Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
6 ÉSZAK^Magyarország Kultúra 1995, Február 4., Szombat TÉKA Kritika 95/1. Horpácsi Sándor A harmincas években kötelező volt, a nyolcvanas években divatba jött a családfakutatás. Néhai apám (mint kistisztviselő) ki is derítette, hogy István nevű ősünk jobbágytelket kapott Kunszentmártonban Mária Teréziától. Nos, késői ivadékai se vitték sokkal többre. Nem úgy Szabó Lőrinc (Miskolc mindmáig legnagyobb költője), akinek a családfáját most Czeizel Endre adja közre a Kritikában. Családfát olvasni - még ha a másé is - mindig izgalmas és tanulságos. Mi határozza meg a sorsunkat? A gének, amelyeket ősapáinktól öröklünk? A genetikus nyilván erre szavaz. Amerikában élénk vitát váltott ki egy könyv, amely az egyes tagok IQ-ját, intelligenciatesztjeit hasonlítja össze. Czeizel és a modem tudomány azt vallja, hogy minél kevertebb egy faj, annál életképesebb, egészségesebb. A veszély éppen abból származhat, ha egyes kasztok (pl. arisztokrácia), népcsoportok (inkább nem mondok példát...) csak szűk körben, egymás közt házasodnak. Ez esetben éppen a negatív gének dúsulhatnak fel. A másik iskola (ilyen volt a marxizmus) viszont azt mondja, hogy nem a gének a dominánsak, hanem a társadalmi helyzet és a neveltetés. Ezért a mindenkori társadalom kötelessége - fajra, nemre való tekintet nélkül - az esélyegyenlőség biztosítása. Érvényes ez az átlagra, de nem a zsenire, aki maga csoda. Megmagyarázhatatlan. Nem értjük hogyan lett a szerb apától és szlovák anyától származó Petrovicsból Petőfi, a lumpen román apától a kiskun anyától József Attila, a zsidó-magyar ősökből halálában is magyar Radnóti, azt hiszem elég ennyi példa. Szabó Lőrinc családfájából, a kisnemes (hajdú), református lelkész, de elszegényedett — elproletarializálódott ősökből „levezetni” a zsenit. De nem elégséges magyarázat a másik: a neveltetés (pl. debreceni gimnázium) sem. Czeizel a Tücsökzenéből vett idézetekkel bizonyítja, hogy Szabó Lőrinc mennyire kötődött, mennyire fontosnak, meghatározónak tartotta a családját. Kíméletlen őszinteséggel beszél erről például a leveleiben, amelyeket Kabdebó Lóránt rendezett sajtó alá néhány éve. Portrék és tájképek Izsófalva (ÉM) - Majercsik János festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás február 6- án, hétfőn délután 4 órakor az izsófalvai Izsó Miklós Művelődési Ház kiállítótermében. A - Kazincbarcikán élő művész tárlatát Hadobás Sándor, a művelődési ház igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. Makovecz Lendván Lendva (MTI) - Immár ötödik éve tart a Iend- vai művelődési ház körüli huzavona. 1991- ben, az akkori magyar kormány kérte fel Makovecz Imrét, tervezze meg a lendvai művelődési házat. A tervek elkészültek, a magyar kormány ki is fizette őket, Lendván is örömmel vették az ajándékot, s úgy tűnt, megindul a munka. Azóta eltelt több mint négy év, és nem történt semmi. Igaz, soha senki nem mondta ki, mi a fő akadály, mindig a két ország közötti előírások közötti különbségekre hivatkoztak, a honosítás körüli bonyodalmakra, aztán kiderült: nagy a ház, nincs rá pénz. Időközben új polgármester került a község élére és Kocon József úgy döntött, Lendván lesz Makovecz-féle ház. Nemcsak azért, mert világhírű tervezőről van szó, hanem azért is, mert erre szükség van és azért is, mert a szlovén művelődési miniszter ígéretet tett, hogy a felmerülő költségek kétharmadát az állami költségvetésből fedezik. (Egyharmadot az ön- kormányzatnak kell biztosítania.) Most újra Lendvára látogatott Makovecz Imre, és a helyi vezetéssel és építőiroda képviselőivel együtt újra átnézték a terveket, ahol kellett módosítást is alkalmaztak. Az új tervek szerint 2500 négyzetméteres területű, ötmillió márkát érő beruházásról van szó. Makovecz ■ Imrének nem kevés „békát kellett lenyelnie”, mégis ügy döntött, folytatja:- Ha az ember a határokon túl dolgozik, azt hiszem, megbocsátható, hogy nem érti, mi főijük körülötte. Most sem értem, hogy az előző variáció miért nem épült meg. De nem kérdezek, hanem amit egyszer elhatároztam, azt végig is csinálom. Annak viszont nem örülök, hogy öt évem elmegy valamire hiába. Ha most újra nekiállok, nem gőgösködöm és nem játszom a sértődöttet, ez azért van, mert szívesen tervezek Lendvára. Kocon József lendvai polgármesternek is volt néhány álmatlan éjszakája a kultúrotthon miatt. A megbeszélések után ő így njúlatkozik:- Bízom benne, hogy meg tudjuk oldani a gondokat, és lesz Makovecz-ház Lendván. Voltam a művelődési minisztériumban, az idei költségvetésbe belefér a terv, az önkormányzat is tud biztosítani pénzt, Magyarországról szintén ígértek támogatást. Úgy gondolom, július-augusztusban beindulnak a munkálatok, az idén mindenképp szeretnénk megkezdeni a művelődési ház építését. Gyáva kistigris a Csodamalomban Mim Az elmúlt év augusztusában tizenhármán kezdték el a miskolci Csodamalom Bábszínház bábszínészképzőjét. A kétéves tanfolyam első félévét zárták most. S bár félévi vizsga nem volt, de A gyáva kistigris című előadásból - melyben csak a stúdió tagjai vesznek részt - kiderül, milyen szintet értek el ezalatt a rövid idő alatt. Az előadás nyilvános főpróbája tegnap volt, a premier pedig vasárnap délelőtt 10 órakor lesz. Fotók: Dobos Klára Árpád vezér a Bodrog partján Sárospatak (ÉM - GYG) - Sárospatak, a hajdani Bodrog-parti Athén minden jel szerint tovább öregbíti hírnevét. Jele ennek, hogy szellemi njütottsága, befogadókészsége, szívós álhatatossága lassan-lassan a magyar organikus építőművészet remekeinek valóságos központjává tette, de az is, hogy híven őrzi a magyar történelemnek e helyhez fűződő hagyományait, s ennek újabb és újabb tanújelét is adja. A vár rekonstrukciója, az iskolavárosi hagyományok életben tartása, a Szent Erzsébet-kultusz ápolása, a Perénjüek, Rákócziak emlékeinek ébresztgetése mind ilyenjei, s a legújabb, hogy az esemény ,1100. évfordulójára a honfoglaló Árpád vezérnek szobrot állítsanak. A szoborállítás kezdeményezője a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium, amely a nagy múltú iskolaváros legújabb oktatási intézménye, hiszen 1993 ban épült Makovecz Imre tervei alapján, és amely ,Árpád-szobrot az Árpád Vezér Gimnáziumhoz” elnevezéssel ala- pítvárijú hozott létre. Velkey László, az iskola igazgatója és Dobay Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke ezzel kapcsolatban egy körlevélben is kifejezte azt a reményét, hogy sokak ro- konszenvét elnyeri dédelgetett tervük, és „sok aktív, történelmi tudatában is érintett hazánkfia anyagi és erkölcsi segítségével” sikerül megvalósítaniuk azt, hogy Árpádnak szobra legyen a Bodrog partján. Céljukat - amely egybeesik az iskolát építtető pataki önkormányzat törekvéseivel — így fogalmazzák meg: ,Á hagyományteremtés és a hagyományőrzés gondolatától vezéreltetve az Árpád Vezér Gimnázium közössége szeretné, ha a magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából névadójának egész alakos bronzszobrot állíthatna. Mivel azonban a szoborállítás költségeinek teljes fedezésére az iskola egyedül nem képes, támogatásért hazánk, és városunk olyan tekintélyes polgáraihoz, intézményeihez, szövetkezeteihez, vállalataihoz szervezeteihez, társaságaihoz stb. folyamodunk, akik, vagy amelyek eddig is önzetlen és nagylelkű pártfogói voltak minden arra méltó ügynek.” Az alapítvány számláját az OTP Bank Rt. Sárospatak vezeti, amelynek a 279-98139/655-000463 alapítványi számlaszámán lehet hozzájárulni a sárospataki Árpád-szobor felállításának költségeihez. Tervek a kisgalériások ötletbörzéjén Sárospatak (ÉM - DK) - A Miskolci Galéria fontos feladatai között tartja számon a régióban és a megyénkben folyó képző-, ipar- és fotóművészeti események, ezen belül a kiállítások figyelemmel kísérését, dokumentálását, szakmai segítését. Ezért hívták találkozóra már az elmúlt ősszel azon intézmények munkatársait, akik ilyen jellegű tevékenységet folytatnak. A második rendezvényüket az elmúlt héten Sárospatakon a Képtárban tartották. A szakmai összejövetel célja az volt, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást munkájukról, feladataikról