Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1995, Február 21., Kedd. _APROPÓ Jegyzetetek Nagy Zoltán Régen volt, amikor az egyetemista, a fő­iskolás államilag támogatott áron, tíz-húsz forintokért vásárolhatott jegyzetet. Mára a támogatás - legalábbis egyelőre - más for­mában jelenik meg. A félévente ama bi­zonyos háromezer forint körüli értéket képviselő kártyákkal segítik a diákokat jegyzetvásárlási gondjaik oldásában. Úgy tűnik, ez az ösztönzés-segítés nem elég a tudásszomj oltásához. Mit tehet ilyenkor az egyetemistái Condolkodik, ügyeskedik. Jegyzet- és könyvellátásuk­ban tüsténkedő könyves barátom meséli: már ezelőtt három évvel is csak egy kisebb hányadát vásárolták meg a forma szerint szükséges jegyzeteknek. A kereslet egye­nes arányban csökken az évfolyamok nö­vekedésével. Az elsősök közül még 60-70 százalék megvásárolja a vizsgákhoz a jegyzetekben található muníciót, a máso­dik évfolyamon ez már lemegy 40 száza­lékra, a harmadikosoknál a tendencia foly­tatódik - úgy 20-25 százalékuk vásárol -, a IV. évfolyamosoknak már csak 10 szá­zaléka, az ötödévesek pedig alig-alig. Hát akkor miből tanul az ifjúsági1 Segíthet a szorgalom avagy a lelemény, de legin­kább a kettő együtt. A szorgalmas, a stú­diumokban elmélyedni szándékozó hall­gató gondosan jegyzeteli az előadásokat, kidolgozza a tételeket - így készül fel a vizsgákra. Mások: barátok, egy tankörbe­liek együtt veszik meg a jegyzetet, a szak­könyvet és együtt vagy egymásnak tovább­adva készülnek belőle, netán átveszik az előttük járóktól. Ne szépítsük a helyzetet mindig akadnak olyan „ügyeskedők" is, akik a mások jegyzeteléséből, kidolgozott tételeiből élnek meg,és nemigen tolonga­nak az előadásokon. No, azért induljunk ki a jó szándékú és szorgalmasan tanulni, tudni vágyó ifjak- ból, akik nemcsak azért törik magukat, hogy átmenjenek a vizsgákon•, és felelős komolysággal készülnek az Életre - így nagy betűkkel. Csak hát most már nem­csak tehetség és szorgalom kell a tudás megszerzéséhez, hanem némi pénz is. Az a baj, hogy mind több. Csak a szülői pénz­tárca bírja követni! Csángó táncház Miskolc (ÉM) - A miskolci Vian-klubban (Győri kapu 57., a Tokaj szolgáltatóház mel­lett) ma este 8 órától a csángó táncház kereté­ben a Ricsaj népzenei együttes ad koncertet. Czigány Lóránt a Miskolci Egyetemen Miskolc (ÉM) - A Pro Cultura Hungáriáé Alapítvány támogatásával ismét a Mis­kolci Egyetem Modem Magyar Irodalom­történeti Tanszék vendégeként köszönt­hetjük Czigány Lóránt professzort.- A Londonban élő irodalomtörténész három hónapig lesz a tanszék vendégprofesszora, s az 1945 utáni nyugat-európai emigrációs iroda­lom témaköréből fog tizenkét előadást tartani az egyetem hallgatóinak és a város érdeklődő polgárainak — tájékoztatta lapunkat Tarap- csák Ilona, a Miskolci Egyetem oktatója.