Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-03 / 29. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1995. Február 3., Péntek _NOTESZ Csalódás Kovács Judit Utazok a zsúfolt Inter Cityn, a vagon te­le diákkal körülöttem. Egyetemisták, főis­kolások, gólyák és nagy öregek. Pestről za­katolnak Miskolc felé beszélgetve, anek- dotázva, könyvet, jegyzetet bújva. Jólle­het magam is beletemetkezem egy napi­lap híradásaiba, mégis lehetetlenség kizár­nom a nyüzsgés hangfoszlányait. De nem is bánom. Saját diákéveim kellemes epi­zódjai elevenednek fel az akaratlanul is elcsípett szavakból, mondatokból. Újra fi­atalnak, lelkesnek, világot megváltónak érzem magam közöttük. Egészen addig, amíg leszálláshoz sorakozva meg nem hallom azt a dialógust, amelyet közvetle­nül mögöttem egy - az egyetem első sze­meszterét megélt - orvostanhallgató le­ány, s egy építésznek készülő fiatalember folytat. Az ifjonc lelkes, a medika már kevésbé, mondhatni egyáltalán nem. Sőt, egyene­sen kiábrándult. Mint mondja, csalódott. Csalódott az egyetemben, a tanárokban, a tantárgyakban, s - tessék hozzászólni, kikben még! - a betegekben. Egy féléves tanulmány után. A vonat megállt, a be­szélgetés abbamaradt, sorjáztunk le a pe­ronra. Soha nem fogom megtudni, miért és mihez képest érzett csalódottságot az ifjú lány, talán ezért is nem tudtam napi­rendre térni a hallottak felett. Egyre csak motoszkált bennem a fel nem tett kérdé­sekre adható válaszok lehetséges sora. Ta­láltam több elfogadható magyarázatot is az elsőkben felemlített csalódásforrások­ra, mind a mai napig nem tudtam azon­ban megfejteni, vajon mit tehettek azok a fránya betegek, hogy így elkedvetlenítet­ték, kiábrándították azt a szegény lányt. De valójában ki is igazán a szegény, a saj­nálatra méltói Kétségtelenül szánandó a húsz évet sem megélt ifjú ember, akit ki tudja kik és milyen indíttatással orientál­tak erre a pályára. Pláne sajnálni fogom, ha elvégezvén az egyetemet belecsöppen az egészségügy kellőképpen sűrű erdejé­be, ahol még azokba is belemar olykor­olykor a kiábrándultság méregfoga, akik több évtizede hivatástudattól vezéreltetve szolgálják embertársaikat. Elképzelni is szörnyű, mekkora csalódottságot érez majd akkor... Abba meg aztán végképp be­le sem merek gondolni, milyen érzés lesz a betegeknek rábízni sorsukat egy olyan em­berre, akit már tanulmányai első évében ki­kezd a kétség. Persze addig még sok év el­telik, változhat az egészségügy helyzete, megváltozhat a medika hozzáállása is. A betegek azonban minden időben ugyanolyanok maradnak. Legfőképpen betegek, akik hol türelmesek, hálásak, hol türelmetlenek és hálátlanok - ez utóbbi tulajdonságok fokozottan jellemzőek rá­juk, ha egy kiábrándult doktor keze alá ke­rülnek. Remélhetőleg soha nem találkoz­nak... Megyei körkép a piaci árakról Miskolc K.barcika T J N o Zöldpaprika/db 50 500/kg 70 Paradicsom/kg 210 , 250 180 Uborka/kg 360 400 280 Burgonya/kg 67 85 75 Sargarepa/kg 60 65 60 Petrezselyemgyökér/kg 60 65 70 Karalábé/kg 90 60 80 Zeller/kg 90 120 80 Vöröshagyma/kg 50 50 50 Fokhagyma/kg 165 170 140 Gomba/kg 210 200 160 Karfiol/kg 190 200 160 Kelkáposzta/kg 90 90 80 Fejes káposzta/kg 75 85 70 Tojás/db 8 9 8,50 Alma/kg 70 75 50 Szárazbab/lcg 245 280 240 Dióbél/kg 380 400 650 Savanyú káposzta/kg 80 80 90 Sütőtök 40 50 50 Saláta/db 50 25 18 Mák 380 400 350 Retek/kg 60 100 40/cs A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás ta­pasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Nemei mondanak a stabilitást veszélyeztető igényekre Az önkormányzatok együttműködését tartják fontosnak a megyei bizottsági elnökök Miskolc (ÉM - FL) - A megyei közgyűlés ki­lenc bizottságot hozott létre - a választott képviselők és külsős szakemberek bevoná­sával - a testület munkájának segítésére. Az alábbiakban a bizottságok elnökeit mu­tatjuk be. Valamennyiüktől azt kérdeztük: mit tartanak e tisztségükben a legfonto­sabb feladatuknak. (A bizottsági elnökök neve után szereplő első zárójelben az élet­korukat tüntettük fel, a másodikban pedig azt, hogy a bizottsági elnöki pozíciót mely párt képviselőjeként töltik be.) Bárány Imre (52) a környezetvédelmi és kommunális bizottság elnöke, iskolai végzettségének közléséhez nem járult hozzá. Az FKCP függetlenített me­gyei ügyvezető alelnöke (FKCP):- Felmértük helyzetünket és feladatainkat. Tudjuk, hogy továbbra is pénznélküliségre szá­míthatunk, nem lesz előrelépés a vízellátás és a szennyvízcsatornák építése terén. A vezetékes gázellátásban sikerült haladni és a telefonellá­tásban. Összességében infrastruktúránk fejlet­len és a külső tőke nem jön úgy, mint ahogy sze­retnénk. Mindezek ellenére a környezetvéde­lemre a korábbinál sokkal nagyobb súlyt kell helyezni. Az eddig utolsók közé sorolt feladatok közül az elsők sorába kívánjuk tenni. Fellépünk a vasútvonalak tervezett megszüntetése ellen. Szorgalmazzuk az M3-as út építését. Egészsé­ges nemzedéket szeretnék, egészséges környe­zetben élő gyerekeket és felnőtteket. A leépült ipar helyébe nem engedünk környezetkárosító üzemeket létesíteni. Védjük a környezetet, aki szennyezi, szigorúan akarjuk büntetni. Brenner Gábor (44) az ügyrendi és jogi bizottság vezetője jogi egyetemet végzett, egyéni ügyvéd (MSZP):- Bizottságunk az önkormányzatokra vonatkozó törvények, szabályok betartásának a biztosítéka. Jogi szempontból működünk közre az apparátus által készített, a testület elé kerülő előterjeszté­sek készítésében. Tehát háttérmunkát végzünk, és nem is akarunk reflektorfénybe kerülni. Bi­zottságunk tagjai több minőségben vesznek részt a munkában. Egyrészt választott képviselők, másrészt területüket - én például Szikszót - képviselik, de pártjukat is, miközben feladataink a jogra vonatkoznak. Munkánk meghatározója, iránytűje a törvény. Természetesen számítunk a pártok által jelölt külső szakértők munkájára is. Úgy kívánok dolgozni, hogy négy év múlva tiszta lelkiismerettel és emelt fővel tudjak a választók- .kal és a pártommal elszámolni a végzett mun­kámról. Farkasné Biczó Erzsébet (40) az egészségügyi bizottság elnöke orvostudományi egyetemet végzett, belgyógyász szakorvos (KDNP):- „Befegközelből” ismerem az egészségügy és a szociális ellátás helyzetét. Azt szeretném, ha kórházak bezárására, az ágyak számának csök­kentésére megyénkben nem kerülne sor. Első lépésként minden intézményt át kell világíta­nunk gazdasági, de esetleg szakmai szempont­ból is. Nyilvánvaló, hogy az új finanszírozási rendszer rákényszeríti az intézményeket a ta- kai’ékosabban gazdálkodásra, de ez nem mehet az ellátás színvonalának rovására. Ebben az év­ben vagy még jövőre is csak a szinten tartást le­het biztosítani. Elsősorban a központi támoga­tásoktól függ, hogy lesz-e pénzünk új műszerek­re, a kórházrekonstrukciós-programok folytatá­sára, az egészségügyi dolgozók anyagi helyzeté­nek javítására, de sok múlik az egyes intézmé­nyek gazdálkodásán is. Azt szeretném, ha a ne­héz helyzet ellenére nem romlana, hanem in­kább javulna megyénkben az egészségügyi ellá­tás színvonala. Tagjaink felkészültsége garan­tálja célaink megvalósítását. Farkas Zoltán (48) a vállalkozási és foglal­koztatási bizottság vezető­je testnevelési egyetemen végzett, polgámiester (SZDSZ):- Az új ciklusban a törvény bővítette a megyei önkormányzatok feladatait. Ennek alapján segí­teni kívánjuk a területi gazdaságszervezést, vé­leményezzük a kistérségi fejlesztések irányait, elemezzük az országos és megyei gazdasági fo­lyamatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásait. Befolyásolni akaijuk a megyei foglalkoztatáspo­litikai eszközök felhasználását. Közre kell mű­ködnünk az önkormányzati vagyonnal való gaz­dálkodás alapelveinek kidolgozásában, együtt kell működnünk a gazdasági kamarákkal, figye­lemmel kell kísérnünk a megyei önkormányzat befektetéseit, társaságaink gazdasági eredmé­nyeinek alakulását. Segítenünk kell a megyei önkormányzat idegenforgalommal kapcsolatos feladatainak végrehajtását. A bizottság összeté­telét ismerve bízom abban, hogy eredményesen tudunk dolgozni. Egy-egy konkrét feladatnál a megye szakértői, specialistái közreműködésére is számítok. Kormos Dénes (39) az oktatási, közművelődési és sportbizottság elnöke egyetemet végzett, általános iskolai igazgató (MSZP):- A sok tekintetben hátrányos helyzetű me­gyénkben nemcsak feladatunk, hanem elsődle­ges kötelességünk, létérdekünk is kulturális­szellemi értékeink megőrzése, további feldolgo­zása és menedzselése. Meg kell állítanunk az ér­telmiségiek elvándorlását, a közéletből való kivo­nulását. Szeretném, ha bizottságunk munkáját, az általunk képviselt szakterületeket minél több szakember segítené, ha minél többen összefog­nánk. Minden irányba nyitott, széles körű szak­mai kooperációra törekvő munkaformát szeret­nék kialakítani. Meghatározónak tartom, hogy Miskolccal és a többi településsel is a korábbiak­tól tartalmasabb együttműködést alakítsunk ki, hiszen együtt eredményesebben dolgozhatunk. Át kell tekintenünk a közgyűlés, a bizottság, az önkormányzati hivatal, valamint az illetékességi körünkbe tartozó intézmények kapcsolatrend­szerét is. A munka kezdete, egy átfogó helyzet- elemzés után konkrétabb feladattervet is kell ké­szítenünk.- Meghatározó lesz a bizottságunk tevékenysé­gében a megyei önkormányzat elnökével, alelnö- keivel való rendszeres konzultáció, valamint a szociális és egészségügyi osztállyal kialakítandó kapcsolat. Természetesen csak alapos tájékozó­dás, a jelenlegi állapotok pontos áttekintése után kezdhetjük el és végezhetjük a munkát. Tudom, hogy az önkormányzat nem rendelkezik az intéz­mények fenntartását érintő kötelező feladatai­nak ellátásában, a személyes gondoskodást nyúj­tó szociális ellátás területén nagy mozgástérrel. Azt is tudom, hogy az ilyen jellegű intézmények helyzete nálunk egyáltalán nem mondható ró­zsásnak. Nekünk a helyszínen is tájékozódnunk kell. A legoptimálisabb megoldások érdekében elő kell segítenünk a megyei és területi önkor­mányzatok összehangolt munkálkodását, hiszen együtt, közösen vagyunk felelősek polgártáraink szociális biztonságáért. Fontosnak ítélem a me­gyei foglalkoztatási bizottsággal, a munkaügyi központtal való szoros együttműködést. De együtt kell működnünk az önkormányzat szin­ten valamennyi bizottságával, mert közösek a feladataink. Humán felfogásomból, szociális érzékenysédgemből fakadóan Encs és Edelény térségében már megvalósítottam egy szociális válságkezelő programot. Miért ne lehetne ezt továbbfejleszteni? Miért ne lehetne akár az egész megyére vonatkozóan kidolgozni és meg­valósítani. Seffer Ferenc (57) az etnikai és kisebbségi bizottság elnöke technikusi végzettségű, nyugdíjas (SZDSZ):- Szeretném, ha bizottságunk a szó legszorosabb értelmében véve kisebbségi bizottságként mű­ködne. Azt tenné, amiért az élet létrehozta: a me­gyénkben élő kisebbségieknek mindazokat a le­hetőséget próbálná biztosítani, amelyeket a tör­vény előír. Hogy magyarként, de saját kultúrá­jukkal, szokásaikkal együttélő állampolgárok le­gyenek, lehessenek. Mindent megpróbálunk 3 hivatal dolgozóival együtt, hogy ne szociális bi­zottság legyünk, hanem a kisebbségek számára adott jogok érvényesülését biztosítsuk, az ebben reánk rótt kötelességeket teljesítsük. A szerény anyagi lehetőségek között is meg akarunk feleim az elvárásoknak. Minden kisebbség - a szlovák, a német, a cigány, a ruszin, a görög - kisebbsé­gek elvárásainak egyaránt. Tudjuk, hogy a'i újonnan megalakult kisebbségi önkormányzatok tapasztalatokkal még nem rendelkeznek, Qe munkájukra, együttműködésükre száz százalé­kig számítok. Ebben a munkában maximálisan szeretnék számítani a megyei önkormányzat hi­vatalának dolgozóira is. Semsey Barna (55) a pénzügyi bizottság elnöke műszaki egyetem( és munkavédelm[ szakmérnökt végzettséggé rendelkezik mezőgazdaság' szövetkezeti elnök (MSZPE- Feladataink nem népszerűek, hiszen a megy6' önkormányzat a szükségesnél jóval kévésébe pénzből gazdálkodhat. Nem lehet minden igényi maradéktalanul kielégíteni, hanem rangsorolni kell. Kötelességünk szerint vigyáznunk kell arra a pénzre, amiért az adófizető állampolgárok na­gyon keményen megdolgoztak. A legésszerűbben akarjuk megoldani a pénzt igénylő feladatokat, de tudnunk kell nemet mondani az önkormány­zat pénzügyi stabilitását veszélyeztető igények­re. Tudom, hogy ezt vita nélkül nem lehet elérni- Ha megismerjük a megye intézményeit egészen közelről, akkor nemcsak a népszerűtlen intézke­déseket fogják tapasztalni, hanem belátják, hogy megértéssel közelítünk a feladatokhoz. Feloszt; juk az intézményeket a pénzügyi bizottság: tagi31 között, hogy ki-ki a saját területét minél jobban megismeije. Én valamennyi intézménnyel sze; mélyes kapcsolatot szeretnék kialakítani. Bls0 tevékenységünk a már majdnem kész költségve­tés megismerése lesz. A további esztendőkben,a ciklus során magunk is részt akarunk venni az éves költségvetési tervek kialakításában. Szabó Dénes (45) a területfejlesztés bizottság elnöke faipari mérnök a HOOD-WOOD Kft- tulajdonosa^ és ügyvezető igazgatója (MSZPV- Vizsgálni és rendszeresen értékelni akarjuk a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, számba vesszük adottságait, véleményezni kívánjuk 3 térségre vonatkozó területfejlesztési koncepció­kat. Törekszünk a megye több önkormányzatát érintő térségi területfejlesztési feladatok összehangolására. Együtt kívánunk működni Miskolc illetékes bizottságával a városkörnyé­két érintő ügyekben, de ugyanígy a megye gaz- dasági szereplőivel is. Segíteni szeretnénk kis­térségi önkormányzati területfejlesztési társu­lások szerveződését. Szűkebb környezetemben, Abaújban is nagy gondot jelent a munkahelyek hiánya. Most a gázprogram nálunk, de Zemp­lénben és Ózd térségében is enyhíthet a foglak koztatási gondokon. Nekünk további, hasonló eredménnyel járó újabb megoldásokat kell ke­resnünk. Áttekintjük az egész megye helyzetét- A hivatal osztályaival együttműködve megvizs­gáljuk, számba vesszük a legégetőbb gondokat- Felülvizsgáljuk a megye, a térségek fejlesztése érdekében korában készített programokat. Es azt is megnézzük, hogy kik is készítették, kik működtek együtt ezek kidolgozásában. Számí­tani akarunk mindenkire, aki a megye fejlesztésében segíteni akar. A tervek szeriül legkésőbb március végére szeretnénk kidol­gozni éves programunkat.

Next

/
Thumbnails
Contents