és terveikről. Annak idején elhatároztak, hogy e találkozót évente legalább kétszer megszervezik, alkalmat adva a szakmai önképzésre, az intézmények hasznos együttműködésére. A pataki program első részében a galériavezetők adtak rövid tájékoztatást ez évi terveikről, majd a résztvevők megtekintették a sárospataki kiállítóhelyeket. A találkozó vendége volt Bán András művészettörténész is, aki Az új művészet határai címmel tartott előadást. A nagyközönség számára - hiszen megyénk kulturális életét reprezentálja - leginkább az első programpont lehet értékes. Az az „ötletbörze”, melyben „röpködtek” a tervezett programok, illetve egymásnak is felajánlották anyagaikat további bemutatásra a kisgalériások. Természetesen itt a hely szabta határok miatt nem sorolhatjuk fel az összes galéria idei összes tervét. Ami jó is, hiszen azt jelenti: van miből válogatni. Általában elmondható, hogy szinte minden kis kiállító- hely vezetői fontos feladatuknak tartják a helyi, illetve a kötődő értékek felkutatását, bemutatását. Az alábbiakban pedig felsorolás következik. Szerencsen többek között Duray Tibor grafikai alkotásait, egy német grafikus házaspár me- sekönyv-i llusztrációs kiállítását, Vágfalvi Ottó festőművész anyagát, a Zemplénről megjelenő kiadvány fotóanyagát láthatják a tárlatlátogatók. A Miskolci Fotógalériában bemutatkoznak amerikai, svájci, Kisgaléria Kazincbarcikán olasz — és természetesen hazai fotográfusok, közben pedig felújítják a galéria világítási rendszerét. A Sárospataki Képtárban március 31- től az E. Kovács család kiállítása látható, majd Kunt Ernő anyaga kerül ide, július közepétől Kisléghy Nagy Ádám, Kőszegen élő festőművész mutatkozik be. Ez annak a tervnek a része, hogy valláshoz kötődő anyagokat is bemutassanak a képtárban. A művész ikonosztázio- nokat fest, ember és Isten kapcsolatát boncolgatja műveiben. A putnoki Holló László Galéria a legfiatalabb ilyen jellegű intézmény a megyénkben. Ezért - hiszen most kezdi kiépíteni a kapcsolatait - neveket még nem említett a vezetője. Annyit mondott, hogy júliusban lebontják az első kiállítást. Nyárra felvidéki magyar festő- illetve szobrászművész bemutatását tervezi, majd egy helyi művész alkotásait ismerheti meg a közönség. A galéria vezetője elmondta, hogy megpróbált szponzorokat is keresni Putnokon, és sikerrel járt. Vallja tehát, hogy „csak a hegyek nem találkoznak.” A miskolci Mini Galériában jelenleg egy izgalmas tárlat látható - állatorvos képzőművészek alkotásaiból. Következik a Kelet-Part csoport, majd a Gömöri Műhely munkái, bemutatkozik fotóival Szabán Gabriella fotóriporter, nyáron - a Miskolci Nyár ideje alatt - megyei alkotó, Pető János grafikáiból láthatnak néhányat az érdeklődők. A Tiszaújvárosi Helytörténeti Gjníjteményhez szervesen kapcsolódott a Leninvárosi Múzeum, ahol Lenint láthatták a látogatók kicsiben, nagyban, fában, képben. Néhány éve azonban profilt váltottak, és ott is képzőművészeti anyagokat mutatnak be. Az állandó kiállítások mellett bemutatkozik Bakó Ilona Ferenczy-díjas textilművész, Nemes Ferenc fafaragó, és lesz egy ex libris kiállítás is. Miután létrehozták a „Tiszaújváros a Művészetért és Kultúráért” Alapítványt, más kiállítások és koncertek szervezését is felvállalták. Például szeretnének az új templomokban is bemutatkozási lehetőséget nyújtani alkotóknak. Tokaj égjük kiállítótermében állandó kiállítás látható Tenkács Tibor a városhoz kötődő képeiből. A másik kiállítóhely, a volt görög templom nem fűthető, úgyhogj' ott később kezdődik a kiállítási szezon. Az ózdi Általános Művelődési Központ Galériában lesz egy fotókiállítás, majd Macskássy Izolda mutatja be selyemkollázs képeit, láthatják még az érdeklődők Gál Ágnes festményeit, a városi gyermekrajzverseny legjobb alkotásait, Balia István bőrész munkáit. Kazincbarcikán a Városi Kiállítóteremben február 9-én nyílik Hegedűs Mária képkölteményeinek kiállítása, majd Törőcsik Jolán faintarziáit láthatjuk, bemutatja még alkotásait R. Törley Mária szobrászművész, Mezey István grafikusművész, illetve az Izsó Miklós Képzőművészeti Kör. Utolsóként az encsi Városi Galéria vezetője szólalt meg, s így nem lett happy endje a beszélgetésnek. Kiderült ugyanis, hogy nekik még nincs programjuk, mert nincs költségvetés. Lebet, hogy egyáltalán nem is tudják használni a galériát. De talán itt még nem ér véget a történet... Táncos Útkeresés Onga (ÉM) - Az East-West jazz táncegjüittes Útkeresés című műsorát láthatják az érdeklődők ma, szombaton este 7 órától Ongán a Művelődési Ház színháztermében. A tánckar vezetője és az est koreográfusa: Bakó Gábor. Műsorváltozás Miskolc (ÉM) - A Mesterbérlet második előadására február 6-án, hétfőn este fél nyolckor kerül sor a Miskolci Nemzeti Színházban. A korábban meghirdetett program azonban változik, mivel Hamari Júlia operaénekesnő lemondta magyarországi vendégszerepléseit. A zenerajongó közönség kárpótlásaként Kincses Veronika és B. Nagy János, a Magyar Állami Operaház magánénekesei Mozarttól Pucciniig című műsorukkal mentik meg az előadást. Az esten a Miskolci Szimfonikus Zenekart Kovács László vezényli. Mágnás Miska Miskolc (ÉM) - 1916 februárjában mutatta be a Király Színház Szirmai Albert és Bakonyi Károly Mágnás Miska című operettjét. Ázóta is nagy sikerrel játsszák a darabot. Az operett dalai mai is népszerűek: „Hoppsza, Sári...”, „Fáj, fáj a szívem...”, „Ügy szeretnék boldog lenni...”, „Csiribiri kék dolmány..." A miskolci Premier Színház február 6-án és 7-én este 6 órától a Rónai Művelődési Központban mutatja be az operettet. Az előadás szereplői: Somló István, Ötvös Éva, M. Szilágyi Lajos, Szegedi Dezső, Komáromi Éva, Ábrahám István, Varga Gyula. Vass László, Lévai Joli és ifi. Somlo Ferenc. A rendező: Varga Gyula Já- szai-díjas színművész, koreográfus: Farkas Szilvia, Zongorán kísér: Kalmár Péter és Szakszón Csaba- Az előadásra jegyek válthatók a Mindszent tér 3. szám alatt munka' napokon délután 3-tól este 6 óráigAlkotói válság Budapest (MTI) - Válságos helyzetben működőképességének hatarára jutott el a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége- Sokirányú hazai és nemzetközi tevékenységéhez évente mintegy 20-25 millió forintra lenne szüksége, ezzel szemben mínuszban vannak. Pillanatnyi adóssága elérte a négymillió forintot. A szövetség vezetésének megítélése szerint emiatt a teljes „létbizonytalanság” miatt további működés tisztességtelen is lenne - mondta Gerzson Pál elnök, az alkotói társulás pénteki sajtótájékoztatóján. Az elnök beszélt arról is, hogy már a tavalyi esztendő nyarán jelezték tragikussá váló anyagi helyzetüket a kulturális tárcának. A kormány- váltást követően ismételten a művelődési minisztérium segítségét kérték. Levélben fordultak Jánosi Györgyhöz, az azóta lemondott politikai államtitkárhoz, majd Török András helyettes államtitkárhoz. Év végén azt a választ kapták, hogy váiják meg a költségvetési pályázat kiírását. Gerzson Pál hangsúlyozta: ez nemrégiben történt csak meg, es azok beadási határideje február 25. Az elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy így pénz csak május- ban-júniusban várható, majd úgy fogalmazott: „ennjü ideig nem tudjuk visszatartani a lélegzetünket.” A sajtótájékoztató ideje alatt érkezett meg Török András értesítése: „áthidaló megoldásként a Nemzeti Kulturális Alap intervenciós keretéből a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége részére egymillió egyszeri, visszatérítendő támogatást biztosít, amely a pályázaton elnyert összegből kerülne levonásra”. Csillag Katalin főtitkár ezzel összefüggésben közölte: ez a támogatás csepp a tengerben. Megemlítette azt is, hogy a hat főállású és két nyugdíjas munkatárssal működő „intézmény” további fenntartása, vagyis az elmaradt helyiségbérleti, illetőleg társadalombiztosítási járulék-díj, a munkatársak havi fizetése megoldhatatlannak tűnik pillanatnyilag. Ezek több terhet rónak a szövetségre, mint amelyekre fedezetet nyújt a „rendkívüli” támogatás. Ézért lehetséges, hogy hétfőtől szüneteltetni kénytelenek tevékenységüket, amely egyelőre kényszerű szabadságolásokat jelent - fejtette ki a főtitkár.