- Czigány professzor Sátoraljaújhelyen született, a szegedi egyetem hallgatójaként hagyta el az országot, Oxfordban orosz szakos, a Londoni Egyetemen pedig magyar-történe­lem szakos tanári diplomát szerzett. Ugyan­csak a Londoni egyetemen szerzett Ph.D foko­zatot összehasonlító irodalomtörténetből. Dol­gozott a British Museum magyar szakreferen­seként, majd a Berkeley Egyetem vendégpro­fesszora volt hosszabb ideig. A Londoni Egye­tem tanáraként is tevékenykedett, miközben kiemelkedő tudományos eredményeket ért el. A magyar kultúra nyugat-európai népszerűsí­tésében a The Oxford History of Hungarian Li­terature, 1984-ben megjelent könyvét hosszú időn át alapműként fogja az irodalmi köztudat számon tartani, a Gyökértelen, mint a zászló nyele (1994) tanulmányai pedig az emigrációs irodalomból és közérzetből adnak ízelítőt az ol­vasónak. A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában című teijedelmes ta­nulmánya (1976) azt a reális képet szándék­szik megtalálni, amely magyarságról, irodal­munkról és történelmünkről a múlt században Angliában kialakult. Sok más tanulmány a kritikája, esszéje és irodalomszervező tevé­kenysége alapján Czigány professzorban a nyugat-európai magyar irodalom kritikusát és kiemelkedő hungarológust tartjuk számon. A „nyüzsgő” vegyészprofesszor Berecz Endre, az egyetem Szent-Györgyi Albert-dfjas oktatója Miskolc (ÉM - DK) - Szent- Györgyi Albert-díjat kapott a magyar kultúra napja al­kalmából Berecz Endre, a Miskolci Egyetem nyugal­mazott egyetemi tanára. A professzor Budapesten él, az utóbbi időben már rit­kábban jön Miskolcra. így csak a napokban köszönt­hettük az egyetemen. • Csornán születtem 1925-ben - kezdi a bemutatkozást a pro­fesszor. - Én még találkoztam Szent-Györgyi Alberttel, a Páz­mány Péter Tudományegyete­men, ahol végeztem. Az volt a tervem, hogy elmegyek egy olyan gyárba, ahol csak én va­gyok kémikus. De a professzo­rom meghívott a tanszékre. A gyakornoktól a docensig, mond- A professzor hatni a hadnagytól a táborno­kig végigjártam az utat. Vagyis tá­bornok már Miskolcon lettem, ahol ’60-ban kezdtem előadni. ’63 au­gusztus 15-én helyeztek át ide tan­székvezetőnek. Közben voltam há­rom évig dékán is. 1992 óta vagyok nyugdíjas. □ De azóta is oktat Miskolcon... 9 Persze. Pláne hogy két évig tudo­mányos főmunkatárs voltam. De já- rogatok most is, mert azért ez a tan­szék a kezem munkája is... □ Igen, a kitüntetés is iskolaterem­tésről szól. 9 Végeredményben a fizikai-kémiá­nak az ilyen típusú, ilyen szintű és mélységű oktatását én kezdtem el és valósítottam meg. És megszer­veztem itt a kömyezetvédelmiszak- mémök-képzést, mégpedig poszt­graduális formában. Mert ma is az a véleményem, hogy környezetvé­delmi oktatás - mint olyan - nem létezik. Az embernek ismernie kell jól egy szakot, legyen vegyész, kohó- mérnök mindegy, aztán foglalkoz­tudást kell kapniuk. Ebben újak voltunk. A tankönyveket más egyetemek is használják. □ Mi vfilt a kutatási területe? 9 A folyékony fázis szerkezeté­vel foglalkoztam főképp. Külön­böző többkomponensű rendsze­rek, oldatok, olvadékok - ezek szerkezete, kémiai, korróziós, környezetvédelmi hatásai... Csináltunk olyan emulziót pél­dául, ami rendkívül stabil, akár vizet, akár olajat töltöttek hoz­zá, maradt a stabilitása. Egyéb­ként a fizikai-kémia is kísérle­tes tudomány, de inkább a mű­szeres vizsgálatok a jellemzőek, nem a „kutyulás”. □ Mennyire érzi magát vegyész­nek és mennyire pedagógusnak? 9 Azt hiszem, hogy én ezt nem tudom szétválasztani.- Az egész életem e kettősség jegyében telt. Amit csináltam, amit meg­tanultam, próbáltam átadni mások­nak. És elszomorít, hogy elsőéves korában mindenki kétségbe van es­ve a kémiától. A nem kémikusok ál­talában félnek a kémiától, és azt hi­szik, erre nem lesz szükségük. Ab­ban sokat értem el, hogy az itteni nem kémikus szakemberekbe be tudtam oltani azt, hogy bizony a ké­miának mindegyik szakon nagy je­lentősége van. És a környezetvéde­lemben sem lehet a kémia nélkül él­ni. Lehet, hogy a kémia szennyez, de ez az egyetlen tudomány, ami meg is tudja szüntetni a szeny- nyezést. □ Nyugdíjasként mivel tölti a napja­it egy vegyészprofesszor? © Például ír. Elég sok cikkem jele­nik meg, részt veszek továbbra is a tudományos közéletben, és lejárok ide is. Nem hagyom abba soha, majd mikor elhamvasztottak. Én ilyen típus vagyok, egy mozgó, jó ér­telemben nyüzsgő, akinek minden azonnal kell, sőt tegnapra. Fotó: Dobos Klára hat környezetvédelemmel. Olyan embereket kell képezni, akik vala­mihez nagyon jól értenek. És utána lehet azt a nagyon jól értett tudo­mányt a környezetvédelem szolgá­latába állítani... Mielőtt idejöttem, egy kémia tanszék volt itt. Aztán osztották fel, én a fizikai-kémiai tanszék vezetője lettem. Ennek megfelelően írtam meg több tan­könyvet. Legutoljára a Kémia mű­szakiaknak címűt. □ Kémia m űszakiaknak - ez érdekes megközelítés... 9 Pontosan erről van szó. Lehetet­len egy kohómémöknek ugyan­olyan kémiát adni, mint egy ve­gyésznek. Mert a kohómérnök vagy olajbányász alkalmazni fogja a ké­miát, a vegyésznek pedig alkotóan tovább kell fejlesztenie a tudo­mányt. Nekem az volt a vélemé­nyem és úgy is adtam elő, hogy a ko­hómérnököknek, az olajbányamér­nököknek és a gépészeknek az ő szakterületükre irányított kémiai Színész, rendező és illetékes elvtárs Koltai Róbert véleménye filmekről, szerepekről, kritikákról Koltai Róbert Polacsek Norbi szerepében ZSIDAI PÉTER Miskolc (ÉM) - Nagyon sok ér­deklődőt vonzott Koltai Róbert legutóbbi miskolci humorestje. Hosszú idő után ismét találkoz­hattunk az „illetékes elvtárs­sal”, a Sose halunk meg és a Pa­tika című filmek rendezőjével, főszereplőjével. A beharango­zott műsor terveit fölrúgva sok­műfajú magánszámoknak tap­solhatott a nagyérdemű. A rendkívül népszerű, ám megle­hetősen elcsigázott művésszel az előadás után beszélgettünk. □ Azzal kezdte az estjét, hogy nem is tudja, mit kellene előadnia. Éppen csak megérkezett a fővárosból, lát­hatóan frissnek tűntek a vidámszín­padi próba mozzanatai. Nem volt nehéz az átállás a joggal elvárt hu­moros formájára? 9 Nem volt szó átállásról, mert a Vi­dámszínpadon rendezésre kértek fel, az nem igényel színészi teljesít­ményt. A probléma az volt, hogy még csak az első próbáknál tar­tunk, és rengeteg mindent kellett elmagyaráznom a színészeknek. Többszörösére nyúlt az eredetileg tervezett próba időtartama. Egyéb­ként a színészmesterségnek éppen az a lényege, hogy egyik pillanatról a másikra meg tudjuk változtatni az arcunkat. A mai előadáson is ez történt, hiszen a Patikában énekelt dalom után azonnal „illetékes elv­társat” igényelte a közönség. Már elég régen nem játszottam ezt a fi­gurát, úgyhogy nagyon örültem, amiért ilyen jó poénokat sikerült el­sütni. De annak még inkább, hogy teltház volt. □ Az életben is sok szerepet játszik, hiszen színészként, humoristaként, énekesként, forgatókönyvíróként, fil­mes és színházi rendezőként - és ahogyan fogalmazott - bohócként is tevékenykedik. Melyiket érzi legköze­lebb önmagához? • Énekes semmi esetre sem vagyok, a többiről lehet szó. Azonban a bo- hócságot találom a legkifejezőbb­nek, abban benne van minden, sírás és nevetés egyaránt. Jelenleg a Pati­ka elkészítése, valamint egy újabb forgatókönyv munkálatai elvették, elveszik az időt az újabb színészi fel­adatoktól. Ebben az évben egy pro­dukcióra vagyok leszerződve - ren­dezőként a veszprémi színházhoz. □ Nem érzi úgy, hogy az országos közönség elsősorban komikus olda­láról ismeri - a tévéből, rádióból, fil­mekből -, de egyáltalán nem élnek benne a klasszikus tragédiákban játszott karakterei? 9 De igen, és ha úgy tetszik, ez fájó pont az életemben. Viszont nincs bennem keserűség, mert egy komé­diában, a nevetésben is ott van a tragikus elem. □ A Patika-produkciót meglehető­sen sok bírálat érte, csakúgy mint a Sose halunk meg című fdmjét. A té­vésorozatról jegyezték meg, hogy erő­sen pénzszagú alkotás. • A két film egyáltalán nem hason­lítható össze. A Patikát már az első rész után kritizálták. Az elején még foglalkoztatott a kérdés, de aztán több ilyen jellegű írást el sem olvas­tam. Én úgy vagyok vele, hogy előbb megvárom, amíg befejeződik vala­mi, és csak utána kezdem elemezni. Azt elismerem, hogy az első epizód elkészítésekor még nem állt össze minden úgy, mint ahogy szerettük volna. De ez nem jelenti azt, hogy az egész sorozatra jellemző lenne. Ami az anyagi hátterét illeti, valóban igaz, hogy az elkészítéséhez gazda­sági vállalkozás jött létre, mivel csak így lehetett megoldani. A Sose halunk meg kritikusaival nem az volt a baj, hogy lehúzták volna a fil­met, hanem az, hogy egy jó szót nem írtak róla - és itt főleg a szakmában dolgozó budapesti körökre gondo­lok. Remélem, nem veszik sértés­nek, de engem nem érdekelnek a filmről írt magyar nyelvű dolgozata­ik. Hozzáteszem, mindezek ellené­re igen jó véleményeket hallottam a munkámról magyar rendezőktől - elegendő Jancsó Miklós vagy Gaz­dag Gyula nevét említenem. □ Mit gondol, miért következett be a szakadás a hazai közönség és az úgynevezett művészfilmeket készítő alkotók között? Pedig nagy érdeklő­dés lenne jó, nézhető magyar filmek iránt - ahogyan utalt is erre az est folyamán. 9 Azzal kezdeném, hogy én is mű­vészfilmet készítettem, kiváló szí­nészekkel és stábbal. Az amerikai bemutatóján így is könyvelték el, csak nálunk nem minősítették an­nak. A mai magyar rendezők más­ként próbálják kifejezni magukat, mint például én. Úgy tűnik nekem, hogy ők száz évvel későbbre készí­tik a filmjeiket, hogy majd akkor nézzék meg őket. A Woyzecket ötez­ren látták egy év alatt. Nem azt akarom mondani, hogy bajnak vagy netalán rossznak tartom, amiért ilyen típusú filmek készülnek, mert ezekre szükség van. De én mindig is szerettem a könnyedebb, érzelmes művészetet, amelyben a szépség meghatározó. □ Árulja el, hogy tetszett önnek Szász János Woyzeckje? 9 Még csak részleteket láttam belő­le. A Patika forgatása és az utó­munkálatai miatt szinte semmi másra nem maradt időm. Fagottkurzus Miskolc (ÉM) - Mészáros János, Svájcban élő fagottművész, karmes­ter vezetésével ezen a héten fagott­kurzust tartanak a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskolán. A kurzus témája a bécsi-prágai fagottiskola befolyása a modern fagottjátékra; a Heckel fogásrend mint a tiszta hangindítás, hangszín és intonáció garanciája; hangszerkezelési alap­ismereték. Keddtől péntekig a ham gatók egyéni órákon vesznek részt. Február 26-án, vasárnap a nap'ko- zönség is hallhatja őket: délelőtt H órától a Bartók-teremben mutat­koznak be a kurzus résztvevői. Dér után 4 órától ugyanott a Miskolci Fúvósegyüttes ad hangversenyt (művészeti vezető: Nemes Ferenci A műsorban Farkas Ferenc: Cont- rafacta Hungarica, Andriessen' Concertino és Raff: Sinfonietta cí­mű darabok szerepelnek. Vezényel' Mészáros János. Multimédia Miskolc (ÉM) — A társadalomtudo­mány és a multimédia a harmadik évezred küszöbén címmel háromna­pos programsorozatot szervez fém már 23. és 25. között a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéke. Meghiw« vendégeik Paul Perry és Johan Fa­ber, akik a groningeni (holland) Társadalomtudományi Multimedr ális Kutatóközpont tapasztalatai alapján The Art of the Multimedia in Rethinking Social Sciences cím­mel angol nyelvű előadásokat tarta­nak az egyetem E/6-os kollégiu®3" nak földszinti XXIX. előadójában' Az előadások pontos kezdési w?' pontjáról a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéken " 3 46/365-111-es telefonszám 21-33"3 mellékén - kérhető felvilágosítás egy héttel a meghirdetett időp°n' tok előtt. Múzeumi órák Miskolc (ÉM)—A miskolci Herma11 Ottó Múzeum munkatársai tárlat" vezetéssel egybekötött iskolai óra- kát tartanak; március 1-tól ^ ér­deklődőknek, szerdánként delelő« 10 órától délután 2 óráig. Az, els° hetekben a múzeum régészei vájjak a csoportokat, áprilisban a geológu­sok mesélnek a föld kialakulásáról, és vezetik végig a diákokat az ás­ványtárban, májusban pedig ~ hl" szén akkor van a város napja is - ® történészek tartanait várostörténeti előadásokat. Addigra megnyitják a papszeri épület udvarát is, ahol az órákat kellemes környezetben tart' hatják meg. MAB-pályázat Miskolc (ÉM) - A Miskolci Akadé­miai Bizottság ,A tudomány támo­gatásáért Észak-Magyarországon elnevezésű alapítvány kamataiból jutalmazni kíván olyan tudományos igényű dolgozatokat, amelyek Eszak-Magyarországra vonatkozó tárgyra, alkotásra, létesítményre vagy személyiségre vonatkoznak- Pályázhatnak tudományos fokozat­tal nem rendelkező személyek (egyetemi és főiskolai hallgatók, kö­zépiskolai diákok is) egyénileg vagy kisebb csoportban. A pályázaton ed­dig nem közzétett, máshol be nem nyújtott olyan tanulmánnyal lehet részt venni, amely az eddig feldolgo­zott irodalomhoz képest eredeti Ú) gondolatot, adatokat tartalmaz. A pályázatot 4 példányban a Miskol­ci Akadémiai Bizottsághoz (Miskolc, Erzsébet tér 3. 3530) kell jeligésen benyújtani. A pályamű teijedelme ne legyen több 50 oldalnál. A dolgo­zat elején fel kell tüntetni a pályázat címét és a jeligét. Zárt borítékban kell megadni a pályázó(k) nevét, lakcímét, irányítószámát, személy1 számát. A pályázat benyújtási ha­tárideje: 1995. október 27. Ä megfe­lelő színvonalú pályaművet a MAB jutalmazza. Eredményhirdetés 1995 decemberében lesz. Iskolanévadó Harsány (ÉM) - A harsányi általá­nos iskola felveszi Hunyadi Mátyás nevét. Az iskolanévadót február 23- án délelőtt 10 órától tartják. Ekkor avatják fel a Borsos István szob­rászművész által készített dombor­műves Avatóbeszédet mond Kön­nyei Lászlóné, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents