Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

4 ÉSZAKtMagyarország Megyei Körkép 1995. Február 28-, KedP­_NOTESZ Bottat ütik Fecske Csaba A nép rohamos elszegényedésével egye­nes arányban növekszik a bűnözés. A köz- biztonság, hogy finom legyek, ingatag lá­bakon áll, hovatovább az ember már fé­nyes nappal sem meri kitenni az utcára a bakancsát, pláne ha a lába is benne van. Hiába is tagadnánk, de hát eszünk ágában sincs tagadni: félünk. Lassan már a saját árnyékunktól is. Addig nincs is különösebb baj, amíg rádi­óban, tévében hallja, újságban olvassa az ember, hogy itt loptak, ott raboltak, amott gyilkoltak, ám egyből tragikusabb színe­zetet kap a dolog, ha közvetlen környeze­tében, ne adj' isten családjában történik valami hasonló. Amikor saját bőrünkön ta­pasztaljuk, ami addig csak hír volt, távoli ködös valami. Amikor a becsöngető fiatalember felmu­tatja rendőrigazolványát, egyből remegni kezd a gyomrom, gombócok torlaszolják el a torkomat, színemet vesztve invitálom be a vállas, szimpatikus rendőrt, aki, mint mondja, azért zaklat, mert egyik szomszé­dom csillaggarázsban parkoló kocsiját fel­törték, egy magnót elvittek belőle. Szo­bánk éppen az utcára néz, ahol az autó is állt, de mi sajnos semmit sem láttunk, sem­mit sem hallottunk, ahogy az már lenni szokott. Nem mintha nem akadunk vol­na, a tettes bizonyára jól csinálta a dolgát, különösebb feltűnés nélkül. A legnagyobb sajnálatomra nem tudtam segíteni a nyo­mozónak. Feleségem mondja, képzeld, hogy jád a pénztárosnő a boltban, a mi boltunkban, tudod, az a nagydarab, fekete nő. Észre­vette, hogy az egyik férfi a kosár helyett a zsebébe pakolászgat, rászólt hát, mire az illető felhúzta a nyúlcipőt. A pénztárosnő utána. No, ennek a fele se tréfa, gondol­hatta a főszer, s visszafordulva öklével a nő szemébe vágott, aki szegény most te­nyérnyi monoklit visel. Még jó, hogy ki nem folyt a szeme. Ezt a kalandot egy da­rabig nem felejti el! Na és a tolvaj? Hűlt helyét találták. Sógoromtól elemelték az irattárcáját, ben­ne iratai, bitelkádyája, lányomnak a tás­káját lovasították meg a buszon, húgom­nak a biciklijét lopták el a csábos kutyá­val őrzött portáról. Sorolhatnám. Mire a végére érnék, már nem ott lenne a vége. A rendőrség szegény, minta templom ege­re, a legszükségesebb dolgokra se telik. Legföljebb ama bizonyos botra, amivel a bűnözők nyomát szokták volt ütni. Jelvényhez keresik a támogatókat Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemplénben tavaly hatvanhét személy vesztette életét kö­zúti balesetben. A tragikusan jártak 53 száza­léka gyalogos és kerékpáros volt. A gyalogosok közül sok fiatal azért sérül meg, mert hétvé­gén szórakozó helyekre, diszkókba az útszélen sötét ruhában igyekeznek és a gépjárművek vezetői csak nagyon későn veszik észre őket. A rendőrség igyekszik csökkenteni e veszé­lyeztetett réteg baleseti kockázatát. Szeretne fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkező jel­vényt készíttetni és azt a fiatalok között, főleg ősszel elterjeszteni. Ezért a Borsod-Abaűj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közúti baleset megelő­zési munkáját segítő B.-A.