Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

LI. évfolyam, 49. szám 1995. február 27., hétfő BORSOD - AB A ÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A biogazdálkodás jövője Borsodban A biogazdálkodással egyre többen próbálkoznak Ma­gyarországon is. Megyénk­ben ma hivatalosan két kis­termelő számít igazi bioker­tésznek. (7. oldal) Három mérkőzés, egyetlen játszma Negatív mérleggel zárták az Extraligában szereplő röp­labdacsapatok a hét végi fordulójukat. Három találko­zón egyetlen játszmára fu­totta. (Sport: 9-10. oldal) Aki mérőt vett, magára vethet Az év végéig 22 ezer vízmé­rő hitelesítését kell megol­dania a miskolci vízművek­nek. Ez 4-5 ezer forinttal terheli majd meg a családok költségvetését. (5. oldal) Nyílik a határ a Bodrogközben Pácin (ÉM - I.S.) - Az Észak-Má- gyarország információi szerint el­döntött tény: március elsején meg­nyílik az államhatár a Bodrogköz­ben Pácinnál, s ugyanaznap Sátor­aljaújhely belvárosában is. Értesü­lésünket tegnap megerősítette a ha­tárőrség és a vámőrség is. A nemze­tiszín szalagot mindkét helyen - az elképzelések szerint - Göncz Árpád köztársasági elnök vágja át. Nyitás: március elsején, Sátoraljaújhelyben délelőtt 11 órakor, Pácinban dél­után 2 órakor. Informált amerikai befektetők Budapest (MTI) - Suchman Ta­más tárca nélküli privatizációs mi­niszter szombaton megbeszélést folytatott a Budapesten tartózkodó David Lipton amerikai pénzügymi­niszter-helyettessel. A megbeszélé­sen szó volt arról is, hogy az ameri­kai befektetők számára világos ké­pet kell adni a konkrét, tőkebefekte­tési lehetőségekről. Á befektetni szándékozók számára nyitott házat hoznak létre. Viharjelzés nélkül nincs biztonság Siófok (MTI) - A vihaijelzés nélkül a fürdőzők, vitorlázók nem lenné­nek biztonságban.- jelentette ki Madarász Zoltán, a Siófoki Víziren­dészet vezetője annak kapcsán, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat anyagiak hiánya miatt fontolgatja a balatoni vihaijelzés szüneteltetését. Horváth Ákos, a si­ófoki obszervatórium helyettes ve­zetője elmondta: a vihaijelzés éven­te 20 millióba kerül. Kormányzati döntésre van szükség, hogy a mete- orológiai szolgálat eleget tehessen feladatainak az új szezonban. Lezárul a tárcaközi egyeztetés Budapest (MTI) - Remélhetőleg egy héten belül lezárul a tárcaközi egyeztetése, és a közigazgatási ál­lamtitkári értekezlet elé kerül a médiatörvény-javaslat, ezt követő egy vagy két hét múlva a kormány |s megtárgyalja - tájékoztatta az MTI-t vasárnap Jánosi György, az MSZP alelnöke, médiaszakértője. Húszezer voltos áramütés Sárvár (MTI) - Húszezer voltos áramütés ért szombaton este egy sárvári kisfiút. A 10 éves T. F. min­den valószínűség szerint játékból mászott fel a helyi Kristály szálló építkezési területén lévő magasfe­szültségű transzformátorhoz, ahol a 20 ezer voltos áramütés érte. A sú­lyos égési sérüléseket, és koponya­sérüléseket szenvedett kisfiút élet- veszélyes állapotban szállították a győri Honvéd Kórházba. —Lapzárta _ Győzött a DKSK-SeM Miskolc (ÉM) - A városi sportcsar­nokban tegnap NB I-es női bajnoki kosárlabda-mérkőzést rendeztek. A rájátszás hatodik fordulójában, az 1-8. helyért: DKSK-SeM - MTK 89-73 (45-39). (A találkozóra kedden visszatérünk.) V, Széphalom nem válik Új helytől Szavaz a család: elszakadjon-e Széphalom Sátoraljaújhelytől, vagy sem... Fotó: Farkas Maya Sátoraljaújhely-Széphalom (ÉM - M.I.) - Széphalom nem válik el Sátoraljaújhelytől. Erről teg­nap népszavazáson döntöttek a helybéliek. A helyi általános iskolában - ahol a szavazóhelyiséget alakították ki - már reggel hat óra előtt két perccel kopogtatott Tóth Györgyné. O volt az első, aki leadta szavazatát, s ez­zel véleményt nyilvánított arról: szerinte önálló település legyen-e Széphalom, avagy továbbra is tar­tozzon Sátoraljaújhelyhez. Mint arról lapunkban már több­ször is beszámoltunk, hónapokkal ezelőtt a széphalmi állampolgárok közül az elszakadás érdekében töb­ben a népszavazás kiírását kezde­ményezték. Tegnap, a referendum napján délelőtt szép idő volt a Ka­zinczy által annyira szeretett köz­ségben, az emberek a templom-után a szavazóhelyiség felé vették az irányt. Háromnegyed tizenegyig 165 helybéli adta le szavazatát. Köztük volt Mazur Zsuzsanna is, aki állandó lakhelye szerint szép­halmi, ám egy ideje már a főváros­ban él. Ó úgy vélekedett, hogy el fog válni Széphalom Újhelytől. Nagy lázban ég az egész falu - állította. Persze, voltak olyanok is, akik nem szeretnék, ha önálló lenne a te­lepülés. Egy idősebb asszony - ne­vét nem adta véleményéhez — azt mondta, össze kéne fogni a falu la­kóinak. Ha széthúzás van, az nem vezethet jóra... Egy másik, az isko­lából kilépett úr szerint szintén két­felé húznak jelenleg a lakosok. Végül azok akarata győzött, akik nem pártolták a Sátoraljaújhelytől való elválást. Fedőmé Fráter Zsó­fia, Sátoraljaújhely jegyzője este ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy a névjegyzéken szerepló 510 széphal­mi választó közül 398-an járultak az urnákhoz, s mindössze egyetlen érvénytelen voksot találtak. Á refe­rendum így érvényes volt, ámde eredménytelen: 154-en Széphalom önállóságára szavaztak, 243-an pedig arra, hogy ne váljon el Sá­toraljaújhelytől Széphalom. Kíváncsiak a szaktárcák csődterveire Budapest (MTI) - Megyei fejlesz­tési tanácsok létrehozását sür­gette a szocialisták tegnapi ön- kormányzati konferenciáján a területfejlesztési tárca vezetője. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a terü­letfejlesztési és rendezési törvény mielőbbi megalkotását sürgette. Ä miniszter szerint csak a törvény el­fogadása teszi lehetővé majd, hogy az Európai Unióhoz való csatlako­zás után a magyar régiók is része­süljenek az EU pénzalapjából. De ehhez olyan törvény kell, amely a megyei fejlesztési tanácsok létreho­zását is előíija, mert csak ezek a szervezetek pályázhatnak, a kor­mány nem. Baja azt is elmondta: az Európai Unió pénzalapjának 40 szá­zalékát fejlesztésre szánja, ennek 30 százalékát a hátrányos helyzetű tér­ségek támogatására. A miniszter szerint az igénybe vehető összeg a 60 milliárd forintot is elérheti. Lamperth Mónika, az MSZP or­szággyűlési frakciójának helyettes vezetője a sürgős megoldást kívánó feladatok közé sorolta az önkor­mányzatok forráshiányát, a csődve­szélyt, amelynek kezelésére jelenleg nincs jogszabály. A parlament ön- kormányzati bizottsága elhatározta, a Pénzügyminisztériumtól és a Be­lügyminisztériumtól megkéri a vár­ható intézkedések elóteijesztéseit. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára beláthatat- lannak mondta annak következmé­nyeit, ha folytatódik az ötéves gya­korlat, hogy pénzügyi kontroll nél­kül működnek az önkormányzatok. A helyettes államtitkár sürgette an­nak a területfejlesztési és rendezési tervnek az elkészítését is, amely végre megfogalmazná az önkor­mányzatok lényeges jogosítványait Magyarország jutott a legmesszebbre Javítható az együttműködés - mondta prágai útja előtt Horn Gyula Prága (MTI)-A Szlovákiával és Romániával aláírandó alap- szerződésekről is beszélt Horn Gyula kormányfő a Denní Te- legrafnak adott interjújában, amelyet a cseh lap hétvégi szá­mában tett közzé - mintegy elő­zetesként Horn hétfői, prágai látogatásához. A látogatás témáiról a miniszterel­nök elmondta, hogy különösen a gazdasági együttműködés fejleszté­sének lehetőségei érdeklik. Václav Klaus cseh kormányfő múlt hétfői kijelentésével ellentétben Horn Gyula meggyőződését fejezte ki, hogy kormányszinten is javítani le­het a gazdasági együttműködés fel­tételeit. Az európai integráció tekinteté­ben „természetesen vetélytársak vagyunk, de egyúttal egymásra va­gyunk utalva” - mondta.- Szerintem az Európai Unió to­vábbra is kivételes szerepet szán a visegrádi négyeknek, mint olyan or­szágoknak, amelyek a leginkább előrehaladtak az integráció feltéte­leinek megteremtésében- fogalma­zott a magyar kormányfő.- Magyarország a legmesszebb jutott, ami az átalakulás kiteijcdt- ségét és mélységét illeti - fűzte hoz­zá Horn. - Nem hiszem, hogy lenne még egy ország a térségben, ahol az átalakulás intézményei - a tőzsdé­től a bankrendszeren át más eleme­kig - ennyire kifejlettek lennének. Horn megerősítette feltételezé­sét, miszerint a NATO-ba és a Nyu­gat-európai Unióba előbb történhet meg a belépés mint az EU-ba, mivel a belépés feltételei itt gyorsabban és egyszerűbben teljesíthetők. A Szlovákiával és Romániával készülő alapszerződések feladata a miniszterelnök szerint az, hogy megszabják a kétoldalú kapcsola­tok legfontosabb elveit, és rögzítsék az EU vagy az Európa Tanács nem­zeti kisebbségekre vonatkozó nor­máit. „Ez mindenképp jelentős elő­relépés lenne” - mondta - „még ak­kor is, ha e nemzetközi normák tar­talma nem teljesen elégíti ki Ma­gyarország vonatkozó igényeit.” Horn Gyula elvetette azt a lehe­tőséget, hogy a szlovák vagy a ro­mán kormány programját bírálja, amiért azok nem felelnek meg a ké­szülő alapszerződés kapcsán tett ki­jelentéseiknek. L KOMMENTÁR Limit Bujdos Attila Az Állami Számvevőszék a párttörvény módosítását kezdeményezte. Az ÁSZ azt szeretné elérni, hogy a kirívóan sok hibá­val gazdálkodó pártok állami támogatása adott esetben akár 15 százalékkal is csök­kenthető legyen. Az ezzel kapcsolatos hí­rekből az is kiderült, hogy a számvevő- szék az MDF-nél és a KDNP-nél is hiá­nyosságot, illetve szabálytalanságot ta­pasztalt, amikor a két párt 1992-es és 1993-as gazdálkodását vizsgálta. A hét végén az új pénzügyminiszter is szükségét érezte, hogy egy interjúban ki­térjen a pártok gazdálkodásával kapcso­latoskérdésre. Szavaiból kitűnt, hogy nem tartaná helyénvalónak, ha az állam elen­gedné a pártok tartozásait. Ez nem csupán erkölcsileg lenne nehezen védhető, rá­adásul azzal a veszéllyel is fenyegetne, hogy a következő választás kampányában megint elszaladna a ló a pártokkal, hiszen nem lenne, ami visszatartsa őket az ere­jükön felüli költekezéstől. Nyilvánvaló hiba volna, ha a pártgazdál­kodás törvényi újraszabályozását meg­próbálná elodázni a jelenlegi hatalom. A társadalom jelentős része ma ugyanis el­fogadja, hogy a magyar politikai beren­dezkedés alapja a többpártrendszer. Erre következtethetünk a választási részvétel­lel kapcsolatos adatokból. Az emberek azt is megértik, hogy a többpártrendszernek ára van, ugyanakkor helytelenítik, hogy a kampányban a pártok egy része eladóso­dott, s az méginkább felborzolná a kedé­lyeket, ha a politikai tömörüléseknek nem kellene törleszteniük. Azt is látni kell persze, hogy a pártok nem feltétlenül érdekeltek saját gazdálkodásuk szabályainak szigorításában, az állami tá­mogatás mértékének csökkentésében. A hatékony struktúrák működtetése még ak­kor is sok pénzbe kerül, ha egy szervezet amúgy nem úszik az adósságokban. Rá­adásul az sem biztos, hogy könnyű lenne hatpárti konszenzusra jutni. Eiiszen ha szi­gorú költségvetési gazdálkodásra szoríta­nák a pártokat, azoknak olyan kérdések­ben is meg kellene egyezniük, mint pél­dául, hogy limitálják-e a választási kam­pányokban felhasználható összegeket, s ha igen, hol húzzák meg a plafont. Ez viszont feltehetően csak akkor lenne érdekük, ha nagyjából egyen lő eséllyel in­dulhatnának a mandátumok megszerzé­séért, azaz nem éppen arra kellene nekik a többletforrás, hogy annak segítségével próbáljanak valamennyit ledolgozni a hátrányukból. Márpedig ma nehéz lenne akárcsak két olyan pártot is találni ebben az országban, amelyik azt állítaná, hogy minimális a különbség a szervezetek esé­lyei között. Tízszerezett tagság Budapest (MTI) - A Pénztárfelügyelet infor­mációi szerint eddig 88 önkéntes kölcsönös biztosító pénztár alakult. Ezek zöme nyugdíj- pénztár, s legtöbbjük területi alapon jött létre - közölte Nesztor Tamás, az Önkéntes Kölcsö­nös Biztosító Pénztárak Felügyeletének elnö­ke. Az önkéntes pénztárakat magánemberek alapíthatják, de befizetésekkel támogathatják azokat a munkáltatók is. A pénztárak vagyona a negyedik negyed­éves működésről szóló, a felügyeletnek küldött beszámolók alapján a múlt év végén mintegy 280 millió forint volt. Tavaly a pénztárak ada­tai szerint tagjaik száma 10-12 ezer között mozgott. Ez év végére a becslések szerint 2,8 milliárd forint vagyonnal és 135 ezer taggal rendelkezhetnek az önkéntes pénztárak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents