősége az, hogy visszamenőlegesen állapítja meg az állam kárpótlási kötelezettségét. A testület határozatában ugyanakkor kimondja, hogy a politikai okból életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottak kárpótlására az államnak nincs alkotmányos kötelezettsége, csupán méltányosságból nyújt jóvátételt a sérelmet szenvedetteknek. A törvényhozó szabadsága igen nagy abban, hogy kiknek, és milyen mértékben ad kárpótlást, a jogosultak meghatározása során azonban az emberi méltóságon, mint alapjogon nem eshet csorba - mondja kj a grémium döntése. A határozat hangsúlyozza, hogy a múlt rendszerekben személyi sérelmet szenvedettek körét és a hátrányok mértékét nem lehet egyértelműen meghatározni, a nemzetgazdaság teherbíró képessége azonban kizáija, hogy minden sérelmet kárpótlással orvosolhassanak. Alkotmányellenes - ezt mondja ki a testület döntése - és ezért visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést, amely csak a harcoló alakulat kötelékéhez tartozó munkaszolgálatosoknak adott kárpótlást, a nem harcoló egységekhez beosztottaltnak nem. Ugyanígy önkényesnek, és ezért az alaptörvénynyel ellentétesnek minősül az a meghatározás is, amely a deportálásokat és kényszermunkára hurco- lást puszta szabadságelvonásnak minősítette. Az Alkotmánybíróság 1995. szeptember 30-ig adott haladékot az Országgyűlésnek arra, hogy alkotmányellenes mulasztását pótolja, és megalkossa azon személyek kárpótlásáról szóló törvényt, akik büntetőeljáráson kívül lettek az állami önkény áldozatai. Hazánk támogatja Szlovénia NATO-tagságát Külügyminiszteri találkozó Budapesten - kormányfői meghívás Budapest (MTI) - Az egykori Jugoszláviával kötött kétoldalú szerződések jogutódlására vonatkozó jegyzőkönyvet írt alá hétfőn Budapesten Zoran Thaler, Szlovénia külügyminisztere és Kovács László magyar külügyminiszter. Az aláírást követően Zoran Thaler bejelentette, hogy Horn Gyula miniszterelnök még a tavasz folyamán eleget tesz a szlovén miniszterelnök meghívásának, és Szlovéniába látogat. Rámutatott: Szlovénia rendkívül fontos szomszédnak és partnernek tekinti Magyarországot. A szlovén államelnök, Milan Kucan részt vesz a közép-európai államfők Magyarországon megrendezendő találkozóján. Kovács László külügyminisztert Zoran Thaler hívta meg szlovéniai látogatásra. A szlovén külügyminiszter beszámolt arról is, hogy foglalkoztak a szabadkereskedelmi egyezmény lehetőségével és további lehetőségeket látnak abban, hogy mindkét fél hajlandó kapcsolatbővítésre például a közúti forgalomban és más területeken. Ugyancsak szóba került a megbeszélésen a határátkelőhelyek kérdése, valamint a nemzetiségi vegyes bizottság márciusi tanácskozása. Az utóbbin a szlovén külügyminiszter szerint lehetőség van a nemzeti kisebbségek helyzetének megfelelő rendezésére. Kovács László magyar külügyminiszter rámutatott: fontosnak tartja a rendszeres véleménycserét a regionális együttműködések kérdéseiben.- Magyarország örömmel támogatja Szlovénia NATO-tagságát, mert a magyar kormány meggyőződése szerint Magyarországnak nem az az érdeke, hogy egyedül csatlakozzon. Az integrációt mi nem versenyfutásnak tekintjük. Meggyőződésem, hogy Szlovénia azon országok közé tartozik, amely viszonylag gyorsan teljesíteni fogja a feltételeket, így nemcsak jó, hanem sikeres ügyet is támogatunk. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért maradt el a tervezett találkozó Horn Gyula és Zoran Thaler között, Kovács László azt válaszolta: vannak relációk és vannak helyzetek, ahol és amikor jelzés értéke van annak, ha a miniszterelnök nem fogad idelátogató vendéget, Szlovénia nem ilyen reláció és ez a helyzet nem ilyen helyzet. Zoran Thaler pedig azt válaszolta: arról értesült, hogy objektív okok miatt nem jöhetett létre ma a találkozó, de ennek nem tulajdonít politikai jelentőséget. Kevesen vannak a gazdasági nyomozók Csak az olajhamisítás 5 milliárddal károsította meg az államot Budapest (ISB - D.Á.) - Az ly kormány fél évvel ezelőtt ígéreteket tett a gazdasági bűnözés, a korrupció visszaszorítására. Ehhez képest a közvélemény egyelőre csak a bűnügyi statisztikák kedvezőtlen alakulását tapasztalja. Nyilván e területen nem lehet egyik napról a másikra lépni. Mégis, milyen intézkedések történtek eddig, mit tettek az e területen illetékes szervek? E témában kaphattunk tájékoztatást a Nyitott tárcák elnevezésű hétfői kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A rendőrség részéről Kacziba Antal bűnügyi főigazgató elmondta, hogy gazdasági bűnözésen a gazdálkodással összefüggésben elkövetett bűncselekmények összességét értik. Lehet, hogy abszolút számok tekintetében némi csökkenés mutatkozik (évi 20 000), de ez annak is tulajdonítható, hogy például a vám- és deviza jogszabályok változásával az a kör lényegesen csökkent. Kacziba elismerte, hogy a nyomozással kapcsolatban jórészt figyelembe vehető kritika éri őket a sajtó részéről. Amit ók tenni tudnak: az elkövetések kockázatának nagyságát próbálják növelni. Mint elmondta, a videokazetta- és egyéb hamisítások terén értek el számottevő eredményt - így pénzhamisítási ügyekben is. A privatizációval azonban, illetve az ahhoz kapcsolódó bankügyekkel egyelőre nehezen boldogulnak. Ugyanakkor korlátozottak a rendőrség lehetőségei, ha felkészültek is, de kevesen vannak a gazdasági nyomozók. Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának helyettese elmondta, hogy tavaly óta már minden megyeszékhelyen működik nyomozóhivataluk, ezekben együtt 241 nyomozó dolgozik. Tavaly 16 692 bűncselekménnyel foglalkoztak, s az elkövetési érték 21 milliárd 522 millió forint volt. A jövedéki termékekkel elkövetett jogsértések 900 százalékkal növekedtek például. Olajhamisítási ügyük 189 esetben volt. Ézek által 5 milliárd forinttal kevesebb lett az állami jövedelem de szakértők valószínűsítik, hogy az összeg ennek hatszorosa is lehet. A bűnügyek jelentős részében külföldi (főleg román, ukrán, jugoszláv, orosz) állampolgár az elkövető. Á Legfőbb Ügyészség részéről Sinku Pál csoportvezető ügyész kifejtette, hogy az elkövetkező fél esztendőben górcső alá veszik a gazdasági bűnözés gyakorlatát. A legfőbb feladat, hogy szűküljenek a joghézagok, a jogszabályok tiszták és egyértelműek legyenek. ,A magyar sajtópalettán ez volt a tiszta búza” A Pest Megyei Hírlap politikai üldöztetése a főszerkesztő szemével Budapest (MTI) - A Pest Megyei Hírlap szüneteltetése a sajtószabadság megtépázása, hiszen manapság Magyarországon nincs szokásban 30 millió forintos adósságok miatt újságokat megszüntetni - mondta Vödrös Attila, a lap főszerkesztője hétfőn Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Vödrös Attila szerint a lap „politikai üldöztetése” az 1994-es parlamenti választások után kezdődött, amikor a Pest Megyei Közgyűlés megvonta a laptól a megyei címer használatának jogát. A Hírlapkiadó Vállalat sem a ,jó gazda gondosságával” intézte a lap reklámjával és tévesztésével kapcsolatos ügyeket. Ä Pest Megyei Hírlap szakmai megítélése méltánytalan volt, hiszen - a főszerkesztő szerint - a magyar sajtópalettán ez az újság volt a „tiszta búza”, nem pedig az „ocsú”, mint ahogy azt a többségben lévő, liberálisnak mondott sajtó beállította. A főszerkesztő nehezményezte azt is, miszerint a Magyar Távirati Iroda 200 millió forintos összkintlevősége ellenére egyedül a Pest Megyei Hírlap esetében szüntette be januárban a hírszolgáltatást, noha az ő másfél milliós tartozásuk csupán törtrésze az összegnek. A szerkesztőség egyébként már korábban megpróbálta felvenni a kapcsolatot a külföldi magyar emigrációval is, de ez a kezdeményezése sem bizonyult sikeresnek. Mintegy 30 millió forintos adósságukat fél év alatt vissza tudták volna fizetni. Vödrös Attila a mintegy 60 százalékos remittendát is a postai terjesztés súlyos hiányosságaival indokolta. A PARLAMENTBŐL Ismét a privatizáció Budapest (ÉM - B.I.) - Heves, kétperces szócsatákkal ért véget a privatizációs törvényjavaslat tegnapi parlamenti vitája. Folytatás a jövő hétén lesz, ám ezeknél az alkalmi pengeváltásoknál többet mond az érdemi felszólalások rövid ismertetése. A szocialista Tokár István elmondotta, hogy nagy várakozás előzi meg a magánosítási törvényt, de az minden jogos társadalmi igényt aligha fog kielégíteni. Ennek a viszonylag jó programnak párosulnia kell egy erősebb ellenőrzési mechanizmussal. Bauer Tamás (SZDSZ) a kormánystratégia mögötti társadalmi képet villantotta föl, utalva arra, hogy a modern piacgazdaság a polgárosodás útjára vezetheti az országot. A független Zwack Péter korrekciókat javasolt, felhívta képviselő társai figyelmét a joghézagokra, s kifejtette nemrég szerzett tapasztalatait, mely szerint Magyarország külföldi megítélése a privatizációs bizonytalanság miatt is rosszabbodott. Raskó György (MDF) elmondotta, hogy a privatizáció eddig is több hasznot hozott az országnak, mint amennyi számszerűleg kimutatható. Nem az állami vagyon magánosítása teremtett munkanélküliséget, s kiderült az is, hogy a magáncégek hatékonyabban működnek. Az MDF a módosító javaslatokkal együtt a gyorsítást, az átláthatóságot és az ellenőrzést sürgetve támogatja a javaslatot, kritériumként szabva, hogy az politikamentes legyen. Lányi Zsolt (FKGP) azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a tervezetet - bár ó maga erre kevés esélyt lát -, dolgozzon ki újat, mert ez a program tovább szegényíti a szegényeket, létrehozza az újgazdagok rétegét, s igazságtalan a korábbi tulajdonosokkal és a mai munkavállalókkal szemben. * Napirenden kívül a kereszténydemokrata Csépe Béla kifogásolta, hogy a kormány elejtette a társadalmi-gazdasági megállapodás lehetőségét. A koalíciós belvillongások elterelik a lényegről a figyelmet, s a nagy többséggel rendelkező párt, illetve a parlamenti koalíció nem bír társadalmi támogatással. Válaszában Héthy Lajos munkaügyi államtitkár beismerte, hogy egy illúzióval szegényebbek lettünk, mert az elmúlt hat hónap erőfeszítései ellenére az egyeztető tárgyalások nem jártak eredménnyel, de a kormány nem mondott le a párbeszédről. A kisgazda Torgyán József arra hívta föl képviselőtársai és a külügyminiszter figyelmét, hogy a szomszédos országokkal kötendő, a határokat újólag megerősítő alapszerződések megkötését nem szabad elsietni. A kilátásba helyezett külföldi szerződések nem indokolhatják a határon belüli és a határon túli magyar érdekek feladását. Kovács László miniszter kifejtette, hogy nekünk kell a nyugathoz alkalmazkodni. Mi nem tudjuk a feltételeket diktálni. _A NAP KÉRDÉSE Mikor ismeri fel a telefon az érméket? Miskolc (ÉM - B.A.) - A fővárosban a napokban elkezdték a Dél-Afrikából származó nyilvános távbeszélők átalakítását. Olyan egységet szerelnek ezekbe, hogy a készülékek felismerjék az új pénzérméket is. Borsod-Abaúj-Zemplénben mikor látnak ehhez a munkához? - kérdeztük Tavaszi Gábort, a Matáv Miskolci Igazgatóságának osztályvezetőjét. A Matáv szakembere emlékeztetett rá, hogy igazgatóságuk területén - Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megyében - hatszáz fölött van a piros nyilvános készülékek száma. Ezeket a hazai gyártmányú berendezéseket már korábban átalakították, s a telefonok 80-90 százalékos biztonsággal ismerik fel a régi és az új 10 és 20 forintos érméket. (A felismerés biztonságát befolyásolhatja, ha például erősen kopott a fémpénz, az ilyet nem fogadja el a berendezés.) A dél-afrikai - kék színű - nyilvános telefonkészülékekből eddig ezernél többet szereltek fel a két megye területén. Miskolcon például 350 ilyen állomás van. Az új pénzérmék felismerését is lehetővé tevő egység beszerelését a fővárosban valóban megkezdték - erősítette meg az osztályvezető -, de a Matáv Miskolci Igazgatósága eddig nem kapott a panelből. Az első szállítmány várhatóan februárban megérkezik ide is. Ötven készüléket szerelnek fel az egységgel, s egyelőre úgy néz ki, hogy a régi és az új tizes és huszas érmék felismerésére teszik alkalmassá a berendezéseket. A megyében márciusban kezdik a kék telefonok teljes korú átalakítását. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében a Matávnak ötszáz lakosonként kell egy nyilvános állomásról gondoskodnia. Az osztályvezető szerint az e készülékeket használók közül többen sürgették már a berendezések átalakítását.