-Z. Megyei Közleke­désbiztonsági Alapítvány és az UNITED WAY Alapítvány közös felhívásban kéri a vállalko­zókat, hogy - amennyiben a kezdeményezés­sel egyetértenek és módjukban áll - támogas­sák ezt a nemes célt. Az anyagi támogatást 1995. május 5-ig a megyei közlekedésbiztonsá­gi alapítvány számlaszámára - 641-037894-5 OTP B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága, Miskolc, Szemere u. 5. szám - lehet eljuttatni. Az APEH az alapítványt közérdekűnek és az adó­alapból levonhatónak nyilvánította. A rendőrség kéri, hogy a pénzösszeg átuta­lásával párhuzamosan a támogatást levélben (B.-A.-Z. Megyei Közlekedésbiztonsági Alapít­vány, Miskolc Zsolcai kapu 32.) erősítsék meg. Erre azért van szükség, hogy a befizetett pén­zösszeget a célnak megfelelően elkülönítetten tudják kezelni. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma reggel hattól Miskolc bel­területén és a 27-es főközlekedési út edelényi szakaszán fizethet drágán a gyorshajtásért néhány autós, délután kettőtől este tízig pedig Muhi, valamint Sajószöged környékén. Cseppkőbarlang nem eladó Magyarországon nem lehet a magánosítás a megoldás Aggtelek. Nem a magánosítás a megoldás. Fotó: Fojtán László Faragó Lajos Budapest (ÉM) - Magyarorszá­gon már százötven évvel ezelőtt is úgy látták: a magántulajdon­ban lévő barlangok védelme nem biztosítható. A lapunknak erről nyilatkozó szakember ér­deklődésünkre kifejtette: a ter­mészetvédelem számára elfo­gadhatatlan a hazai barlangok privatizációja. A cseh környezetvédelmi miniszter privatizálni akaija a világhírű, kü­lönleges természeti értéket képvise­lő Morva karsztvidék cseppkőbar­langjait. Az ötletet egy jó hangulatú vacsorán fogalmazták meg a helyi vállalkozók. A terv ellen nyilváno­san tiltakozó természetvédelmi in­tézeti igazgatót a miniszter rövid úton menesztette, és azóta sem haj­landó figyelembe venni a szakembe­rek véleményét. Megtörténhet min­dez nálunk is, például Aggteleken, yagy Miskolcon? - kérdeztük Szé­kely Kingát, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának munkatársát, a Barlangtani Intézet vezetőjét. A szakember kijelentette: a bar­langok széles körű természettudo­mányos, történeti és gazdasági érté­ket képviselő egyedi képződmé­nyek, melyek legjelentősebb veszé­lyeztető tényezője maga az ember. Védelmük „csak” felügyelettel s büntetések kiszabásával nem bizto­sítható, hiszen az elkövetett hibák helyrehozhatatlan károsodást, vég­leges pusztulást eredményeznek. A barlangok védelme jogvitákat, éve­ken át húzódó pereskedéseket sem visel el. A barlangok privatizációja ellen szól az is, hogy azok forgalmi értékkel nem rendelkeznek, csak eszmeileg értékelhetők. Egyetlen ország sem lehet olyan szűk látókörű, hogy ne vegye tudo­másul: a legrosszabb gazdasági kö­rülmények között is vannak olyan feladatok, amit a jövő generáció ér­dekében magára kell vállalnia. Vannak olyan egyedi nemzeti érté­kek, melyek megőrzése csak állami garancia mellett valósítható meg. Ahogy a múzeumok, vagy levéltá­rak, a barlangok magánosítása sem fogadható el. A kiemelkedő termé­szeti értéket képviselő barlangok a fejlett - a magántulajdont ténylege­sen megbecsülő - országokban is az állam tulajdonában maradtak, azok bemutatásáról a központi költség- vetés által finanszírozott szerveze­tek gondoskodnak. A legtöbb országban a barlangok védelmének kérdését a természet- védelmi jogszabályok rögzítik, vál­tozó szempontok érvényesítése mel­lett. Hazánkban - a világon egyedül álló módon - a természetvédelmi jogszabály alapján minden barlang védelem alatt áll, s ugyancsak jogi­lag rendezett a tulajdonjog kérdése, valamint a barlangokban végezhető kutatás, hasznosítás, kiépítés felté­telei is. A most készülő - remélhető­leg hamarosan életbe lépő - új ter­mészetvédelmi törvényben az illeté­kesek a barlangokra vonatkozó je­lenlegi előírásokat nem kívánják alapvetően megváltoztatni. „Hazánkban is felvetődött a bar­langprivatizáció lehetőségének kér­dése, de a természetvédelem ezt a gondolatot szakmai érvek alapján elvetette. A múlt század közepétől rendelkezésünkre álló dokumentu­mok bizonyítékul szolgálnak, hogy idegenforgalmi barlangjaink egyko­ri bérbe adása milyen pusztításokat okozott, hiszen a bérlőt csak az adott pillanat nyeresége érdekelte. A napilapok 150 évvel ezelőtt már ar­ról írtak, hogy a barlangok védelme csak állami szervezet keretein belül valósítható meg” - fogalmazott a Barlangtani Intézet vezetője, aki hozzáfűzte: a barlangok bemutatása rövid távon természetesen nyeresé­gessé tehető, de hosszú távon a léte­sítmények felújítása a nyereség többszörösét igényli, amit viszont a vállalkozók már nem tudnak biztosí­tani, s a védelmi szempontból feltét­lenül indokolt munkálatokat rendre az államra hárítják át. Az idegenforgalom számára megnyitott barlangok természetkí­mélő üzemelésére a természetvéde­lem az elmúlt évtizedekben több száz millió forintot adott. Az esetle­ges hiányosságok megszüntetésére szervezeti módosítást, s nem a pri­vatizációt tartják elfogadhatónak a magyar szakemberek. Visszajár a kölcsönkért jövő... A Tisza lehet Kelet-Magyarország kitörési és felzárkózási esélye Tokaj (ÉM - KJ) - A Tokaj és a Tisza-tó közötti folyószakasz védetté nyilvánítását szorgal­mazza a Tisza Szövetség. Há­rom borsodi település pedig a környezetbarát ökoturizmus magvalósításán fáradozik. Mint arról annak idején hírt ad­tunk, tavaly januárban megala­kult a Tiszamenti Önkormányza­tok Szövetsége (Tiszamenti Szövet­ség). Létrejöttéhez a tiszamenti ön- kormányzatok azon felismerése ve­zetett, hogy a Tisza mentének - mint egységes régiónak - nincs kö­zös érdekképviselete. Ennek követ­keztében a térség természeti és egyéb adottságai kapcsán felmerü­lő közös problémákat nem lehet egységesen kezelni. A szövetség legfőbb céljaként a közös feladatok koordinálása és menedzselése mel­lett a Tisza mente legfőbb értékei­nek, természeti egységének tuda­tosítását, megőrzését és helyreállí­tását tűzte zászlajára. Álláspont­juk szerint csak így lehet ütőképes kínálatot felmutatni a Dunántúllal vagy a Balatonnal szemben. A Ti­sza ugyanis nem csak hidrológiai, ökológiai, de gazdasági és terület- fejlesztési szempontból is a keleti régió fejlesztésének fő szervezési tengelye.- Kelet-Magyarországnak más kitörési és felzárkózási lehetősége nincs - hangsúlyozta a szövetség ügyvezetője, Horváth Benő, aki a napokban örömmel számolt be ar­ról, hogy a hosszas előkészítő mun­ka után - a nemzeti parkokkal összefogva - a Tisza mente védelme érdekében nekiláttak a legfonto­sabb tennivalóknak. - Jelenleg a Tokaj és a Tisza-tó közötti szakasz védetté nyilvánításán fáradozunk. Ha ezt sikerül elérnünk - mondta -, akkor a Tisza mente 90 százaléka természetvédelmi terület lesz, ami biztos garancia arra, hogy az itteni értékek megőrződnek. S erre már joggal alapozható a jövő, amely iránt egyébként a külföldiek igen nagy érdeklődést tanúsítanak. A környezetvédők gyakran emlegetik, hogy a természetet az unokáinktól kértük kölcsön, amelyet vissza kell adni, mert az utódainknak is „élet­térre” van szükségük, és nem egy tönkretett szemétdombra. Ebben a térségben a kölcsönkért jövő nem frázis, hanem a túlélés záloga. Fon­tos állomása törekvésünk valóra váltásának az is - mondta -, hogy a borsodi ártéren három település: Ti- szadorogma, Tiszabábolna és Tisza- valk összefogott, s a környezeti érté­kek rehabilitációjával rövidesen környezetbarát, ökoidegenforga­lomba kezdenek. Tanyasi, falusi vendégházakba várják a turistákat. Kedvezményes kirándulások előfizetőinkkel Miskolc (ÉM - Nyl) - Folytatód­nak a lapunk előfizetői és hoz­zátartozói részére különböző utazási irodákkal induló ked­vezményes árú kirándulásaink. Ezekre az utolsó előfizetői szel­vénnyel lehet jelentkezni, s az álta­lában 10 százalékos kedvezmény az előfizetőre és vele azonos címen la­kó hozzátartozókra vonatkozik. Ám ezt - például nem együtt lakó előfi­zető nagyszülők és unokáik eseté­ben - rugalmasan kezeljük. Ha va­laki nem előfizető, de az Erzsébet téren az Inform Stúdió Kft.-nél elő­fizet lapunkra, máris kedvezménye­sen utazhat. Az'IBUSZ Rt. miskolci irodájá­nál ismét lehet jelentkezni a köz­kedvelt parlamenti kirándulásokra. A legközelebbi időpont: március 19- e. A részvételi díj előfizetőinknek és hozzátartozóiknak kedvezményes áron 1500 forint, amiben benne van a belépő és egy színvonalas ebéd ára is. Az iroda különleges hazai ajánla­ta: kétnapos húsvét Esztergomban és Baranyában, előfizetőinknek tel­jes ellátással 4270, illetve 5700 fo­rintért. Ugyancsak az IBUSZ tur­nusokat indít április 30-a és május 4-e, május 2-6-a és május 4-8-a kö­zött a görög tengerpartra, Pefkoho- riba. Az 5 napos út résztvevői meg­tekinthetik Thesszaloniki neveze­tességeit, kirándulnak a Meteorák- hoz, részt vehetnek egész napos tengeri kiránduláson, eljutnak a Tempi-völgyben lévő Apollón szen­télyhez. Az út előfizetőinknekked- vezményesen 5990 forint. A Borsod Tourist a klagenfurti Minimundus-parkba indít utat áp­rilis 15-16-a között, egy szombathe­lyi éjszakai szállással, félpanziós el­látással. Az út ára előfizetőinknek 4800 forint. A Társtourist Utazási Iroda nő­napi 2-3 napos, igen olcsó, előfize­tőinknek kedvezményes árú túrá­kat, indít március 10-11-12-én a Magas-Tátrába és Zakopánéba, il­letve Sopronon át Bécsbe. Ugyan­csak ők június 5-13 között 7 éjsza­kai szállásos, 10 napos utat indíta­nak a görög tengerpartra, Paráliá- ba. Elhelyezés: 2-3 ágyas apartma­nokban. Az út az idénykezdet mi­att amúgy is olcsó, ám előfizetőink és hozzátartozóik még ebből az ár­ból további 15 százalék árenged­ményt kapnak. Miskolci városháza Miskolc (ÉM) - A miskolci közgyű­lés mai ülése meglehetősen hosszasnak ígérkezik, hiszen 25 na­pirend megvitatását vették tervbe a képviselők. Ennél csak több lehet a döntést igénylő kérdés, hiszen p mint megszokhattuk - általában ja pár, napirenden kívüli előteljesí­tést is tárgyalásra érdemesnek tart a testület. Varrodát vennének A Miskolci Ruhaipari Szövetkezet húsz éve bérli a várostól a Kuruc ut­cában, varrodaként működő épük' tét, amit most szeretne megvásárol' ni, hogy dolgozóinak a biztos megél hetést jelentő munkahelyet stabili­zálja. Cserébe felajánlották, hogy értékkülönbözet fizetése mellett a városnak adják a Kiss tábornok ut; ca 78. sz. alatti, vegyes tulajdonú épület saját részét. A polgármester jegyezte előterjesz­tésben az szerepel, hogy eladható, s ezért javasolt az épület elidegenít­se. Mivel értéke az előzetes becsles szerint meghaladja a 25 millió fo­rintot, ezért a törvényben előírtak­nak megfelelően, a következő főt­telek szerint kellene az ügyletet le­bonyolítani: a szövetkezet az ár fe­lét azonnal és készpénzben fizesse, a fennmaradó hányadot pedig öt eV alatt, havonta azonos részletben törlessze. A javaslat szerint a szö­vetkezet maga adja el azt a Kiss tá­bornok utcai épületet, amelynek döntően tulajdonosa, s amely Jgy fölöslegessé válik számára, mer Miskolcnak inkább pénzre, mm épületre van szüksége. Rendezik Miskolctapolcát Nem tétlenkednek a tervezők, ezt jelzi, hogy ma újabb városrész rész­letes rendezési tervéről (RRT) ha a rozhatnak a miskolci szenátorok­Miskolctapolcáról legutóbb 19“ ban készítettek RRT-t, de annak felülvizsgálatát számos tényező,'' jogszabályok, területfelhasznaia változása, utak nyomvonalának pontosítása, a helyi infrastruktúra feltárása és fejleszthetősége - szük­ségessé tette. A korszerűségi felül­vizsgálat jogát a Zemplénterv nyer­te el pályázat útján. I A módosított, pontosított RRT-br.n csak minimális változtatásokat java­sol a tervező: meghagyja a városrész eredeti, üdülőövezet jellegét. Tapolca ! zöldfelülete tovább fejlődhet-enne« I Ehetőségeit is megteremti az új RR | r elsősorban a Hejő patak völgyének jobb kihasználásával. Az RRT szerint a kialakult, legkf" i sebb, még beépíthető telek nagysá­ga 12x15 méter. Az elókertek nagy­sága általában 5-20, a Gyermekva­ros és az Enyedi út között, a Mis­kolctapolcai úton 5-40 méter között, a 20 métert el nem érő telkeknél mi­nimum 3 méter lehet. Megszabja a terv azt is, hogy egyedi telkek ese­tén a beépítettség maximum 20 szá­zalékos lehet, s hogy hol és mekkora elárusítópavilonok helyezhetők el. Összességében: a tervezők a már ki­alakult értékek, az idegenforgalmi jelentőség megőrzését, fokozását ál- j lították terveik középpontjába. , Ismét a Hunyadi 3. A Hunyadi utca 3. sz. alatti épületet évek óta szeretné biztos kezekben tudni a város, számtalanszor meg­hirdette értékesítésre, ám az épület eddig különböző okokból nem kelt el. Magas volt a meghirdetett ár, túl szigorúk az új tulajdonossal szem­ben támasztott építési követelmény az ingatlan szabad részének beépí­tésével kapcsolatban. A képviselő- testület végül is 35 millió forint plusz áfáról 24 millió forint plusz áfára módosította az árat. így szól a i ma tárgyalandó előterjesztésben is az ajánlat, az ingatlant újabb pá­lyázat kiírásával kívánja a testület értékesíteni. Az eladás feltételei kö­zött szerepel, hogy a vevő köteles az épületet felújítani. A polgármester a legkedvezőbb ajánlatot tevő vevő­vel köthet értékesítési szerződést - _ szól az előteijesztés. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents